Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.278/2015/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Szabó Gábor (címe) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Erdős Viktor jogtanácsos által képviselt Magyar Nemzeti Bank (1054 Budapest, Szabadság tér 8-9.) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- május
- napján kelt 65.P.21.429/2015/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja és az alperes által fizetendő perköltség összegét 65.000 (hatvanötezer) forintra felemeli. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A felek a másodfokú költségeiket maguk kötelesek viselni. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A felperes
- február
- napján kelt e-mailjében közérdekű adatok közlését kérte az alperestől. Az alperes
- március
- napján értesítette a felperest, hogy az igénye nagy mennyiségű adat feldolgozását teszi szükségessé, ezért az igény teljesítésének határidejét 15 nappal meghosszabbítja. A felperes
- március
- napján érdeklődött az adatigénylés teljesítéséről. A felperes ugyanezen a napon meghatalmazta dr. Szabó Gábor ügyvédet, a kért adatok kiadása iránti per megindítására és a perbeli képviseletére. A felperes és jogi képviselője ugyanezen a napon megbízási szerződést kötöttek, melyben 65.000 forint megbízási díjról és 25.000 forint tárgyalásonkénti megbízási díjról állapodtak meg. A jogi képviselő a 90.000 forint megbízási díjról számlát állított ki. A jogi képviselő
- március
- napján keresetlevelet szerkesztett és azt benyújtotta a Fővárosi Törvényszékhez. A felperes keresetlevele
- április
- napján érkezett a Fővárosi Törvényszékre. Az alperes
- április
- napján tájékoztatta a felperest, hogy rövid időn belül küldi az adatigénylésére adandó válaszát. Az alperes
- április
- napján táblázatos formában a kért adatokat teljes körűen kiadta. A felperes
- május
- napján ismét megkereste az alperest azzal, hogy megítélése szerint a válaszadás nem teljes. Az alperes
- május
- napján azt közölte a felperessel, hogy a megküldött táblázatban, valamennyi kért adat szerepel. A felperesnek - a Fővárosi Törvényszékre
- április
- napján érkezett - eredeti keresetében az alperes kezelésében levő azon adatok közlésére kérte kötelezni az alperest, hogy a 2012-
- években milyen összeget fordított járművekre, illetve beszerzésükre (haszonjárművek, személygépkocsik, vásárlása bérlése)? Milyen márkájú, típusú és hány darab járművet vásároltak ebben az időszakban évenként? Mikor, milyen összegű és melyik cég részére adta a legnagyobb megrendelést? Kérte továbbá az alperes kötelezését, a jogi képviselőjével kötött megbízási szerződésben foglaltak szerint, az eljárás során felmerült költségek megfizetésére. A felperes a
- március
- napján kelt megbízási szerződés kivonatát másolatban a keresetlevélhez mellékelte. Az alperes a kereset elutasítását indítványozta arra hivatkozással, hogy a
- április
- napján kelt levelében foglaltak szerint a kért információkat már megküldte a felperesnek. A
- május
- napján kelt felperesi levélre válaszolva, a
- május
- napján kelt levelében arról is tájékoztatta a felperest, hogy a korábban megküldött táblázatokban szereplő adatoknál többet nem költött gépjárművek vásárlására és bérlésére. Közölte továbbá, hogy a gépjárművek ellenértékének kiegyenlítésére a forgalomba helyezés évében került sor. A felperes jogi képviselője
- május
- napján kelt e-mailjében elfogadta a közérdekű adatigénylés teljesítéseként az alperesi nyilatkozatban, illetve táblázatban foglaltakat. Úgy nyilatkozott, hogy a felperesnek a továbbiakban csak perköltség igénye van, melyet egy peren kívüli egyezség megkötése esetére 50.000 forintban jelölt meg. A felperes az alperesnek a
- május
- napján kelt levelében foglaltakra tekintettel a keresetét kizárólag a perköltség megfizetése iránti igény vonatkozásban tartotta fenn. Az elsőfokú bíróság a tárgyalási jegyzőkönyvben azt rögzítette, hogy a felperesi jogi képviselő a
- május
- napon tartott tárgyaláson a felperessel kötött eredeti megbízási szerződést felmutatta. A szerződés szerint a szerződő felek 65.000 forint megbízási díjban, és 25.000 forint tárgyalásonkénti díjban állapodtak meg. Ennek kifizetéséről a felperesi jogi képviselő másolatban számlát csatolt. Az elsőfokú bíróság felhívta a felperesi jogi képviselőt a felmutatott megbízási szerződés csatolására. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 forint perköltséget, ezt meghaladóan pedig a keresetet elutasította. Azt állapította meg, hogy az alperes az általa megadott határidő hosszabbítást, valamint a per megindítását követően közölte a felperessel a kért adatokat, ezért a perre okot adott. Túlzottnak ítélte a megbízási szerződésben kikötött teljes megbízási díj megítélését, mivel ezt az ügy bonyolultsága, és a jogi képviselő perben kifejtett tevékenysége nem indokolta. Indokolatlannak ítélte továbbá a tárgyaláson való megjelenéssel kapcsolatban felmerült díjat, mert a kért adatoknak a felperes a tárgyalás idején már a birtokában volt. Amennyiben a felperes a jogi képviselőt a per megindítására vette igénybe, ennek költségeit igényelheti, de mértékének a tényleges igénybevételhez kell igazodnia. Az alperesi teljesítés bejelentésének késedelméből eredő perbeli következmények költségvonzatai nem háríthatók az ellenérdekű félre. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben az alperest a perben csatolt megbízási szerződésben foglaltaknak megfelelően kérte a perköltség megfizetésére kötelezni. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a perköltséget indokolatlanul mérsékelte a jogszabály szerint megállapítható minimumra. Mivel az alperes a perre okot adott, ezért a felmerült és az igazolt perköltség megfizetésére köteles. Hivatkozott arra is, hogy a keresetlevélen kívül további beadvány megszerkesztése és benyújtása történt. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helyben hagyását indítványozta. Előadta, hogy a felperes terhére esik az, miszerint a jogi képviselő és a képviselt nem tudtak kapcsolatba lépni, és ezért nyújthatott be a tényekkel ellentétes tartalmú iratot a jogi képviselő. A jogi képviselő a tárgyalást megelőző,
- május
- napján kelt e-mailjében elismerte, hogy a felperes minden kérdésére választ kapott, egyben felajánlotta a per közös kérelemre való megszüntetése, vagy a keresettől elállás lehetőségét, az 50.000 forintos perköltség megfizetésének esetére. Ebből pedig az következik, hogy a jogi képviselő sem tartotta indokoltnak a megbízási szerződésben foglaltak alperes általi megtérítését. Hivatkozott arra, miszerint a felperes fellebbezésben túlnyomórészt jogszabályok szövegét idézte, ez azonban nem jelentheti azt, hogy a rendelkezések tartalma megalapozza a perköltségigényt, másrészt a felperes a per során nem csatolta az általa hivatkozott megbízási szerződést és számlát, ami nagyban akadályozta a perköltség megfelelő megítélését. A fellebbezés részben alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(3)bekezdése alapján, csak a fellebbezéssel érintett részben bírálhatta felül. A másodfokú bíróság - a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdésének b) pontja alapján tárgyaláson kívül elbírálva - az elsőfokú bíróság ítéletével részben nem értett egyet, ezért azt a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta. A perköltségigény tekintetében elsősorban abban kellett állást foglalni, hogy szükséges volt-e a felperes részéről a keresetlevél benyújtása, illetve a jogi képviselő igénybevétele. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) 28. §
(1)bekezdése szerint, a közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. A közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az Info tv. 29. §
(1)bekezdése alapján, a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget. A
(2)bekezdés úgy rendelkezik, hogy ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, az
(1)bekezdésben meghatározott határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható. Erről az igénylőt az igény kézhezvételét követő 8 napon belül tájékoztatni kell. Az Info tv. 31. §
(1)bekezdés szerint, az igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, vagy az adatkezelő által a 29. §
(2)bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén bírósághoz fordulhat. A
(3)bekezdés úgy rendelkezik, hogy a pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított harminc napon belül kell megindítani az igényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen. Az Info tv. fenti szabályait figyelembe véve az alperesnek - a saját maga által meghosszabbított határidőt is figyelembe véve -
- március
- napjáig kellett a felperes közérdekű adatigénylésének eleget tennie, ezt a határidőt azonban elmulasztotta. A felperes közvetlenül az ügyvédi megbízás, valamint a keresetlevél benyújtását megelőzően tájékozódott az igényének teljesítéséről, de az alperes az elmulasztott határidőtől függetlenül, több nappal később továbbra is csak arról tájékoztatta a felperest, hogy az igényt rövidesen teljesíti. Ilyen körülmények között a felperes a közérdekű adatigénylés megfelelő teljesítése érdekében jogszerűen fordult az elsőfokú bírósághoz. A felperes a perbeli képviselete érdekében jogszerűen vette igénybe az ügyvédi képviseletet. A meghatalmazás alapját is adó megbízási jogviszonyra tekintettel állapodott meg a felperes és jogi képviselője a 65.000 forint megbízási díjban. A megbízási szerződés megkötésére azért került sor a felperes és képviselője között, mert az alperes az adatigénylésnek határidőben nem tett eleget. Ennek alapján helyes volt az elsőfokú bíróság azon következtetése, hogy az alperes a perre okot adott. A Pp.
- §
(1)bekezdése szerint, perköltség - a törvényben meghatározott kivételeket nem tekintve - mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel (előzetes tudakozódás és levelezés költsége, eljárási illeték, tanúés szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.). A
(2)bekezdés úgy rendelkezik, hogy a perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselő ügyvéd, jogtanácsos, illetve szabadalmi ügyvivő készkiadásait és munkadíját is. A megállapított tényállás alapján arra lehetett következtetni, hogy a felperesi előadás és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a felperes által megbízott ügyvéd készítette el a keresetlevelet. A felperes részére mindenképpen felmerült a 65.000 forint ügyvédi munkadíj, mint költség, mégpedig abból az okból, hogy az alperes csak többszöri megkeresés után teljesítette az igényt. A felperes az alperesnek 2015. május 13. napján eljuttatott levelét megelőzően, majd a tárgyalásig nem jelentette be az elsőfokú bíróságnak, hogy az érdemi igényt teljesítettnek tartja, de ez a felmerült megbízási díj (65.000 forint) összegét nem befolyásolhatja. A 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdésének a) pontja alapján, a fél pernyertessége esetére igényelheti, hogy részére a bíróság az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén kötelezze a pervesztes felet a fél és a képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj megfizetésére. A
(2)bekezdés úgy rendelkezik, hogy az
(1)bekezdés alapján megállapított munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a pertárgy értékével vagy a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság döntését indokolni köteles. Jelen esetben az elsőfokú bíróságnak csak egy olyan keresetről kellett érdemben döntenie, melyben a felperes már csak a költéségét érvényesítette. Ennek a költségnek az volt az alapja, hogy az alperes határidőben nem teljesítette a felperesi kérelmet, ezért a felperes per megindítására és jogi képviselet igénybevételére kényszerült. A felperes által igényelt 65.000 forint megbízási díj nem volt eltúlzott mértékű a hasonló típusú ügyek esetén igényelt költségeket, valamint a meg nem határozható pertárgyérték esetén számított perértéket figyelembe véve sem. A 25.000 forint tárgyalásonkénti megbízási díjat a másodfokú bíróság sem ítélte szükségesnek, mivel az a felperes szempontjából már nem az érdemi közérdekű adatigényléssel kapcsolatban merült fel. Mindezek alapján a másodfokú bíróság a perköltség 10.000 forintra való leszállításával nem értett egyet, és a felperesi fellebbezésben foglaltakat részben osztva a perköltséget 65.000 forintra felemelte. A másodfokú bíróság a felperes teljes perköltség igényét nem ítélte alaposnak, és a pernyertességpervesztesség között jelentős különbség nem mutatkozott ezért a Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján úgy határozott, hogy a felek másodfokú költségeiket maguk viseljék. A per tárgyi illetékmentességére tekintettel a feleknek illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezett. Budapest,
- december
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Kisbán Tamás s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Hercsik Zita s.k. bíró