Pf.20957/2015/3 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdését, és a Legfelsőbb Bíróság PK

1. számú állásfoglalását. Azt állapította meg, hogy a felperes által sérelmezett azon közlések, mely szerint „a ... licence körül is gondok lesznek", illetőleg a „a ... nagyon rezeg a léc" a Magyar Labdarúgó Szövetség a cikket megelőző két nappal korábban megjelent közleményén alapultak. A közlemény az elsőfokú licencadó bizottság eljárásának addigi eredményét foglalta össze. Arra is kitért, hogy a felperesi licenc iránti kérelem hiányos volt, ezért hiánypótlási felhívásra került sor.A szerző e tényekből vonta le azt a következtetést, amit a cikkben kétszer is megjelenített, vagyis azt, hogy a ... labdarúgó csapatának gondjai lesznek a licenc megszerzésével. A cikk megjelenésekor még lehetősége volt a csapatot működtető gazdasági társaságnak a hiányok pótlására, de a kérelmet elutasították, ahogyan a jogorvoslati kérelmet is. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a cikk megjelentésének idején ismert tényekből kizárólag az volt megállapítható, hogy a sérelmezett közlések kizárólag az újságírónak az MLSZ közleményéből levont következtetéseit tartalmazták. Ezek a következtetések álláspontja szerint okszerűek voltak, mert a hiánypótlási felhívás teljesítésétől függött az induláshoz szükséges megfelelést igazoló okirat kiadása. Ezek alapján a cikkbéli közléseket valós tényből levont következtetésnek minősítette, melyre tekintettel a helyreigazító közlemény közzétételére irányuló keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a kereset szerinti döntés meghozatalát. Álláspontja szerint az általa helyreigazítani kért közleményben az alperes valótlan állítást tett a kifogásolt közlésekkel. A cikk nem tartalmazta azt, hogy a benne foglaltak az újságíró véleményét tükröznék, mivel a szerző egyértelműen kijelentette, hogy a licenc körül gondok lesznek, illetőleg rezeg a léc. Az alperesnek a helyreigazítási kérelem kézhezvételekor még nem állhatott rendelkezésre az elsőfokú bíróság által hivatkozott MLSZ határozat, ezért a kérelemben foglaltakat nem volt lehetősége cáfolni. Az MLSZ által biztosított határidőben a licenc szabályzatnak formai és tartalmi szempontból teljesen megfelelő kérelmet nyújtott be, és ezzel összefüggésben adott ki hiánypótlási felhívást az MLSZ az egyes kérdések tisztázása végett. A szükséges okiratok és nyilatkozatok a felperesi társaság rendelkezésére álltak, melyek azt igazolták, hogy valamennyi gazdasági és jogi feltételnek megfelelt. Mivel az MLSZ más álláspontot foglalt el ebben a kérdésben, a felek között továbbra is jogvita van folyamatban. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helyben hagyását indítványozta. A fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntésével teljes egészében egyetértett, ezért határozatát a Pp.
2. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A perben irányadó Smtv. 12. §

(1)bekezdése szerint, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. Osztotta a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak azon ítéletbeli kiindulópontját, hogy a felperes által sérelmezett közlések véleményt nyilvánítottak a felperes által működtetett labdarúgó csapat aktuális helyzetéről. Ennek tényleges és a cikkben is megjelentetett alapja az volt, hogy az MLSZ elhatározta az NB I-es bajnokság létszámának csökkentését. Ezzel összefüggésben ítélte úgy az alperes, hogy a létszámcsökkentés a felperesi csapatot is érintheti. Ebben az összefüggésben a felperesi csapatra elsősorban azért terelődhetett a figyelem, mert a bajnokságban való induláshoz szükséges licenc kiadásával kapcsolatosan a szövetség hiánypótlásra kötelezte. Az alperesi írás más csapatok helyzetéhez viszonyította a ... lehetőségeit is, olyan tényszerű közlést azonban nem tett, amelynek valóságát objektív módszerrel igazolni lehet. A felperes által sérelmezett kifejezések feltevéseket, várakozásokat fogalmaztak meg, nem pedig a külvilág egy bizonyos eseményeit társították a felperesi csapathoz. Mivel az alperes véleménynyilvánító jellegű közléseket tett a felperessel kapcsolatosan, a felperes által a keresetben kért helyreigazítás nem volt elrendelhető, mivel az az Smtv. 12. §

(1)bekezdése csak valótlan tényállítások, illetőleg a való tények hamis színben való feltüntetése esetén lehetséges. A vélemény kifejezéséhez nem szükséges olyan pontos nyelvtani megjelölés, amelyből mindenki számára egyértelműen kiderül, hogy a szerző különböző adatokból következtetve foglal állást egy bizonyos kérdésben, elegendő a minősítéshez az ilyen jellegű tartalom felismerése. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a felperes köteles viselni az alperes által szerkesztett hírportált üzemeltető társaság perköltségét a Pp. 239. §-ának utaló szabálya és a Pp. 78. §

(1)bekezdése szerint. A perköltség összegét a másodfokú bíróság a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdésének a) pontja,

(5)bekezdése és 4/A. §

(1)bekezdése alapján állapította meg. Köteles továbbá viselni a felperes a le nem rótt fellebbezési illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése szerint. Budapest,

1. február
2. Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Kisbán Tamás s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Hercsik Zita s.k. bíró