SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.456/2015/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a dr. Kormányos József ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) szám alatti székhelyű felperesnek – az alperes neve(címe) szám alatti székhelyű alperes ellen társasági taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Szegedi Törvényszék
- július
- napján kelt 6.G.40.068/2015/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolyatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és az alperes
- március
- napján megtartott taggyűlésén meghozott 3/
- számú határozatát hatályon kívül helyezi. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A le nem rótt 48.000,- (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: Az alperesi társaságot a ...-i Törvényszék Cégbírósága
- augusztus 26-án jegyezte be a cégjegyzékbe Cg.... cégjegyzékszám alatt. Tagjai az ("A") Korlátolt Felelősségű Társaság, amelynek szavazati joga mértéke meghaladja az 50%-ot, valamint a felperes. A társaság képviselője (személy 1 neve). Az alperes hatályos társasági szerződésének 12.
- pontja szerint a taggyűlés határozatait – amennyiben a törvény másként nem rendelkezik – a szavazati joggal rendelkező jelenlévők egyszerű többségével hozza meg. Az alperesi ügyvezető
- március 11-én taggyűlést hívott össze március
- napjára, melynek napirendi pontjai az alábbiak voltak:
- ügyvezető-választás (javasolt személy: (személy 2 neve));
- képviseleti jogban történő változás (együttes képviseleti jogra áttérés);
- törzstőke-emelés 3.000.000,- forintra;
- áttérés a Ptk. hatálya alá;
- évi üzleti terv megtárgyalása;
- felügyelőbizottság választása;
- egyéb. A meghívót a felperes
- március 16-án vette kézhez. A meghirdetett napon a taggyűlésen megjelent az alperes ügyvezetője, aki egyben az ("A") Kft. vezető tisztségviselője is, (személy 3 neve) az ("A") Kft. ügyvezetője, (személy 4 neve) az alperesi társaság főtanácsadója, (jegyző neve) a felperes jegyzője, (alpolgármester neve) a felperes alpolgármestere, valamint (személy 2 neve). Az ülés elején a felperes alpolgármestere javasolta az
- és
- napirendi pontok tárgyalásának mellőzését, melyet a társaság 1/
- számú határozatával 61-39 szavazati arányban elutasított. Az alpolgármester jelezte, hogy a felperesi képviselőtestületnek jogában áll megismerni az ügyvezetőt, a testület állásfoglalása szükséges ahhoz, hogy az új ügyvezető személyéről dönthessen a taggyűlés. Ezt követően a társaság 2/
- számú határozatával 61-39 arányú szavazattöbbséggel ügyvezetőnek választotta (személy 2 neve)-t, majd ugyanilyen arányban 3/
- számú határozatával döntött, hogy az ügyvezetők együttesen képviselik a társaságot, ezzel (személy 1 neve) önálló képviseleti joga megszűnik. A következő napirendi pontban 61 igen szavazattal határozat született a törzstőke 3.000.000,- forintra történő felemeléséről (4/
- számú határozat), a határozathozatal során a felperes tartózkodott. Döntöttek arról is, hogy mivel a felperes nem kíván az üzletrésze arányában törzsbetétet befizetni, a teljes felemelt törzstőkét az ("A") Kft. fizeti be a társaság számlájára, így 2.610.000,- forint névértékű üzletrész tulajdonosává válik (5/
- számú határozat). A kérdésben a felperes nemmel szavazott. Mindezeket követően a társaság 6/
- számú határozatával működését a Ptk. hatálya alá helyezte, és a 7/
- számúval döntött arról, hogy a többségi tulajdonos
- április 10-ig az üzleti tervet a kisebbségi tulajdonosnak benyújtja. Ez utóbbi két határozat egyhangú szavazás eredménye. Ezek után a taggyűlés a 8/
- számú határozattal 39-61 szavazati aránnyal elvetette a felperes által javasolt felügyelőbizottság létrehozását. A felperes keresetében az alperes
- március 26-án hozott valamennyi taggyűlési határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Az 1/
- számú határozattal kapcsolatban jogi érvelését nem fejtette ki. A 2-3/
- számú határozatokkal kapcsolatban előadta, az e kérdésekben való szavazásra a Gt.
- § rendelkezéseit kellett volna alkalmazni, így az egyszerű szótöbbséggel hozott határozatok jogszabályba ütköznek. A 4/
- számú határozat kapcsán azzal érvelt, hogy az a Gt.
- §
(2)bekezdésében foglaltakat nem tartalmazza, míg az 5/
- sorszámú döntés azért jogszabálysértő, mert mellőzi, kizárja a tőkeemelésben érintett felperes elsőbbségi jogát. Ezen túlmenően azt is kifogásolta, hogy az alperesi ügyvezető a törzstőke-emeléssel és az elsőbbségi joggal kapcsolatosan a javaslatot nem terjesztette a felperes képviselő-testülete elé. Álláspontja az volt, a jogsértő döntés nem keletkeztethet a terhére fizetési kötelezettséget, hiszen felé az alperesnek tagi kölcsöntartozása és elszámolási kötelezettsége áll fenn. A 6-7/
- számú határozatokkal összefüggésben konkrét jogszabálysértést nem jelölt meg. A felügyelőbizottság megválasztására tett javaslat elutasításával (8/2015.) kapcsolatban kifejtette, a határozat azért törvénysértő, mert az önkormányzat a nemzeti vagyonról szóló, valamint az államháztartási törvény hatálya alá tartozó költségvetési szerv, ezért indokolt felügyelőbizottság létrehozása, az elutasítással ugyanakkor az alperes meghiúsította a kisebbségi tulajdonos önkormányzat ellenőrzési jogának gyakorlását. Keresetét egyebekben a 15/
- (VII.17.) önkormányzati rendeletnek az önkormányzat vagyonáról, vagyongazdálkodásáról szóló, valamint a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseivel kívánta alátámasztani. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hangsúlyozta, a taggyűlés szabályszerűen került összehívásra és megtartásra, az azon hozott határozatok nem ütköznek sem a Gt., sem a társasági szerződés rendelkezéseibe. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolásában mindenekelőtt rámutatott, a per tárgyát képező taggyűlési határozatok meghozataláig az alperes nem helyezkedett a Ptk. hatálya alá, ezért a kereset elbírálására a Gt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek megfelelően a Gt.
- §
(1)bekezdésére, 141. §
(2)bekezdés j) pontjára, 20. §
(6)bekezdésére, valamint a Ctv. 51. §
(2)bekezdésére hivatkozással kifejtette, a létesítő okirat valamennyi adatának, tartalmának megváltoztatása nem minősül egyben szerződésmódosításnak is. Hangsúlyozta, a létesítő okirat tartalmának változása esetén szükséges egységes szerkezetű okirat elkészítése. Mivel a kft. ügyvezetőjének változása nem minősül szerződésmódosításnak, az 1-3/
- számú határozatok egyszerű szótöbbséggel is meghozhatók voltak. A 4-5/
- számú határozatok kapcsán álláspontja az volt, sem a társasági szerződés, sem a jogszabály nem tartalmaz olyan kötelező előírást, mely megszabná, hogy a társaságon belül a tagok milyen arányban és milyen összeggel járulhatnak hozzá a társaság vagyonához, adott esetben a törzstőkéhez. Ennél fogva azzal, hogy valamely tag nagyobb hányadban fizet be törzstőkét, illetőleg szolgálatat a törzstőke felemeléséhez pénzeszközt, megnő a tulajdonlási aránya. Tiltó rendelkezés hiányában ez az eljárás és annak eredménye nem sérelmezhető. Az állandó bírói gyakorlatra hivatkozva kiemelte, bár a társaság törzstőkéjének felemelése szerződésmódosítással jár, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik, ahhoz mégsem szükséges 3/4-es szótöbbséggel hozott határozat, a döntés egyszerű többséggel is meghozható. Utalt arra, hogy a 6-7/
- számú taggyűlési határozatokat a felperes megszavazta, következésképpen azokat nem támadhatja meg. A 8/
- számú határozattal kapcsolatban álláspontja az volt, hogy a felperes által hivatkozott, az önkormányzat vagyongazdálkodására, valamint szervezeti és működési szabályzatára vonatkozó rendelkezések tényszerűek és jogilag alátámasztottak, azonban csak a felperes belső működésére irányadók, ezért az alperesi taggyűlés szabályszerű összehívásához és megtartásához elegendő volt a Gt-ben szabályozott határidők megtartása, amiket maga a felperes sem sérelmezett. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést annak részbeni megváltoztatása és a 2-5/
- számú taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése érdekében. Továbbra is fenntartotta az elsőfokú eljárásban előadott érvelését, emellett hangsúlyozta, ha több ügyvezető választására kerül sor, az a társasági szerződés módosítását igényli a Gt.
- §
(1)bekezdés e) pontjában foglaltakra tekintettel. Mindaddig, amíg a képviselet módjára nézve a taggyűlés a társasági szerződést nem módosítja, nem választhat másik ügyvezetőt, akkor sem, ha az önmagában nem igényelné a létesítő okirat módosítását. Az egyszerű szótöbbséggel meghozott határozat ezért sérti a Gt. 152. § rendelkezését, és 20. §
(6)bekezdését. További álláspontja szerint a törzstőkeemelésre a Ptk. 3:
- §-át kellett volna alkalmazni a Ptké.
- §
(2)bekezdésének figyelembe vételével. Kiemelte, a törzstőkeemelés miatt, az ("A") Kft. befizetésével változott a tagok törzsbetéteinek és szavazati jogának mértéke, ezért a Gt. 113. §
(1)bekezdése folytán ez is társasági szerződésmódosítással jár, vagyis az 5/
- számú határozathoz szintén 3/4-es szótöbbséggel meghozott döntésre van szükség. Megjegyezte, az utóbbi két határozat a Ptk. 3:
- §-át tekintve is jogszabálysértő, hiszen nem utal az elsőbbségi jog gyakorlására. A fellebbezés kisebb részben alapos. A felperes fellebbezésében a 2-3/
- számú taggyűlési határozatokat azért tartotta törvénysértőnek, mert véleménye szerint az ügyvezető megválasztására a Gt.
- § rendelkezéseit, azaz a 3/4-es szótöbbséggel meghozott határozathozatalra vonatkozó szabályokat kellett volna alkalmazni. Az alperes társasági szerződése direkt megfogalmazással nem zárja ki több ügyvezető megválasztását, nem írja elő azt sem expressis verbis, hogy a társaságnak csak egy ügyvezetője van, illetve lehet. Önmagában az, hogy a létesítő okirat egy ügyvezetőről beszél, nem zárja ki, hogy erre irányuló akarat esetén két vagy akár több ügyvezető is megválasztásra kerüljön. Téves a felperes azon érvelése, hogy az ilyen ügyvezető-választásra csak 3/4-es szótöbbséggel hozott határozattal kerülhet sor. Lényeges, hogy a Gt.
- §
(4)bekezdése kifejezetten a gazdasági társaság alapításakori időpontra írja elő a vezető tisztségviselők személyének társasági szerződésben való megjelölését. Ezt követően – ha e törvény kivételt nem tesz – a vezető tisztségviselőket a legfőbb szerv választja és a megválasztott személyek nevét a társasági szerződésnek nem kell szükségképpen tartalmaznia. Ez azt jelenti, hogy a felsorolt tisztségek (vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tagok, könyvvizsgáló) betöltőiről első alkalommal a létesítő okiratban kell rendelkezni, a későbbiek során azonban már a vezető tisztségviselők visszahívása, illetve helyettük újak megválasztása a legfőbb szerv hatáskörébe tartozik, s mint az ilyen kérdésekben általában, nem szükséges a teljes konszenzus, elképzelhető az egyszerű szótöbbséges határozathozatal is. Éppen amiatt, hogy személyük a további társasági szerződéseknek nem kötelező tartalmi eleme, az nem igényel társasági szerződésmódosítást, így arra a Gt.
- §-a nem irányadó, következésképpen a felperes által felhozott okból a 2/
- számú határozat nem ütközik sem a Gt., sem a társasági szerződés rendelkezéseibe. Ezt az elvet támasztja alá az is, hogy a Gt.
- §-a szerint a korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése az ügyvezetők megválasztásának, visszahívásának, díjazásának megállapítása jogát akár a felügyelőbizottságra is átruházhatja. A felperes álláspontjának elfogadása esetén viszont ez a szabály értelmetlenné válna, kiüresedne, hiszen kizárólag a legfőbb szerv 3/4-es szótöbbséggel meghozott határozata útján választhatna a társaság ügyvezetőt, a felügyelőbizottság nem, arra a társasági szerződés nem hatalmazhatná fel. Más a helyzet a 3/
- számú határozat kapcsán. A Gt.
- §
(1)bekezdés e) pontja írja elő, hogy a létesítő okiratnak meg kell határoznia a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját is. A létesítő okiratban azt kell rögzíteni, hogy a törvény által adott lehetőségek közül az adott társaság melyik képviseleti rendet alakítja ki. Több képviseletre jogosult személy esetén kérdésként merül fel, hogy a képviseleti jogot önállóan vagy együttesen gyakorolják. A Gt. nem tér ki arra, miként alakul a képviselet akkor, ha a gazdasági társaságnál több vezető tisztségviselő működik, azonban a Ctv. 8. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a szervezeti képviselet, valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet. Így, ha a létesítő okirat nem érinti ezt a kérdést, akkor – hasonlóan a cégjegyzéshez – minden vezető tisztségviselőt önálló képviseletre jogosultnak tekinteni. Ebből okszerűen az is következik, hogy a cégjegyzés módjának a társasági szerződésben már rögzített módjától való eltérés esetén szükséges a létesítő okirat módosítása, melyre a Gt.
- §-a a taggyűlés legalább 3/4es szótöbbséggel hozott határozatát kívánja meg. Mivel az alperes egyszerű szótöbbséggel döntött a cégjegyzés módjának megváltozásáról, ezzel a társasági szerződés módosításáról, 3/
- számú taggyűlési határozata jogszabályba ütközik. A 4/
- számú, törzstőkeemelésről döntő taggyűlési határozat kapcsán téves a felperes érvelése a Ptk. alkalmazhatóságát illetően. A Ptké.
- § és
- §-a biztosítja, hogy a korlátolt felelősségű társaságok maguk dönthessenek az átmeneti idő alatt arról, mikor emelik meg a Ptk-ban előírt szintre a társaság törzstőkéjét. Vagyis egy esetleges székhelymódosítás nem kell, hogy együttjárjon a tőke kérdéséről való döntéssel. Amíg azonban a társaság nem emeli meg törzstőkéjét, nem határozhat a Ptk. szerinti továbbműködéséről sem, azaz a tőkeemelésig a Gt. rendelkezései vonatkoznak rá (Ptké. indokolása). A törzstőkeemelésre, az arról szóló taggyűlési határozatra tehát a Gt. szabályait kell alkalmazni. Jelen esetben az alperes a Ptk. idézett rendelkezéseinek megfelelően 4/
- számú határozatával döntött a társaság törzstőkéjének előírt összegre való felemeléséről, ezt követően 6/
- számú határozatával pedig a Ptk. szerinti továbbműködéséről. Ez az eljárás sorrendjét, módját és tartalmát tekintve is megfelel a jogszabályi követelményeknek, így a fellebbezésben a törzstőkeemeléssel összefüggésben hivatkozottak nem relevánsak, emiatt nem vehetők figyelembe az elsőbbségi jogra vonatkozó felperesi érvek sem. Megjegyzi az ítélőtábla, a Gt.
- §-a a társasági szerződésmódosításhoz – és a törzstőke összegét ez tartalmazza – valóban megköveteli a 3/4-es szótöbbséget, a Gt. általános része viszont a szerződésmódosításra vonatkozó szabályok között a társaság cégnevét, székhelyét, telephelyét és fióktelepét, valamint a társaság tevékenységi körét érintő módosításoknál elegendőnek tartja az egyszerű szótöbbséget (Gt.
- §
(2)bekezdés), akár törzstőkeemelés során is (Gt. 154. §
(2)bekezdés). Ennél szigorúbb rendelkezést az alperesi társasági szerződés nem tartalmaz. Az 5/
- számú döntést a keresetben a felperes azért ítélte jogszabálysértőnek, mert mellőzi, kizárja a tőkeemelésben érintett felperes elsőbbségi jogát. Ezen túlmenően azt is kifogásolta, hogy az alperesi ügyvezető a törzstőkeemeléssel és az elsőbbségi joggal kapcsolatos javaslatot nem terjesztette a felperes képviselő-testülete elé. Csupán fellebbezésében érvelt azzal, hogy a határozat tartalma hiányos, és a Gt.
- §-a folytán annak meghozatalához is 3/4-es szótöbbség kellett volna. Egységes azonban a bírói gyakorlat atekintetben, hogy a Gt.
- §
(3)bekezdésében meghatározott, a társasági határozatok felülvizsgálatára irányuló kereset előterjesztésére nyitva álló 30 napos szubjektív, illetve 90 napos jogvesztő határidőn túl előterjesztett, a kereset alapjául szolgáló indokok a per érdemi elbírálása során nem vehetők figyelembe (hasonlóan: Debreceni Ítélőtábla Gf.III.30.431/2013/3., Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.070/2010/
- számú döntések). Ennek folytán az ítélőtábla érdemben nem vizsgálta a fellebbezésben hivatkozott, Gt.
- §-án alapuló érvelést, a kereseti kérelem viszont az érintett határozat kapcsán nem jelöl meg konkrét jogszabálysértést, nem határozza meg, az mely társasági szerződési rendelkezésbe ütközik. Az előzőekben már részletezettek folytán viszont a Ptk. rendelkezései nem alkalmazhatók, így nem releváns az elsőbbségi jogra való utalás sem (Ptk. 3:
- §). A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, megfellebbezett rendelkezéseit a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta, a
- március 26-án meghozott 3/
- számú taggyűlési határozatot hatályon kívül helyezte, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A felperes fellebbezése kisebb részben volt eredményes, ezért a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint köteles az alperes másodfokú eljárásban felmerült, jogi képviseletével összefüggő költségének viselésére, melynek mértékét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése, valamint
(5)és
(6)bekezdései alapján, a kifejtett munkával arányosan, mérlegeléssel állapította meg. A felperes személyes illetékmentessége ( 1990. évi XCIII. tv. (Itv. 5. §
(1)bekezdés b) pont) folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illeték az Itv. 4. §
(1)bekezdése alapján az állam terhén marad. S z e g e d ,
- év február hó
- napján. Dr. Kiss Gabriella s.k. . Bánfalvi-Bottyán Csilla s.k.. Bálind Attila s.k. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró