Kfv.37112/2007/6 – Kúria

Kfv.IV.37.112/2007/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Zrt.felperesnek a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságon 7.K.33.098/2005/

1. számon indult perben a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.381/2006/
2. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
3. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása folytán az alulírott napon megtartott tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla számú ítéletét hatályában fenntartja. 3.Kf.27.381/2006/
4. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000 /húszezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - külön felhívásra 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes - mint ajánlatkérő - a közbeszerzésekről szóló
5. évi CXXIX. törvény /a továbbiakban: Kbt./ IV. fejezete szerint egyszerűsített eljárást indított „Az MO, M1, M15, M3, M5, M30, M7 autópályák és autóutak koronaélen kívüli zöldfelületek kézi kaszálása motoros kaszával” közbeszerzés tárgyában. A felhívás az egyes szakaszokra részajánlat tételét is lehetővé tette. Az ajánlatkérő hiánypótlásra nem adott lehetőséget. Az ajánlati felhívás III.2.1 pontja szerint pénzügyi és gazdasági alkalmassági szempontból alkalmatlan az a vállalkozó, amelynek bármely számláján - banki információ szerint - az elmúlt 3 évben fizetési sorban állás fordult elő, illetve aki nem rendelkezik a munka elvégzéséhez szükséges érvényes teljes körű felelősségbiztosítással. A pénzügyi és gazdasági alkalmasság megkövetelt igazolási módja /III.2.1.2 pont/ az ajánlattevő valamennyi számlavezető pénzintézetétől származó, 30 napnál nem régebbi nyilatkozat arról, hogy mióta vezeti bankszámláját az ajánlattevő, sorban állás volt-e az utóbbi 3 évben, illetve be kell nyújtani a Kbt.
6. § /2/ bekezdése szerinti felelősségbiztosítási kötvényét. Határidőben hat ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, az I. rendű kérelmező mind a 9 részre ajánlatot tett, amelyhez csatolta a Bank Rt. Fiókjának igazolását, és nyilatkozott, hogy más pénzintézetnél számlát nem vezet. A
7. és
8. részre nyújtott be ajánlatot az Sz. Rt., amely ajánlatához felelősségbiztosítási szerződést csatolt. A felperes eljárást lezáró döntésében az I. rendű kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, a
9. ajánlati részre az Sz. Rt-t hirdette ki nyertes ajánlattevőként. A döntés ellen két ajánlattevő terjesztett elő jogorvoslati kérelmet. Az alperes
10. június 28-i határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt.
11. § /1/ bekezdés f/ pontját, valamint
12. § /1/ bekezdését. Jogsértően nyilvánította az I. rendű kérelmező ajánlatát érvénytelennek, és tévedett, amikor nem nyilvánította érvénytelenné az Sz. Rt. ajánlatát abból az okból, hogy nem az előírt módon igazolta a felelősségbiztosítás fennállását. A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy jogsértést nem követett el. A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletében az alperes határozatát megváltoztatta, és hatályon kívül helyezte a Kbt.
13. § /1/ bekezdés f/ pontjának megsértését megállapító rendelkezést, valamint az eljárást lezáró döntést megsemmisítő, valamint - a
14. és
15. részajánlatra vonatkozó döntést megsemmisítő rendelkezés kivételével - a bírságot kiszabó rendelkezést. A felperes keresetét egyebekben elutasította. Az ítélet indokolásában megállapította, hogy az I. rendű kérelmező ajánlata érvénytelen volt a megfelelő banki igazolás hiánya miatt, és ugyancsak érvénytelen az Sz. Rt. ajánlata, mert a biztosítási szerződés tartalmát tekintve a biztosítási kötvénynek ugyan megfelel, az ún. felolvasó lap kitöltésére azonban nem az ajánlati felhívás, illetve dokumentáció előírása szerint került sor. A bíróság nem látta indokoltnak bírság kiszabását sem. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében - az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érintve - a fellebbezett részt megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Az ítéleti indokolás szerint az I. rendű kérelmező az ajánlati felhívásban foglaltaknak eleget tett, amikor közölte, hogy a Bank Rt-n kívül más pénzintézetnél nem vezet számlát, és csatolta pénzintézeti igazolását; ezért az I. rendű kérelmező ajánlata érvényes. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az ajánlatkérő a felelősségbiztosítás igazolásának módját egyértelműen meghatározta, amelyhez a Kbt.
16. § /1/ bekezdése értelmében maga is kötve volt, kizárólag felelősségbiztosítási kötvényt fogadhatott volna el; az Sz. Rt. ajánlata tehát ezen okból is érvénytelen. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Hangsúlyozta, hogy az ajánlati felhívás szerint az ajánlatkérő az ajánlattevők valamennyi számlájával összefüggésben vizsgálni kívánta a pénzügyi alkalmasságot; tehát az ajánlattevőnek minden számlája tekintetében nyilatkozatot és igazolást kellett volna csatolnia. Miután más adatok igazolása érdekében az ajánlatokhoz kellett csatolni az ajánlattevő cégkivonatát, és annak hiteles adatai szerint az I. rendű kérelmezőnek két számlája volt ugyanazon bankintézetnél, valamint az I. rendű kérelmező a cégkivonatban szereplő másik számlaszám tekintetében sem nyilatkozatot, sem igazolást nem csatolt, ajánlatát érvénytelennek kellett minősíteni. A felperesi álláspont szerint az Sz. Rt. ajánlata megfelelt az ajánlati felhívásban foglalt követelményeknek, miután a csatolt felelősségbiztosítási szerződés egyben magában foglalja a biztosító elfogadó nyilatkozatát, tehát a biztosítási kötvényt is. Álláspontja szerint az ajánlatkérő felhívásában nem kötötte meg, hogy azt az iratot, amelyben a biztosító a szerződő fél ajánlatát elfogadja, milyen formában csatolhatja; tehát nem csak a biztosító egyoldalú nyilatkozata, hanem a felelősségbiztosítási szerződés is alkalmas a felhívás e feltételének teljesítésére. A felperes sérelmezte továbbá, hogy a jogerős ítélet nem tartalmaz indokolást atekintetben, hogy a biztosítási szerződés miért nem felel meg a felhívásban foglaltaknak. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Utalt arra, hogy az I. rendű kérelmező valójában a Bank Rt-nél egyetlen számlaszámmal rendelkezik, amit a döntőbizottság megkeresésére a bank is megerősített. Hangsúlyozta, hogy önmagában a cégkivonatban feltüntetett második számlaszám alapján az I. rendű kérelmező ajánlatát nem lehet érvénytelennek tekinteni, hiszen az I. rendű kérelmező maga is úgy nyilatkozott, hogy egyetlen pénzintézeti számlaszámmal rendelkezik, és ennek megfelelő banki igazolást is csatolt. A felelősségbiztosítás igazolásával összefüggésben az alperes rámutatott arra, hogy az ajánlati felhívás egyértelműen felelősségbiztosítási kötvény csatolását kérte, amelyhez a Kbt.
17. § /1/ bekezdése alapján kötve volt; illetve az ajánlatot is az ajánlati felhívásban meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelően kell benyújtani (Kbt.
18. § /1/ bekezdése). Miután az Sz. Rt. nem felelősségbiztosítási kötvényt, hanem szerződést csatolt, az érvénytelenség megállapításától nem lehetett eltekinteni. A felperes előkészítő iratában álláspontját fenntartotta és kiemelte, hogy a közhiteles cégkivonat tartalmától nem lehetett eltekinteni, az abban szereplő egyik számlaszám vonatkozásában hiányzott az ajánlatból a banki nyilatkozat. Hangsúlyozta továbbá, hogy a Sz. Rt. által csatolt felelősségbiztosítási szerződés magában foglalja a biztosító elfogadó nyilatkozatát, kötvényét, tehát az ajánlati felhívásban foglaltaknak megfelel. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság osztotta a jogerős ítéletben kifejtetteket atekintetben, hogy az I. rendű kérelmező pénzügyi és gazdasági alkalmasságát az ajánlati felhívásban foglaltaknak megfelelően igazolta. Egyrészt nyilatkozatban közölte, hogy a Bank Rt-n kívül más pénzintézetnél nem vezet számlát, másrészt csatolta a banki igazolást arról, hogy vállalkozói folyószámláján 2002.,
19. és
20. év folyamán sorban álló tétele nem volt, fizetési kötelezettségeit minden esetben pontosan teljesíti. A pénzügyi és gazdasági alkalmassági követelmények körében az ajánlati felhívás cégkivonat csatolását nem kívánta meg, az a Kbt.
21. § /1/ bekezdés a/ pontjában és
22. § /1/ bekezdés d/ pontjában foglaltak igazolását szolgálta, nevezetesen, hogy az ajánlattevő nem áll végelszámolás alatt, illetve nincs ellene folyamatban csődeljárás, vagy felszámolási eljárás. A pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében tehát - az ajánlati felhívás szerint - csak az ajánlattevő fizetési készsége, tevékenységének volumene és felelősségbiztosításának megléte volt értékelhető. Az e körülmények igazolására szolgáló nyilatkozatot és banki igazolást pedig az I. rendű kérelmező ajánlatához csatolta. A felelősségbiztosítás igazolásának módja tekintetében a Legfelsőbb Bíróság utal a Kbt.
23. § /1/ bekezdésében foglaltakra, miszerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. A Legfelsőbb Bíróság
24. évben hozott eseti döntésében más úgy foglalt állást, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlattevő nem az ajánlati felhívásnak megfelelően biztosítási kötvényt, hanem fedezetlevelet csatol be (Kfv.III.37.163/2005/6., 2005/2/
25. számú elvi határozat). A Legfelsőbb Bíróság ezen eseti döntésében kifejtette, hogy a fedezetlevél tartalmától függetlenül nem azonos a biztosítási kötvénnyel, így az ajánlat formailag nem felelt meg az ajánlati kiírásnak. Közbeszerzési ügyekben nem lehet az ajánlati felhívásban meghatározott okiratok helyett azonos tartalmú, más okiratot becsatolni. A perbeli esetben tehát a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatának megfelelően járt el a Fővárosi Ítélőtábla, amikor a felelősségbiztosítási kötvény csatolása hiányában az Sz. Rt. ajánlatának érvénytelenségét állapította meg. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
26. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a Pp.
27. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
28. § /1/ bekezdése alapján kötelezte az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költségének, valamint a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéknek a megfizetésére (6/
29. /VI. 26./ IM rendelet
30. § /2/ bekezdése). Budapest,
31. február
32. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő