A határozat elvi tartalma: Nem jár a súlyosítási tilalom megsértésével, ha a másodfokú bíróság - a terhelt terhére szóló fellebbezés hiányában - súlyosabb büntetés kiszabása nélkül a cselekményt súlyosabban minősíti. KÚRIA Bfv.I.1783/2015/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő február hó
- napján tartott v é g z é s t: A lopás vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 10.B.XVIII.1588/2012/
- számú, valamint a Fővárosi Törvényszék 25.Bf.XVIII.6941/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bírósága 2014.január
- napján kihirdetett 10.B.XVIII.1588/2012/
- számú ítéletével a terheltet, mint többszörös és különös visszaesőt bűnösnek mondta ki lopás vétségében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont]; ezért egy év börtönbüntetésre, a közügyektől két év eltiltásra és száz napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét ezer forintban állapította meg azzal, hogy az így kiszabott 100.000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként kell egy-egy nap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre átváltoztatni. Emellett megszüntette a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 5.B.XX.702/2007/
- számú ítéletével kiszabott egy év kettő hónap börtönbüntetésből engedélyezett feltételes szabadságot és elrendelte a Gödöllői Városi Bíróság 5.B.657/2010/
- számú ítéletével kiszabott hat hónap, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtását. Rendelkezett továbbá a polgári jogi igényről és a felmerült bűnügyi költségről. A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a
- november
- napján jogerős 25.Bf.XVIII.6941/2014/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság határozatát megváltoztatta; a terhelt bűncselekményét a Btk.
- §
(1)bekezdésbe ütköző és a
(3)bekezdés be) pontja szerint minősülő lopás bűntettének minősítette, büntetését - mellőzve a rendelkező részből a különös visszaesésre utalást - többszörös visszaesővel szemben kiszabottnak tekintette, rendelkezett arról, hogy a pénzbüntetést - meg nem fizetése esetén - börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni, és helyesbítette a polgári jogi igénnyel kapcsolatos rendelkezéseket. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ügydöntő határozatok ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, azt a Be. 416. §
(1)bekezdés a), b),
- c)és
- d)pontjára alapozva. Az indítványozó szerint a másodfokú bíróság annak ellenére, hogy terhére az ügyész nem jelentett be fellebbezést, súlyosabban lopás bűntettének - minősítette a cselekményét, és akként rendelkezett, hogy a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetést meg nem fizetése esetén fogház helyett azt börtönben kell végrehajtani, ezzel megsértve a súlyosítási tilalmat, ami miatt a büntetés végrehajtás során lényegesen hátrányosabb helyzetbe került. Kifejtette, hogy a cselekmény elkövetésekor hatályos büntető jogszabályok számára kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaztak, mint a bíróság által figyelembe vett, az elbíráláskor hatályos Btk., mivel a korábbi elítélésével kapcsolatos feltételes szabadság megszüntetése mellett az összbüntetés számára kedvezőbb lenne. Emellett arra utalt, hogy mind az eljáró nyomozóhatóságok mind a bírósági megsértette az eljárási szabályokat, és támadva a bíróság által figyelembe vett bizonyítékokat arra hivatkozott, hogy törvénysértően került sor bűnössége megállapítására. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria állapítsa meg a súlyosítási tilalom megsértését, a megtámadott határozatokat helyezze hatályon kívül és az eljárt bíróságokat utasítsa új eljárásra. A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. Álláspontja szerint a bíróságok törvényesen alkalmazták a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő Büntető Törvénykönyv rendelkezéseit, mivel azok a terhelt számára kedvezőbb elbírálást eredményeztek, és ennek kapcsán nem kell figyelemmel lenni az összbüntetéssel kapcsolatos rendelkezésekre, tartoznak a cselekmény elbírálásának körébe. mivel azok nem Nem találta megállapíthatónak a súlyosítási tilalom megsértését sem, tekintettel arra, hogy a másodfokú bíróság nem súlyosabb büntetést szabott ki, hanem részint a minősítést változtatta meg és súlyosabb büntetés kiszabása nélkül önmagában a cselekmény súlyosabb minősítése nem jelenti a súlyosítási tilalom megszegését, részint pedig a Btk. 51. §
(2)bekezdése szerinti, kötelező törvényi előírást alkalmazta. Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn (BF.1828/2015/1.). A terhelt a Legfőbb Ügyészség indítványára tett észrevételeiben a felülvizsgálati indítványban foglaltakat fenntartotta, megismételve azt. .-.-. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 423. §
(4)bekezdésében írtaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okra figyelemmel bírálta felül; emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely
(5)bekezdése alapján a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában megjelölt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is. A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §
(1)bekezdés I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. Az indítványozó azonban ilyen eljárási szabály megsértésére nem utalt, és ilyen eljárási szabálysértést a Kúria a hivatalból lefolytatott vizsgálat alapján nem észlelt sem az első, sem a másodfokú bíróság eljárásában. Nem képezik ugyanakkor a felülvizsgálat tárgyát azok az akár a nyomozás, akár a tárgyalás során megvalósult eljárási szabálysértések, amelyek nem tartoznak ebbe a körbe. Emellett a terhelt egyéb eljárási szabálysértésekre utalt ugyan, tényelegesen azonban a bizonyítékok bizonyító erejét, a bíróságok bizonyíték-értékelő tevékenységét és ezen keresztül a tényállást támadta. A Be. 423. §
(1)bekezdésére figyelemmel azonban a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéletben megállapított tényállás az irányadó, és az a felülvizsgálati indítványban nem is támadható. Erre figyelemmel a Kúria a megállapított tényálláshoz még annak esetleges megalapozatlansága esetén is kötve van, és a felülvizsgálat során a vitatott jogkérdések kizárólag az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálhatók el. A bizonyítékok eltérő értékelésére, eltérő következtetés levonására, bizonyításra, illetve ilyen célból az ítélet hatályon kívül helyezésére nincs törvényes lehetőség. A felülvizsgálati kizárt. indítvány ezért ezen részében a törvényben Kétségtelen, hogy a Be. 416. §
(1)bekezdés d) pontja alapján akkor is helye van felülvizsgálatnak, ha a bíróság határozatának meghozatalára súlyosítási tilalom [Be. 354. és 355. §, 405. §
(1)és
(3)bekezdés, 459. §
(4)bekezdés] megsértésével került sor. A súlyosítási tilalom megsértésére vonatkozó hivatkozást azonban alaptalannak találta a Kúria. A Be. 354. §
(1)bekezdése szerint az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. A súlyosítási tilalom azonban nem azt jelenti, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet egyetlen rendelkezését sem változtathatja meg a terhelt hátrányára. A súlyosítás tilalma nem zárja ki, hogy a másodfokú bíróság a tényállást akár a terhelt számára is hátrányt jelentően módosítsa, és ezáltal - vagy akár e nélkül - a büntetés érintetlenül hagyásával a cselekményt súlyosabban minősítse (BH 2012.255.). Az ugyanis a büntetés, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedés súlyosítását tilalmazza; a tilalmazó rendelkezések között a cselekmény minősítésének súlyosítása nem szerepel. Ugyancsak nem járt a súlyosítási tilalom megsértésével a másodfokú bíróság azon rendelkezése, amelyben a pénzbüntetés átváltoztatása folytán megállapított szabadságvesztést a terheltnek börtönben kell letöltenie. Az elsőfokú bíróság törvénysértően rendelkezett az átváltoztatás folytán fogházban végrehajtandó szabadságvesztésről, ugyanis a Btk. 51. §
(2)bekezdése szerint akkor, ha a pénzbüntetést végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabták ki, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a kiszabott szabadságvesztés fokozata az irányadó. Miután a terhelttel szemben a pénzbüntetés kiszabására börtönben végrehajtandó szabadságvesztés mellett került sor, a másodfokú bíróság a törvény kötelező rendelkezését alkalmazva rendelkezett a pénzbüntetés átváltoztatása esetén a szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról. Ezzel ugyanis nem súlyosította a pénzbüntetést, és így nem sértette meg a súlyosítási tilalmat. A súlyosítási tilalom nem terjed ki a felülbírált határozat rendelkezésinek a törvény kötelező előírásából eredő változtatására; a törvénysértés kiküszöbölése érdekében a szigorúbb büntetés-végrehajtási fokozat megállapítása, a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezések megváltoztatása a másodfokon eljáró bíróságnak joga és egyben kötelessége a terhelt terhére irányuló fellebbezés nélkül is. Ezért ebben a részében a megalapozatlannak találta. Kúria a felülvizsgálati Alaptalan a felülvizsgálati indítvány alkalmazására vonatkozó részében is. a Btk. indítványt 2. §-ának A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. A Büntető Törvénykönyv időbeli hatályáról rendelkező 2. §
(1)bekezdése alapján a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni.; a
(2)bekezdés szerint azonban akkor, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekményt vagy enyhébben bírálandó el, az új büntető törvényt kell alkalmazni. Töretlen azonban a Kúria gyakorlata annak megítélésében, hogy a Btk. 2. §-ának téves alkalmazása csak akkor felülvizsgálati ok, ha kihatott a bűnösség megállapítására vagy törvénysértő büntetés kiszabását eredményezte (BH 2014.293.). A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja szerint az esetleges hibás minősítés nem önmagában, hanem csak akkor felülvizsgálati ok, ha a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés törvénysértő. A kiszabott büntetés pedig akkor tekinthető törvénysértőnek, ha annak neme vagy mértéke a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. Ez azonban a felülbírált ügyben nem állapítható meg. Az elkövetéskor hatályos 1978. évi IV. törvény 316. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés I. fordulata szerint minősülő lopás vétségének büntetési tétele két évig terjedő szabadságvesztés, ahogy az elbíráláskor hatályos Btk. 370. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő lopás vétsége is. Kétségtelen, hogy a másodfokú bíróság a minősítést megváltoztatta, azonban a büntetést nem súlyosította. Így az törvénysértőnek az elkövetéskor hatályos törvénynek megfelelő minősítés mellett sem tekinthető. Emellett a Btk. alkalmazását a terhelt számára engedélyezett feltételes szabadság megszüntetésére rendelkezések számára kedvezőbb módosulása indokolta. korábban vonatkozó Egyebekben pedig a Kúria egyetértett a másodfokú bíróság ítéletében kifejtett érveléssel, mely alapján nem a cselekmény enyhébb minősítése folytán indokolt az elbíráláskor hatályban lévő Büntető Törvénykönyv alkalmazása, hanem azért, mert az elkövetéskor hatályos 1978. évi IV. törvény rendelkezéseire figyelemmel a terhelttel szemben időközben hatályba lépett Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság 1.B.IV.1208/2010/71. számú ítéletének végrehajtása során engedélyezett feltételes szabadságot is meg kellene szüntetni. A törvény 48. §
(4)bekezdése alapján ugyanis a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet az ítélet jogerőre emelkedését megelőzően, vagy azt követően elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes szabadság alatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik. Ilyen rendelkezést azonban az elbíráláskor hatályos Btk. már nem tartalmaz. A 40. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja alapján ugyanis a feltételes szabadságot a bíróság akkor szünteti meg, ha az elítéltet az ítélet jogerőre emelkedését követően elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes szabadság tartama alatt, vagy a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. Erre figyelemmel pedig már nincs törvényes lehetőség a másodfokú ítéletben megjelölt újabb elítélés vonatkozásában a feltételes szabadság megszüntetésére. Az pedig nem kétséges, hogy ilyen rendelkezés meghozatala egyértelműen a terhelt hátrányára alkalmazott intézkedés lenne, ezért az elbíráláskor hatályos Btk. kedvezőbb rendelkezéseket foglal magába. A Kúria mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. A Kúria végzése elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. Az ismételt indítvány benyújtásával összefüggő tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel. Budapest,
- február
- Dr. Mészár Róza s.k. a tanács elnöke, Dr. Csák Zsolt s.k. előadó bíró, Dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő