← Magyarország

Gf.40314/2015/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.314/2015/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla dr. Süle Péter ügyvéd (.....) által képviselt ... felperesnek a dr. Szabó János ügyvéd (.....) által képviselt .... alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
  2. április 22-én kelt 33.G.40.849/2014/
  3. számú ítélete ellen a felperes részéről benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános fellebbezési tárgyaláson - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 500.000 (ötszázezer) forint + ÁFA összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a ..... és alperes között
  4. szeptember 22-én hitelszerződések megkötése céljából keretmegállapodás jött létre, ennek részét képezte alperes üzletszabályzata. Az üzletszabályzat 3.
  5. pontja szabályozta a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR, korábbi elnevezése: Bankközi Adós- és Hitelnyilvántartó Rendszer, BAR) részére történő adatszolgáltatást. A szabályozás megfelelt az
  6. évi CXII. törvény akkor hatályos 130/A.§, 130/O. §-a rendelkezéseinek. A 3.3.
  7. pontja értelmében alperes a KHR kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja vállalkozásoknak a törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésével kapcsolatos referencia adatait. A 3.3.6.
  8. pont szerint az ügyfél kifogást emelhet adatai átadása, kezelése ellen és kérheti a referenciaadat helyesbítését, törlését. A 3.3.6.
  9. pont szerint a nyilvántartott ügyfél a referencia adatai átadása és kezelése miatt a helyesbítés vagy törlés céljából a referencia adatszolgáltatók és a KHR-t kezelő vállalkozás ellen keresetet indíthat, a keresetlevelet a kifogás elutasításáról szóló tájékoztató kézhezvételét követő 30 napon belül a nyilvántartott lakóhelye szerinti helyi bírósághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni, a határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye. A nyilvántartottat a keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a referencia adatszolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt ebben az esetben a tájékoztatási kötelezettségben megállapított határidő leteltétől kell számítani. A keretmegállapodás alapján a .... alperessel 0049/
  10. szám alatt
  11. szeptember 22-én 15.000.000 forint összegű rulirozó hitelszerződést kötött
  12. szeptember 22-i lejárattal, a Kft. a kölcsönt nem tudta határidőben visszafizetni, ezért
  13. szeptember 18-án új hitelkérelmet nyújtott be, ahhoz nem csatolta az adóigazolást és a külkereskedelmi és jövedéki tevékenységre vonatkozó nyilatkozatát. Az APEH igazolást
  14. szeptember 26-án, a külkereskedelmi és jövedéki tevékenységre vonatkozó nemleges nyilatkozatát
  15. október 17-én nyújtotta be alpereshez. Alperes a ...
  16. október 17-én 0046/
  17. szám alatt új rulirozó hitelszerződést kötött és aznap 15.000.000 forint kölcsönt folyósított a ...részére. A szerződés
  18. pontja szerint a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a keretmegállapodás irányadó. Az új megállapodás alapján folyósított kölcsön az előző, 0049/
  19. szerződés alapján fennállt tartozásra került elszámolásra. A
  20. szeptember 22-i lejárattól kezdődően felhalmozódott ügyleti és késedelmi kamat miatt 0049/
  21. számú rulirozó hiteltartozás teljes tőkeösszege nem került törlesztésre, fennmaradt 349.179 forint tőketartozás. Ezt a hátralékos összeget és annak ügyleti, illetve késedelmi kamatát
  22. október 27én, a szeptember 22-i lejárattól számított 35 nap elteltével egyenlítette ki a .... A 30 napot meghaladó tartozásról alperes a KHR részére adatszolgáltatást nyújtott. A ....
  23. februárjában 7.000.000 forint összegű Széchenyi Hitelkártya kérelmet terjesztett elő az ...salgótarjáni fiókjánál, az előszűrés során az ... Bank-fiók a
  24. februári KHR-ből nyert adatok szerint értesült arról, hogy a ..... számú hitelének lejárati dátuma
  25. szeptember
  26. volt, a szerződés állapota: „a rendezés véghatáridejére nem rendeződött, lejárt", a szerződés státusza: „megszűnt", szerződéses összeg 15.000.000 forint, a szerződés maradék összege 14.995.308 forint, a teljesítés állapota „30 napot meghaladó késedelem lépett fel" (fiz. kés), az utolsó adatszolgáltatás dátuma
  27. október
  28. Az ... a negatív információra tekintettel az előszűrés során hitelképességi vizsgálat nélkül elutasította a ...kérelmét. A Széchenyi Kártya üzletszabályzat 2.
  29. pontja szerint annak igénybevétele feltétele volt a
  30. februári hatály szerint, hogy a vállalkozás által benyújtott igénylést az ügyfél által kiválasztott bank a minősítési eljárása során pozitívan értékelje, azaz hitelképesnek találja és megfeleljen a ... feltételeinek. Az üzletszabályzat 2.
  31. pontja tartalmazta a kizáró feltételeket, azaz a vállalkozás nem vehet részt a konstrukcióban és kérelmét a programot irányító ... nem fogadja be, illetve elutasítja, illetve a bank a hitelkérelmet nem hagyja jóvá és a ... nem vállal kezességet, ha a kártyaigénylési lap mellékletei, illetve az azokban foglalt adatok ellenőrzése alapján megállapítható, hogy az üzletszabályzat szerinti kizáró feltételek valamelyike fennáll. Az üzletszabályzat 2.5.r.) alpontja szerint a készfizető kezességvállalási kérelem benyújtása időpontjában, ha a vállalkozás nem felel meg ...üzletszabályzatának, a Széchenyi Kártya hitelkérelmet a .... nem fogadja be, illetve elutasítja. A készfizető kezességvállalási szerződés megkötése feltétele a ... részéről, hogy a KHR-ban a vállalkozásnak nincs rögzített lejárt hiteltartozása és erről a bank a hitelbírálat során meggyőződik. Az üzletszabályzat 2.4.a) alpont szerint a hitelkeret megítélés feltétele volt az igényelt hitelkeret minimum háromszorosát elérő előző évi számlaforgalmi igazolás. A.... által a Széchenyi Kártya kérelméhez csatolt, alperes által
  32. február
  33. napján kiállított számlaforgalmi igazolás szerint az elmúlt 12 hónap tartozás forgalma 22.311.370 forint, a követel forgalom 21.929.782 forint volt. Az alperes
  34. február 27-én a ...részére igazolta, hogy a ... és alperes között
  35. szeptember 22-én 0049/
  36. számon létrejött hitelszerződés 15.000.000 forint összegben
  37. szeptember 22-én lejárt és az adós fizetési kötelezettségét teljesítette. Az ... elutasító válaszára tekintettel a ...
  38. március 6-án levélben kérte a salgótarjáni fiókvezetőt, hogy a BAR nyilvántartásban a Kft. státuszát a 2005-ös hitelszerződés kapcsán „normál, lezárt" státuszura módosítsák. Utalt a tartozás kiegyenlítésére, illetve alperes döntésének elhúzódására, mert álláspontja szerint a Kft. minden dokumentumot becsatolt. A fiókvezető válaszlevelében az elutasítást azzal indokolta, hogy az alperesnek jogszabályi kötelezettsége volt a tényeknek megfelelő adatközlés a BAR felé, a szerződés határidőben történő teljesítése közlése hamis adatszolgáltatás lenne, a meghosszabbításra a későn beadott információk miatt nem került sor időben. A .... hiteltartozása havi kamattörlesztését
  39. március
  40. után beszüntette. A Kft. üzlethelyisége
  41. május 2-án leégett, a tűzvizsgálati jelentés szerint az autósbolt raktárában nyitott kannában tárolt benzin gőzének berobbanása volt a tűz oka. A .... által a biztosító ellen indított perben kirendelt szakértő megállapítása szerint az épület és a beépített bútorok helyreállításának nettó áfamentes költsége
  42. évi árszinten 3.910.023 forint volt. A tűzkárral kapcsolatban a biztosító
  43. július 20-án 7.912.257 forintot térített meg, az ingatlanon fennállt alperesi jelzálogjogra figyelemmel ez alperes részére került kifizetésre, ezzel a fennálló hiteltartozás csökkentésre került. Alperes
  44. augusztus 27-ig nem intézkedett a KHR-t üzemeltető ... felé a 0049/
  45. hitelszerződésből eredő tartozás megszűnésének KHR-ben történő átvezetése iránt. A BAR rendszerben a
  46. augusztus 28-i adatok szerint a 0046/
  47. számú hitelszerződés „normál" állapotúként szerepelt, azzal, hogy nincs 30 napot meghaladó fizetési késedelem
  48. augusztus
  49. óta. A
  50. szeptember 24-i BAR adatok szerint a 0046/
  51. számú hitelszerződés státusza „élő", lejárata
  52. október 17., állapota „lejárt", a maradék összeg 8.004.984 forint és a teljesítési állapot szerint fizetési késedelem
  53. július
  54. óta. A KHR szabályzat szerint amennyiben a szerződés állapota „normál" jelzésű, úgy a szerződés problémamentes. Az „flmd" jelzés szerint a szerződés felmondásra került, a „lejárt" jelzés pedig azt jelenti, hogy a szerződés a rendezés véghatáridejére nem rendeződött. A .... a 0046/
  55. hitelszerződésből eredő tartozását lejáratkor nem fizette meg, alperes
  56. február 15-én a hátralékos 7.720.270 forint tőke és ennek
  57. október 18-tól járó kamatai megfizetése iránt fizetési meghagyást kibocsátását kérte a ...vel szemben. Az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a Fővárosi Törvényszék 19.G.40.478/2008/
  58. számú, a Fővárosi Ítélőtábla által 16.Gf.40.449/2008/
  59. számú ítéletével helybenhagyott ítéletével a kereset szerint kötelezte a Kft.-t. A ....ellen
  60. január 20-án indult felszámolási eljárás. A felperes többször módosított kereseti kérelmében 139.657.428 forint kártérítés, annak
  61. szeptember 22-től járó törvényes kamatai és a perköltség megfizetésére kérte alperest kötelezni. Hivatkozott a Ptk. 339.§, 348.§, 355.§, 359.§ és 360.§-aira, arra, alperes indokolatlanul szerepeltette a ... a KHR rendszerben, 30 napon túli, egymillió forintot meghaladó tartozása nem volt, késedelmesen intézkedett az új hitel folyósításáról, nem figyelmeztette arra, hogy a korábbi hitel teljes kiegyenlítésére nem elegendő az új hitel és a BAR listára bekerülésről sem tájékoztatta a felperest, késedelmesen vitte fel a „lezárt", „nincs 30 napot meghaladó késedelem" adatokat. Arra is hivatkozott, alperes a biztosítási összeg hitel miatti csökkentésével is kárt okozott, mert a még le nem járt tartozást csökkentette. Alperes a kereset elutasítását kérte. Utalt arra, jogszerűen tüntette fel a felperest a KHR rendszerben, a ...30 napot meghaladó tartozása fennállt, a szeptember 22-i lejáratú 15.000.000 forint tartozását csak
  62. október 27-én egyenlítette ki. A felperes nem bizonyította azt sem, hogy kára alperesi magatartás folytán következett be, az ...
  63. februárjában már az előszűrés során elutasította a hitelkérelmét. A hiteligénylés időpontját illetően a felperes azt sem tudta igazolni, hogy hitelképes lett volna, márpedig az is a Széchenyi Kártya igénybevételének feltétele volt. Felperes kárenyhítési kötelezettségének sem tett eleget, noha ügyvéddel járt el, a KHR adat helyesbítésre vonatkozó kérelme elutasítása után nem terjesztette elő a Hpt. szerinti keresetet. A biztosítási összeg felhasználása kapcsán ítélt dologra hivatkozott, a kereseti kérelemnek akár csak részleges helyt adása esetére is a felszámolásban meg nem térült követelése kapcsán beszámítással élt. A Fővárosi Bíróság a 16.G.41.491/2008/
  64. számú ítéletével a keresetet elutasította, a Fővárosi Ítélőtábla a 16.Gf.40.599/2010/
  65. számú végzésével az ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. A peres eljárás során a ... megszűnt, miután a Balassagyarmati Törvényszék a
  66. június 28-án kelt 9.Fpk.263/2009/
  67. számú -
  68. december 5-én jogerőre emelkedett - egyszerűsített záróvégzésével a cég felszámolását befejezte, a ...megszüntette. A Balassagyarmati Törvényszék záróvégzésében az alperessel szemben a ...által 130.795.571 forint összegben megjelölt kártérítési követelését a hitelezők között felosztotta,...volt ügyvezetőt „A" kategóriás hitelezői igényként 2.557.410 forint munkabérhátralék érvényesítésére jogosította fel, azzal, hogy a további hitelezők kielégítését követően fennmaradó összegből a társasági szerződésnek megfelelő tulajdoni hányad (90%) arányában illeti meg további követelés..., korábbi 10%-os üzletrésztulajdonos a
  69. november 21-én kötött engedményezési szerződéssel saját követelését és járulékait engedményezte ..., aki a perbe felperes jogutódjaként belépett, Az elsőfokú bíróság a
  70. március 1-jén kelt 15.G.40.924/2011/
  71. számú végzésével a jogutódlást megállapította, azzal, ... az eredeti kereseti követelésből 2.557.410 forint erejéig tekinthető felperesi jogutódnak. A fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla a
  72. február 20-án kelt 16.Gpkf.44.869/2013/
  73. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését azzal hagyta helyben, hogy ... felperesi jogutód a ... 130.795.571 forint összegű kereseti követeléséből 2.557.410 forint, illetve a további hitelezői igények teljes kielégítését követően esetlegesen fennmaradó követelés erejéig tekinthető felperes jogutódnak. Az elsőfokú bíróság a félbeszakadás, majd a jogutódlás megállapítását követően az eljárást folytatta, az új eljárás során tanúként hallgatta meg ismét ....., foganatosította ... felperes személyes meghallatását, tanúként hallgatta meg ... (A 16.G.41.491/
  74. számú alapeljárásban történt meg .... tanúkénti meghallgatása.) Az elsőfokú bíróság a
  75. április 22-én kelt 33.G.40.849/2014/
  76. számú ítéletével a kereseti kérelmet elutasította, kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 2.540.000 forint perköltséget, illetve az államnak külön felhívásra 900.000 forint kereseti és 900.000 forint fellebbezési illetéket. Az elsőfokú bíróság a jelen ügyre alkalmazandó
  77. évi IV. törvény (régi Ptk.) 318.§, 339.§, 340.§, az
  78. évi CXII. törvény (Hpt.) 130/A.§, 130/F.§, 130/I.§, 130/K.§, 130/L.§, 130/N.§ pontjai, a
  79. számú melléklet
  80. fejezete, a
  81. évi CXXII. törvény 6.§-a, valamint a
  82. évi CLXXVII. törvény 54.§-a felhívása után kifejtette, a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy mekkora kárt szenvedett, illetve ezt jogellenes magatartásával az alperes okozta, s az alperesi magatartás és a kár között okozati összefüggés áll fenn. Kimentése körében alperest terhelte annak bizonyítása, hogy nem felróhatóan járt el. Az elsőfokú bíróság alperesi magatartás jogellenessége vizsgálata körében azt állapította meg, alperes jogszerűen jelentette be a KHR-be a ... 30 napot meghaladó fizetési késedelmét, mivel a
  83. szeptember
  84. napján lejárt tartozás kiegyenlítése csak
  85. október 28-án történt. A meg nem fizetett tartozás összegét jogszerűen tüntette fel alperes az adatszolgáltatásban, a felperes tévesen hivatkozott az adatszolgáltatás jogellenességére, az általa feltételként említett 1.000.000 forintot meghaladó összegű tartozás kizárólag a bankszámla jogviszonyhoz kapcsolódott, jelen perben azonban hiteljogviszonyon alapult a követelés, így az adatszolgáltatási kötelezettség bármekkora összegre vonatkozhatott. Alperes megsértette a Hpt. 130/A.§

(9)bekezdésében előírt haladéktalan adatszolgáltatási kötelezettségét, mert 5 munkanapon nem jelentette be a
  1. október 27-i törlesztést, így
  2. november 4-től alperesi adatmódosítási késedelem bekövetkezett és
  3. augusztus 27-ig fennállt. Alperes mulasztása alól nem mentesült azzal sem, hogy a felperes kérésére igazolást állított felperesi tartozás megszűnéséről
  4. március 6-án.
  5. szeptember
  6. után a KHR adatkezelésbeli adattörlés miatt az újabb eljárásban nem volt megállapítható, hogy pontosan mikor került „nem fizető" státusszal KHR-be a felperes, a negatív információ az ... nyilatkozata szerint
  7. februárjában kétségtelenül szerepelt a KHR-ben. A referencia adatmódosítás
  8. augusztus
  9. napjára tehető, a felperes alperes késedelmes adatmódosítására is hivatkozott, utalva arra, a ... jogviszonyát „normál" állapotúként csak
  10. augusztus 28-tól szerepeltette alperes a KHR-ben. Ez a felperesi igény azonban megalapozatlan, a ... nyilatkozata értelmében a szerződéseket „normál" állapotúra jelenteni csak akkor lehet, ha a szerződés problémamentes, a perbeli szerződés ennek nem felelt meg,
  11. őszén a ...30 napot meghaladó fizetési késedelembe esett, a szerződés állapota az 5 éves elévülési idő leteltéig csak „lejárt" jelzéssel szerepelhetett a KHR-ben. Ezen az sem változtat, hogy alperes egyébként a KHR szabályzatba ütköző módon mégis „normál" státuszúra jelentette
  12. augusztus 28-tól a 0049/
  13. számú szerződést. Az hogy ezt megelőzően „lejárt" jelzéssel szerepelt a szerződés a KHR rendszerben, nem volt jogellenes, a lejártnak minősülő hiteltartozás miatt a ... a ... készfizető kezességet az üzletszabályzat értelmében nem igényelhetett, s így nem volt jogosult Széchenyi Hitelkártyára sem. A hitelkártya kérelem elutasítása kapcsán alperest felelősség nem terheli. Az elsőfokú bíróság utalt arra is, hogy egyébként felperes nem volt hitelképes sem
  14. februárjában, a felperes nem bizonyította azt sem, hogy a „lejárt" státusza miatt nem kapott egyéb hiteleket, ebben a körben bizonyítási indítványt sem tett. Konkrétumokat nélkülöző tényállításait az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta. Az elsőfokú bíróság utalt arra is,
  15. februárjában még hitelkihelyezési expanzió volt, a 2008-as válság után azonban a vállalati hitelezés gyakorlatilag leállt. A
  16. május 2-i tűzkár utáni időszakban már a .... hitelképtelenné vált, másrészt kárenyhítési kötelezettségének sem tett eleget. Utóbbi körben az elsőfokú bíróság utalt arra, felperes kifogást emelhetett a referenciaadatok helyesbítése, törlése iránt, a felperes igazolta, hogy a kifogást előterjesztette és az elől alperes elzárkózott, azonban ezt követően felperes pert már nem indított, noha az eljárási határidők szorosak. A tűzkár utáni időszakban a ... hitelképtelenné is vált, mert üzlethelyisége kiégett, árukészlete javarészt megsemmisült, a felperesnek megfelelő üzleti terve sem volt, a vállalkozási tevékenysége megszűnt. A felperes többi indokával kapcsolatban az elsőfokú bíróság kifejtette, a felperes a hitelkérelmét a fennálló hitel lejáratát megelőző négy nappal korábban nyújtotta be, a hiányokat csak megkésve, október 17-én pótolta teljes körűen, ezt követően alperes még aznap megkötötte az új hitelszerződést és folyósította a kölcsönt, így alperesi késedelemre hivatkozás nem megalapozott. Az alperesi tájékoztatási kötelezettség elmulasztására, illetve a hitelösszeg nem elégséges voltára történő figyelmeztetés kapcsán sem mulasztott alperes, a biztosítási összeg elszámolása pedig ítélt dolog. Összességében alperesi jogellenes magatartás, felperes által állított kár közti okozati összefüggés nem állapítható meg, ezért a kereset elutasítása volt indokolt. Az elsőfokú bíróság a Pp. 78.§
(1)bekezdése és a 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet alapján határozott a perköltség viseléséről. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, másodlagosan az ítélet megváltoztatását, s közbenső ítélettel megállapítani alperes kárfelelősségét. Változatlanul fenntartotta azon előadását, hogy egymillió forintnál nagyobb összegű tartozás fennállta is feltétel volt, jogszerűen alperes nem szolgáltathatott adatot a KHR-nek. Alperes nem jogszerűen jelentette be a 30 napot meghaladó fizetési késedelmet. A felperes fellebbezésében megismételte korábbi előadását a tartozása történetét illetően, előadta, alperes semmilyen magyarázatot nem adott arra, mi okból nem intézkedett a ... státuszváltását illetően azt követően, hogy rendezésre került a 343.569 forint összegű tartozás. A Széchenyi Kártya igénylésnek egyebekben a ... megfelelt, a .... korábban több hitelt kapott, ez a hitelképességét bizonyítja, APEH, TB tartozása nem volt, a felperes által indítványozott szakértő a felperesi hitelképességet igazolta volna.
  2. és
  3. között összesen 55.000.000 forint hitelt kapott. Tévesen értelmezte az elsőfokú bíróság a Balassagyarmati Törvényszék 9.Fpk.263/2009/25., illetve a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gpkf.44.869/2013/
  4. számú végzését, a felperes a teljes érvényesített követelés kapcsán jogutódnak tekintendő. Az elsőfokú bíróság nem megfelelő súllyal vette figyelembe alperes adatmódosítási késedelmét. Fenntartotta korábbi előadását a negatív információ miatti hitelfolyósításból való kizártság kapcsán. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában ugyan megállapította, hogy alperes megsértette a haladéktalan adatszolgáltatási kötelezettségét, de ennek következményeit nem vonta le, amennyiben alperes ezen mulasztást nem követte volna el, felperesi jogelőd gazdasági társaság megkapta volna az igényelt Széchenyi Kártya hitelt. A felperes ügyvezetője megpróbálta a társaságot ért kárt enyhíteni az üzlethelyiség leégését követően. Intézkedéseket tett, pert is indított a biztosító társasággal szemben, próbált hitelekhez jutni, illetve pályázatokon indulni, a biztosító társaság nem fizetett annyit, hogy az üzlethelyiség ténylegesen felújításra kerüljön. Alperesi mulasztás miatt került hitelképtelenségi helyzetbe a ... Alperes fellebbezési ellenkérelmében lényegében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és felperes perköltség megfizetésére kötelezését kérte, előadva, felperes nem bizonyította a kereset szerint általa sérelmesnek tartott bejegyzés tényét, bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. A .... bírósági megkeresésre adott válasza szerint a felperes által csatolt és az alperes rendszeréből lehívott adatok nem feltétlenül egyeznek meg, a KHR rendszert használó más adatkérők által lekért adatokkal a felperes az alperesi jogellenes magatartást nem bizonyította, azt sem, hogy hitelkérelme kizárólag a KHR bejegyzésre tekintettel került az ...-nél vagy más banknál elutasításra, hitelkérelmeket sem csatolt. A Széchenyi Kártya igényléssel kapcsolatban meghallgatott ... egyértelműen nyilatkozott, hogy a banki nyilvántartásból csak az elutasítás ténye állapítható meg, annak oka a rendszerben nem szerepel, előfordult, hogy a pénzintézet BAR listán lévő ügyfélnek is adott Széchenyi Kártya hitelt. Nem álltak rendelkezésre hitelbírálati iratok. Egyébként felperesnek kellett volna bizonyítania, hogy az ...-nél kezdeményezett hiteligénylés a KHR bejegyzéstől eltekintve mindenben megfelelt a szükséges feltételeknek, a felperesi jogelőd hitelbírálata már a feltételek időközbeni változása folytán sem végezhető el. Felperes előadta, az ...n kívül más bankhoz sem nyújtott be hitelkérelmet, nem bizonyította, hogy kizárólag a KHR adatokra tekintettel bármely bank elutasította volna a hitelkérelmét. A kárösszeggel kapcsolatban a felperes csak állította, de nem bizonyította, hogy az igényelt hitelből árveréseken gépjárműveket vásárolt volna, illetve hogy eredménnyel vett volna részt az árveréseken. Arra sem adott magyarázatot, hogy a
  5. májusi tűzeset után milyen forrásokból, hogyan működtette volna a céget. A felperes a Ptk. 340.§-a szerinti kárenyhítési kötelezettségnek sem tett eleget, a felperest a .... követeléséből 2.257.410 forint, illetve a további hitelezői igények kielégítését követően esetlegesen fennmaradó igény illeti meg. Tekintettel arra, hogy további hitelezői igények nem kerültek kiegyenlítésre, a felperesnek a 2.257.410 forintot meghaladóan egyébként sincs perlési jogosultsága. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan: Az elsőfokú bíróság a tényállást helytállóan állapította meg és releváns jogi következtetései helytállóak voltak, azokkal a Fővárosi Ítélőtábla is egyetértett. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla kiemeli, a jelen ügyre alkalmazandó
  6. évi IV. törvény (régi Ptk.) 339.§
(1)bekezdésében foglalt kártérítési felelősség megállapításának konjunktív feltételei nem álltak fenn, a felperes sem alperes jogellenes magatartását, sem azzal okozati összefüggésben saját kárának bekövetkeztét, annak összegszerűségét sem bizonyította. A Fővárosi Ítélőtábla kiemeli, hogy amennyiben a ...egyébként megfelelt volna valamennyi feltételnek a Széchenyi Hitelkártya igényléséhez, abban az esetben is elutasíthatta volna bármely bank a kérelmet és ugyanígy bármely hitelfelvételi kérelmet is elutasíthat, más oldalról pedig a KHR rendszerben szereplő cég is kaphat hitelt, illetve Széchenyi Hitelkártyát, ez esetileg ... tanúvallomása alapján elő is fordult. Ezen túlmenően pedig a hitelösszeg folyósítása sem jár feltétlenül gazdaságilag eredményes tevékenységgel, a vállalkozásnak, cégnek a hitelt (és kamatait) vissza kell fizetnie. Ebben a körben a Fővárosi Ítélőtábla utal arra is, a ...0046/2006. számú hitelszerződésből eredő tartozását sem tudta lejáratkor megfizetni. Az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá arra is, hogy a 2007. május 2-a utáni időszakban a bekövetkezett tűzkár miatt a ... hitelképtelenné is vált. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - a Pp. 254.§
(3)bekezdése alapján - lényegében helyes indokaira figyelemmel helybenhagyta. A Pp. 78.§
(1)bekezdése és 239.§-a alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező felperest alperes javára fellebbezési perköltség megfizetésére. A korábbi hatályon kívül helyezésre figyelemmel a le nem rótt kereseti és fellebbezési illeték megfizetésére a felperes az elsőfokú bíróság ítélete alapján köteles. A másodfokú eljárással kapcsolatban felmerült ügyvédi munkadíjat, mint másodfokú perköltséget a Fővárosi Ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)és
(6)bekezdése alapján mérlegeléssel megállapított mérsékelt összegben határozta meg. Budapest,
  1. január
  2. napján . Gál Judit s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Gesztesi Diana tisztviselő Dr. Rutkai Éva s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.