A határozat elvi tartalma: I. A vád törvényességének ismérveit a büntetőeljárási törvény 2.§-a határozza meg, az ezeknek való megfelelésen túl vele szemben egyéb feltétel nem támasztható. II. A pótmagánvád emelésének nem minden esetben előfeltétele az, hogy a megvádolt személyt a nyomozás során gyanúsítottként szerepeljen. III. Az eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból nincsen kizárva a hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában részt vett bíró. KÚRIA Bfv.II.321/2015/3.szám A Kúria Budapesten a
- év tanácsülésen meghozta a következő június hó
- napján tartott v é g z é s t: A csalás bűntettének kísérlete miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt és védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fonyódi Városi Bíróság 9.B.141/2010/
- számú ítéletét, valamint a Zalaegerszegi Törvényszék, mint másodfokú bíróság Bf.56/2013/
- számú végzését hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A terheltet a Fonyódi Városi Bíróság a
- december
- napján kelt 9.B.141/2010/
- számú ítéletével bűnösnek mondta ki magánokirat-hamisítás vétségében [
- évi IV. tv. (a továbbiakban korábbi Btk.)
- §] és csalás bűntettének kísérletében [korábbi Btk.
- §
(1)és
(5)bekezdés a, pont]. Ezért halmazati büntetésül 7 hónapi börtönre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a bűnjelről és a bűnügyi költség megfizetéséről. A Zalaegerszegi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a
- június
- napján meghozott Bf.193/2012/
- számú végzéssel az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és törvényes vád hiánya miatt az eljárást megszüntette. Jogi álláspontja szerint a cselekmény helyes minősítése a korábbi Btk.
- §
(2)bekezdés a, pontjába ütköző és az
(5)bekezdés szerint minősülő hamis tanúzás bűntette, mely ellen pótmagánvádnak nincs helye. A Pécsi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a Bhar.II.315/2012/
- számú,
- december
- napján kelt ítéletében a másodfokú határozatot a korábbi Btk.
- §-ába ütköző magánokirat-hamisítás vétségére vonatkozóan helybenhagyta, a korábbi Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző és az
(5)bekezdés a, pontja szerint minősülő csalás bűntettének kísérletéről, a bűnjelről és a bűnügyi költségről rendelkező részében hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A megismételt másodfokú eljárás során eljárt Zalaegerszegi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a
- április
- napján kihirdetett Bf.56/2013/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét a már jogerősen elbírált magánokirat-hamisítás vétségére vonatkozó rész kivételével helybenhagyta. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a terhelt és védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)és
- c)pontját megjelölve az alapítélet hatályon kívül helyezése és az eljárás megszüntetése érdekében. A felülvizsgálati indítvány anyagi jogszabálysértés tekintetében a korábbi Btk. 32. § b), a 33. §
(1)bekezdés b) pontjának, eljárási szabálysértést illetően a Be. 231. §
(2), a 267. §
(1)bekezdés
- c)és
- f)pontjait, a 373. §
(1)bekezdés I.
- c)és II.
- b)pontját jelölte meg. Az indítvány I. és II. részében részletesen kifejtett indokok alapján elsődlegesen a bűncselekmény elévülésére, a törvényes vád hiányára és arra hivatkozott, hogy a megismételt másodfokú eljárásban két, törvényi rendelkezés folytán kizárt bíró vett részt. Az indítványozó a törvényes vád hiányát abban látta, hogy a terheltet a nyomozati szakban a csalás bűncselekmény tekintetében nem gyanúsították meg, így ezen bűncselekmény miatt megszüntető határozat sem született, következésképpen hiányzott a pótmagánvád törvényi előfeltétele. A felülvizsgálati indítvány mindezeken túlmenően utal arra is, hogy a pótmagánvádló indítványában nem tett eleget a Be. 230. §
(2)bekezdésben előírt indokolási kötelezettségének, azaz az indítvány nem tartalmazza azokat az indokokat, amely alapján a nyomozás megszüntetésének ellenére a pótmagánvádló a bírósági eljárás lefolytatását indítványozza. A felülvizsgálati indítvány III. részében kifogásolta továbbá, hogy a pótmagánvádló a vádat bizonyítani nem tudta, nem lehetett beazonosítani az eszközt, amellyel a vitatott tartalmú okiratok készültek, nem lehetett kétséget kizáróan megállapítani, hogy az egyes nyomatok és kézjegyek milyen sorrendben kerültek az okiratra. A védő kérte az alapeljárás során felmerült 160.000 Ft védő díj és költség megtérítését. A pótmagánvádló és képviselője észrevételt nem tett. a felülvizsgálati III. A felülvizsgálati indítvány a tényállást érintő törvényben kizárt, az I. és II. részében alaptalan. indítványra III. részében 1.) A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amely a jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja, azaz nem nyitja meg a ténybeli sérelmezés lehetőségét. Felülvizsgálatban a felülbírálat a jogerős határozatban megállapított, s nem támadható tényálláshoz [Be. 423. §
(1)bekezdés] kötött. Tehát a jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. A tényálláshoz kötöttség azt jelenti, hogy felülvizsgálatban nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan: ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A felülvizsgálati indítvány III. részében valójában az irányadó tényállást, illetve a bíróság mérlegelésének helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti mérlegelését vitatta, átértékelését célozta, és mindezen keresztül kifogásolta a bűnösségének megállapítását, ez pedig a felülvizsgálatban kizárt. 2.) A Be. 416. §-a
(1)bekezdésének c) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §
(1)bekezdésének I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott ún. feltétlen (más megjelöléssel: abszolút) eljárási szabálysértéssel került sor. A Be. 373. §-a
(1)bekezdésének I.c) pontja pedig előírja, hogy hatályon kívül helyezést és az eljárás megszüntetését vonja maga után, ha a bíróság törvényes vád hiányában járt el. A Kúria azt állapította meg, hogy az alapügyben a bíróság nem járt el törvényes vád hiányában, a felülvizsgálati indítvány álláspontja téves. A Be. 2. §-ának
(1)bekezdése szerint a bíróság ítélkezése során törvényes vád alapján jár el. A Be. 2. §-ának
(2)bekezdése értelmében törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntetőtörvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. A vád törvényessége nem kevesebb, mint amit a büntetőeljárási törvény a 2. §-ának
(2)bekezdésében megkövetel, de annál nem is több. A vád törvényessége valójában a vádirattal szemben támasztott tartalmi követelmények [Be. 217. §
(3)bekezdés] minimuma. A bíróság e körben azt vizsgálja, hogy a benyújtott vád alaki és tartalmi szempontból eljárásra alkalmas-e [Be. 267. §
(1)bekezdés j), k) pont; 309. §
(1)bekezdés, 332. §
(1)bekezdés d) pont], s ha alkalmasnak találja, ügydöntő határozatában dönt a vádról [Be. 257. §
(1)bekezdés
- mondat]. A felülvizsgálati indítvány a benyújtott - az alapul szolgáló ítéletben elbírált, a csalás bűncselekményre vonatkozó - vádirat kapcsán semmiben sem vitatta a Be.
- §-ának
(2)bekezdésében meghatározott feltételek fennálltát, ekként az alaki legitimációt (a pótmagánvádló vádlói jogosultsága), a személyre egyéniesítettséget (terhelt meghatározottsága) és a tartalomra konkretizáltságot (cselekmény meghatározottsága). A felülvizsgálati indítvány voltaképpen a büntetőeljárási törvény kritériumait meghaladó feltételeket támasztott, midőn azt kifogásolta, hogy a csalás bűncselekményben elmaradt gyanúsítás miatt pótmagánvád nem volt benyújtható. A Kúria ezt az álláspontot nem osztja. A Kúria a pótmagánvádló vádindítványát áttekintve és az alapítélettel egybevetve megállapította, hogy a vád maradéktalanul megfelelt a Be. 2. §-ának
(2)bekezdésében megszabott feltételeknek. A benyújtott vád alaki és tartalmi szempontból eljárásra alkalmas, másként fogalmazva törvényes volt. A vád törvényességét nem érinti ugyanis, hogy a vád benyújtását egyáltalán megelőzte-e nyomozás, betartották-e a nyomozás és a vádemelés eljárásjogi szabályait, illetve a vád törvényesen beszerzett és ellenőrzött bizonyítékokon nyugodva megalapozott-e (EBH 2299). Ezen túlmenően a pótmagánvád emelésének nem minden esetben előfeltétele az, hogy a megvádolt személyt a nyomozás során gyanúsítottként szerepeljen. Ha ugyanis a nyomozás során feltárt bizonyítékok nem támasztják alá a feljelentésben foglaltakat, vagy nem az abban megjelölt személy elkövetésére utalnak, gyanúsítotti kihallgatásra nem kerülhet sor (90.BKv. I.6.f) pont). Valójában az adott ügyben is emiatt került sor az ügyészség részéről a nyomozás megszüntetésére, s nyitotta meg a pótmagánvádlónak a vagyon elleni bűncselekmény tekintetében személyében való érintettsége okán a pótmagánvád előterjesztésének lehetőségét. Kétségtelen, hogy a pótmagánvádló indítványa nem felelt meg a Be. 230. §
(2)bekezdés
- mondata második részében írt azon követelménynek, mely szerint a vádindítványnak tartalmaznia kell azokat az indokokat is, amelynek alapján a nyomozás megszüntetése ellenére a bírósági eljárás lefolytatását indítványozza. Ezen indokolási kötelezettség elmulasztása miatt az elsőfokú bíróságnak a vádindítványt a Be.
- §
(2)bekezdés d, pont második fordulata alapján el kellett volna utasítani (
- BKv.
- és 6.). Az indokolási kötelezettség elmulasztása azonban nem eredményezi a vád törvényességének hiányát, hanem csak kellékhiányossá teszi azt (1/
- Bkv. A.I.2.), melyre felülvizsgálati indítvány nem alapítható.
- A felülvizsgálati indítvány kifogásolta továbbá, hogy a Zalaegerszegi Törvényszék előtt Bf.56/
- számon folyó megismételt másodfokú eljárásban két olyan bíró is részt vett, akik a hatályon kívül helyezett Bf.193/2012/
- számú határozat meghozatalában is részt vettek. A felülvizsgálati indítvány álláspontja szerint így a Be.
- §
(3)bekezdés c) pontjának második fordulata értelmében az ítélet meghozatalában kizárt bírák vettek részt. A Be. 416. §
(1)bekezdés c, pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §
(1)bekezdésének I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott ún. feltétlen (más megjelöléssel: abszolút) eljárási szabálysértéssel került sor. A Be. 373. §-a
(1)bekezdésének II.b) pontja pedig előírja, hogy hatályon kívül helyezést von maga után, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. A Be. 21. §
(3)bekezdés c) pontjának második fordulata értelmében a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró, aki a megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában vett részt. A Pécsi Ítélőtábla Bhar.II.315/2012/6. számú ítéletében a hatályon kívül helyezés indokaként a Be.373. §
(1)bekezdés II.e) pontját, azaz a Be.373. §
(1)bekezdés I.c) pontja szerinti - törvényes vád hiánya - ok törvénysértő megállapítása miatti megszüntetést hívta fel. Ez az ok azonban nem a megalapozatlanságra, hanem az eljárási szabályok megsértésére utal, így a megismételt eljárásban a hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában részt vett bírák eljárhattak. Ebből következően a felülvizsgálati indítvány ebben a körben is alaptalan. 4. A Be.416. §
(1)bekezdés a, pontja alapján felülvizsgálatnak van helye a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. Ebben a körben az indítvány a bűncselekmény elévülésére hivatkozott, de semmiféle indokát nem adta annak, hogy az indítványozók álláspontja szerint miért évült el a csalás bűncselekmény büntethetősége. Az alapeljárásban is alkalmazott korábbi Btk. 33. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a cselekmény büntethetősége elévül a bűncselekmény büntetési tétele felső határának megfelelő idő, de legalább három év elteltével. A korábbi Btk. 318. §
(1)bekezdésébe ütköző és az
(5)bekezdés a, pontja szerint minősülő csalás bűntettének elkövetőjére a törvény egytől öt évig terjedő szabadságvesztés kiszabását rendeli, tehát az elévülési idő adott esetben 5 év. Az elévülés határidejének kezdő napja befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul [korábbi Btk.
- § a) pont]. Az elévülést félbeszakítja a büntető ügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye; a félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik [korábbi Btk.
- §
(1)bekezdés]. Az irányadó tényállás szerint a vitatott cselekmény esetében a terhelt a
- május
- keltezésű váltót a közjegyző előtt
- december
- napján foglaltatta közjegyzői okiratba, majd
- december
- napján keltezett levelében szólította fel annak alapján fizetésre V. G. sértettet. A sértett feljelentése alapján a Fonyódi Rendőrkapitányság
- március
- napján rendelte el a nyomozást, mely időponttól kezdődően az elévülés határideje újra kezdődött. Nem számolva egyenként az elsőfokú bíróságnak az elévülést egyébként is félbeszakító eljárási cselekményeit, a Fonyódi Városi Bíróság első ítéletét már
- december
- napján meghozta az ötéves elévülési időn belül, s ez időponttól számítva az öt év a jogerős határozat megszületéséig,
- április
- napjáig sem telt el. Következésképpen a csalás bűncselekmény büntethetősége nem évült el, az erre irányuló anyagi jogszabálysértésre hivatkozás alaptalan. Mindezek alapján a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
- §-ának
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Be. 424. §-a
(1)bekezdésének
- fordulata alapján tanácsülésen, a Be.
- §
(1)bekezdése
- mondatának
- fordulata szerinti összetételben a megtámadott határozatot a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. Figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati indítvány eredményre nem vezetett, a meghatalmazott védő díjaként és költségeként felmerült bűnügyi költség megtérítésére törvényes lehetőség nincsen. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- június
- Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Szathmáry Béla s.k. előadó bíró, Dr. Jávori Tünde s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné