EBD
- P.
- Az alapítvány új székhelyének nyilvántartásba vételét elrendelő végzéssel szemben a székhelyül szolgáló ingatlan tulajdonosait - mint olyan személyeket, akikre a határozat rendelkezést tartalmaz - fellebbezési jog illeti meg [
- évi CLXXXI. tv.
- §
(1)bek., 21. §
(1)bek. b) pont, 37. §
(1)bek., 86. §
(1)bek., 91. §
(1)bek. e) pont;
- évi III. törvény
- §
(1)bek.]. [1] A Fővárosi Törvényszék
- sorszámú végzésével nyilvántartásba vette az alapítvány új székhelyeként megnevezett ingatlant, továbbá az alapító okirat módosításának időpontjaként
- november
- napját. [2] A végzés ellen a T. Kft. fellebbezést terjesztett elő, melyben a határozat megváltoztatását és a változásbejegyzés iránti kérelem elutasítását kérte. [3] A fellebbező a jogi érdekeltségét arra alapozta, hogy a székhelyként megjelölt ingatlan tulajdonosa. Érdemben arra hivatkozott, hogy az alapítvány bejegyzett új székhelye nem valós, fiktív székhelycím; mint az ingatlan tulajdonosa nem járult hozzá ahhoz, hogy az alapítvány székhelyet létesítsen az ingatlanon. Mivel az ingatlan használatára az alapítvány jogalappal nem rendelkezik, ezért a bejegyzett székhely nyilvántartásba vétele törvénysértő. [4] Az elsőfokú bíróság a
- sorszámú végzésével a T. Kft. fellebbezését elutasította. [5] A végzés indokolása értelmében a fellebbezést előterjesztő T. Kft. a
- november
- napján indult változásbejegyzési eljárásban nem fél, és az eljárás során meghozott változásbejegyzést elrendelő végzés sem tartalmaz rá nézve rendelkezést, ezért a határozat ellen nem élhet fellebbezéssel. Az elsőfokú bíróság az
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján a Pp.
- § szerint a fellebbezést hivatalból elutasította. [6] E végzés ellen a T. Kft. fellebbezést terjesztett elő, melyben a
- sorszámú végzés megváltoztatását és fellebbezésének érdemi elbírálását kérte. [7] Ismételten kiemelte, hogy jogi érdekeltségét az ügyben az alapozza meg, hogy a székhelyként megnevezett ingatlan tulajdonosa. Az alapítvány székhelyeként nyilvántartásba vett székhely-cím nem valós. [8] Álláspontja szerint a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adataival szemben, a tulajdonos hozzájárulást elutasító nyilatkozata ellenére bejegyzett változásról meghozott végzés megalapozatlan, törvénysértő. [9] Előadta, hogy az alapítvány az ingatlan-nyilvántartásban a Budapest, belterület X. helyrajzi szám alatt felvett, kivett sporttelep és közpark megnevezésű ingatlanon működik (ha működik), amely ingatlan 16 786/309 041 tulajdoni hányadban a Magyar Állam, 280 103/309 041 tulajdoni hányadban a Fővárosi Önkormányzat és 12 152/309 041 tulajdoni hányadban a T. Kft. tulajdonában áll. [10] Megítélése szerint az a tény, hogy a fellebbező annak a közös tulajdonban lévő ingatlannak a tulajdonosa, amelyre a Fővárosi Törvényszék elrendelte az alapítvány székhelyének bejegyzését, azt jelenti, hogy a változásbejegyző végzés a fellebbezőre rendelkezést tartalmaz. [11] Álláspontja szerint a vitatott határozat sérti a tulajdonhoz fűződő rendelkezési jogát. A
- évi CLXXXI. törvény
- §
(1)bekezdésének megfelelően alkalmazandó 21. §
(1)bekezdés b) pontjára is hivatkozott és ezen keresztül arra, hogy a Fővárosi Törvényszéknek rendelkezésére állt a fellebbező
- augusztus
- napján kelt kérelme és nyilatkozata arról, hogy a társaság az adott ingatlan tulajdonosaként nem járult hozzá, hogy a kérelmező alapítvány a Budapest, X. hrsz. alatt székhelyet létesítsen, mert az ingatlan használatára jogalappal nem rendelkezik. [12] Így megítélése szerint a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a székhelycím-változás bejelentésének alapjául szolgáló nyilatkozat valódiságát és egyúttal annak valóságtartalmát is vizsgálnia kellett volna az elsőfokú bíróságnak. [13] A fellebbezés az alábbiak szerint alapos. [14] A 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 5. §
(1)bekezdése szerint az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Pp. szabályai - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadók. [15] Ennek értelmében a jelen nemperes eljárásra is irányadó a Pp. 233. §
(1)bekezdése. E jogszabályhely kimondja, hogy az elsőfokú bíróság határozata ellen - amennyiben a törvény ki nem zárja - fellebbezésnek van helye. Fellebbezéssel élhet a fél, a beavatkozó, végül az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része ellen. [16] Az elsőfokú bíróság arra helytállóan utalt, hogy a fellebbező T. Kft. a megváltozott adatok nyilvántartásba vételére irányuló nemperes eljárásban nem fél. Annak elbírálásában, hogy a határozat - nevezetesen az elsőfokú bíróság 23. sorszámú végzésének a székhelyváltozás nyilvántartásba vételére vonatkozó rendelkezése - vonatkozik-e a fellebbezőre, nem hagyhatók figyelmen kívül az alábbi, a nemperes eljárásra irányadó jogszabályi rendelkezések sem. [17] A Cnytv. korábban hatályos rendelkezései és a jelenleg hatályos 91. §
(1)bekezdés e) pontja alapján nyilvántartási adat az alapítvány székhelye. [18] A Cnytv. 37. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 21. §
(1)bekezdés b) pontja szerint az alapítvány székhelyében bekövetkezett változás nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban a kérelemhez csatolni kell a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolatát. [19] A Cnytv. 86. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a nyilvántartás közhiteles. [20] Az
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
- §
(1)bekezdése szerint a tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy tulajdonjogát másra átruházza. [21] Ezen törvényi rendelkezésből következik, hogy az ingatlan tulajdonosa jogosult kívülálló személy részére az ingatlanának használatát oly módon biztosítani, hogy azon az adott személy, nevezetesen az alapítvány a székhelyét működtetheti, sőt a nyilvántartásba székhelyként bejegyeztetheti. [22] A Cnytv. fentebb idézett rendelkezése ezen tulajdonosi jog korlátozására figyelemmel írja elő, hogy az alapítványnak a székhelyváltozás nyilvántartásba vétele iránti kérelméhez csatolnia kell a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolatát. Amennyiben közös tulajdonú ingatlanról van szó, valamennyi tulajdonos tulajdonosi jogait érintheti, korlátozhatja a bejegyzés, amely alapján az adott ingatlanon harmadik személynek - akár ellenérték fejében, akár ingyenesen székhelyhasználati joga keletkezik. [23] Alapítvány esetében a székhely nyilvántartási adat. A nyilvántartási adat közhiteles, azaz mindenkivel szemben hitelesen tanúsítja, hogy az alapítványnak az adott cím a székhelye, ezért az adott ingatlanon jogosult tartózkodni, működni. [24] Ebből okszerűen következik, hogy a székhelyváltozás nyilvántartásba vétele olyan rendelkezés, amely vonatkozik a székhelyként bejegyzett ingatlan tulajdonosaira is. Így a T. Kft.-t (a fellebbezésében tett előadására figyelemmel) az alapítvány székhelyváltozása nyilvántartásba vételére vonatkozó rendelkezése ellen - miután az rá vonatkozó rendelkezést is tartalmaz - a fellebbezési jog megilleti. Az elsőfokú bíróság 28. sorszámú végzése, amellyel a T. Kft. fellebbezését - mint arra nem jogosulttól származót - elutasította, megalapozatlan. [25] Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság 28. sorszámú végzését a Cnytv. 5. §
(1)bekezdésére tekintettel alkalmazandó Pp.
- § alapján, a Pp.
- §
(2)bekezdés szerint megváltoztatta és a fellebbezést hivatalból elutasító rendelkezést mellőzte. [26] Az elsőfokú bíróságnak a Pp. 257. §
(1)bekezdése szerinti eljárást követően kell a
- sorszámú végzés ellen
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezést érdemi elbírálás végett a Fővárosi Ítélőtáblára felterjeszteni. (Fővárosi Ítélőtábla 4.Pkf.25.217/2013.)