Pf.21185/2015/3 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.21.185/2015/

1. A Fővárosi Ítélőtábla a Korn Ügyvédi Iroda (fél címe 2., ügyintéző: dr. Korn Sándor ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű és II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe) II. rendű felpereseknek - a Dr. Andó Andrea Ügyvédi Iroda (fél címe 1, ügyintéző: dr. Andó Andrea ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és I.rendű alperes nevené (u.o.) II. rendű, valamint a Vitári Ügyvédi Iroda (fél címe 4, ügyintéző: dr. Vitári Jenő ügyvéd) által képviselt III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű alperesek ellen kártérítés iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék
2. július
3. napján kelt 15.P.21.738/2013/
4. számú ítélete ellen az I-II. rendű alperesek részéről
5. sorszám alatt személyesen,
6. sorszám alatt joghatályosan előterjesztett és
7. sorszám alatt megindokolt fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi együttesen az I-II. alpereseket, hogy - 15 napon belül fizessenek meg együttesen az I-II. rendű felpereseknek 80.000 (Nyolcvanezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget. A le nem rótt 579.500 (Ötszázhetvenkilencezer-ötszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A peres felek
8. május 13-án adásvételi szerződést kötöttek, amely szerint az I-II. rendű alperesi eladók eladták az 1/2-1/2 részben tulajdonukat képező ... hrsz.-ú, természetben .... szám alatti, 583 m2 nagyságú, kivett lakóház és udvar megnevezésű perbeli ingatlant 12.300.000 forint vételárért az I-II. rendű felpereseknek, akik 2/3-1/3 arányban kívánták megszerezni a tulajdonjogot. Az I-II. rendű alperesek
9. augusztus 5-én a III. rendű alperessel kölcsönszerződést kötöttek: 58.877 svájci frank kölcsönt vettek fel a banktól azzal, hogy azt
10. augusztus 15-éig tartoznak részletekben visszafizetni. Ugyanezen a napon a bankkal ezen kölcsön biztosítására jelzálogszerződést is kötöttek, amely értelmében az I-II. rendű alperesek a perbeli ingatlanra jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat engedtek bejegyezni. A felek a szerződésben rögzítették, hogy az ingatlant a bank javára 58.877 svájci frank és járulékai erejéig bejegyzett jelzálogjog, valamint az ezt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom terheli, továbbá, hogy a tartozás a szerződéskötés időpontjában 48.935,59 svájci frank, azaz 9.233.168 forint. A vevők a vételárat
11. augusztus 30-áig akként vállalták megfizetni, hogy az ...tól lakásvásárlási hitelt igényelnek, és az első részletet a bank a II. rendű alperesnek fizeti ki a tehermentesítés érdekében. Az I-II. rendű alperesek hozzájárultak ahhoz, hogy a vételár erejéig a III. rendű alperes javára jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre az ingatlanra. Az eladók
12. május 20-ára vállalták az ingatlan birtokba adását, illetve vállalták azt is, hogy legkésőbb a teljes vételár megfizetéséig a gázcsonkot az ingatlanba beviszik. Az eladók hozzájárultak ahhoz is, hogy a tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. A felek ugyanezen a napon kelt megállapodásban rögzítették, hogy a vevők 1.500.000 forint foglalót már korábban átadtak az eladóknak azzal, hogy ez az összeg a vételárba nem számít be és amennyiben a vevők a vételárat megfizették, az eladók vállalták a fenti összeg 3 napon belüli visszafizetését. Az I. rendű felperes a II. rendű felperes lányának az élettársa volt. A perbeli ingatlan az I. rendű felperes és a II. rendű felperes lányának lakhatását szolgálta volna, azonban akkori állapotában lakhatatlan volt. Az volt az elképzelés, hogy a II. rendű felperes megterheli az ingatlanát, kölcsönt vesz fel és abból fizetik ki a foglalót, a fennmaradó pénz felhasználásával felújítják az ingatlant annak érdekében, hogy arra minél magasabb összegű kölcsönt tudjanak felvenni a vételár kifizetése érdekében. A II. rendű felperes és felesége
13. május 5-én 3.000.000 forint összegű deviza alapú jelzáloghitelt vett fel az ...-től. A beruházások vonatkozásában egyeztettek az I-II. rendű alperesekkel, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az I-II. rendű felperesek saját költségükön felújítsák az ingatlant, ezért azt birtokba is adták, illetve a lakhatást átengedték. Az I-II. rendű felperesek az ingatlanon
14. augusztus 20-áig felújítási jellegű - részben befejezetlen - munkákat végeztek, ráépítés jellegű, szerkezetet érintő, alapterületet növelő munkavégzés nem volt. Az I-II. rendű felperesi beruházások következtében a perbeli ingatlan forgalmi értéke 2.823.000 forinttal emelkedett. Az III. rendű felperesek
15. augusztus elején jártak az ...ban, igazolt módon hitelkérelmet azonban sehová sem adtak be. Az I-II. rendű felperesek közölték az I-II. rendű alperesekkel, hogy a gázcsonk bevezetésének hiánya miatt nem tudnak hitelt felvenni az ingatlanra, és kezdeményezték a fizetési határidő módosítását. Az I-II. rendű alperesek viszont jelezték az I-II. rendű felperesek felé, hogy a munkálatok nem haladnak oly mértékben, hogy arra hitelt lehessen igénybe venni. A gázcsonk
16. augusztus 27-én történt bevezetését követően az I-II. rendű felperesek megkeresték a szerződést kötő ügyvédet arra hivatkozással, hogy ennyi idő alatt nem lehet hitelt felvenni, korábban pedig a gázcsonk, azaz az összközművesítettség hiánya miatt nem lehetett, ezért kérték az I-II. rendű alperesekkel való kapcsolatfelvételt a szerződésmódosítás miatt. Az ügyvéd felé azonban az I. rendű alperes jelezte, hogy mivel az I-II. rendű felperesek nem fizették meg a vételárat, BAR listára kerülnek, és 500.000 forintot kért a szerződés módosításáért, majd a későbbiekben 1.500.000-2.000.000 forintot is jelzett, illetőleg közölte, hogy a szerződésmódosításhoz nem járul hozzá. Augusztus végén az I. rendű felperes és az I. rendű alperes között tettlegességig fajuló vita keletkezett a fizetési határidő módosítása kapcsán. Ezt követően az I-II. rendű felperesek az ingatlant lezárták, onnan eltávoztak, a bútorokat otthagyták. Az I-II. rendű felperesek a
17. szeptember 23-ai levelükben indítványozták a vita békés rendezését és kérték, hogy a szerződésmódosítás végett jelentkezzenek az I-II. rendű alperesek. Jelezték, hogy készek a szerződés felbontására, ebben az esetben 6.300.000 forint megtérítésére tartottak igényt. Az I-II. rendű alperesek a
18. október 2-ai levelükben felhívták az I-II. rendű felpereseket, hogy 15 napon belül tegyenek eleget vételárfizetési kötelezettségüknek, amennyiben a póthatáridő eredménytelenül telik el, úgy elállnak a szerződéstől. Az I-II. rendű felperesek nem teljesítettek, és 2009 novemberében előterjesztették keresetüket. Az I-II. rendű alperesek időközben az ingatlant birtokba vették, azon beruházásokat végeztek. Az I-II. rendű alperesek 2010 májusáig teljesítették a bank felé törlesztőrészlet-fizetési kötelezettségüket, ezt követően a részleteket nem fizették, így a bank
19. október 27-én a hitelszerződést felmondta, 2011 augusztusában megindította a végrehajtási eljárást. Az I-II. rendű felperesek módosított keresetükben elsődlegesen annak megállapítását kérték, hogy ráépítéssel személyenként 1/4-1/4 arányban megszerezték a perbeli ingatlan tulajdonjogát, kérték tulajdonjoguk ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését, továbbá kérték az I-III. rendű alpereseket ennek tűrésére kötelezni. Másodlagosan kérték, hogy a bíróság kötelezze az I-II. rendű alpereseket 8.491.020 forint tőke és ennek
20. augusztus 31-étől járó kamatai megfizetésére. Hivatkozásuk szerint az III. rendű alperesek megszegték együttműködési kötelezettségüket, és visszaéltek jogukkal, amikor ellenérték fizetésétől tették függővé a szerződés módosítását a teljesítési határidő kapcsán, ezért az adásvételi szerződés teljesítése
21. augusztus 30-án lehetetlenült. Erre figyelemmel kérték, hogy a bíróság kötelezze az I-II. rendű alpereseket a foglaló kétszeres összegének, a hiteligénylés 126.020 forintos költségének, és az augusztus havi 85.000 forint összegű törlesztőrészlet megfizetésére. Beruházásaik kapcsán 5.280.000 forint megtérítésére tartottak igényt. Az I-II. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I-II. rendű alperesek többször módosított viszontkeresetükben kérték, hogy a bíróság kötelezze a I-II. rendű felpereseket 16.500 forint csatorna-, és 14.000 forint közüzemi díj megfizetésére, továbbá - tekintetbe véve, hogy az adásvétel az I-II. rendű felperesek szerződésszegő magatartása miatt hiúsult meg - az I-II. rendű felpereseket kártérítés címén további 7.244.248 forint tőke és annak
22. január 1-jétől járó késedelmi kamata megfizetésére kérték kötelezni. Előadták, hogy 16.562.140 forint (64.376,92 svájci frank) összegű tartozásuk áll fenn a III. rendű alperes felé, az adásvételi szerződés megkötésekor azonban mindössze 9.488.398 forint összegű visszafizetés terhelte őket, amelyből
23. augusztus
24. után megfizettek még 170.542 forintot, így káruk a jelenleg fennálló, illetőleg az adásvételi szerződés időpontjában fennálló kölcsöntartozás különbözete: 7.244.248 forint. Hivatkoztak arra is, hogy a perfeljegyzés, illetőleg az adásvételi szerződés tulajdonjog fenntartással történt eladása tényének az ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetése miatt értékesíteni sem lehetett az ingatlant. A III. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I-II. rendű alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az I-II. rendű felpereseknek 2.891.500 forint tőkét, ennek
25. augusztus 30-ától a kifizetésig járó törvényes mértékű kamatát, továbbá 273.309 forint perköltséget. Az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresni rendelte a ...i Járási Hivatal Földhivatalát a perbeli ingatlan tulajdoni lapjára III/6., illetve III/
26. szám alatt, az I. rendű felperes (2/3) és a II. rendű felperes (1/3) javára bejegyzett eladás tulajdonjog fenntartásával kapcsolatos tényének, valamint a perfeljegyzés törlése iránt. Egyebekben az elsőfokú bíróság a I-II. rendű felperesek keresetét, és az I-II. rendű alperesek viszontkeresetét elutasította. Kötelezte a I-II. rendű felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a III. rendű alperesnek 80.000 forint perköltséget, továbbá az államnak - külön felhívására - 564.510 forint állam által előlegezett eljárási illetéket. Rendelkezése szerint 608.984 forint illetéket az állam visel. Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként úgy foglalt állást, hogy a szerződéskötés az I-II. rendű felperesek jogellenes magatartása, szerződésszegése következtében hiúsult meg. Míg az I-II. rendű alperesek által kötött hitelszerződés azért került felmondásra, mert az I-II. rendű alperesek - az I-II. rendű felperesektől átvett 1.500.000 forint foglaló ellenére - a 2022-ig fennálló törlesztőrészlet fizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget. Kiemelte: az I-II. rendű felpereseknek az adásvételi szerződés alapján vételárfizetési kötelezettségük keletkezett, ugyanakkor az a körülmény, hogy az I-II. rendű alperesek a vételárból kívánták a hitelező pénzintézet felé fennálló tartozásukat rendezni, a felperesi kötelezettséggel csak akként hozható okozati összefüggésbe, hogy az I-II. rendű alperesek tehermentes ingatlant tartoztak szolgáltatni. A felperesi fizetési kötelezettséggel az I-II. rendű alperesek kölcsön törlesztési kötelezettsége nem hozható okozati összefüggésbe, az elsőfokú bíróság ezért az ezzel kapcsolatos kárigényt megalapozatlannak ítélte, az I-II. rendű alperesek viszontkeresetét ebben a vonatkozásban elutasította. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I-II. rendű alperesek terjesztettek elő fellebbezést, annak megváltoztatásával a viszontkeresetüknek teljes egészében helyt adó döntés meghozatalát kérve. Sérelmezték, hogy a helytállóan megállapított felperesi szerződésszegés ténye ellenére az elsőfokú bíróság a szerződésszegéssel okozott, a per során igazolt mértékű káruk megtérítésére nem kötelezte az I-II. rendű felpereseket. Hivatkozásuk szerint a tulajdonjog fenntartás tényének bejegyzése mellett a perfeljegyzés miatt az ingatlan értékesítése - függetlenül a szerződés megszűnésétől, és annak jogcímétől - lehetetlen. A felperesi szerződésszegés miatt nincs teljesítőképességük, a per során felmondott kölcsönszerződésből eredő tartozásuk, így káruk egyre növekszik. Utaltak arra is, hogy az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a felek a szerződést
27. november elején közös megegyezéssel szüntették meg, a felek akarata ugyanis nem irányult a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére, nem számoltak el az addig teljesített szolgáltatásokkal, az I-II. rendű felperesek keresete továbbra is az ingatlan tulajdonának megszerzésére irányult. Az elsőfokú bíróság érvelésével szemben az adásvételi szerződésből, a felek előadásából kitűnik, hogy az I-II. rendű alperesek a vételárat a szerződéskötéskor fennálló kölcsöntartozásuk törlesztésére kívánták fordítani, a hitelező pénzintézet sem adta volna a jogügylethez a hozzájárulását, amennyiben a vételár nem a fennálló tartozás megfizetésére szolgált volna. Álláspontjuk szerint az I-II. rendű felperesek vételárfizetési kötelezettségének elmulasztása, jogellenes magatartása következtében kerültek abba a helyzetbe, hogy
28. augusztus 30-án nem tudták kölcsöntartozásukat visszafizetni, illetőleg az ingatlant mielőbb a szabadpiaci forgalomban értékesíteni a kölcsön egyidejű visszafizetésével. Utaltak arra is, hogy a foglaló kapcsán úgy állapodtak meg, hogy az a vételárba nem számít be, így ezen összeggel nem rendelkezhettek, azt a kölcsön törlesztésére nem fordíthatták, így ezzel kapcsolatban is téves megállapítást tett az elsőfokú bíróság. Az I-II. rendű felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérték. Fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett az elsőfokú bíróság ítéletének az I-II. rendű felperesek keresetét elbíráló, az elsődleges keresetet elutasító, a másodlagos keresetnek részben helyt adó, ezt meghaladóan elutasító, illetőleg az I-II. rendű alperesek viszontkeresetének részben helyt adó rendelkezése [Pp.
29. §