A határozat elvi tartalma: Az új eljárást elrendelő kúriai ítéletnek nemcsak a rendelkező része, de az indokolása, az új eljárásra adott útmutatása is köti a hatóságot. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.251/2015/3.szám A Kúria a felperesnek a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság alperes ellen közbeszerzési határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- május
- napján kelt 8.K.27.088/2014/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.088/2014/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az alperes
- április 1-jén kelt D.133/8/
- számú határozatát megváltoztatja és a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A le nem rótt 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes, mint ajánlatkérő
- február
- napján feladott részvételi felhívásában a közbeszerzésekről szóló
- évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) III. rész 122.§
(4)bekezdése szerinti, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított szennyvíz elvezetés és tisztítás projekt FIDIC mérnöki és műszaki ellenőri feladatainak ellátására. A részvételi felhívás III.2.
- pontjának M/SZ alpontja határozta meg a műszaki és szakmai alkalmasság feltételeit, köztük a szakemberekre vonatkozó előírásokat. Határidőre öt részvételi jelentkezés érkezett. Az ajánlatkérő a Grontmij Canor Kft.-nek (a továbbiakban: kérelmező)
- április 4-én hiánypótlási felhívást küldött, annak
- pontjában felhívva a kérelmezőt a hiányzó szakemberek megjelölésére, mert a minimumkövetelmény 10 különböző szakemberrel való rendelkezést írt elő, így egy szakember több pozícióra nem jelölhető. A kérelmező előzetes vitarendezést kezdeményezett a hiánypótlási felhívással összefüggésben, a kérelem elutasításra került. A felperesi ajánlatkérő
- április 19-én elkészítette a részvételi jelentkezések elbírálásáról szóló összegzését, és megállapította, hogy a kérelmező részvételi jelentkezése nem felel meg a felhívásban meghatározott feltételeknek, így a részvételi jelentkezés a Kbt. 74.§
(1)bekezdés
- d)és
- e)pontja alapján érvénytelen. A kérelmező ezt követően jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, amelyben az ajánlatkérő hiánypótlási felhívásának 4. pontját támadta. Az alperes a D.284/12/2012. számú határozatában a jogorvoslati kérelemnek helyt adott, megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 122.§
(4)bekezdés alapján alkalmazandó 64.§
(2)bekezdésére és a Kbt. 55.§
(2)bekezdésre tekintettel a Kbt. 67.§
(1)bekezdését. Az alperes a hiánypótlási felhívás
- pontját és az azt követően hozott valamennyi döntést megsemmisítette, továbbá a felperest bírság, továbbá igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kötelezte. A felperes keresettel támadta az alperes határozatát. Az Egri Törvényszék a 13.K.30.207/2012/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felperes az ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be és a Kúria a
- január 4-én kelt Kfv.IV.37.010/2013/
- számú ítéletével az Egri Törvényszék ítéletét, és az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A Kúriának – a jelen felülvizsgálati eljárás szempontjából lényeges - megállapítása szerint a részvételi felhívásban az alkalmassági minimumfeltételek aszerint történő megjelölése, hogy „1 fő”, illetve „legalább 1 fő” nem értelmezhető másként, mint úgy, hogy az adott szakfeladatra önálló szakembert kívánt meg az ajánlatkérő. Bár a Kbt. nem zárja ki, hogy ne lehessen egy szakembert több pozícióra megjelölni, de az ajánlat tartalma az „1 fő” vagy a „legalább egy fő” előírással ezt kizárta. A felperes ezért jogszerűen élt hiánypótlással a Kbt. 67.§
(1)bekezdése értelmében, ezért az új eljárásra előírta, a részvételi felhívásnak a szakemberek számára vonatkozó rendelkezését az alperes nem minősítheti akként, hogy az a Kbt. 55.§
(2)bekezdését sértő módon nem pontos. A megismételt eljárásban az alperes a
- április 1-jén kelt D.133/8/
- számú határozatával ismételten helyt adott a jogorvoslati kérelemnek és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 122.§
(4)bekezdés alapján alkalmazandó 64.§
(2)bekezdésére és a Kbt. 55.§
(2)bekezdésre tekintettel a Kbt. 67.§
(1)bekezdését. Az ajánlatkérőt 500.000 forint bírság megfizetésére kötelezte. A felülvizsgálati eljárás szempontjából lényeges indokolás szerint az alperes a Kúria iránymutatásának megfelelően nem minősítette a részvételi felhívás szakemberekre vonatkozó rendelkezését nem pontosnak, ugyanakkor kifejtette, hogy kötve van a jogorvoslati kérelemhez, amely a hiánypótlás 4. pontját, a szakemberekre vonatkozó előírást kifogásolta. A Kbt. 64.§
(2)bekezdése értelmében a részvételi felhívásban előírtaknak megfelelően kell a részvételre jelentkező alkalmasságát megítélni. Az ajánlatkérő – az alperes megállapítása szerint – nem tett olyan előírást, hogy a szakember csak egy pozícióra jelölhető, de olyat sem, hogy legalább 10 fő szakembert kell jelölni. A kérelmező részvételi jelentkezése nem minősült hiányosnak, a hiánypótlási felhívás kibocsátása nem volt jogszerű. Az alperes a Kbt. 152.§
(3)bekezdése e) pontja,
(5)bekezdése alapján bírság kiszabását indokoltnak tartotta. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyben elsődlegesen a jogsértés megállapításával összefüggésben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 109.§
(4)bekezdés megsértésére és a Ket. 121.§
(1)bekezdés f) pontjára utalással semmisségre hivatkozott. Vitatta másodlagosan a bírság jogalapját és összegét is. Az elsőfokú bíróság a felperes elsődlegesen előterjesztett keresetét vizsgálva megállapította, hogy az alperes megsértette a Ket. 109.§
(4)bekezdését, mert a hatóságot nemcsak az ítéletnek az új eljárásra adott iránymutatása köti, hanem az ítélet rendelkező része és indokolása, az abban kifejtett álláspont egésze. A Kúria az új eljárásra kötelező ítéletében egyértelműen állást foglalt arról, hogy a szakemberekre vonatkozó előírás pontos volt, az adott feladatra önálló szakembert kívánt meg, azzal, hogy a kérelmező egy pozícióra több szakembert jelölt meg, ez az előírás nem teljesült, a hiánypótlás kiadásának helye volt. Az alperes a jogerős ítéletben foglaltakkal ellentétesen járt el - megsértve ezzel a Ket. 109.§
(4)bekezdését –, amikor a szakemberekre vonatkozó előírást a kúriai ítélettől ellenkezőleg értelmezve és értékelve, jogsértést állapított meg a hiánypótlás kibocsátása kapcsán. Az alperes olyan jogkérdésben, amelyről a Kúria kimondta, hogy jogsértés nem következett be, azzal ellentétesen nem dönthet. Mindezekre tekintettel a bíróság az elsődleges kereseti kérelem megalapozottsága folytán a másodlagos kereseti kérelmet már nem vizsgálva, az alperes határozatát – új eljárásra utasítás nélkül hatályon kívül helyezte. Az alperes illetékmentességére figyelemmel rendelkezett a kereseti illeték viseléséről. Az ítélet ellen a fellebbezés jogát a Kbt. 160.§
(5)bekezdése alapján zárta ki. A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. Álláspontja szerint a bíróság jogsértően járt el, mert nem volt figyelemmel a Kbt. 156.§
(1)és
(4)bekezdése folytan alkalmazandó Pp. 339.§
(1)bekezdésére, az új eljárás elrendelésének szükségességére. Az ítélet hatályon kívül helyező rendelkezése folytán a jogorvoslati kérelem elbírálatlan maradt. Sérelmezte, hogy a bíróság nem engedett fellebbezést a döntést ellen a Kbt. 160.§
(5)bekezdése szerint, holott az ítélet indokolására figyelemmel a hatályon kívül helyezést megváltoztatásnak kell tekinteni. Állította, hogy a bíróság a Pp. 78.§-át sértve nem rendelkezett a perköltség viselésről. Állította továbbá, hogy a kúriai ítélet iránymutatásának eleget tett, azt végrehajtotta, mert nem állapított meg olyat, hogy a részvételi felhívás szakemberekre vonatkozó előírása a Kbt. 55.§
(2)bekezdését sértő módon nem pontos. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet szerint tárgyaláson kívül bírálta el. a Pp. 274.§
(1)bekezdése A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272.§
(2)bekezdése és 275.§
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nagyobbrészt alaptalan, míg az új eljárásra utasítás hiányát kifogásoló részében alapos. Az alperes felülvizsgálati kérelmében – annak tartalma szerint – a Ket. 109.§
(4)bekezdésének megsértését megállapító ítéleti rendelkezést is támadta, állítva azt, hogy a kúriai ítéletben foglaltakat végrehajtotta. Ennek kapcsán az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá, hogy nemcsak az új eljárás lefolytatására kötelező ítélet iránymutatását kell a megismételt eljárásban végrehajtani, hanem az ítélet indokolásában foglalt álláspont egészének megfelelően kell eljárni. A Kúria egyértelmű döntése folytán a részvételi felhívást úgy kell értelmezni, hogy minden egyes pozícióra önálló szakembert kívánt meg, így egy szakember több pozícióra nem jelölhető. Az alperes ezzel ellentétes megállapítása a Ket. 109.§
(4)bekezdésébe ütköző és a Ket. 121.§
(1)bekezdés f) pontja szerinti semmisséget vonja maga után. Az elsőfokú bíróság tehát jogszerűen járt el, amikor az alperes jogsértő határozatát – mivel a felperes nem követett el jogsértést -, hatályon kívül helyezte. Az alperes arra helytállóan hivatkozott, hogy a hatályon kívül helyezés folytán a jogorvoslati kérelem elbírálatlan maradt. Ezt orvosolva a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(4)bekezdése értelmében – megváltoztató jogkör hiányában - hatályon kívül helyezte, az alperes D.133/8/2014. számú határozatát a Kbt. 160.§
(3)bekezdése szerint megváltoztatta és az alaptalan jogorvoslati kérelmet a Kbt. 152.§
(2)bekezdés a) pontja értelmében elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező része és nem az alperes által állított ítéleti indokolás, tartalom, vagy az új eljárás lefolytatásának szükségessége dönti el, hogy az ítélet ellen helye van-e fellebbezésnek vagy sem. Az elsőfokú bíróság ezért nem követett el jogsértést, amikor ítéletében a Kbt. 160.§
(5)bekezdése szerint a fellebbezést kizárta. A felperes részéről jogi képviselet hiányában az esőfokú eljárásban felszámítható perköltség, a felülvizsgálati eljárásban költség nem merült fel, így arról rendelkezni nem kellett (Pp. 78.§
(2)bekezdése). A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati illetéket az alperes illetékmentességére figyelemmel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a szerint az állam viseli. Budapest, 2015. november 18. Dr. Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, Gizella sk. előadó bíró, Dr. Cseicsner Éva sk. bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Márton