Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.569/2015/
- A Fővárosi Ítélőtábla Benjáminné dr. Szigeti Magdolna ügyvéd (....) által képviselt ..... felperesnek a Dr. Nyilasi Ügyvédi Iroda (....) által képviselt ..... alperes ellen szerződés létre nem jöttének megállapítása, elszámolás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- szeptember 1-jén kelt 29.G.41.359/2014/
- számú ítélete ellen a felperes részéről benyújtott fellebbezés folytán nyilvános fellebbezési tárgyaláson - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 42.300 (negyvenkettőezer-háromszáz) forint le nem rótt fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az irányadó tényállás lényege szerint a felperes személyi kölcsön kérelmet nyújtott be az alpereshez
- december 13-án 550.000 forint kölcsönt igényelve, a kérelemben rögzítésre került, hogy a kölcsön kamata 22%, a teljes hiteldíjmutató 26,19%, a havi törlesztőrészlet 15.190 forint. A kölcsönkérelmében rögzítésre került, hogy az abban nem szabályozott kérdésekben a .... Személyi Kölcsön Általános Szerződési Feltételek Kamat és Díjtáblázata, illetve a Lakossági Banki Szolgáltatások Általános Üzleti Feltételei irányadóak. A kérelemben rögzítésre került: „Adós előzetesen átvette, elolvasta, megértette és fenntartás nélkül elfogadja az ÁSZF-ek valamennyi rendelkezését, igazolja, hogy a .... megvitatta vele a szokásos piaci gyakorlattól eltérő, újszerű, vagy a bank felelősségét egyoldalúan meghatározó rendelkezéseket, ezeket tudomásul vette és kifejezetten elfogadja." A kölcsönkérelem elválaszthatatlan részét képező mellékletek a Személyi Kölcsön termékhez kapcsolódó Élet-, Baleset- és Egészségbiztosítási Feltételek, terméktájékoztatók és a Személyi Kölcsön Általános Szerződési Feltételek. Alperes a
- december 23-án kelt értesítésében tájékoztatta a felperest, hogy kölcsönkérelmét elbírálta, az értesítésben részletezett feltételek szerint azt jóváhagyta, a jóváhagyott nettó 533.500 forintot
- december 5-én a kölcsönkérelemben a felperes által meghatározott bankszámlára átutalta. Tájékoztatta a felperest az egyedi kölcsönszámla számáról. A kölcsönkérelem elfogadásáról szóló Tájékoztató szerint a kölcsön bruttó összege 550.000 forint, a kamat 22%, a kezelési költség 16,5%, a teljes hiteldíjmutató 26,19%, a teljes futamidőre kiszámolt kamat 24.360 forint, a kölcsön nettó összege 533.500 forint, a havi törlesztőrészlet 15.190 forint, esedékes
- január 22-től, a kölcsön időtartama 60 hónap, az utolsó törlesztőrészlet
- december
- napjával esedékes. A .... kölcsön ÁSZF 1.
- pontja értelmében a felek közti Kölcsönszerződés része a Kölcsönkérelem, az ÁSZF, az Értesítő, a Kamat- és Díjtáblázat. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Lakossági Banki Szolgáltatások Általános Üzleti Feltételei irányadók. Az ÁSZF
- pont tartalmazza a meglévő kölcsön megújítására vonatkozó rendelkezéseket, így azt, hogy adósnak lehetősége van a kölcsönkérelem megfelelő rovatai kitöltésével egy már megkötött szerződés alapján folyósított kölcsön összege megújításához új kölcsönt igényelni, új szerződést kötni. Az erre vonatkozó kölcsönkérelemben a régi kölcsön számla számát kell feltüntetni, az új kölcsönkérelem alapján új szerződés jön létre, a régi szerződés feltételei az új szerződés feltételeire módosulnak. Új szerződés létrejötte esetén az új kölcsön összegéből először a régi kölcsönből fennálló tartozást egyenlíti ki a Bank és a fennmaradó összeget folyósítja Adósnak. Az ÁSZF 10.
- c) pontja szerint „A Bank a Kölcsönszerződést jogosult azonnali hatállyal felmondani, ha az Adós a szerződésből eredő bármely kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti. Az Általános Üzleti Feltételek 1.11.11.
- pontja szerint a bank minden értesítést az ügyfél által megadott címre küld meg, mely mindaddig irányadó, míg az ügyfél a bankot megfelelő formában az ellenkezőjéről nem értesíti. Amennyiben a szerződés másképpen nem rendelkezik, az értesítést, az ügyfél általi kézhezvételt annak Bank általi postára adását követően belföldön 5., Európában 10., Európán kívül
- naptári napon megtörténtnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy egyszerű vagy könyvelt küldeményről van szó. A kézbesítési vélelemből eredő károkért a Bank nem felel. A felperes fizetési átutalásra vonatkozó nyilatkozatot írt alá
- december 13-án, azt két tanú is aláírta. A nyilatkozatban a felperes munkáltatója nem volt megnevezve. A felperes
- november 3-án 654946 kölcsönigénylési sorszám alatt kérelmet terjesztett elő alperes felé, a kölcsönkérelem szerint a kölcsön összege 630.000 forint, futamideje 60 hónap, kezelési költség 5%, kamat 21%, teljes hiteldíjmutató 26,2%, a havi törlesztőrészlet 17.044 forint. A kölcsönkérelem rögzítette az adós nyilatkozatát, a teljes körű közérthető és pontos tájékoztatás megtörténtét, tudomásulvételét, az ÁSZF, illetve az Üzleti Feltételek irányadó voltát, a szokásos piaci gyakorlattól eltérő újszerű, vagy a Bank felelősségét egyoldalúan meghatározó rendelkezések tudomásulvételét, elfogadását. A kölcsönkérelem első oldalán a felperes megjelölte, hogy a kérelem a meglévő kölcsönösszeg megújítására irányul. A felperes mind a
- december 13-ai, mind a
- november 3-ai kölcsönkérelmében lakcímként, értesítési címként az .... szám alatti címet adta meg. Az alperes a kérelmet jóváhagyta, a 623.413 forintból, az eredeti kölcsön összegéből fennálló tartozást kiegyenlítette, a fennmaradó összeget
- november 6-án a felperes bankszámlájára átutalta. Az eredeti kölcsönből fennálló tartozás 498.257 forint volt, a kölcsön nettó összege 125.156 forint, a futamidő 60 hónap, az utolsó törlesztőrészlet esedékessége
- november
- napja. A nettó kölcsönösszeg megegyezett a korábbi kölcsönből még fennálló tartozással és a kezelési költségekkel csökkentett igényelt kölcsön összegének. A 6006163457 számú kölcsönt alperes megszüntette, lezárta, erről tájékoztatta a felperest
- november 8-án a számlamozgásokat mellékelve. Az értesítés tartalmazta, hogy a 6006163457 számú kölcsönszerződésből eredő összes tartozását az adós megfizette, a kölcsönből eredően egymással szemben kötelezettség nincs. Alperes
- augusztus 26-án kelt levelével felmondta a 6006495131 számú kölcsönszerződést, mivel felperes a fizetési kötelezettségének többszöri felszólítás ellenére sem tett eleget. Felszólította a felperest, hogy a fennálló 644.172 forint tartozását 8 napon belül fizesse meg. Alperesi kimutatás szerint a 6006163457 és a 6006495131 szerződésszámokon a felperesnek összesen 644.172 forint tartozása volt, ebből fennálló tőketartozás 528.554 forint, kamattartozás 54.994 forint, be nem folyt késedelmi kamattartozás 2.063 forint, külön eljárási díj 58.561 forint. A felmondást
- szeptember 3-án adta postára az alperes, a tértivevényes küldemény „nem kereste" postai jelzéssel került alpereshez vissza az .... szám alatti címről. A .... Zrt.
- január 1-jén beolvadt a .... társaságba; a .... nevében, törvényes képviseletében a ... önállóan jár el. Alperes
- február
- napján felszólítást küldött a felperes részére, mivel a korábbi felszólítás ellenére nem rendezte fennálló tartozását a 6006495131 számú szerződésből. Tájékoztatták a felperest, hogy felvették a kapcsolatot a munkáltatójával, megküldték részére a fizetésátutalási megbízást, mely értelmében - a nettó járandóság 33%-áig havonta maximálva - a tartozás összegét a munkáltató átutalja az alperesnek. Az alperes részéről a felperes munkáltatója, a .... Kft. részére küldött értesítés szerint a felperes tartozása 1.020.823 forint volt, a felperes munkáltatója a felperes munkabéréből levonásokat teljesített.
- november 26-án a felperes visszavonta a fizetési átutalásra vonatkozó nyilatkozatát, a felperesi munkáltató
- decemberben megszüntette az alperes részére történő utalásokat. A felperes alperessel szemben
- március
- napján terjesztett elő kereseti kérelmet, többször módosított keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, a peres felek közt a
- november 3-i kölcsönkérelem alapján nem jött létre szerződés 630.000 forintra, érvénytelen a szerződés felmondása és a fizetésátutalásra vonatkozó nyilatkozat is. Alperes módosított viszontkeresetében kérte a felperes kötelezését a 6006495131 számú kölcsönszerződésből eredő 528.554 forint tőketartozás, ezen összeg után
- szeptember 9-től a kifizetés napjáig járó, a Ptk. 301.§
(1)bekezdése szerinti késedelmi kamat és a perköltség megfizetésére. A felperes
- november 29-i, a per érdemi tárgyalását követő beadványában kereseti kérelmétől elállt, alperes az elálláshoz, a per megszüntetéséhez nem járult hozzá. A felek előadása egyező volt a
- december 15-i kölcsönkérelem előterjesztésére vonatkozóan. Alperes részletes előadást tett a
- november 3-i kölcsönszerződés létrejötte kapcsán, vitatta a felperes azon előadását, hogy a kölcsönszerződés nem jött létre. Előadta, az ajánlat elfogadásával a szerződés létrejött, azt a saját részéről teljesítette, a felperes nem tett eleget a fizetési kötelezettségének. Viszontkeresetében csak a fennálló tőketartozás, valamint annak
- szeptember 9-től, a felmondás hatályosulásától számított késedelmi kamatait kérte megfizetni. Kimutatást csatolt a peres iratokhoz, a felperes 6006163457, illetve 6006495131 számú kölcsönére vonatkozóan. Utalt arra, a munkáltatói átutalások azért kerültek megszüntetésre, mert a felperes visszavonta a hozzájáruló nyilatkozatot. A felperes az alperesi viszontkereset elutasítását kérte, kifejtve,
- december 23-án csupán a kérelem elbírálásáról, jóváhagyásáról értesítették, de szerződést részére nem küldtek, a szerződés alperessel nem jött létre. A felperes hangsúlyozta, alperes az előző szerződés során tanúsított gyakorlatát folytatta, szerződést nem kapott, csak értesítést, abban szerepelt a különbözeti 125.156 forint átutalása. Sérelmezte a
- december 13-i nyilatkozata felhasználását. Kifejtette azon álláspontját, a letiltást azért szüntette be alperes, mert belátta eljárása jogtalanságát, a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozóan előterjesztett kereseti kérelmét már előzőleg visszavonta, a letiltások megszüntetése folytán pedig a per megszüntetését is kérte. Hivatkozott a felmondó nyilatkozat kézbesítésével kapcsolatos problémára is. Utalt arra, munkáltatója 275.000 forint összegű átutalásának sorsát nem ismeri, vitatta alperes elszámolását. Az elsőfokú bíróság a
- szeptember 1-jén kelt 29.G.41.359/2014/
- számú ítéletével a keresetet elutasította, kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 528.554 forint tőkét, ezen összeg után
- szeptember 9-től
- június 30-ig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű,
- július 1-től a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, továbbá 105.268 forint perköltséget, valamint az államnak 37.800 forint eljárási illetéket. Az elsőfokú bíróság a határozata indokolásában a Ptk. 199.§, 205.§, 213.§, 214.§, 218.§, 522.§, 523.§ és 526.§-ai, valamint az
- évi CXII. törvény 210.§-a felhívása után kifejtette, alperesnek kellett azt bizonyítania, hogy a felek közt érvényes kölcsönszerződés jött létre és abból eredő visszafizetési kötelezettségének a felperes nem tett eleget. A szerződés tartalmát, a kölcsön folyósítását, a szabályszerű felmondást és a tartozás összegét alperesnek kellett bizonyítania, a felperesnek pedig, hogy tartozását a kölcsönszerződésben írtak szerint visszafizette vagy annak megfizetésére egyéb okból nem köteles. Az elsőfokú bíróság kifejtette, a felperes sem vitatta, sőt elismerte, hogy a 630.000 forint kölcsönre vonatkozó igénylést benyújtotta, a Kölcsönkérelem nyomtatványon egyértelműen megjelölésre került, hogy az már egy meglévő személyi kölcsön összeg megújítására vonatkozik. A felperes azt is elismerte, hogy a
- november 7-i alperesi visszaigazolást is megkapta, az értesítés a szerződéses ajánlat elfogadásának minősül, értesítés tartalmazta a szerződés lényeges tartalmi elemeit. Az értesítésből egyértelmű volt, hogy az egy korábbi kölcsönszerződés megújítása, az elszámolás is ismertté vált a felperes számára, a peres felek közt a 630.000 forintra vonatkozó kölcsönszerződés létrejött felperes írásbeli ajánlata alperes általi elfogadásával. A korábbi,
- december 13-ai kölcsönkérelem alapján szintén alperesi elfogadással jött létre az 550.000 forintra vonatkozó szerződés, a szerződések nem ütköztek a Hpt. 210.§-ába, az Általános Szerződési Feltételek a szerződés részévé váltak, a kölcsönkérelem aláírásával a felperes ezt elismerte. A kölcsönösszegek átutalásra kerültek, ennek tényét a felperes ugyancsak nem vitatta. A fizetésátutalásra vonatkozó nyilatkozat érvényes a munkáltató megjelölése nélkül is, a felperes hozzájárult, hogy alperes a mindenkori munkáltatót keresse meg az átutalás érdekében, jogtalan előnyt ez alperesnek nem jelentett, azt a felperes visszavonhatta bármikor. A korábbi kölcsönszerződés megújítása folytán a korábbi nyilatkozat része az újabb kölcsönszerződésnek is. Az alperesi felmondás hatályosult, felperesnek a felmondás időpontjában tartozása volt, fizetési kötelezettségét nem teljesítette, ez szerződésszegésnek minősült az ÁSZF 10.
- pontja alapján, feljogosította az alperest azonnali hatályú felmondásra. Az ÁSZF-nek a kézbesítésre vonatkozó szabályait a felperes megismerte, elfogadta. Alperes a kézbesítés megkísérlését felmondólevéllel, borítékkal, tértivevénnyel igazolta, a felmondás a felperes által megadott, jelenleg is érvényes lakcímre került megküldésre. A postára adás
- szeptember 3-a volt, a felmondás „nem kereste" postai jelzéssel érkezett vissza alpereshez, az jogszerűen történt. A felperes nem igazolta, hogy fizetési kötelezettségének eleget tett, összegszerűségében is csak általánosságban vitatta az alperesi viszontkeresetet. Bírósági felhívásra sem tett egyértelmű nyilatkozatot, a munkáltató által levont 275.000 forintra hivatkozott csupán. Alperes azonban csatolta a felperesi törlesztések részletes elszámolását nemcsak a 275.000 forintra vonatkozóan, az alperesi beadvány tartalmazza a munkáltatói befizetéseket is
- április
- és november
- között, amely összege 285.240 forint volt. További befizetést a felperes nem teljesített, így a felmondás időpontjában fennálló 528.554 forint tőketartozást kell a felperesnek megfizetnie. A késedelmi kamat kezdő időpontját a felmondás postára adását követő
- naptári napot követően állapította meg az elsőfokú bíróság, mértékét a Ptk. 301.§
(1)bekezdése szerint. A felperesi keresetet el kellett utasítani, mivel ugyan a felperes elállt a keresetétől, de az alperes a per megszüntetéséhez nem járult hozzá. A Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján a pervesztes felperest kötelezte perköltség viselésére, az alperesi jogi képviselő munkadíját a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet alapján megállapítva, kötelezte továbbá a felperest 37.800 forint feljegyzett illeték megfizetésére. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, előadva, az elsőfokú bíróság elfogadta alperesi előadást arra nézve, hogy érvényes szerződés jött létre, noha együttes aláírás kellett volna a hitelszerződés megkötéséhez. Nem számolt el az alperes, s nem küldött elszámolást. Az elsőfokú bíróság a kölcsönszerződéseket és az átutalási nyilatkozatot szabályszerűnek tekintette, noha az igénylő lapot tanúként és a bank munkatársaként is ugyanazon személy írta alá. Az Üzletszabályzat átadása sem történt meg, az előző hitel okmányait nem lehetett volna felhasználni. A felmondás sem hatályosult, arról csak az alperes által csatolt iratokból értesült. Alperes tértivevényt nem csatolt. A régi Ptk. 526.§
(2)bekezdése értelmében, illetve a 199.§ és 214.§-a értelmében a felmondás a szerződést csak akkor szüntette volna meg, ha alperesnek a felmondást tartalmazó nyilatkozata megérkezik, ezt azonban alperes nem bizonyította, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben marasztását. Fellebbezés kiegészítésében előadta, nem általánosságban kifogásolta, hanem konkrétan, hogy a tőle korábban levont összeg, a mintegy 275.000 forint kihez folyt be, az összeg levonása ellenére az alperesi követelés nem került leszállításra. A perköltségre vonatkozó számítás is téves, a kereset pertárgyértéke 630.000 forinttal lett figyelembe véve, azonban korábban kérte a per megszüntetését, így a megszüntetett per után már ez a számítás nem helytálló. A felmondás sem hatályosult a Hpt. 210.§-a folytán, szerződés nem volt. Kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását. Alperes írásban fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő, a fellebbezési tárgyaláson lényegében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. Utalt arra, a felperes nem értékelte megfelelően az írásbeliség fogalmát, az elszámolás teljes részletességgel megtörtént, a felperes nem bizonyított és nem is állított olyan további befizetéseket, amelyek az alperesi kimutatásból hiányzott volna. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan: Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és helytállóak voltak levont jogi következtetései is, azokkal a Fővárosi Ítélőtábla mindenben egyetértett. A fellebbezésben felhozottakra figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla kiemeli, az elsőfokú bíróság a jogvita elbírálásához szükséges szerződési pontokat részletesen idézve, helytálló jogszabályi hivatkozások mellett állapította meg, hogy a felek közt a 2006. november 3-án kelt felperesi kölcsönkérelem, azaz ajánlat és annak 2006. november 7-i alperesi visszaigazolása, az ajánlat elfogadása révén 630.000 forint kölcsönösszegre vonatkozó megállapodás létrejött, ezt igazolta alperes által felperes részére megküldött értesítés, mely a szerződés lényeges tartalmi elemeit rögzítette, azzal, hogy az egy korábbi kölcsönszerződés megújítása. Részben az értesítés, részben a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 11.P.91.193/5. sorszám alatt csatolt iratok alapján a felperes megismerhette a korábbi szerződése elszámolását, illetve a 630.000 forintra vonatkozó szerződés elszámolását, a munkáltatója által levont összegek figyelembevételével. Az elsőfokú ítélet egyebekben is helytálló volt, erre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - lényegében helyes indokaira tekintettel - a Pp. 254.§
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. A Pp. 78.§
(1)bekezdése és 239.§-a alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező felperest az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési illeték államnak történő megfizetésére, illetve az alperes javára a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)és
(6)bekezdése alapján megállapított másodfokú eljárással kapcsolatban felmerült ügyvédi munkadíj, mint perköltség megfizetésére. Budapest,
- március
- napján Dr. Gál Judit s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Gesztesi Diana tisztviselő Dr. Rutkai Éva s. k. bíró