A határozat elvi tartalma: A hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás jogszerűségi felülvizsgálata során a bíróság mérlegeli, hogy a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények az ajánlatkérő mulasztásából álltak-e elő. Önmagában a bírói mérlegelés eredményének felülmérlegelésére a Kúria előtti eljárásban nincs lehetőség. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.37.141/2014/4.szám A Kúria a dr. Bíró J. Judit ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szathmári Réka jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- november
- napján kelt 10.K.27.185/2013/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi 10.K.27.185/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon alperesnek 30.000 (harmincezer) forint költséget. Bíróság belül fizessen meg az felülvizsgálati eljárási A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s Szentgotthárd Város Önkormányzata
- évi költségvetését
- március elején fogadta el. Az önkormányzat úgy döntött, hogy közétkeztetési feladatai ellátására öt főzőkonyha helyett csupán hármat üzemeltet. Szentgotthárd Város Önkormányzatának Közbeszerzési Bizottsága
- május 22-én megtartott ülésén elfogadta „az önkormányzat feladatkörébe tartozó közétkeztetés biztosítása a Szentgotthárdon működő oktatási, nevelési és szociális intézményekben" tárgyú közbeszerzési eljárást megindító felhívást. Ebben részajánlattétel lehetőségét nem biztosította. A felperes, mint ajánlatkérő a fenti felhívás
- május 30-ai feladásával a közbeszerzésekről szóló
- évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint nyílt közbeszerzési eljárást indított. Az ajánlatkérő
- július 11-én az eljárást eredményesnek nyilvánította, meghatározta a nyertes ajánlattevőt. A szerződéskötési tilalmi időszak lejárta előtt -
- július 16-án - az E. Zrt. ajánlattevő - aki korábban szerződés alapján ellátta a közétkeztetési feladatokat - előzetes vitarendezést kezdeményezett, majd ennek eredménytelensége miatt jogorvoslati kérelemmel fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. Az ajánlatkérő, figyelemmel arra, hogy a közétkeztetést
- augusztus
- napjától is biztosítania kellett,
- július 26-án a Kbt.
- §
(2)bekezdés d) pontjára hivatkozással, hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárást indított. Ennek keretében tárgyalási meghívót küldött az E. Zrt.-nek. E szerint a tervezett szerződés időtartama
- augusztus 1-től
- szeptember 30-áig tart. Az önkormányzat azért választotta a hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárást, mivel
- augusztus 1-jétől is biztosítania kell a közétkeztetést, viszont a jogorvoslati eljárás eddig a napig biztos, hogy nem fejeződik be. A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke
- augusztus
- napján kelt intézkedésével a Kbt.
- §
(3)bekezdésére hivatkozással a tárgyi hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás ellen megindította a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását. A Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság alperes
- szeptember 23-án kelt határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő felperes a hirdetmény közzététel nélküli tárgyalásos eljárás során megsértette a Kbt.
- §
(2)bekezdését. Emiatt az ajánlatkérővel szemben 500.000 forint pénzbírságot szabott ki. A felperes az alperesi határozattal szemben keresettel élt. Ebben előadta, hogy
- márciusára derült ki, hogy mi lesz az önkormányzat, mint intézményfenntartó feladata. Emiatt
- március közepéig a közbeszerzési eljárás előkészítését nem lehetett felelősséggel megkezdeni, hiszen nem volt mindegy, hogy milyen létszámmal, milyen korosztállyal kell számolni az étkeztetés során, s a beszerzés mennyisége is ismeretlen volt. Így
- május
- napját megelőzően nem volt lehetősége a nyílt közbeszerzési eljárás megindítására. Véleménye szerint az alperes figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződést kizárólag a nyílt közbeszerzési eljárás keretében benyújtott jogorvoslati eljárás befejezéséig kötötte a felperes. Ennek a szerződésnek az időtartama
- augusztus 1-től
- szeptember 30.-áig tart. Az ügyben eljárt Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 10.K.27.185/2013/
- számú ítéletével a felperes kereseti kérelmét elutasította. A bíróság elsőként azt állapította meg, hogy az alperes maga sem tette vitássá, hogy a kialakult helyzetben a Kbt.
- §
(2)bekezdés d) pontja szerinti rendkívül sürgősség megállapítható volt. Az alperesi határozat tartalmilag felróhatónak tartja azonban azt, hogy a felperes hanyagságával olyan helyzetet teremtett, amely szerint a közétkeztetés folyamatosságát már csak a Kbt. 94. §
(2)bekezdés d) pontjában írt eljárással lehet biztosítani. A bíróság rögzítette, hogy az alperesnek, amikor kiírta a közbeszerzési eljárást, előre kellett volna látnia a jogorvoslat lehetőségét. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a rendkívüli sürgősség előállásának az oka visszavezethető a felperesre, arra, hogy a nyílt közbeszerzési eljárás megindítására
- május
- napját megelőzően nem olyan időpontban került sor, mely legalább egy jogorvoslati eljárás esetleges lefolytatása mellett is lehetővé tette volna a közétkeztetésre és szolgáltatásra vonatkozó szerződés
- július
- napjáig történő megkötését. Ezt az okot az ajánlatkérő felperesnek előre kellett látnia. Az önkormányzat
- évi költségvetésének
- március eleji elfogadása és a Közbeszerzési Bizottság
- május 22-kei döntése között hosszú idő telt el. A közbeszerzési felhívást a felperes már korábban, a költségvetés elfogadásával párhuzamosan előkészíthette volna, így a közbeszerzési eljárás megindítására olyan időpontban is sor kerülhetett volna, amely figyelemmel van az esetleges jogorvoslatok igénybevételének a lehetőségére. A felperes által hivatkozott bizonytalanságot a Kbt. által szabályozott jogintézményekkel megfelelően lehet kezelni, a részajánlattétel lehetősége biztosítja, hogy a beszerzés mennyiségét opcionálisan, azaz feltételektől függően lehessen meghatározni. A
- március elejétől május
- napjáig eltelt mintegy két hónap a Szentgotthárd Város Önkormányzatának szerveként eljáró felperes, mint ajánlatkérő mulasztásának tudható be. A döntés ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint azért törvénysértő a jogerős bírósági döntés, mert az alperes által megállapított téves tényállásból a bíróság téves következtetésre jutott. Az alperes nem vette figyelembe, hogy a felperes kizárólag a jogorvoslati eljárás időtartamára - a jelenlegi szolgáltatóval - kötött szerződést azért, hogy a kötelező feladatát ellássa. A felperes a Kbt.
- §
(2)bekezdés d) pontjának alkalmazásával az egyetlen jogszerű módját választotta annak, hogy a közétkeztetés terén fennálló kötelező feladatának eleget tegyen. Véleménye szerint a rendkívüli sürgősség nem az ajánlatkérő mulasztásából ered, ugyanis a közbeszerzési eljárást lefolytatta addig az időpontig, amíg a határozott idejű szerződés tartott, azaz 2013. augusztus elsejét megelőzően véget ért. A felperesi önkormányzatnak nem kellett figyelembe vennie más időpontot. Az így lefolytatott eljárás megfelel a Kbt. rendelkezéseinek, mivel a felperesnek kizárólag arra kellett figyelemmel lennie, hogy mikor jár le a határozott idejű szerződés. Jogorvoslati eljárással és annak időtartalmával számolnia nem kellett. Véleménye szerint az alperes által megállapítottak nem felelnek meg a valóságnak, ellentétesek a Kbt. rendelkezéseivel, illetve olyan eljárási cselekmény hiányát rója a felperes terhére, amivel súlyosan jogsértő szerződés kötésre került volna sor. A felperes nem mellőzte a közbeszerzési törvényt, hanem kiválasztott egy olyan eljárást, ami a két hónapos időtartamra - amíg a jogorvoslati eljárásban az alperes döntést hoz - a szolgáltatást tudja biztosítani. Ezt nem a nyílt eljárás során megkötésre váró szerződés helyett kötötte. A felperes szerint jogszabálysértő. az alperesi határozat a bírság körében is Erre tekintettel elsődleges kérelmében kérte a Kúriát, hogy a bíróság ítéletét, mint megalapozatlant helyezze hatályon kívül és hozzon új határozatot, másodlagosan kérte, hogy az ítéletet helyezze hatályon kívül és kötelezze a bíróságot új eljárás lefolytatására. Kérte a bírság kiszabásának mérséklését, illetve mellőzését is. Az alperes a Kúriához észrevételt nyújtott be, melyben kérte a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletének hatályában való fenntartását. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el a Pp. 274.§
(1)bekezdése alkalmazásával. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A Pp. 270. §
(2)bekezdése alapján a jogerős ítélet Kúria előtti felülvizsgálatára jogszabálysértés esetén van lehetőség. A Kbt. 94. §
(2)bekezdés d) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. A perben az alperes sem vitatta a rendkívüli sürgősség fennállást. Az ügyben alkalmazásra a Kbt. 94. §
(2)bekezdés d) pontjának utolsó fordulata került, amelynek értelmében a rendkívüli sürgősségből adódó körülmények nem eredhetnek a felperes mulasztásából. Az, hogy a felperes mulasztása megállapítható-e, mérlegelési kérdés. Az ügyben eljárt bíróság úgy ítélte meg, hogy a Szentgotthárd Város Önkormányzata által
- március elején elfogadott
- évi költségvetés a közétkeztetés volumenében tiszta helyzetet teremtett, ehhez képest a közbeszerzési eljárás későbbi,
- május 30-ai - több hónap elteltével történő megindítása a felperes mulasztásának tekinthető. A Kúriának a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján nincs hatásköre a jogerős ítéletben megállapított tényállás és elvégzett bírósági mérlegelés felülmérlegelésére. Ez kívül esik a felülvizsgálati eljárás körén. Kívül esik a felülvizsgálat körén annak vizsgálata is, hogy az ügyben az alperes úgy járt-e el, mintha a felperes a nyílt közbeszerzési eljárás helyett alkalmazta volna a Kbt.94.
(2)bekezdés d) pontját. Tényként lehet megállapítani, s azt az alperes is tényként kezelte, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás a
- augusztus 1-től
- szeptember 30-ig tartó időszakra vonatkozó szerződésre irányul. A felperes felülvizsgálati kérelmében kifogásolta a bírság körében az alperesi határozatot. A Kúria rámutat, hogy a felülvizsgálati eljárásban nem a megelőző eljárásban hozott közigazgatási határozatot, hanem a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján a jogerős ítéletet vizsgálja felül. Megállapítható továbbá, hogy a felülvizsgálati kérelem a bírság körében nem jelöl meg pontosan olyan jogszabályhelyet, amely alapján a Kúria a hatáskörébe tartozó jogszerűségi vizsgálatot elvégezhetné. A fenti indokok alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, erre tekintettel azt a Pp. 275. §
(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó
- § alapján kötelezte a pervesztes felperest a felülvizsgálati eljárás költségeinek megfizetésére. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- március
- Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró sk.előadó