Gf.40173/2015/10 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésére. Rögzítette, hogy a perben nem volt vitás az, hogy az alperes kötelezettsége új állapotú, hibátlan gépjármű szolgáltatására irányult. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a beszerzett szakértői vélemények alapján egyértelműen megállapíthatónak találta azt, hogy az átadáskor a gépjármű hibás volt, amely hiba az újrafényezésben, az újrafényezés nem megfelelő mivoltában – nevezetesen a bal A oszlopon lévő szennyeződés meglétében és a fényezés eltérő narancsosságában állt. Ezen felül illesztési hibák álltak fenn, a bal első ajtó esetében, a csomagtér ajtaja esetében és a jobb első ülésnél is. Rögzítette, hogy ... és ... szakértők egybehangzóan azt állapították meg, hogy a gépjármű a gyári állapothoz képest a jobb első ajtó kivételével újrafényezésre került, amely a festékréteg vastagságából kitűnik, ugyanakkor a szakértők eltérő véleményen voltak a tekintetben, hogy az hibának minősül-e. Mindamellett a szakértői vélemények egybecsengtek a tekintetben, hogy a vastagabb festékréteg vásárlói bizalmatlanságot eredményez, illetőleg értékcsökkenéshez vezet, amelyhez képest az elsőfokú bíróság azt a következtetést vonta le, hogy az értékcsökkenést eredményező körülmény minden bizonnyal hibának tekintendő. Kiemelte, hogy az adásvételi szerződésből nem tűnik ki olyan körülmény, hogy az alperes a felperest a gépjármű újrafényezésével, mint a gépjárművet érintő lényeges körülményről tájékoztatta volna, illetőleg, hogy a felek a vételárat ehhez képest határozták volna meg. Megjegyezte továbbá, hogy a hibák esetében nem volt megállapítható a ... szakértő által tapasztalt, de ... szakértő által vissza nem igazolt, a motorháztetőn lévő kitüremkedés. Mindamellett a szakértők egyező véleménye szerint esztétikai hibának minősíthető a narancsosság eltérő volta, ugyanakkor hibaként nem értékelhető a felső szigetelő gumianyag folytonosságának hiánya, mivel ez a megfelelő eljárás. Az elsőfokú bíróság mindemellett a szakértői vélemények alapján nem tudott olyan következtetést levonni, amely szerint a gépjármű előzményi sérülést szenvedett, és az újrafényezés erre tekintettel történt. Az egybehangzó szakértői vélemények értelmében önmagában nem minősül hibajelenségnek az eltérő számozás a gépjármű üvegein, illetőleg az, hogy az egyes üvegek gyártója eltér. Ugyanakkor ebből a körülményből sem lehet előzményi sérülés meglétére következtetni. A beszerzett szakvélemények, illetőleg ... és ... szakértők személyes meghallgatása alapján egyértelműen arra a következtetésre jutott, hogy az újrafényezés következtében a gépjármű hibásnak minősül, amely hiba nem javítható, és amely hiba folytán a gépjármű vonatkozásában az eredeti vételár mintegy 3 százalékának megfelelő értékcsökkenés állapítható meg. Az elsőfokú bíróság e tény megállapításakor figyelemmel volt a szakértők azon egységes előadására, amely szerint a perbeli értékű gépjármű esetében a gépjármű esetleges vevői fokozottan érzékenyek a perbeli hibára, illetőleg a gépjárművet nagy valószínűséggel szakértő közreműködésével tekintik meg. Mind ..., mind ... szakértő egyetértett abban, hogy a szabvány értéket meg nem haladó 300 mikron alatti festékvastagság megfelel ugyan a szabványnak, azonban eltér a szokásos gyári minőségtől, amelyre tekintettel a vevők egy része elállhat a szerződéstől, illetőleg ehhez képest a gépjármű értéke mintegy 3%-nyival kevesebbre tehető. A szakértők egyetértettek abban, hogy ez nem javítható és nem javítandó hiba. Mindezt a megállapítást ... magánszakértői szakvéleménye, illetőleg tanúként tett vallomása is megerősítette, miszerint az újrafényezés folytán bizalomvesztés keletkezik. Mindezen túlmenően ... magánszakértői véleményével szemben az igazságügyi szakértők álláspontját elfogadva az elsőfokú bíróság nem tudott olyan kétséget kizáró megállapításra jutni, amely szerint a gépjármű további újrafényezése szükséges, figyelemmel arra az egységes szakértői előadásra, amely szerint a további javítás megkísérlése előtt a javítás sikerességéről, illetőleg annak értékcsökkenés nélküli végrehajthatóságáról szakmai megállapítást bizonyossággal tenni nem lehet. Ugyanakkor ezen szakértői megállapítással az alperes nem tudta igazolni azon tényt, amely szerint a megtörtént újrafényezésen felüli további hibák, úgy, mint az A oszlopon lévő szennyeződés és az illesztési hibák értékcsökkenés nélkül javíthatóak lennének. Kiemelte, hogy a szakértői megállapítások értelmében a teljesítésben meglévő hibának nem minősül ugyan az, hogy az ablakok egymástól eltérő gyártmányúak, ugyanakkor ezen körülményt összevetve a nem megszokott vastagságú gyári fényezéssel ez a körülmény tovább erősíti a vásárlói bizalmatlanságot. Mindamellett az első fokú bíróság az egybehangzó szakértői előadások alapján azt állapította meg, hogy az eltérő narancsosság olyan hiba, amely polírozással minden bizonnyal értékcsökkenés nélkül kijavítható lenne az alperes részéről. Rögzítette azon álláspontját, hogy a perbeli hibák közül a megtörtént újrafényezés értékcsökkenés nélkül bizonyítottan nem javítható, illetőleg az A oszlopon lévő szennyeződés és az illesztési hibák esetében az értékcsökkenés nélkül való kijavíthatóság nem bizonyított, ezért az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes egyéb szavatossági igény választására nem kötelezhető és az alperes a gépjármű kicserélésére köteles figyelemmel a régi Ptk. 306. §

(1)bekezdés a) pontjára. Tekintettel arra is, hogy az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes által hivatkozott 17.567.600 forintos összegről szóló árajánlat olyan költséget jelentene, amely a perbeli gépjármű vételárához képest aránytalan többletköltséget az alperesi oldalon ténylegesen nem okoz. Az elsőfokú bíróság ennek kapcsán figyelemmel volt azon felperesi és alperes által vitássá nem tett állítására is, amely szerint ezen 17.567.600 forintos összeg már tartalmazza az árrést is, valamint az adminisztrációs díjat, melyet az alperes a gépjármű kicserélése kapcsán a felperessel szemben nyilvánvalóan nem vehet számításba, ugyanakkor a perbeli gépjárműhöz képest extra felszereltséget is figyelembe vett ezen ár meghatározásakor. Mindemellett a felperes által csatolt, ... Kft. ajánlata a perbeli vételárhoz képest azzal csaknem megegyező, illetőleg ahhoz képest alacsonyabb összeget, 15.490.000 forintot tartalmaz. Figyelemmel a kicserélésnél a gépjármű egyidejű visszaszolgáltatásának kötelezettségére is, az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a kötelezetti oldalon aránytalan többletköltséget a kicserélés nem okoz, ezért az alperes ezen szavatossági igény teljesítésére mindenképpen kötelezhető. Rögzítette továbbá az elsőfokú bíróság, hogy a teljesítési határidő meghatározásakor figyelemmel volt azon alperesi nyilatkozatra, amely szerint a megfelelő típusú gépjármű megrendelése 4 hónapot vesz igénybe, és ezért ilyen teljesítési határidővel kötelezte az alperest. Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, amelyben elsődlegesen kérte, hogy a ... Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet változtassa meg, és a felperes kereseti kérelmét utasítsa el, valamint marasztalja a felperest az okozott perköltségekben, másodlagosan kérte, hogy az ítéletet helyezze hatályon kívül, és utasítsa az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására. Az alperes fenntartotta korábbi álláspontját, amely szerint nem teljesített hibásan, amelyet álláspontja szerint bizonyít az is, hogy a felperes a gépjármű átadási jegyzőkönyvben azt nyilatkozta, hogy a gépjárművet megtekintett állapotban, sérülésmentesen, hiánytalanul átvette. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság által hibának minősített fényezés – annak vastagsága és mértéke – tekintetében sem maga a szerződés, sem pedig jogszabályi előírás nem tartalmaz külön kritériumot, arra vonatkozóan csupán a szabvány (MSZ 2709) tartalmaz előírásokat. A gépjármű fényezése ennek a szabványértéknek teljes mértékben megfelel, annak felső határa ugyanis 350-420 mikron, amely határértéket a gépjármű fényezése nem haladja meg, sőt jóval az alatt található. Hivatkozott ... szakértő tárgyaláson előadott álláspontjára, amely szerint "300 mikronnyi vastagság adott, mint szabvány, ami alatt gyárinak tekinthető a fényezés, és nem tekinthető értékcsökkenésnek, hanem új állapotúnak tekinthető az eladott gépjármű azzal, hogy a gyárban is előfordulhatnak sérülések, munkaközi hibák, és nyilvánvalóan a gyárban sem selejtezik, hanem javítják ezeket, és újként eladják, értékcsökkenés nélkül. Jelen esetben 300 mikron alatt van a vastagság, tehát megfelel a követelményeknek." Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság sem tudott olyan következtetést levonni a bizonyítás anyagából, amely szerint a gépjármű előzményi sérülést szenvedett, és az újrafényezés erre tekintettel történt. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a szakértők megállapításait és súlyosan jogszabálysértő ítéletet hozott, figyelemmel arra, hogy az alperesi teljesítés egyetlen szerződéses vagy annak háttér feltételrendszerét képező kógens jogszabályi előírást sem sértett, sőt a szakértők által is igazoltan a jogszabályi feltételeknek deklaráltan megfelelő módon teljesített, így a hibás teljesítés legalapvetőbb feltétele, a szerződéses vagy jogszabályi feltételrendszer sérelme, mint tényállási elem hiányzott. Kiemelte, hogy sem ..., sem ... szakértők nem állították, hogy az újrafényezés következtében a gépjármű hibásnak és nem újnak minősülne. Álláspontja szerint az újrafényezés ténye a jelen esetben a dolog szerződésben kikötött lényeges tulajdonságát – az az új voltát – nem érinti, a szolgáltatás teljes mértékben kielégíti a reá vonatkozó konkrét minőségi leírásban foglalt követelményeket, és hibás teljesítés nem állapítható meg az alperes részére. Előadta továbbá, hogy a felperes által hibának vélt illesztési, beállítási eltérések megfelelő beállítással, fényezéssel, polírozással javíthatók, azok értékcsökkenést nem okoznak. Egyetértett az elsőfokú bíróságnak az eltérő narancsossággal kapcsolatban kifejtett ide vonatkozó álláspontjával. Állította, hogy az eltérő festék vastagság szubjektív megítélés kérdése, bizalmatlanságot nem okoz a hozzáértők körében. Álláspontja szerint a kicserélésre kötelezés teljesen alaptalan és jogszabálysértő, ugyanis egyrészről hibás teljesítés az alperes részéről nem történt, másrészről a szakértők által említett esetleges vevői bizalmatlanság pedig teljesen hipotetikus felvetés, amelyre – főként hibás teljesítés hiányában, valamint tekintettel arra, hogy előre nem állapítható meg, hogy ki kívánja megvásárolni a gépjárművet – kicserélés iránti szavatossági igényt alapítani alperes álláspontja szerint jogszabályba ütközik. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú ítélet szerint is a gépjárművet nagy valószínűséggel szakértő közreműködésével tekintik meg. Álláspontja szerint ebben az esetben a szakértő szintén biztosítja a vevőt afelől, hogy a gépjármű eltérő festékrétege nem minősül hibának és az autó fényezése gyárinak tekintendő (ahogyan azt a perbeli szakértők is tették). Amennyiben pedig laikus vevő szakértő segítsége nélkül kívánja megvásárolni a gépjárművet úgy a néhány mikronnyi festék vastagság eltérést nem fogja érzékelni. Ennek megfelelően álláspontja szerint a vevői bizalmatlanság fel sem merülhet. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe azt, hogy a gépjármű beszerzési és jelen állapotában képviselt értéke közötti különbség körülbelül 10 millió Ft, ez jelentős többlet terhet és költséget jelentene az alperes számára. A szakértők is jelezték, hogy az esetleges javítás javarészt egyszerű beállításokkal kezelhető, illetve teljesen egyértelmű, hogy egy akár átfényezéses javítás költsége nem mérhető a gépjármű kicserélésének költségeihez. Álláspontja szerint a javítás összköltsége megközelítőleg 1 millió Ft volna azzal, hogy a szavatossági hiba hiányában ez teljesen szükségtelen. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság egy felek által nem vitatott tényállás ellenére állapította meg, hogy az alperes nem bizonyította az aránytalan többletköltséget, illetve többletteher tényét. Hangsúlyozta, hogy a felperes a gépjárművet az átvétel időpontjától kezdve folyamatosan használja. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság annak ellenére, hogy a szakértői megállapítások értelmében a teljesítésben meglévő hibának nem minősül az, hogy az ablakok egymástól eltérő gyártmányúak, mégis úgy értékelte ezt a körülményt, amely tovább erősítheti a vásárlói bizalmatlanságot. Ezen megállapítás azonban minden bizonyítéknak és megállapításnak ellentmond. Abban az esetben, ha a gépjármű fényezése tekintetében mégis hibásnak minősülne, úgy az alperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság elmulasztotta felderíteni azt a tényállást, hogy az esetleges sérülés mikor következett be. Ebben a körben okirati bizonyítékot csatolt arra vonatkozóan, hogy a gépjárműnek szállítási sérülése nem keletkezett, illetőleg tanúkénti kérte kihallgatni ... és ..., ügyintézőket azon tény bizonyítására, hogy az alpereshez történő szállítás során sem keletkezett sérülése a gépjárműnek, továbbá az átadás időpontjáig sem. Kérte továbbá, hogy a ... Ítélőtábla keresse meg a Magyar Biztosítók Szövetségét adatszolgáltatást kérve arra vonatkozóan, hogy a gépjármű annak felperes általi átvétele és a per megindítása közti időszakban milyen biztosítási eseményekkel volt érintett. Az alperes vitatta, hogy a keresetlevél F/10 számú mellékletét képező levélben az alperes elismerte volna a hibás teljesítés tényét. Álláspontja szerint az alperes arról tájékoztatta a felperest, hogy részére egy hibátlan, 0 km-es gépjárművet adott át. Hangsúlyozta, hogy a 300 mikron alatti vastagság a fényezésnél, mint szabvány, gyárinak tekinthető. Hivatkozott a BDT

1. 1072 számon közölt eseti döntésére, amely szerint: „ A nem kötelező szabványban előírt követelmények abból a szempontból jelentősek a hibás teljesítés megítélése során, hogy az adott termék alkalmas-e a rendeltetésszerű használatra.". Kiemelte, hogy az esetleges értékcsökkenést nem az okozza, hogy a gyári vagy nem gyári körülmények között (szakszerűen) történt a fényezés. Így a felperes által hivatkozott szakszerű javítás ténye, mint az új autó fogalmának egyik feltétele, a jelen ügy szempontjából az alperes álláspontja szerint irreleváns tényező. Az alperes álláspontja szerint a bizonyítási teher megfordult azon egyszerű oknál fogva, hogy a felperes a gépjármű átvételekor aláírta a jegyzőkönyvet, amely szerint sérülésmentes gépjárművet vett át. Ezzel a bizonyítási teher és a bizonyítási kötelezettség átfordult a felperesre, mégpedig a vonatkozásban, hogy mikor keletkeztek ezek a sérülések. Hivatkozott még arra, hogy a perbeli modell ebben formában már nem létezik. Az felperes fellebbezési ellenkérelmében kérte, hogy a ... Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét hagyja helyben és marasztalja az alperest a másodfokú eljárás perköltségeiben. A felperes fenntartotta azon álláspontját, hogy az alperes hibásan teljesített. Ebben a körben hivatkozott az alperes jogi képviselője által a felperesi jogi képviselőhöz írt
2. október
3. napján kelt levelére, amelyben a hibás teljesítés tényét elismerte, de a hibák kijavítását feltételhez kötötte. A hibás teljesítés tényét bizonyító bizonyítékok körében hivatkozott: – a BMW Group Magyarország Kft. által
4. január 12-én kelt jegyzőkönyv tartalmára, – dr. ... igazságügyi gépjármű szakértő magán szakvéleményében foglaltakra, – dr. ... magánszakértőként tett tanúvallomására, – az igazságügyi szakértők által is elismert tényre, miszerint a gépjárműbe szerelt ablaküvegek eltérő gyártmányúak, – a ... cég által ... számon kiállított „Költségterv" elnevezésű okirat tartalmára, - ... kirendelt igazságügyi szakértő
5. december 3-án benyújtott szakvéleményére, – ... kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményére. Hivatkozott arra, hogy dr. ... a magán-szakvéleményében részletesen kimutatta a perbeli gépjárművön mért legkisebb és legnagyobb rétegvastagság különbségeket. Ezzel szemben ... igazságügyi szakértő a
6. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvben helytelenül állította hogy "adott elemnél csak 10-20 mikronnyi különbség van". ... igazságügyi szakértő az
7. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvben akként foglalt állást, hogy az egyes karosszéria elemeken belül a fényezés vastagságán megmutatkozó eltérés 33-67 mikronig terjed. ... ugyanezen jegyzőkönyvben akként nyilatkozott, hogy a festékréteg gyári értékre, megfelelő értékre való visszaállítása a festékréteg vastagságának, ez már nem lehetséges. A szakértők egyetértettek abban, hogy csak a javítás megkezdése után lehet azt megállapítani, miszerint újralakkozásra van-e szükség. ... szakértő is egyetértett ... szakértővel abban, hogy a fényezési hibák miatt legalább a vételár 3 százalékának megfelelő értékcsökkenés állapítható meg. Ezek szerint az alperes új gépjármű helyett legkevesebb 471.000 Ft-tal csökkent értékű gépjárművet adott át a felperesnek. Továbbra is állította, hogy a perbeli gépjárművet szakszerűtlenül javították, és hibásan adták át a felperesnek. Így a gépjármű az MSZ.
8. szabvány értelmében nem minősül újnak. Nem felel meg a forgalomban szokásos jó minőségnek, és ilyen javításra szoruló gépjárművet a felperes nem vásárolt volna meg, ha az alperes teljesíti az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségét. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság 6.sorszámú végzésében tájékoztatta a peres feleket arról, hogy a hibajelenség fennállásával kapcsolatos egyértelmű alperesi vitatás hiányában az alperest terheli annak bizonyítása elsősorban, miszerint a nem vitatottan meglévő hibák a teljesítést követően, vagy attól függetlenül keletkeztek. Az elsőfokú bíróság tájékoztatása szerint az alperest terheli annak bizonyítása is, miszerint a teljesítésének hibái értékcsökkenés nélkül javíthatóak. A felperes
9. sorszámú beadványában rögzítette, hogy figyelemmel a kereseti kérelmére értelemszerűen vitatja azt az alperesi állítást, hogy a gépjármű kijavítása, a kicseréléssel összehasonlítva jelentősen kevesebb időráfordítással, illetve költséggel megoldható. Álláspontja szerint az alperes bizonyítási kötelezettségébe tartozik, azon tényállításának igazolása is, miszerint a felperes által érvényesített szavatossági igény teljesítése a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne az alperesnek, figyelembe véve a szolgáltatott gépjármű hibátlan állapotban képviselt értékét, a hibás teljesítéssel okozott szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a felperesnek okozott kényelmetlenséget. Az elsőfokú bíróság az
10. sorszámú jegyzőkönyvben tájékoztatta a feleket, hogy a
11. sorszám alatti jegyzőkönyvben foglaltakhoz képest az alperest terheli azon állításának igazolása, hogy a kicserélés a kijavításhoz képest aránytalan többletköltséggel járna azzal, hogy a bíróság álláspontja szerint ez a kérdés szakkérdés. A fentiekre tekintettel a felperes rámutatott arra, hogy iratellenes és alaptalan az alperes fellebbezésének azon állítása, hogy az elsőfokú bíróság a felek által nem vitatott tényállás ellenére állapította meg, hogy az alperes nem bizonyította az aránytalan többletköltséget, illetve a többletteher tényét. Hangsúlyozta, hogy az alperes az
12. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvben rögzített kioktatás ellenére nem terjesztett elő bizonyítási indítványt és nem terjesztett elő bizonyítékot sem védekezésének igazolásaként. Hangsúlyozta, hogy az esetleges kijavítás költségeiről a szakértők sem tudtak nyilatkozni. Az alperes nem bizonyította azt az állítását, miszerint a kicserélés aránytalan többletköltséggel járna a kijavításhoz képest. Továbbra is hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság BH
14. számon közzétett eseti döntésére, amely szerint egy új gépjármű esetében a fényezés hibája miatt bekövetkezett 170.000 Ft összegű értékcsökkenés nem tekinthető jelentéktelennek. Hangsúlyozta, hogy a perbeli gépjármű eddig megállapított értékcsökkenése legkevesebb 471.000 Ft, ezt meghaladóan a tolótetőnél tapasztalható vetemedésből eredő zajok, továbbá a jármű fordulásakor hallható recsegő hang hibajelenségek oka csak a javítás megkezdése után lenne feltárható, és a javítás nagyságrendjétől függően további értékcsökkenésre lehet számítani. Álláspontja szerint a hibás teljesítés következményeit a perbeli esetben kijavítással nem lehet maradéktalanul kiküszöbölni. A ...

(1)bekezdésére hivatkozva kérte az alperes által a fellebbezéshez csatolt okiratok figyelmen kívül hagyását, valamint az alperes tanúbizonyításra vonatkozó bizonyítási indítványának, valamint a MABISZ megkeresésére vonatkozó kérelmének elutasítását. A felperes hangsúlyozta, hogy az alperes a keresetlevélhez F/10 számon csatolt levelében elismerte a 2011. október 12-én kiállított jegyzőkönyvben szereplő hibákat. Hangsúlyozta, hogy az MSZ. 2709. számú Magyar Szabvány 1. 2. pontjának

1. b)–
2. c)pontjai szerint a fényezés csak akkor gyári minőségű, ha a jármű hibamentes, és a gyárban az értékesítés előtti szállítások során keletkezett kisebb sérüléseket gyári technológiának megfelelő módon javították. Szakértők azonban megállapították, hogy a gépjárművet újrafényezték és az újra fényezett gépjármű bal és jobb oldalának narancsossága eltérő. A gépjármű újrafényezése a szakértők véleménye szerint is hibás. A gépjármű nem minősül újnak, mivel fényezési és egyéb hibái vannak. A keletkezett hibák értékcsökkenéshez vezettek és ezt az értékcsökkenést nem lehet kiküszöbölni az újabb javítással sem. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és abból alapvetően helyes jogi következtetéseket vont le. A peres felek bizonyítási kötelezettségeiről helyesen tájékoztatta a peres feleket, nem helytálló az alperes azon hivatkozása, hogy az átvételi jegyzőkönyv felperes általi aláírása folytán a bizonyítási kötelezettség átfordult. A jótállás tekintetében a felperes tartozott bizonyítani a hibák meglétét, az alperes pedig azt, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett a dologban az az a perbeli gépkocsiban. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok értékelésekor helyesen jutott arra a megállapításra, hogy az alperes hibásan teljesített, az átadáskor a gépjármű hibás volt, amely hiba az újrafényezés nem megfelelő mivoltában – nevezetesen a bal A oszlopon lévő szennyeződés meglétében és a fényezés eltérő narancsosságában állt. Ezen felül illesztési hibák álltak fenn a bal első ajtó esetében, a csomagtér ajtaja esetében és a jobb első ülésnél is. ... és ... igazságügyi szakértők szakvéleménye alapján helytállóan állapította meg, hogy a szabvány értéket meg nem haladó 300 mikron alatti festékvastagság megfelel ugyan a szabványnak, azonban eltér a szokásos gyári minőségtől, amelyre tekintettel a vevők egy része bizalmatlanná válhat a gépjármű tekintetében, és így gépjármű értéke mintegy 3%-nyival kevesebbre tehető. A kirendelt igazságügyi szakértők, valamint dr. ... magánszakértő szakvéleménye alapján helytállóan állapította meg azt, hogy ez a hiba nem javítható ki és nem javítandó. A ... Ítélőtábla nem értett egyet az elsőfokú bíróság azon megállapításával, hogy az eltérő narancsosság olyan hiba, amely polírozással minden bizonnyal értékcsökkenés nélkül kijavítható lenne az alperes részéről. Ebben a körben kiemelendő ... igazságügyi szakértő megállapítása, amely szerint önmagában a fényezés narancsossága (bizonyos határokon belül) nem minősül hibának, de a narancsosság nem egyenletes eloszlása fényezési hibának minősíthető. Ennek oka az, hogy a nem egyenletes eloszlás megbontja a fényezés egységességét, mely hibaként értékelendő. ... igazságügyi szakértő szakvéleményében a narancsosság javítása kérdésében azt állapította meg, hogy természetesen az említett narancsosság a gépjármű értékcsökkenése nélkül kijavítható, azonban azt nem javasolta, mivel abban az esetben az a mosásnál sérülékenyebbé válik. A 2013. július 4. napján tartott meghallgatásakor ugyanezen álláspontját ismételte meg, amikor a 34-es sorszámú jegyzőkönyv harmadik oldalán akként nyilatkozott, hogy „Ugyanakkor úgy gondolom, hogy nem kívánatos, hogy a javítás is megtörténjen. Tükörfényes javítás így polírozással nyerhető, ez azonban sérülékenyebb.”. A ... Ítélőtábla megítélése szerint az ún. narancsosság értékcsökkenés nélkül nem javítható, tekintettel arra, hogy amennyiben a polírozással a javítás megtörténne úgy a fényezés sérülékenyebbé válna. Ezt támasztja alá ... igazságügyi szakértő 58. sorszámú jegyzőkönyvben tett nyilatkozata, mely szerint a „A narancsosság javítása akként lehetséges, hogy önmagában polírozással az egyenetlenség eltüntethető, vagy a lakréteg vastagságától függően, amit a javítás megkezdése előtt nem tudunk kitapasztalni, csak a javítás folyamatában, újralakkozásra van szükség, ezt tehát előfordulhat.” A perbeli személygépkocsi fényezési hibái a narancsossággal együtt értékcsökkenés nélkül nem javíthatók. A Legfelsőbb Bíróság BH 2012. 94. számú eseti döntésében rögzítésre került azon joggyakorlat, hogy a régi Ptk. 306. §

(1)bekezdés a) pontjában említett aránytalanság vizsgálata során ugyanis csak azok a szavatossági igények vethetők össze, amelyek teljesítésével a hiba kiküszöbölhető. A jelen perbeli esetben azonban az elsőfokú bíróság megalapozottan állapította meg, hogy a fényezés hibái értékcsökkenés nélkül nem javíthatók. A régi Ptk. 309. §

(2)bekezdése szerint a kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye. Nem vitásan az új gépkocsi vételára eltérhet az eredeti vételártól illetőleg a személygépkocsi jelenlegi forgalmi értékétől azonban nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az alperesnek megvolt a lehetősége a felperesi jótállási igény teljesítésére 2011-ben. Az alperes az elsőfokú eljárásban nem hivatkozott arra, hogy a perbeli modell gyártása befejeződött; ezzel ellentétes nyilatkozatokat tett meghatározva a beszerzési árat. Ezért ezen hivatkozását és az alperes részéről a fellebbezési eljárásban csatolt okiratokat az ítélőtábla a Pp.235. §

(1)bekezdése alapján figyelmen kívül hagyta és elutasította az alperes tanúkihallgatására vonatkozó bizonyítási indítványát, valamint a megkeresésre vonatkozó indítványát is. A fentiekre tekintettel a ... Ítélőtábla a Pp. 253. §

(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét helybenhagyta. Az alaptalanul fellebbező alperest marasztalta a felperes másodfokú perköltségében, amelyet a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §

(5)bekezdése alapján meghatározott 426.630 Ft ügyvédi munkadíj költségében állapított meg. Budapest,

1. február
2. Vargáné dr. Erdődi Ágnes sk. törvényszéki tanácselnök a tanács elnöke dr. Gajdos István sk. törvényszéki bíró, előadó dr. Szabó Györgyi sk törvényszéki bíró