... ÍTÉLŐTÁBLA 25.Gf.40.170/2015/10 A ... Ítélőtábla a ... által képviselt II.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) felperesnek – a ... Ügyvédi Iroda; ügyintéző ügyvéd: ... (fél címe 1) által képviselt ... Kft. (alperes címe) alperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt a ... Törvényszék előtt folyamatba tett perében a
- január
- napján kelt az 38.G.41.793/2014/
- számú ítélet ellen a felperes részéről
- és
- sorszámon előterjesztett Pf.
- sorszámon kiegészített fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A ... Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 19.050 (tizenkilencezer-ötven) Ft másodfokú perköltséget. Feljogosítja a felperest, hogy a NAV-tól 36.000 (harminchatezer) Ft fellebbezési illetéket visszaigényeljen. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítélete tényállásában megállapította, hogy az alperesi társaságot a ... Törvényszék Cégbírósága Cg.-... cégjegyzékszámon tartja nyilván. A társaság tagjai a felperes és volt házastársa, .... A tagok közötti személyes viszony oly mértékben megromlott, hogy folyamatos pereskedés jellemzi a közösen tulajdonolt gazdasági vállalkozásaik ügyeit. Az alperes ügyvezetője
- április
- napján kelt taggyűlési meghívóval hívta össze a tagokat a társaság évi rendes taggyűlésére, melynek időpontját
- április
- napjának 10.00 órájában jelölte meg. A taggyűlés helye a társaság székhelye volt. A felperes a taggyűlési meghívót
- április 18-án vette kézhez. A felperes jogi képviselője útján dátummal el nem látott, az alperes ügyvezetőjének címzett levélben a taggyűlési meghívóban rögzített napirendi pontokon túl további napirendi pontok tárgyalására tett javaslatot. A taggyűlés a meghívó szerinti időpontban és helyen megtartásra került. Ott jelen voltak a tagok, illetve a tagok jogi képviselői is, továbbá közjegyző-helyettesek, akik a taggyűlési határozatokat, illetve a taggyűlésen elhangzott egyéb nyilatkozatokat közjegyzői okiratba foglalták. A taggyűlésen a tagok egyhangúlag és ellenszavazat nélkül elfogadták az ismertetett napirendi pontokat, amely tartalmazta a felperes által kezdeményezett, a taggyűlésen megtárgyalandó napirendi pontokat is. A taggyűlésen összesen 13 napirendi pont megtárgyalására került sor, az alábbiak szerint: 1.) A társaság ügyvezetőjének beszámolója a 2013-as évi gazdálkodásról. 2.) Az ügyvezető beszámolója a
- évben befizetett törzstőke-emelés felhasználásáról. 3.) Az ügyvezető beszámolója a gazdasági társaság által kötött bérleti szerződés és kaució nyilvántartásáról, felhasználásáról és jelenleg rendelkezésre álló összegéről. 4.) Az ügyvezető beszámolója a gazdasági társaság dolgozói létszáma tekintetében, a dolgozók javadalmazására kiterjedően. 5.) A gazdasági társaság törzstőke emelésének szükségessége tekintetében ügyvezetői beszámoló megtartása és annak elfogadása. 6.) ... ügyvezető lemondása. 7.) ... számára a felmentés megadásáról való döntéshozatal. 8.) ... önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetővé választása. 9.) A társaság
- évi beszámolójának elfogadása. 10.) A társaság törzstőkéjének emelése, a
- évi V. törvény 3:
- §-ában foglaltakról való döntés, a törzstőke felemelése a törzstőkén felüli vagyonból. 11.) A társaság törzstőkéjének emelése 4.000.000 Ft-tal 12.) A taggyűlés döntése magasabb bérleti díjat ajánló új bérlő ajánlatáról, a vele való szerződéskötéstől. 13.) Döntés a társaságnak a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvénnyel összhangban való tovább működéséről. A taggyűlésen 15 határozat született. A felperes az
- számú határozatot (a taggyűlés napirendi pontjainak elfogadása), valamint a
- számú határozatot (az új Ptk. alá helyezkedés) érvényesnek ismerte el, annak felülvizsgálatát nem kérte. A felperes keresetében a 2-től 14.-ig terjedő sorszámmal ellátott taggyűlési határozatok felülvizsgálatát, illetve hatályon kívül helyezését kérte, mert azok jogszabálysértők és a kisebbség lényeges, jogos érdekeinek a megsértésével meghozottnak tekintendők. A felperes álláspontja szerint: a
- napirendi pont keretében meghozott
- számú határozat a
- napirendi pont keretében meghozott
- számú határozat, a
- napirendi pont keretében meghozott
- számú határozat, az
- napirendi pont keretében meghozott
- számú határozat és a
- napirendi pont keretében meghozott
- számú határozat az új Ptk. 3:
- §
(3)bekezdésébe ütközik, az
- napirendi pont keretében meghozott
- számú határozat az új Ptk. 3:
- §
(3)bekezdésén túl a 3:
- §-t b) pontját is sérti. a
- napirendi pont keretében meghozott
- számú határozat az új Ptk. 3:
- §
(3)bekezdésébe ütközik, Az előzőekre tekintettel, a
- napirendi pont keretében meghozott
- számú határozat nem szabályszerű, a
- napirendi pont keretében meghozott
- számú határozat jogszabálysértő az új Ptk. 3:
- §
(2)bekezdése, valamint a Gt. 20. §
(5)bekezdése alapján, a
- napirendi pont keretében meghozott
- számú határozat az új Ptk. 3:
- § b) pontját sérti, a
- napirendi pont keretében meghozott
- számú határozat az új Ptk. 3:201.§
(1)bekezdésébe ütközik,míg a
- napirendi pont vonatkozásában meghozott
- számú határozat az új Ptk. 3:
- §a, valamint a Gt.
- §-a alapján nem tekinthető érvényesnek. A
- napirendi pont keretében meghozott
- számú határozat, valamint a
- napirendi pont keretében meghozott
- számú határozat kivételével a többi napirendi pont vonatkozásában meghozott határozat szövegezése az alábbi: "A tagok közül ... (meghatalmazottja, Dr. ...) 45 szavazattal a fenti határozati javaslat elfogadása – elutasítása – mellett, míg II.rendű felperes neve15 szavazattal a fenti határozati javaslat elutasítása – elfogadása – mellett döntött." ... a taggyűlésről, 11.56-kor eltávozott, ezt követően meghatalmazottjaként a szavazások során ... képviselte. A felperes hivatkozott arra, hogy az alperes ellen törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményezett a társaság által korábban meghatározott törzstőke-emelés okán, azonban a törvényességi felügyeleti eljárás még jogerősen nem fejeződött be. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy álláspontja szerint a felperes keresetlevele nem felel meg a Pp.
- §
(1)bekezdés e) pontjában foglaltaknak. Szerinte határozott kereseti kérelmet a felperes nem nyújtott be, illetve beadványának jogszabályi hivatkozása sem tekinthető kellően határozottnak. Utalt arra is, hogy a felperes az érvényesíteni kívánt jogot sem határozta meg pontosan, mivel hol a Gt., hol az új Ptk. rendelkezéseire utalt. Az alperes kitért arra is, hogy az ügyvezető lemondása folytán a társaságnak csupán tudomásulvételéi joga van abban az esetben, ha az ügyvezető közli lemondását. Továbbá arra is, hogy a felperes által hivatkozott új Ptk. 3: 80. §-a az egyesületekre vonatkozó szabály, tehát arra alappal a felperes nem hivatkozhat. Előadta azt is, hogy a tőkeemelésről szóló határozat vonatkozásában a felperes bár nem határozta meg pontosan, hogy az új Ptk. 3:198. § mely bekezdésének nem tesz eleget a határozat, azonban az – álláspontja szerint – mind az
(1)bekezdés, mind a
(2)bekezdésben foglaltaknak maradéktalanul megfelel. Az alperes előadta továbbá, hogy a taggyűlés
- számú határozatában szereplő 4 millió Ft összegű törzstőkeemelés nyilvánvalóan adminisztrációs hiba, elírás következménye, miután mind a taggyűlési meghívó napirendi pontjai között, mind a taggyűlési jegyzőkönyv napirendi pontjainak felsorolásánál, illetve egyéb iratokon is 7 millió Ft szerepel. A peres felek egyezően kérték az ellenfél perköltségben való marasztalását. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Döntése indokolásában rögzítette, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
- évi CLXXXVII. törvényt a
- §
(4)bekezdése és a
- §-ában foglaltak értelmezéséből adódóan a jelen perben a Gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény ( a továbbiakban: Gt.) szabályai az irányadók. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló taggyűlési jegyzőkönyvből, továbbá a közjegyzői okiratba foglalt taggyűlési jegyzőkönyvből egyértelműen azt állapította meg, hogy a taggyűlésen hozott határozatok kettő határozat kivételével (
- és
- számú határozatok), nem képeznek felülvizsgálható tartalmat. A 2-7., 9.,, 11-
- számú határozatok azt tartalmazzák, hogy a határozati javaslatra a szavazásra jogosultak milyen szavazati aránnyal szavaztak elfogadóan, illetve elutasítóan. Ugyanakkor azonban határozati javaslat sem a taggyűlési meghívóban, sem a taggyűlési jegyzőkönyvben rögzítve nem volt. Kiemelte, hogy a napirendi pontok nem egyenlőek a határozati javaslattal. Ebben a körben utalt arra, hogy a határozati javaslat nem kötelező eleme a taggyűlési meghívónak, azonban a perbeli taggyűlés napirendi pontjai, illetve az azok tekintetében meghozott határozatok nem képviselnek egyértelmű, konkrét határozatot. Ezen határozatok vonatkozásában az elsőfokú bíróság számára nem volt megállapítható, hogy a taggyűlés pontosan miről döntött. Kiemelte, hogy a fentiekre tekintettel a Gt.
- §
(3)bekezdése is sérül, miszerint az "ügyvezető a tagok által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet, (határozatok könyve), melyet – a társasági szerződés rendelkezése hiányában – a társaság székhelyén kell tartani. Az ügyvezetőnek a határozatokat, azok meghozatala után haladéktalanul be kell vezetnie a határozatok könyvébe…". Megállapította, hogy a becsatolt taggyűlési jegyzőkönyvből a fenti napirendi pontokra kiterjedően – két kivétellel – nincs olyan értékelhető határozat, amely adott esetben a határozatok könyvébe bejegyzésre kerülhetne. A 6. napirendi pont keretében meghozott 8. számú határozatból megállapította, hogy a tagok 45 igen és 15 nem szavazat mellett tudomásul vették ... ügyvezetői tisztségéről való lemondását. A Gt. 31. §
(1)bekezdés d) pontja, valamint a 31. §
(2)bekezdésére utalással a nyilvános cégadatokból megállapította, hogy a társaságnak a perbeli taggyűlés időpontjában ...on kívül másik, önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője is volt, így a társaság ... ügyvezetői tisztségéről történő lemondásával nem maradt ügyvezető nélkül, illetve – jelen esetben konkrétan megfogalmazott taggyűlési határozat alapján is – az ügyvezető lemondásától a lemondás hatályosnak tekintendő. A
- napirendi pont keretében a taggyűlés új ügyvezetőt választott, a meghozott
- számú határozat értelmében önálló képviseleti joggal ügyvezetővé választották ..-át., 45 igen és 15 nem szavazat mellett. A felperes ezen határozat körében hivatkozott arra, hogy ... ... tag élettársa, így az összeférhetetlenségi szabályok miatt ... tag, illetve a képviseletében eljárt meghatalmazott ebben a kérdésben nem szavazhatott volna érvényesen. A felperes idézte az új Ptk. 3:
- §
(2)bekezdését, valamint a Gt. 20. §
(5)bekezdését. Az elsőfokú bíróság utalva a Gt. 20. §
(5)bekezdésére nem találta megalapozottnak. ezen határozat érvénytelensége körében a felperesi érvelést figyelemmel arra, hogy a hivatkozott rendelkezésben még nem került szabályozásra a felperes által hivatkozott és az új Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés
- d)és
- f)pontjában kodifikált összeférhetetlenségi ok. Rögzítette továbbá, hogy a határozat az ügyvezetői jogviszony időtartamát nem tartalmazta, azonban a taggyűlés időpontjában hatályos társasági szerződés 12. pontjában rögzítettek szerint a tagok az ügyvezetői megbízás időtartamáról határozatlan időkeretben állapodtak meg. Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, melyben kérte, hogy a ... Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és a kereseti kérelemnek megfelelően a 2014. április 28. napján megtartott taggyűlés 2-14-ig terjedő sorszámmal ellátott taggyűlési határozatokat a Gt. 45. §
(1)bekezdése alapján helyezze hatályon kívül egyben az alperest marasztalja a felperes első és másodfokú perköltségében. Álláspontja szerint egyértelműen megállapítható, hogy az alperes a taggyűlési meghívóban szereplő, illetőleg a taggyűlésen felvett jegyzőkönyvben rögzített sorszámmal ellátott kérdések tekintetében hozott döntést határozatként kezeli és annak megfelelően jár el. Abban az esetben, ha az elsőfokú bíróság a felülvizsgálat során bármely jogszabály-ellenességet észlel, és ebbe beletartozik az is, hogy a taggyűlésen érvényes határozatok az elsőfokú bíróság álláspontja szerint sem kerültek meghozatalra, így nyilvánvalóan a jogkövetkezmények tekintetében az elsőfokú bíróságnak döntenie kellett volna és nem azzal, hogy a felperesi kereset kerül elutasításra arra hivatkozással, hogy nem volt olyan határozat ami felülvizsgálatra alkalmas lenne, mert ez önmagában azt jelenti, hogy a felperesi kereset teljességgel megalapozott. Ebben a körben jogirodalmi álláspontra hivatkozott, amely szerint "az olyan súlyos formai fogyatékosságban szenvedő határozat is megtámadható a bíróságon, amely e hiányosság miatt már nem létezőnek lenne tekinthető.". Ezt az álláspontot nyomatékosan alátámasztja azon tény, hogy a felperes állítása szerint a gazdasági társaság döntései alapján társasági szerződés módosításra, majd cégbírósági változásbejegyzésekre került sor, amely nyilvánvalóan jogszabálysértő állapotot hozott létre. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben való marasztalását. Az alperes osztotta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, mely szerint a taggyűlésen hozott határozatok nem képeznek felülvizsgálható tartalmat a 8. és a 10. számú határozatok kivételével. A 8. számú taggyűlési határozat – mely alapján ... ügyvezetői tisztségéről lemondott –, illetve a 10. számú határozat – mely alapján ... ügyvezető választották – sem jogszabályi rendelkezést, sem a létesítő okirat rendelkezéseit nem sérti, így erre hivatkozással sem foghat helyt a felperesi kérelem. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és abból megalapozott jogi következtetéseket vont le. A ... Ítélőtábla egyetért az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtett indokokkal, a fellebbezésre tekintettel rámutat arra, hogy helytállóan helyezkedett arra az álláspontra, hogy a taggyűlésen hozott határozatok a 8. és 10. számú határozatok kivételével nem képeznek felülvizsgálható tartalmat. Ennek hiányában ezen határozatok bírósági felülvizsgálatára nem kerülhetett sor, ezért az ezt indítványozó felperesi kereseti kérelem ezen okból megalapozatlan. A 8. számú határozat felülvizsgálható tartalommal rendelkezett és az elsőfokú bíróság figyelemmel a Gt. 31. §
(1)bekezdés d) pontjára, valamint a Gt. 31. §
(2)bekezdésére megalapozottan állapította meg, hogy az ügyvezető lemondása hatályosnak tekintendő. A
- számú határozat vonatkozásában helytállóan alkalmazta az elsőfokú bíróság a Gt.
- §
(5)bekezdését, valamint a társasági szerződés
- pontjában rögzítetteket. A fentiekre tekintettel a ... Ítélőtábla a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokainál fogva helybenhagyta. A Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 19.050 Ft másodfokú perköltséget, amelynek mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése alapján állapította meg. A felperes a
- sorszámú beadványában tévedésből 36.000 Ft-tal több fellebbezési illetéket rótt le amelynek visszatérítését az Itv.
- §
(1)bekezdése f) pontja alapján kérheti. Budapest,
- március
- dr. Gajdos István sk. törvényszéki bíró, előadó Vargáné dr. Erdődi Ágnes sk. törvényszéki tanácselnök a tanács elnöke dr. Szabó Györgyi sk. törvényszéki bíró