← Magyarország

Pfv.21957/2007/4 – Kúria

Pfv.VIII.21.957/2007/

  1. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljáró .......... felperesnek a dr. Madarász István ügyvéd .......... által képviselt Oktatási és Kulturális Minisztérium ......... alperes ellen megbízási díj megfizetése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 42.P.90.152/
  2. számon megindított, és a Fővárosi Bíróság
  3. június 28-án 59.Pf.637.877/2006/
  4. számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében a felperes
  5. sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán a
  6. november
  7. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A felperes a saját felülvizsgálati perköltségét maga viseli. I n d o k o l á s : A felperes ügyvédként az
  8. szeptember
  9. és
  10. május
  11. közötti időszakban az alperessel megbízási jogviszonyban állt. A felperes keresetében előadta, hogy e megbízási jogviszony keretében több havi munkával előkészítette a történelmi egyházak által fenntartott pedagógiai intézetek támogatási szerződéseit, melyeket az alperes
  12. januárjában az egyházakkal megkötött. A megbízási szerződés 3/c pontja alapján az alperes által nyújtott éves támogatás, azaz az ügyérték 1 %-ának megfelelő megbízási díj illeti meg.
  13. és
  14. évre ezen a címen összesen 1.263.630,forint és kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Előadta, hogy az
  15. évre járó megbízási díjat az alperes a PKKB jogerős 22.P.87.548/2003/
  16. számú ítélete alapján 393.310,- forint összegben megfizette. A jogerős ítélet a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet indokait megváltoztatva hangsúlyozta, hogy a felperes nem bizonyította kétséget kizáró módon a keresetében állított tevékenység elvégzését. További bizonyítást azonban jogi álláspontja alapján nem tartott szükségesnek. Kifejtette, hogy a felperes megbízási szerződése
  17. május 31-én megszűnt, és a felperes
  18. évre a megbízási díjat megkapta. A felperes tevékenységétől független, a következő években nyújtott állami támogatás nem lehet a további megbízási díj alapja. A további évekre szóló megállapodásokat ugyanis minden évben a költségvetési törvény függvényében aktualizálták, felülvizsgálták, mely tevékenységben a felperes a megbízási szerződés megszűnése után nem vett részt. Ezért az
  19. évet követően a további évekre megbízási díjra nem tarthat igényt. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Korábbi indokai mellett sérelmezte a másodfokú bíróságnak a szerződések felülvizsgálatára, aktualizálására vonatkozó ténymegállapításait. Ezzel szemben előadta, hogy a vonatkozó támogatási szerződéseket azóta sem vizsgálták felül, automatikusan teljesítették az abban foglalt kötelezettségvállalást. Vitatta a másodfokú bíróságnak a teljesítés bizonyítatlanságára vonatkozó megállapítását is, egyben kérte, hogy további bizonyítékai előterjesztése érdekében a Legfelsőbb Bíróság rendelje el az új eljárás lefolytatását. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A peres felek által
  20. szeptember 1-én kötött tartós megbízási szerződés 1/c pontja a felperes megbízott kötelezettségévé tette a polgári jogi szerződések felülvizsgálatát, ellenjegyzését, a szerződésekkel kapcsolatos tárgyalásokon való részvételt, a szerződések teljesítésének ellenőrzésében való részvételt. A felperes díjazását szabályozó 3/c pont szerint a felperest a fenti tevékenységéért a szerződések ellenjegyzésekor, illetve az ügyek lezárásakor az ügyérték 1 %-ának megfelelő megbízási díj illeti meg. A szerződés e két rendelkezésének az egybevetése alapján a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bírósággal egyezően arra következtetett, hogy a felek szerződéskötéskori akarata a felperes aktív jogászi közreműködésének a díjazására irányult (Ptk.
  21. §

(1)bekezdés). A szerződés elkészítésében való részvételt a felek a szerződés aláírásával lezártnak és díjazásra érdemesnek tekintették a 3/c pont alapján. A másodfokú bíróság helyesen értelmezte a szerződés rendelkezéseit annak hangsúlyozásával, hogy a szerződés aláírását követően a felperes megbízottat további megbízási díj abban az esetben illetné meg, ha a szerződéssel kapcsolatban a megbízási szerződés 1/c pontjában meghatározott további aktív jogi tevékenységet fejtett volna ki. A megbízási szerződés
  1. május 31-én történt megszűnése folytán azonban ilyen tevékenységre a felperesnek már nem volt lehetősége. Tévesen állította a felperes a perben és felülvizsgálati kérelmében egyaránt, hogy az egyházakkal kötött támogatási szerződések évről évre automatikusan hatályosultak, további felülvizsgálatra, aktualizálásra nem szorultak. A szerződés értelmezése alapján ez esetben a felperest az ügyérték 1 %-ának megfelelő megbízási díj sem illette volna meg. Ténybelileg sem helytálló azonban a felperesnek az ezzel kapcsolatban kifejtett álláspontja, mivel az egyházakkal megkötött szerződések
  2. pontja az éves költségvetési törvény és a tárgyévben beiratkozott tanulók száma függvényében minden évben szükségessé tette a vonatkozó szerződések felülvizsgálatát. A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta az eljárt bíróság arra vonatkozó álláspontját, hogy a felperes nem bizonyította a perbeli szerződések elkészítésében való közreműködését. E megállapításnak ellentmond a Pesti Központi Kerületi Bíróság 22.P.87.548/2003/
  3. számú, az alperest az
  4. évi megbízási díjban marasztaló ítélete, az annak alapjául szolgáló bizonyítékok, és az a tény, hogy az ítélet ellen az alperes fellebbezést nem terjesztett elő. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet indokai közül a fenti megállapításokat mellőzte. Az ismertetett indokoknak megfelelően az érdemi döntését tekintve megalapozott jogerős ítéletet a Pp.
  5. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati kérelem eredménytelensége folytán a felperes a felülvizsgálati perköltségét maga köteles viselni. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Bősinger Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Mária s.k. előadó bíró, Csánitzné dr. Csiky Ilona s.k. bíró Szné A kiadmány hiteléül: írnok

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.