Pfv.21325/2014/6 – Kúria

(2),

1. LXXVIII. Tv.
2. §

(1)b),

1. LXXVIII. Tv.
2. §

(3)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.21.325/2014/6.szám Jogi előadó által képviselt felperesnek Dr. Kovács Krisztina ügyvéd által képviselt I.r. alperes pártfogó ügyvéd által képviselt II.r. alperesek ellen lakás kiürítésére kötelezés iránt a Győri Járásbíróság előtt P.21.281/

1. számon megindított perében a Győri Törvényszék
2. május
3. napján meghozott 1.Pf.20.065/2014/
4. számú jogerős ítéletével szemben az I.r. alperes
5. július
6. napján előterjesztett felülvizsgálati kérelme folytán meghozta a következő Í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az I.r. alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg felperesnek 20.000 (Húszezer) Ft felülvizsgálati perköltséget. a Az I.r. alperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati illetéket az állam viseli. A pártfogó ügyvéd díja a teljes egészében pervesztes I.r. alperest terheli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s: Az önkormányzati tulajdonban lévő lakás bérlője, aki
7. május 22-én elhunyt. A felperesnek az volt az álláspontja, hogy az elhunyt bérlő házastársa I.r. alperes és gyermeke II.r. alperes a lakásbérleti jogviszony folytatására nem jogosultak, ezért felszólította őket a lakás kiürítésére és birtokának átadására. Az alperesek pert indítottak annak megállapítása iránt, hogy a bérleti jogviszony folytatására jogosultak. Az elsőfokú bíróság ennek a pernek a jogerős befejezéséig a per tárgyalását felfüggesztette. A Győri Városi Bíróság P.21.470/2011/
8. számú
9. június 4-én kelt jogerős ítéletével megállapította, hogy a bérleti jogviszony folytatására a II.r. alperes a jogosult. A felperes és a bérleti jogviszony folytatására jogosult II.r. alperes
10. október 10-én bérleti szerződést kötöttek. A felperes
11. január 2-án bérlemény ellenőrzést tartott.
12. január 3-án kelt levelében tájékoztatta a II.r. alperest, hogy húga gyermekeinek a befogadásához nem járul hozzá.
13. január 4-én felmondást megelőző felszólítást küldött a II.r. alperesnek. A felperes
14. január 28-án tájékoztatta a II.r. alperest, hogy 443.067 Ft bérleti díj tartozása van és felszólította a II.r. alperest, hogy a lakásból távolítsa el. a II.r. alperes a lakásból nem távolította el. A felperes ezért a bérleti szerződést
15. január 30-án kelt levelében, amelyet az I.r. alperes
16. február 6-án vett át,
17. február 28-ára felmondta. A felperes a keresetét a bérleti jogviszony folytatására való jogosultság megállapítására irányuló per befejezését követően folytatódó eljárás során indokainak módosításával tartotta fenn. Az elsőfokú bíróság kötelezte az alpereseket a lakás kiürítésére és a birtokba adására. Ítéletét a következőkkel indokolta: A felperes a keresetének jogcímét megváltoztathatta. A felmondás jogszerűségét két ok is megalapozza. A felmondásra okot adott az, hogy a II.r. alperes a bérleti szerződés megkötése 2012 októbere óta nem fizet bérleti díjat, valamint az is, hogy a lakásba jogosulatlanul befogadott személyeket nem távolította el. A felperes jogszerű felmondása a lakás és helyiségbérletről szóló
18. évi LXXVIII tv. (Ltv.)
19. §

(1)bekezdése értelmében a bérleti szerződést megszüntette, ezért az alperesek az Ltv. 17. §

(1)bekezdése alapján kötelesek a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a felperesnek visszaadni. Az alperesek fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A jogerős ítéletének indokolásában kifejtette: A Ltv. 24. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja akként rendelkezik, hogy ha a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg, vagy ha a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb kötelezettségét nem teljesíti, a bérbeadó a bérleti szerződést írásban felmondhatja. A Ltv. 25. §

(2)bekezdése (amely a felmondás közlésekor hatályban volt) szerint, ha a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a bérbeadó a határidőt követő 15 napon belül írásban felmondással élhet. A felperes

1. január 8-án átvett felszólításában 15 napos határidőt adott a II.r. alperesnek a hozzájárulása nélkül befogadott eltávolítására. A II.r. alperes a felszólításnak nem tett eleget. A kérdéses kötelezettség teljesítésére megállapított határidő leteltét,
2. január 23-át követően
3. január 28-án a felperes újabb bérlemény ellenőrzést tartott és ennek során a II.r. alperes beismerte, hogy a felperes hozzájárulása nélkül befogadott személyek még akkor is életvitelszerűen a perbeli lakásban tartózkodnak. A Ltv.
4. §

(1)bekezdés b) pontjában szereplő felmondási ok megvalósult, a felperes a Ltv. 25. §

(2)és

(5)bekezdésében a felmondásra vonatkozó szabályokat megtartotta, ezért a felmondása jogszerű volt, ezért az alperesek a Ltv. 17. §

(1)bekezdése alapján kötelesek a lakást kiüríteni és a felperes birtokába visszaadni. Mivel a Ltv. 24. §

(1)bekezdés b) pontjára alapított felmondás megalapozott volt nincs jelentősége annak, hogy a II.r. alperesnek volt-e bérleti díj tartozása és a bérleti díj fizetés elmulasztására alapított felmondás jogszerű volt-e vagy sem. Az I.r. alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a lakásba befogadott személyek az unokái, akik születésüktől fogva vele élnek, jelenleg 6 és 7 évesek. Felmondásra legfeljebb az szolgáltathatna okot, hogy a gyermekek a felszólítás ellenére is a lakásban maradtak. Ez esetben viszont a felmondásra a Ltv. 25. §

(3)bekezdésébe foglalt szabályok lennének az irányadók, amelyek megtartása esetén kerülhetett volna csak sor a felmondásra. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. Hangsúlyozta, hogy maga az I.r. alperes is jogcím nélkül lakik a perbeli lakásban, ezért az I.r. alperes nem is hivatkozhatott csak a bérlőt megillető kifogásokra. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp. 270. §-ának

(2)bekezdése a jogerős ítélet felülvizsgálatát csak jogszabálysértés esetén teszi lehetővé. A jogerős ítélet nem jogszabálysértő. Az eljárt bíróságok a tényállást helyesen állapították meg és helytálló az érdemi döntésük is. A másodfokú bíróság a jogerős ítéletét helyes jogi okfejtéssel támasztotta alá. A felülvizsgálati kérelem kapcsán a Kúria ezért csak a következőkre mutat rá. A Ltv. 21. §-a meghatározza a bérlő által a bérelt lakásba befogadható személyek körét. A Ltv. 21. §

(2)bekezdése akként rendelkezik, hogy „önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének gyermekét, valamint szülőjét. Más személyek befogadásához a bérbeadó hozzájárulására van szükség. Más személyek befogadásának joga a Ltv. 21. §

(2)bekezdése vagy a bérbeadó hozzájárulása alapján a bérlőt illeti meg. A lakásnak az I.r. alperes nem volt bérlője, maga is befogadott személynek minősül, így más személy befogadására ő nem is volt jogosult. Az I.r. alperes unokái és a II.r. alperes között nincs olyan hozzátartozói kapcsolat, amely a II.r. alperest a felperes írásbeli hozzájárulása nélkül a II.r. alperes unokáinak befogadására jogosította volna; a felperes pedig a befogadáshoz nem járult hozzá. Tévesen hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében arra is, hogy a felperes csak a Ltv. 25. §

(3)bekezdése alapján mondhatta volna fel a bérleti szerződést. A Ltv. 25. §

(3)bekezdése a 24. §

(1)bekezdésében megjelölt felmondási okra, nevezetesen arra az esetre alapított felmondás feltételeit szabályozza ha a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítottak. A jogosulatlan befogadása más személyeknek ettől nyilvánvalóan különböző szerződésellenes magatartás. A Kúria mindezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az I.r. alperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 270. §-ának

(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a felperes felülvizsgálati költségét. Az I.r. alperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §

(1)bekezdése és

1. §-a alapján az állam viseli. Mivel az I.r. alperes felülvizsgálati kérelme teljes mértékben sikertelen volt a pártfogó ügyvédjének díját a
2. évi LXXX. törvény
3. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a jogi segítségnyújtó szolgálat állapítja meg és fizeti ki a pártfogó ügyvéd kérelmére. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Molnár Ambrus s.k. a tanács elnöke Dr. Szűcs József s.k. előadó bíró Dr. Madarász Anna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő