Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.642/2015/3/II. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Herczeg Anikó Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Herczeg Anikó ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Papp Gábor Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Sztanó Judit ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jogsértés miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- március
- napján kelt 28.P.20.506/2015/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesnek az alperes weboldalán ... napján megjelent „...„ című cikkben írtak miatt előterjesztett, a jóhírnév megsértésének megállapítására és az objektív jogkövetkezmények alkalmazására irányuló keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.400 forint perköltséget, míg külön felhívásra a Magyar Államnak 36.000 forint illetéket. A kereseti kérelmet az új Ptk. 2:45 §
(1)-
(2)bekezdésében foglalt szabályozásra figyelemmel bírálta el. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatójának nyilatkozatával bizonyította, hogy a felperes által kifogásolt tényállításai megfelelnek a valóságnak. Az a körülmény, hogy az írás a költségvetési csalás elkövetését cigarettacsempészetnek nevezi, nem teszi valótlanná az állítását, mivel a bűncselekményt, mellyel a felperest gyanúsítják a köznyelv cigarettacsempészésnek nevezi. A cikk megfogalmazásában indokolatlanul sértő megállapítások nincsenek és bár az írás valóban alkalmas lehet arra, hogy az olvasóban a felperesre nézve negatív értékítélet alakuljon ki, ennek azonban az alapja az a valós tény, hogy a felperest korábban maffiaperben elítélték és újra bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják. A perköltségviselés tárgyában a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint határozott. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az első fokú határozat megváltoztatását és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. Másodlagosan eljárási hiba okán az első fokú határozat hatályon kívül helyezését indítványozta, miután az elsőfokú bíróság a bizonyítási teherről való tájékoztatást követően nem biztosított a peres feleknek időt arra, hogy előterjeszthessék bizonyítási indítványaikat. Hivatkozott arra, hogy az alperes által 4/A/
- szám alatt bizonyítékként csatolt cikk nem tartalmazza azt, hogy testvérén keresztül, egy rajtaütés során jutottak el hozzá és cigarettacsempészeten bukott volna le. A cikk nem alkalmas arra, hogy a valóságot bizonyítsa, az alperesek bizonyítási kötelezettségüknek nem tettek eleget, a csatolt írás nem hiteles tudósítás. A nyomozás jelenleg is folyamatban van, büntetőjogi felelősségének megállapítására nem került sor - testvére vonatkozásában sem -, ezért nem állapítható meg jogszerűen az, hogy a Nemzeti Nyomozói Iroda munkatársának nyilatkozata a valóság bizonyítására alkalmas. Megítélése szerint a jóhírnévsértés megvalósult, a cikk sértő, valótlan tényállítást tartalmaz. Valótlan, mert nem bukott le sehol, nem érték tetten cigarettacsempészeten. Sértő, mert testvérét felemlegetve az sugallja, hogy családtagjai bevonásával bűncselekményeket követ el, ami alkalmas negatív értékítélet kialakítására. Mindezt az írás fokozza azzal, hogy korábbi ügyeit felemlegeti és abból nem pontos részleteket ragad ki. Az „olajozás" szó használata is sértő, negatív értékítéletet sugall, holott az ... perben jogerősen felmentették. ... felemlegetése felesleges, az, hogy őt indokolatlanul felhozza a cikk, alkalmas személye negatív megítélésének további mélyítésére. Az, hogy az írás az alvilágra utal, ahol most letartóztatása találgatásokat indít el, azt sugallja, hogy személye az alvilághoz kötődik, ez már önmagában is sértő, még abban az esetben is, ha korábban volt büntetve. Előző büntetéseit kitöltötte, azokról nem tartozik számot adni. Joggal várhatja el azt, hogy a sajtó ne emlegesse fel - nem hitelesen és kiragadva, sugallva, azaz nem pontosan tudósítva a történtekről - esetleges korábbi büntetőeljárásait csak azért, hogy a személyét negatív környezetbe helyezze. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az első fokú ítélet helybenhagyására irányult. Megítélése szerint a PK
- sz. állásfoglalás rendelkezéseinek megfelelően tudósított az eseményekről. A felperes fellebbezése nem alapos. A másodfokú bíróság nem észlelt olyan lényeges szabálysértést, ami miatt az első fokú ítéletet hatályon kívül kellett volna helyezni, ezért azt érdemben bírálta felül. Ennek során az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és a jogi indokolásában foglaltakkal egyetértett, ezért az első fokú ítéletet a Pp.
- §
(2)bekezdése szerint helybenhagyta. Az első fokon eljárt bíróság a jogvitában alkalmazandó jogszabályi rendelkezést ismertette, arra a másodfokú bíróság csupán visszautal. A Fővárosi Ítélőtábla a jogvitában azt hangsúlyozza ki, hogy az alperes a perben megfelelőképpen alátámasztotta azt, hogy a kereset tárgyát képező cikkben a való tényeknek megfelelő tájékoztatást adott a felperest érintő büntetőeljárással kapcsolatosan. Az eredetileg a sajtó-helyreigazítás iránti perekre vonatkozóan kidolgozott, de az egységes joggyakorlat szerint személyiségvédelmi perekben is alkalmazott PK
- számú állásfoglalás II. pontja szerint nincs helye sajtó-helyreigazításnak, ha a sajtószerv valamely büntetőeljárás jogerős befejezése előtt a valóságnak megfelelően tájékoztatta olvasóit a vádirat tartalmáról, a nyilvános tárgyalásról, vagy a nem jogerős büntetőbírósági ítéletről Nincs olyan jogszabályi korlátozás, amely a büntetőeljárással kapcsolatosan történő sajtó általi tájékoztatást az eljárás jogerős befejezését megelőzően kizárná, vagy korlátozná. Abban az esetben tehát, hogy ha a sajtóközlemény a büntető eljárással kapcsolatos tényekről megfelelően, valósághűen tájékoztat, személyiségi jogsértés nem valósul meg. A felperes fellebbezésében foglaltakra figyelemmel a másodfokú bíróság utal arra, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg azt, hogy a köznyelv cigarettacsempészetként nevezi meg a költségvetési csalás büntetőjogi fogalmát. Ugyanígy a köznyelvben elfogadott a „lebukott" szó használata abban az esetben, ha valamely személlyel szemben büntetőeljárás indul, gyanúsítására kerül sor. Az írás tartalmát az átlagolvasó szempontjából szükséges megítélni. Így értelmezve a sérelmezett közléseknek nincs olyan olvasata, melyre a felperes hivatkozik, miszerint az olvasókban amiatt alakul ki negatív értékítélet, hogy családi kapcsolatai felhasználásával, testvére bevonásával követi el a bűncselekményeket. A tartalom megítélésénél az érintett személy szubjektív érzetei jelentőséggel nem bírhatnak, a negatív értékítélet kiváltására pedig önmagában a bűncselekménnyel való gyanúsítás ténye is alkalmas. Helytállóan jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre is, hogy az írás megfogalmazásában indokolatlanul sértő közlések nincsenek. Az, hogy a felperes múltjának felemlegetése mellett került sor az adott bűncselekmény bemutatására, személyiségi jogsértést szintén nem valósított meg. Az a közlés pedig, mely szerint az alvilágban most néhányan azt találgathatják, hogy a felperes letartóztatása befolyásolja-e a ... ellen zajló büntető eljárások kimenetelét, olyan vélemény, amelynek a felperesre nézve bántó, sértő tartalma nincs. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményere, ezért köteles viselni az alperes perköltségét a Pp.
- §-án keresztül érvényesülő Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében. A jogi képviselő munkadíjának megállapítására a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése a) pontja,
(5)bekezdése, 4/A. §-a alapján került sor. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán előlegezett fellebbezési illeték viselésére vonatkozó rendelkezése a 6/1986 (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésén alapul. Budapest,
- január
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Hercsik Zita s.k. előadó bíró Dr. Kisbán Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő