FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 3.Kf.27.605/2006/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a jogtanácsos által képviselt Országos Rendőr-főkapitányság (1139 Budapest, Teve u. 4-6.) felperesnek a jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- július
- napján kelt 25.K.31.531/2006/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi Í T É L E T E T A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (Harmincezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s A ……… keret-megállapodást kötött CISC számítógéprendszerek, számítógépek és elemeik szállítására és kapcsolódó szolgáltatások teljesítésére húsz ajánlattevővel. A felperes
- december 14-én a második szakasz lebonyolítása érdekében hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított az ajánlattételi felhívás megküldésével. Az ajánlattételi felhívás
- pontja az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontot jelölte meg azzal, hogy a bírálat az első részben meghatározott bírálati részszempontok, súlyszámok és bírálati módszer szerint történik. Öt részszempontot határozott meg a hozzátartozó súlyszámokkal, az ötödik a rendszerbe illeszthetőség volt, 1 súlyszámmal. Az ajánlati dokumentáció útmutató részében kiegészítő tájékoztatást adott a ….. jelenleg működő informatikai rendszeréről. A dokumentáció
- pontja egyebek mellett rögzítette az ötödik részszempont értékelése során a pontok kiosztásának módszerét. Az ajánlattételi határidőben mások mellett a ……(a továbbiakban: ….. Kft.) is ajánlatot tett, melyben az ….. eServer 236 sorozatú terméket ajánlotta. A többi érvényes ajánlatot tevő … ML 350 sorozatú termékre tett ajánlatot. A bírálóbizottság az ajánlatok értékelése során a bírálati lapokon a ….Kft. … eServer xSeries 236 sorozatú terméket meg sem említve, a rendőrségen 2004-ben rendszerbe állított 19 db …. eServer xSeries 235 server, és a 2005-ben rendszerbe állított ugyanezen sorozat 336 és 346 típusú szervereivel kapcsolatos negatív tapasztalatokat rögzítette azzal, hogy a folyamatos munka biztosítása érdekében és a működéssel kapcsolatos kedvezőtlen tapasztalatok miatt a kieső ….szerverek pótlására a ….szerverek beszerzése ad megoldást. A felperes több tárgyalási fordulót követően a
- január 27-én megtartott eredményhirdetésen az…..-t hirdette ki nyertesnek 146,98 pontszámmal. A második helyezett …Kft. összpontszáma 146 pont volt. A harmadik helyen a ……Kft. végzett 136,95 ponttal. Az eredményhirdetést követően a .... Kft. képviselője a Kbt.
- §
(3)bekezdésére hivatkozással kérte az eljárást lezáró döntés alapjául szolgáló valamennyi dokumentumba való betekintés engedélyezését és az ötödik részszempont elbírálásának alapjául szolgáló pontrendszer ismérveinek rendelkezésére bocsátását. Az iratbetekintésről készült jegyzőkönyv tartalma szerint a felperes a Kbt.
- §-ára tekintettel csak a nyertes ajánlatába történő betekintést engedélyezte. A …. Kft. jogorvoslati kérelmére eljárva az alperes D.88/16/
- számú határozatában annak részben helyt adott, és megállapította, hogy a felperes megsértette a közbeszerzésekről szóló
- évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
- §
(2)bekezdésére tekintettel a Kbt. 90. §
(1)bekezdését, valamint a Kbt. 96. §
(3)bekezdését. A felperes eljárást lezáró döntését ezért megsemmisítette, és 2 MFt bírsággal sújtotta. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Döntését arra alapította, hogy a rendszerbe illeszthetőség részszempont tekintetében a felperes nem a kérelmező ajánlatában megjelölt termék műszaki paramétereit vizsgálta, hanem a jelenleg működő ….. gépekkel kapcsolatos tapasztalatait rögzítette. Értékelését nem támasztotta alá a megajánlott típusú berendezésre vonatkozóan. Az iratbetekintés jogának sérelmével összefüggésben arra hivatkozott, hogy az eredményhirdetést követően a közbeszerzési eljárás teljes iratanyaga az ajánlatkérő birtokában van, ezért nincs arra joga, hogy az ajánlat elbírálásával összefüggésben figyelembevett adatok megismerését megtiltsa. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és annak megállapítását kérte, hogy eljárása a közbeszerzési szabályoknak megfelelt. Az ötödik részszempont értékelése körében amellett, hogy nem vitatta, a bírálati lapok egyike sem utal konkrétan a ténylegesen megajánlott 236 típusú termékre, azt fejtette ki, hogy az elmúlt évek során ezt a szervert is tesztelte a 235, 336 és 346 szerver mellett. Ezek azonos alapra épültek, megegyező operációs rendszerrel futnak, ezért a megajánlott termék nem teljesen új konstrukció, aminek nincs kapcsolódási pontja korábbi társaival. Részletesen bemutatta a 236 és 235 típusú szerver azonosságait és különbözőségét, és kifejtette, hogy azok a rendszerbe illeszthetőség szempontjából jelentős különbséget nem mutatnak. Az iratbetekintéssel kapcsolatosan arra hivatkozott, hogy a nyertes ajánlattevővel kapcsolatos okiratokat rendelkezésre bocsátotta. Az iratbetekintés részbeni megtagadásával nem a felperes jogait kívánta csorbítani, hanem a jogellenes információ átadással kapcsolatos jogsérelmet megelőzni. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, hogy a Kbt. keretei között az ajánlatkérő szabadon dönthet arról, hogy milyen szempontrendszer szerint kívánja az ajánlatokat értékelni, az egyes értékelési részszempontokat is maga választja ki. Az elbírálási szempontrendszer közzétételét követően azonban ahhoz maga is kötve van és olyan tényezőt, amely a felhívásban, dokumentációban nem szerepel, vagy a Kbt. nem rendeli kötelezően vizsgálni, nem vehet figyelembe. A felperes a ….. Kft. ajánlatában szereplő terméket az értékelés során egyetlen helyen sem említi meg, ebből az a következtetés vonható le, hogy azt ténylegesen nem is vizsgálta, az értékelés az ötödik részszempont tartalmi elemeit a többi ajánlat hasonló tartalmi elemeivel nem vetette össze. A per során alkalmazott levezetés, amely az ajánlatban szereplő és a már rendelkezésre álló típusok közötti nem lényeges különbségtételre utal, a bírálati lapokon nem jelent meg. A Kbt. 90. §
(1)bekezdése írja elő az ajánlatkérő kötelezettségeként az ajánlat bírálati részszempont szerinti tartalmi elemei értékelését, melyet a felperes megsértett, mert nyilvánvaló módon nem a ténylegesen megajánlott termék részszempont szerinti tartalmi elemeit értékelte, és nem rendelkezett arról sem, hogy a ….. által az keret-megállapodásos eljárás első szakaszában meghatározott tartalomtól eltérő jelentést kíván annak tulajdonítani. Az iratbetekintés szabályainak megsértését illetően a Kbt. szabályozási rendszerének értelmezése után arra a következtetésre jutott, hogy ez a jog a Kbt. 96. §
(3)bekezdése alapján valamennyi, az összegzésben szereplő adat megismerésére vonatkozik, nem lehet pusztán a nyertes ajánlatra szűkíteni. A rendelkezés egyben az ajánlatkérő kötelezettségét is rögzíti az adatok nyilvánosságra hozatalát illetően, ide nem értve az üzleti titok alá eső részeket. A jogorvoslati eljárást megelőzően az összes irat az ajánlatkérőnél volt, jogszerűtlenül jár el, amikor nem biztosította bármely ajánlat bírálattal összefüggő tartalmi elemeinek megismerését. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett annak megváltoztatása és kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatala iránt. Azzal érvelt, hogy az elsőfokú bíróság megszegte a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 221. §
(1)bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségét, mert nem adott magyarázatot arra, hogy a kérelmező ajánlatában megjelölt termék miért minősül a rendszerbe illeszthetőség szempontjából a sorozat többi tagjától elkülönült terméktípusnak. Fel kellett volna tüntetnie, hogy a 236 sorozatszámú modell milyen lényeges és a rendszerbe illeszthetőség szempontjából releváns műszaki paraméterekben tér el az ….. által vizsgált többi modelltől. Kifejtette, hogy a 236 sorozatszámú termék nem minősül a sorozat többi tagjától eltérő tulajdonsággal rendelkező terméktípusnak, melyet az …. termékismertetője is igazol. A műszaki paraméterek a sorozat valamennyi tagjánál megegyeznek, ezért a felperes nem sértette meg a Kbt. 90. §
(1)bekezdését, amikor úgy tekintette, hogy a kérelmező ajánlata a sorozatra vonatkozik, és a rendszerbe illeszthetőség szempontjából történő értékelést a sorozat valamennyi tagjára jellemző tulajdonságokról szerzett tapasztalatok alapján végezte el. Súlyos tévedésnek minősítette az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását, hogy a keret-megállapodásos eljárás első szakaszában a … által alkalmazott szempontrendszert kellett volna érvényesítenie. A keret megállapodásos eljárás második szakasza önálló beszerzési eljárás, ahol nem kötelező a központi beszerző szervezettel egyező szempontok alapján elvégezni az értékelést. Ellenkező esetben nem lenne értelme a második szakasz lefolytatásának. Kifejtette, hogy a Kbt. 96. §
(3)bekezdése szerint az iratbetekintési jog kizárólag a nyertes ajánlatára vonatkozik, ezért jogszerűen tartotta vissza a harmadik helyezett ajánlatát, mivel döntésében nem az ő, hanem a nyertes ajánlatában foglaltak játszottak szerepet. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság megalapozott és jogszerű ítéletének helybenhagyását kérte annak helyes indokai alapján. A felperes keresete nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást teljes körűen feltárta és abból helytálló következtetésre jutott mindkét jogsértést illetően. Döntését mindenre kiterjedően körültekintően indokolta, az abban foglaltakkal a Fővárosi Ítélőtábla is egyetért, ezért azt megismételni nem kívánja. A fellebbezéssel összefüggésben kiemeli, hogy az elsőfokú bíróság nem sértett eljárási szabályt, indokolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, a felperes keresetének minden elemére kitért. Az alperes és az elsőfokú bíróság eljárása is a jogorvoslati kérelemben kifogásolt, a közbeszerzési eljárást lezáró felperesi döntéshez igazodott, az alperesnek azt kellett megítélnie, hogy a felperes eljárást lezáró döntése megalapozott volt-e, sérültek-e a Kbt. rendelkezései. Az elsőfokú bíróságnak pedig az volt a feladata, hogy az alperes döntésének jogszerűségét felülvizsgálja abban a körben, amelyet a kereset érintett. Egyik hatóságnak sem lehetett a feladata az ajánlatok olyan szempontú értékelése, melyet a felperes mulasztott el elvégezni. Az eljárást lezáró döntést meghatározó dokumentumok vizsgálata eredményeként helyesen jutott az alperessel egyezően az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy az ajánlatok tartalmi elmeinek értékelését tartalmazó bírálati lapok a 236 sorozatszámú termékre nézve egyetlen adatot sem tartalmaztak, csak az ajánlat tárgyát nem képező 235, 336 és 346 sorozatszámú termékek működési kapcsolatait rögzítették. Nem volt adat arra nézve sem, hogy a rendszerbe illeszthetőség szempontjából azonos műszaki paraméterekről, így azonos termékekről van szó, tehát a 235, 336 és 346 sorozatszámú termékkel kapcsolatos kifogások ez okból a 236 sorozatszámú termékre is vonatkoznak. Az sem volt megállapítható, hogy a sorozat valamennyi tagjára jellemző tulajdonság alapján történt az értékelés. Arra vonatkozóan sem volt utalás, hogy a már működő terméknek mi köze jelen közbeszerzési eljárásban megajánlott termékhez, illetve, hogy azonos tulajdonságokkal rendelkező termékekről lenne szó. Nem volt feladata ezért az elsőfokú bíróságnak a különböző sorozatszámú termékek egyező és különböző jellemzőinek vizsgálata, és nem kellett arra magyarázatot adnia, hogy a 236 sorozatszámú termék a rendszerbe illeszthetőség szempontjából a sorozat többi tagjától elkülönült terméktípus-e. Az elsőfokú bíróságnak csak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes értékelése megfelelt-e a Kbt. 90. §
(1)bekezdésében foglaltaknak. Az elsőfokú bíróság ezt megtette, kellő részletességgel rögzítette, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont választása mellett mi az ajánlatkérő feladata, az ajánlatok bírálati részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése miként végzendő el az ajánlattételi felhívásban meghatározott ponthatárok között. A kérelmező ajánlata a 236 sorozatszámú termékre vonatkozott. A bírálati lapok tartalma alapján az elsőfokú bíróság megalapozottan jutott az alperessel egyezően arra a megállapításra, hogy a felperes az értékelést nem a törvényi követelmények szerint végezte el, ebből következően megsértette a Kbt. 90. §
(1)bekezdését. A keret-megállapodásos eljárás egyes szakaszainak összefüggését illető felperesi érvekkel kapcsolatban a Fővárosi Ítélőtábla azt emeli ki, hogy a Kbt. 262. §
(2)bekezdése értelmében az ajánlatok bírálati szempontja a keret-megállapodásos eljárás második szakaszában nem lehet más, mint amelyet az ajánlatkérő az eljárás első részében meghatározott. Ha a keret-megállapodásos eljárás első szakaszában meghatározott szempontrendszer szerint történt a bírálati szempontok értékelése, úgy attól e jogszabályhely alapján a keret-megállapodásos eljárás második szakaszában sem lehet eltérni. Ezt az előírást a felperes az ajánlattételi felhívás
- pontjában írtak szerint maga is követte, ezzel ellentétes fellebbezési érvelése alaptalan. Tévesen állította a felperes, hogy az iratbetekintés joga kizárólag a nyertes ajánlatra áll fenn. Az elsőfokú bíróság a Kbt. szabályozási rendszeréből mindenre kiterjedő, megalapozott érveléssel vezette le melyek az ajánlatkérő kötelezettségei az iratbetekintési jog biztosítása során. Helyes indokait a Fővárosi Ítélőtábla annak kiemelésével osztja, hogy az ajánlatkérőnek valamennyi érvényes ajánlatot el kell bírálnia, az értékelés körébe kell vonnia, az ezzel kapcsolatos döntés nyilvánosságának garanciális jelentősége van, az nem korlátozható a nyertes ajánlatra. Az ajánlatkérő döntésének része az ajánlattevők között sorrend felállítása is, a nyilvánosság, ezért nem szűkíthető le kizárólag a nyertes ajánlatában foglalt adatok megismerhetőségére. Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. A felperes a Pp. 78. §
(1),
(2)és 79. §
(1)bekezdése értelmében köteles az alperes másodfokú perköltségének megfizetésére. A feljegyzett fellebbezési illetéket a felperes illetékmentessége folytán a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. ,
- március
- napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Szőke Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. előadó bíró,