← Magyarország

K.21322/2006/4 – Balassagyarmati Törvényszék

Nógrád Megyei Bíróság 10.K.21.322/2006/

  1. szám A MAGYARKÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Nógrád Megyei Bíróság üzletvezető által képviselt Felvásárló és Értékesítő Bt.felperesnek dr. Vankó Norbert jogi előadó (3100 Salgótarján, Kassai sor 10.) által képviselt APEH Hatósági Főosztály Észak-magyarországi Kihelyezett Hatósági Osztály (3502 Miskolc, Kandia u. 12-14.) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A bíróság az alperes Nógrád Megyei Részlege által meghozott
  2. számú határozatot – az APEH Nógrád Megyei Igazgatósága Társasvállalkozások Ellenőrzési Osztálya
  3. számú határozatára kiterjedően – hatályon kívül helyezi és az első fokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi. A perben feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincsen helye. Indokolás: A felperesnél az általános forgalmi adó utólagos ellenőrzésére került sor
  4. december hónapját, 1999-et és
  5. évet érintően. A vizsgálat eredményeképpen meghozott adóhatósági határozatokat a bíróság hatályon kívül helyezte és az első fokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az új eljárásban meghozott,
  6. április
  7. napján kelt,
  8. számú határozatával az APEH Nógrád Megyei Igazgatóságának Társasvállalkozások Ellenőrzési Osztálya 2.323.000.- forint általános forgalmi adó különbözetet állapított meg és ennek, valamint 1.099.000.- forint adóbírság és 1.293.000.- forint késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte a felperest. A határozatban megállapításra került, hogy felperes képviselője az ellenőrzéshez szükséges iratanyagot átadni csak hiányosan tudta (mindösszesen az
  9. évvel kapcsolatos felvásárlási jegyek egy részét), mert a többi irat a képviselő bejelentése szerint a felperes telephelyén volt tűzesetben megsemmisült. ./. Az
  10. novemberéig terjedő időszakra vonatkozóan az adó megállapítási jog azokban már elévült, ezért erre az időszakra az adóhatóság megállapítást nem tett,
  11. decemberére és
  12. évre pedig a felperes általános forgalmi adó bevallásaiban levonható adóként szerepeltetett összegek kerültek a felperes terhére adókülönbözetként megállapításra, mert a levonható adó összegét hitelesen igazoló dokumentumokkal a felperes nem rendelkezett. A levonható adó becsléssel történő megállapítására ugyanis az adóhatóság nem látott lehetőséget, mert a bizonylatok hiánya nem természeti, illetőleg az adózó érdekkörén kívül álló okból bekövetkező katasztrófa következménye. Ezt a határozatot az alperes Nógrád Megyei Részlege a
  13. augusztus
  14. napján kelt
  15. számú határozatával helybenhagyta. A keresetlevelében a felperes a határozatok hatályon kívül helyezését kérelmezte. Jogszabálysértésként jelölte meg, hogy az ügyben eljárt adóhatóságok megsértették az adózás rendjéről szóló
  16. évi XCIII. törvény (Art.)
  17. §

(4)és
(6)bekezdésében foglalt rendelkezéseket, mert a tényeket nem teljes körűen tisztázták és bizonyították és nem kerültek feltárásra az adózó javára szolgáló tények sem. A felperes ugyanis a tűzben megsemmisült iratokat a tűzeset helyén szükségszerűen tartotta, mert azokra a folyamatban lévő perben szüksége volt, a tűzeset pedig nem a felperes hibájából következett be, így nem lehet a felperes terhére róni azt, hogy nem tudott eleget tenni az iratszolgáltatási kötelezettségének. A fentieken túlmenően, a perben tartott tárgyaláson, a felperes képviselője jogszabálysértésként jelölte meg továbbá azt is, hogy a
  1. év iratanyaga a felperes iratőrzési helyéről előkerült, azt a kereset benyújtását követően az alperes részére megkísérelte átadni, az alperes az iratokat azonban nem vette át, ezért azokat a folyamatban lévő perben csatolta be. Az alperes a kereset elutasítását kérelmezte. A felperes kereseti kérelme az alábbiak miatt megalapozott. A Polgári Perrendtartásról szóló
  2. évi III. törvénynek (Pp.) a
  3. november
  4. napjától hatályos és az ezt követően indult eljárásokban alkalmazandó 339/A. § értelmében a bíróság a közigazgatási határozatot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és a közigazgatási eljárás megindításakor fennálló tények alapján vizsgálja felül. ./. Az adóellenőrzés megindulásakor fennállt tény volt, hogy a felperes képviselője azt jelentette be, hogy az
  5. év iratanyagának nagy része és a
  6. évi irat tűzesetben megsemmisült. A perben, az ellenőrzés időpontjára visszahatóan, megállapítható volt viszont az is, hogy ez a felperesi képviselői bejelentés a
  7. év iratanyaga tekintetében megalapozatlan, mert a felperes
  8. évi iratanyaga az ellenőrzés megindulásakor és jelenleg is rendelkezésre áll, azt a perben a felperesi képviselő az iratokhoz csatolta. A Pp. idézett 339/A. § szerint a perben felülvizsgálni kért határozatok nemcsak a közigazgatási eljárás megindulásakor az ügyben eljáró közigazgatási szerv előtt ismert tények alapján vizsgálandók felül a bíróság által, hanem mindazon tények figyelembevételével, amelyek a közigazgatási eljárás megindításakor fennálltak. Az adóellenőrzés lefolytatására jogosult első fokú adóhatóság előtt az a tény volt ismert, hogy a felperes
  9. évi iratanyaga megsemmisült, emelett azonban az iratok utólagos előkerülése és csatolása következtében tényként állapítható meg az is, hogy az adóellenőrzési eljárás megindításakor a felperesnél a
  10. évi iratok rendelkezésre álltak, azok megsemmisüléséről a felperesi képviselő tévesen nyilatkozott. Ha a pedig az adóhatósági ellenőrzés megindulásakor a
  11. évi felperesi iratanyag rendelkezésre állt, akkor jogszabálysértő az ügyben meghozott adóhatósági határozatoknak az a megállapítása, hogy a felperes általános forgalmi adó bevallásaiba beállított általános forgalmi adó levonásának joga a felperest az adóösszegét hitelesen igazoló dokumentum hiányában nem illeti meg. Ezért a jogszabálysértő adóhatósági határozatokat a bíróság a Pp.
  12. §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az első fokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az új eljárásban az adóhatóság a felperes
  1. évi általános forgalmi adó bevallásaiban levonható adóként szerepeltetett összegek levonhatóságának jogosultságáról a felperes által a perben csatolt
  2. évi iratanyagának megvizsgálása alapján foglalhat állást és állapíthatja meg, hogy a felperes a levonható adó szerepeltetéséhez rendelkezik-e hiteles dokumentummal vagy nem. A felperes az alperessel szembeni perköltség igényéről kifejezetten lemondott, így erről a kérdésről a bíróságnak az ítéletben rendelkeznie nem kellett, a perben feljegyzett kereseti illetéket pedig az alperes személyes illetékmentessége folytán a 6/
  3. (VI. 26.) IM. rendelet
  4. § alapján viseli az állam. ./. Az ítélet elleni fellebbezési jogosultság kizárása a Pp.
  5. §
(1)bekezdésén alapul. Balassagyarmat,
  1. január
  2. napján Dr. Takács László sk. bíró A kiadmány hiteléül: kiadó

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.