Pf.21676/2014/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)-

(2)bekezdésére és 81. §

(1)bekezdésére a módosított keresetet alaptalannak találta. A

1. január
2. napján közölt alperesi nyílt levél tartalmát vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy abból nem derül ki az, hogy a felperes magánlevelet írt harmadik személy számára, a magánlevélre nincs utalás, azt nyilvánosságra nem hozta. A perbeli nyílt levélben az alperes akként fogalmaz, hogy tudomására jutott, miszerint a felperes az alperes és a kft. által üzemeltetett weboldal fórumának bejegyzéseit jogsértőnek találja. A szövegezésből pusztán az tűnik ki, hogy a nyílt levél írója tud róla, hogy a felperes kifogásolja a p...hu weboldalon működő fórum bejegyzéseit, illetve hogy azok törlését kéri. A felperes nevének szerepeltetését nem találta vizsgálhatónak, ugyanis a módosított kereset nem terjed ki a személyes adatokkal való visszaélés vizsgálatára. A nyílt levélhez kapcsolt, csatolt kommentek pedig kifejezetten utalnak arra, hogy a weboldal használói korábbról már ismerték a felperes magatartását. Ezek a körülmények arra utalnak, hogy a felperes levéltitka nem sérült meg, azzal az alperes nem élt vissza. A felperes jóhírnevének sérelmét sem látta megállapíthatónak az elsőfokú bíróság. Megállapította, hogy a levélben valótlan tartalmú, vagy valós tényt hamis színben feltüntető tényállítás nem szerepelt, a felperes elismerte, hogy levélben fordult a kft-hez a fórum bejegyzéseinek törlése érdekében és azt sem vitatta, hogy tett feljelentést a kft., illetve a kapcsolódó fórumhasználók ellen. A felperesre vonatozó sértő tényállítást sem talált a kifogásolt levélben. A szövegezés értelmezéséből – utalva a
3. számú Polgári Kollégiumi állásfoglalásra – arra az álláspontra helyezkedett, hogy a teljes szöveg kulturált hangvételű, figyelemmel van a felperes személyiségi jogaira. A szövegben nincs olyan kifejezés, ami a bírói gyakorlatot meghatározó BH.1993.
4. számú eseti döntésben foglaltakat kimerítette volna, azaz nem szerepelnek benne olyan véleményközlések, melyek aránytalanul túlzóak, indokolatlanul bántóak, lealázóak vagy lekicsinylők lennének. A szöveg az alperes véleményét, a felperes magatartásának értékelését tartalmazza mértékadó stílusban, bár érezhetően éles és a felperesre kedvezőtlen véleményt megfogalmazva. Az elsőfokú ítélet – megjegyezve, hogy a kommentek vizsgálata nem volt a per tárgya – kiemelte, hogy a nyílt levélhez kapcsolódó, más felhasználó által írt kommentek a levéllel nem mutatnak szoros összefüggést, tartalmukból nyilvánvaló, hogy a kommentelők más forrásokból is tudomással bírtak a felperes viselkedéséről. Az elsőfokú bíróság a módosított kereset fényében elutasította a felperes orvosszakértői vélemény beszerezésére tett bizonyítási indítványát, az ugyanis annak alátámasztását célozta volna, hogy nem vagyoni kárt szenvedett el az alperesi magatartással összefüggésben. Mivel azonban jogellenes magatartás az alperes részéről nem volt megállapítható, így a bizonyítás szükségtelen volt. Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes élt fellebbezéssel, ami elsődlegesen a döntés megváltoztatásával a keresete szerinti ítélet hozatalára, másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezésére irányult. Támadta a perköltségre vonatkozó rendelkezést is annak eltúlzottsága okán és kérte mérséklését. Fenntartotta, hogy a nyílt levélből megállapítható, hogy az alperes ismerte a F. Sz.-hoz írt levelének tartalmát. Ez kitűnik abból, hogy a fórumon a felperes szóhasználatát átvéve hivatkozik az említett levélre, továbbá erre utal az utolsó bekezdésében tett javaslat is. Mindezek bizonyítják, hogy az alperes birtokába került a felperes kizárólag harmadik személynek szánt levele és tartalmának nyilvánosságra hozatalával lehetőséget biztosított a felperes személyének beazonosítására. A levél magánjellegét a Kúria hasonló ügyben hozott ítéletének indokolása is alátámasztja. Egyértelműen tehát, hogy az alperes a közzététellel levél-, és egyben magántitkot sértett. A magatartásával okozati összefüggésben állnak a felperest becsmérlő és önmagukban is jóhírnév sértő fórum hozzászólások, mert azok az alperesi közlésre reagálva, azt követően szaporodtak meg és durvultak el jelentősen. Mivel az alperes levele nélkül ezek a kommentek nem jelentek volna meg megállapítható, hogy közrehatott ezen jogsértések elkövetésében. De a fórum hozzászólások legalább annak igazolására szolgálhatnak, hogy az alperesi jogsértésnek – az egyéb következmények, pl. az egészségi állapot hátrányos változása – mellett milyen hátrányos hatásai voltak, aminek az igényelt nem vagyoni kártérítés szempontjából is jelentősége van. Mindezekre tekintettel kérte a jogsértés megállapítását és a megjelölt jogkövetkezmények alkalmazását. Utalt arra is, hogy az alperes a jogsértést tovább folytatja, ezért a hasonló jogsértésektől is kérte eltiltani. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást kellő mélységben feltárta, abból a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján, a jogszabályok megfelelő alkalmazásával helytállóan jutott a keresetet elutasító döntésre. Kifejtett indokait a Fővárosi Ítélőtábla mindenben osztotta, azokhoz – elsősorban a fellebbezésben foglaltakra tekintettel – az alábbiakat fűzi. A Ptk.
5. §

(1)bekezdése szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, e jogok a törvény védelme alatt állnak. A Ptk.

1. §-a alapján a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen – egyebek mellett – a becsület és az emberi méltóság megsértése. A Ptk.
2. §

(1)bekezdése rendelkezik a jóhírnév védelméről. A

(2)bekezdés értelmében a jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel vagy való tényt hamis színben tüntet fel. A Ptk. 81. §

(1)bekezdése szerint személyhez fűződő jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a levéltitok sérelme a perbeli esetben nem állapítható meg. A polgári jogban levélnek általában a közlést tartalmazó zárt küldeményt kell tekinteni. A levéltitkot az sérti meg, aki másnak a levelét, azaz a közlést tartalmazó zárt küldeményét megszerzi, felbontja, vagy illetéktelen személynek átadja abból a célból, hogy annak tartalmát megismerje. Ezek a magatartások – a F. Sz.-hoz írt magánlevelet érintően – nem voltak megállapíthatóak az alperes terhére a perbeli nyílt levél tartalma alapján. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság ítéletében, hogy a kifogásolt közlésből következtetni sem lehet arra, hogy annak hátterében a felperes által harmadik személyhez intézett magánlevél áll. Az alperesnek a siklóernyőzők által látogatott internetes fórumon közzétett nyílt levele nem tartalmazott utalást a felperes másnak írt magánlevelére, annak egészét vagy részletét nem tette mások számára megismerhetővé, így nem sérthette meg a felperes levéltitokhoz fűződő jogát. A Kúria fellebbezésben felhívott döntése a jelen ügyben nem irányadó, mert ott harmadik személy részéről a felperes magánlevelének teljes terjedelemben való közzététele történt, ami nem analóg a perbeli esettel. A jóhírnév sérelmét általában a valótlan és a közfelfogás szerint sértő tény állítása, híresztelése, hamis színben feltüntetése okozza. Ezért az ügyben eljáró bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a felperes által sérelmezett közlések tartalmaznak-e valótlan tényállítást, illetve a való tényeket hamis színben tüntetik-e fel, és ezek egyben sértő tartalmat hordoznak-e, mindennek hiányát helyesen állapította meg. Az alperes 2007. január 25. napján a felpereshez címzett nyílt levelében tényeket osztott meg az olvasókkal arról, hogy a felperes nemtetszését fejezte ki a p.....hu domain alatt elérhető weboldalon található tartalmakkal szemben, intézkedést kért és helyezett kilátásba. Nem vitás, hogy a felperes sérelmezte a weboldalra feltett írásokat a tárhelyszolgáltatónál és rendőrségi eljárást is kezdeményezett több személy ellen, így a nyílt levélben közölt tények nem valótlanok. A további közléseket pedig az elsőfokú bíróság helytállóan értékelte véleménynek, értékítéletnek, amelyek nem tekinthetőek a közízlést sértőnek, vagy a felperes személyét indokolatlanul sértőnek, lealacsonyítónak, megalázónak vagy bántónak, azaz a közlés nem lépte át a szabad véleménynyilvánítás határát. A felperes fellebbezésében újból érvelt személyének beazonosíthatóságával, de módosított keresete ezzel kapcsolatosan már nem tartalmazott kérelmet, így ez a másodfokú eljárásban sem volt vizsgálható. Hasonló okból nem kellett állást foglalni a kommentek és a tárhelyszolgáltató felelőssége kérdésében sem. A fellebbezésben említett, utóbbi történésekre a másodfokú eljárásban hivatkozni a Pp. 247. §

(1)bekezdésében írt kereset változtatás tilalma miatt nem lehet, és nem kerülhet sor a Pp.

1. §-a folytán a pontosan meg nem határozott, jövőben esetleg bekövetkező, hasonló jellegű jogsértésektől való eltiltásra sem. Alaptalanul sérelmezte a felperes a megállapított perköltség mértékét is, mert az arányban áll a pertárgy értékével, az elvégzett ügyvédi tevékenységgel és megfelel a csatolt megbízási szerződésben foglaltaknak, ennek folytán e tekintetben sem volt helye az elsőfokú döntés megváltoztatásának. A Fővárosi Ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
2. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A pervesztes felperes a Pp. 78. §

(1)bekezdése szerint köteles viselni az alperesnek a fellebbezéssel felmerült költségét, ami a képviseletét ellátó ügyvéd 32/

1. (VIII. 22.) IM rendelet
2. §-a alapján megállapított munkadíjából áll. A pártfogó ügyvédi díj viseléséről a másodfokú bíróság a Pp.
3. §

(2)bekezdése alapján rendelkezett. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 400.000 forint fellebbezési illeték viselésére az It. 74. §

(3)bekezdése alapján alkalmazandó 6/

1. (VI. 26.) IM rendelet
2. §-a értelmében az állam köteles. Budapest,
3. december
4. . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke . Pullai Ágnes s.k. . Mózsik Tímea s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző bíró