Pfv.21780/2015/5 – Kúria

(1)Pfv.IV.21.780/2015/5.szám A Kúria a Kussinszky és Juhász Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kussinszky Péter ügyvéd) által képviselt felperesnek a Nehéz-Posony Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd) által képviselt alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 62.P.24.708/

1. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.115/2015/3/II. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
2. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 12.
3. (tizenkettőezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes .. című hetilap ..-án megjelent „.." című cikkében közöltek miatt előterjesztett sajtóhelyreigazítás elrendelése iránti keresetét elutasította. A felperes által előterjesztett fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megállapította, hogy a per tárgyát képező írásban a tervezett beruházáshoz kapcsolódó népszavazás a .. helyi szervezetéhez köthető kezdeményezés volt. Az a feltételezés, hogy a felperes ebben részt vett, nem nélkülözött minden alapot. Amennyiben ez mégsem felel meg a valóságnak teljes mértékben, abban az esetben olyan lényegtelen tévedésnek tekinthető, ami sajtó-helyreigazításra nem ad alapot. Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy az újságíró által levont következtetések olyan véleménynyilvánításnak minősülnek, amelyek alaptalannak nem tekinthetők. A cikkben legfeljebb csak lényegtelen pontatlanság szerepelhet, a felperes szubjektív érzete pedig nem ad alapot sajtó-helyreigazításra, hamis látszatkeltés pedig a cikkben nem történt. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak az elsőfokú ítéletre is kiterjedő megváltoztatását és az alperes helyreigazító közlemény közzétételére kötelezését kérte. Előadta, hogy az irányítás a hatalomgyakorlás egyik formája, a befolyás az irányító akaratának érvényesülését jelenti az irányított szervezeten, személyen. Bár a felperes régiós pártigazgatóként tudomással bírt a .. helyi szervezet 2008-as népszavazási kezdeményezéséről, azonban semmilyen valós ráhatással, irányítással nem rendelkezett az illetékessége alá tartozó helyi szervezet politikai kezdeményezésével szemben. Hivatkozott e körben az alapszabály
4. pontjára, amelyből megállapítható, hogy az egyes helyi szervezetek önálló politikai tevékenységet folytathatnak, politikai kérdésekben önálló álláspontot alakíthatnak ki, amelyekért a felelősség is őket terheli. Így az ügyben eljárt bíróságok tévesen következtettek arra, hogy a felperesnek lehetett irányítási jogköre a .. helyi szervezet vonatkozásában, illetve ha még sem felelne meg ez a valóságnak, akkor ez csupán lényegtelen tévedés. A kifogásolt cikk azt a látszatot próbálja kelteni, hogy a felperes komoly játszmában vett részt, holott ez nem valós, a felperes kifejezetten fel is lépett ezzel szemben. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. Az ítélőtábla a rendelkezésre álló peradatok alapján helyesen állapította meg a tényállást, amelyre alapított érdemi döntése is helytálló. Tévesen hivatkozott a felülvizsgálati kérelem a Pp.
5. §

(1)bekezdésének megsértésére. A jogerős ítélet e rendelkezésnek megfelelően, teljes körűen tartalmazza azokat az indokokat, amelyek alapján az ítélőtábla határozata a keresetet nem ítélte alaposnak. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §

(1)bekezdése szerint, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. A sajtóhelyreigazítási igény elbírálásánál irányadó PK

1. számú állásfoglalás értelmében a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni, a kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni, a sajtóközlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A helyreigazítást kérő személyének megítélése szempontjából a közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot helyreigazításra, véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint a társadalmi, politikai, tudományos és művészeti vita önmagában nem lehet sajtó-helyreigazítás alapja. A per tárgyát képező cikk a .. megvalósítandó .. beruházással foglalkozott. A beruházás megvalósítását korábban a a ..kal együtt ellenezte. Népszavazást is kezdeményezett ellene azzal, hogy a térség a .. mellett már nem viselne el egy újabb környezetszennyező üzemet. Majd az írás azt közölte: „A tervezett fejlesztést megtorpedózó akciót - attól félve, hogy az .. letelepedése „bebetonozza a szocikat" .. - a helyi .. potentátok szerint is .., a párt észak-magyarországi igazgatója irányította." A felperes helyreigazításként annak közlésére kérte kötelezni az alperest, mely szerint az írás valótlanul állította, hogy a felperes bármely olyan tevékenységet kifejtett volna, amely arra irányult, hogy 2008-ban az .. ..re tervezett fejlesztése ne valósulhasson meg. Tényként állapítható meg, hogy a 2008-ban a .. ..i önkormányzati frakciója népszavazást kezdeményezett az indiai gumiabroncsgyár építése ellen. Az is tény, hogy a felperes adott időszakban az észak-magyarországi régió pártigazgatója volt. Jogszabálysértés nélkül, helyesen foglaltak állást az eljáró bíróságok, amikor úgy ítélték meg: a felperes térségben betöltött funkciójából levont, ténybeli alappal bíró következtetés volt az, hogy a felperes részt vett a fejlesztést meghiúsító kezdeményezés irányításában. Következtetés, újságírói vélemény esetén az Smtv.
2. §

(1)bekezdése, valamint a PK 12. sz. állásfoglalás alapján az alperes nem kötelezhető sajtó-helyreigazításra. A párt Alapszabályának az a rendelkezése, amely szerint a helyi szervezetek önálló álláspontot alakíthatnak ki, önálló politikai tevékenységet folytathatnak, nem teszik jogszabálysértővé a jogerős döntést. Ugyanis a téves, helytelen vélemény, következtetés sem alapozza meg a helyreigazítási kötelezettséget. A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.275.§

(3)bekezdése szerint hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §

(1)bekezdése és a 32/

1. (VIII.22.) IM rendelet
2. §

(3)és

(5)bekezdése, valamint 4/A. §-a szerint kötelezte a felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése alapján a felperes köteles a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az államnak külön felhívásra megtéríteni. Budapest,

1. február
2. Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM írnok