Pfv.VII.20.036/2008/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Simon Ida ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Tarjáni Ilona ügyvéd által képviselt alperes ellen szavatossági és kártérítési igény érvényesítése iránt a Fővárosi Bíróság előtt 9.G.41.631/
- szám alatt indult, és a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 3.Pf.21.401/2006/
- számú ítéletével jogerősen elbírált perében az alperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperes részére 400.000 (Négyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. I n d o k o l á s : A peres felek jogvitája a B., V. úti székház építési munkáival kapcsolatos
- május 14-én létrejött építési szerződésből ered. Az alperes
- február 20-án adta át a létesítményt a megrendelő felperes részére; a felperes
- őszétől kezdve a -2 és -3 szint vasbetonfödém repedései miatt több ízben bejelentéssel élt. Az alperes alvállalkozója végzett is javításokat, de ezek a hibát nem szűntették meg. A felperes
- májusában az É. Kht-t bízta meg a -3 szint feletti mélygarázs födémrepedéseinek, azaz a -2 jelű szint padlófödémének vizsgálatával. A szakértő megállapítása szerint a födémlemez mezőközépi vasalása a szükségesnél kisebb, a repedések a gátolt zsugorodásból származnak. Szükség van egy megfelelően kopásálló felső bevonati rendszerre. Miután a felperes javítási igényét az alperes elutasította, ezért a felperes bírósághoz fordult. A felperes az eredetileg
- február 18-án benyújtott keresetét az eljárás folyamán módosította; eszerint elsődlegesen kérte kötelezni az alperest a -2 és -3 szint feletti födém repedéseinek kijavítására, másodlagosan pedig 20.000.000 forint árleszállítás és kamata megfizetésére; szavatossági igény mellett követelését kártérítés címén is előterjesztette. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására mindenekelőtt az igény elévülésére hivatkozott. irányult, Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Elsődlegesen az alperes elévülési kifogását vizsgálta és ennek során megállapította, hogy a felperesnek már
- április 24-től tudnia kellett, hogy az egyes repedések tágassága meghaladta a tervező által kijelölt 0,2 mm-t, vagyis azok már szerkezeti repedések lehetnek; ettől számított hat hónapon belül nem fordult bírósághoz, ezért szavatossági igénye a Ptk.
- §
(1)és
(2)bekezdése értelmében elévült. A Ptk.
- §-ára alapított kártérítési követelés elutasítását pedig azzal indokolta, hogy a Legfelsőbb Bíróság GK.
- számú állásfoglalása értelmében a gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában a szavatossági igénnyel azonos tartalmú kártérítési igény előterjesztésének csak kivételes esetben - menthető okból - van helye; de ez a kivételes, késedelmet menthető ok a felperesnél nem állt fenn. A felperes az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében fenntartotta azon kereseti kérelmét, hogy a bíróság kötelezze az alperest a mélygarázs -3 és -2 szinten lévő födémek repedéseinek kijavítására, illetve kártérítés megfizetésére. Módosított kérelmében 40.725.000 forint javítási költség kártérítésként való megfizetését kérte a Ptk.
- §-a alapján. A másodfokú bíróság kijavított jogerős ítéletében az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és kötelezte az alperest arra, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 36.700.000 forintot, és ennek
- február
- napjától járó késedelmi kamatát. Az ítélet indokolása szerint a Legfelsőbb Bíróság GK.
- számú állásfoglalásának elvei már nem alkalmazhatók, mert a
- május 22-i PK. vélemény szerint az állásfoglalás okafogyottá vált. Ezért a felperes kártérítési igénye nem évült el. A bíróság az alperes álláspontjával szemben megállapította, hogy a felperes keresetében és későbbi beadványaiban, nyilatkozataiban két födém hibájával kapcsolatos igényt érvényesített, így mind a -2, mind a -3 szint födémjeinek repedéseit vizsgálni kellett. A Pp.
- §
(2)bekezdésének alkalmazásával bizonyítást rendelt el, és kiegészítő szakértői véleményt szerzett be a garázsszintek repedéseinek javításával kapcsolatos költségek megállapítása végett. Az elsőfokú eljárásban is kirendelt igazságügyi szakértő mellett társszakértőként kirendelte az É. Kht-t is a statikai vizsgálatok lefolytatása érdekében és az É. Kht. véleményét is részrehajlásmentes, tárgyilagos véleménynek tekintette. A szakvélemények alapján megállapította, hogy mindkét födémen a megengedett tágasságú zsugorodási repedést meghaladó, átmenő repedések keletkeztek, a repedéseken a víz is átjut, amely korrodálhatja a teherhordó födémek vasbetéteit. Szükség van mindkét födémen a födémlemezekbe készített furatokon keresztül a repedések kiinjektálására, és a második garázsszinten a tömített repedések felső lezárását szolgáló kopásálló bevonatra. A felső bevonat készítése azonban 15 %-os értéknövekedést idéz elő, amelyet levonásba helyezett, és a két födém javítási költségeként együttesen 36.700.000 forintot állapított meg. Az alperes a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését, és a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát, másodlagosan hatályon kívül helyezést, és új eljárás elrendelését kérte. Megítélése szerint a másodfokú bíróság ítélete a felperes által benyújtott kereseti kérelmen túlterjeszkedett, de túlterjeszkedett a fellebbezési kérelmen is. A felperes kereseti kérelmeinek és módosított kérelmeinek felsorolásával azt állította, hogy a kérelem csupán a -2 szint födémének hibáira vonatkozott, azaz a felperes csak egy födém kijavítását, illetve kijavítási költségét kérte. Ezzel szemben a bíróság két födém tekintetében marasztalta az alperest. Az alperes sérelmezte a másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárást, szerinte az nem az elsőfokú bizonyítási eljárás kiegészítését szolgálta. Állította, hogy bizonyítási indítványt egyik fél sem terjesztett elő, ezért a másodfokú bíróság megsértette a Pp. 164. §
(2)bekezdésében foglaltakat, amikor hivatalból rendelt el bizonyítást. Vitatta az É. Kht. elfogulatlanságát, miután nevezett cég a felperes részére készített magánszakvéleményt a per megindítása előtt. Az alperes szerint a másodfokú bíróság megsértette a Pp. 164. §
(1), 249. §
(1)és 235. §
(1)bekezdésében foglaltakat. A Pp. 163. §
(2)bekezdését azzal kapcsolatban említette meg, hogy a bíróság valónak fogadta el az alperesi hibás teljesítést anélkül, hogy ennek vizsgálatára sor került volna. Az alperes nem értett egyet az É. Kht. által meghatározott kijavítási móddal sem. Kifogásolta a felek közötti szerződés tartalmától eltérő három rétegű bevonati rendszer alkalmazását, ez szerinte egyértelműen egy többletigény, amelynek költségeit a felperesnek kell viselnie. Vitatta a javítási költséget, e körben hivatkozott a szakvélemény egyik mellékletére. Az alperes felülvizsgálati kérelme értelmében a másodfokú bíróság a tényállást nem a Pp.
- §-ában foglaltak szerint állapította meg. Nem talált kellő magyarázatot arra, hogy miért 15 %-os az értéknövekedés, és miért kell két födém kijavítási költségét megfizetnie. Szerinte szükség lett volna a szakértő tárgyalásra történő megidézésére is. Hivatkozott arra, hogy a -2 födémre azért került aszfaltburkolat helyett 15 cm vastag vákuumbeton, mert erre nézve a felek között szerződésmódosítás jött létre. Miután a létesítményt a megrendelői tervszolgáltatás alapján kivitelezte, ezért vizsgálni kellett volna, hogy az esetleges hibás teljesítés oka mennyiben vezethető vissza a hibás tervszolgáltatásra. Az alperes változatlanul fenntartotta azt a jogi álláspontját, miszerint a felperes követelése elévült. E körben arra hivatkozott, hogy a szerződéskötés időpontjában, de még a kereseti kérelem benyújtásakor is hatályban volt a Legfelsőbb Bíróság GK.
- számú állásfoglalása, amely kizárta azt, hogy a szavatossági igénnyel azonos tartalmú kártérítési igény a szavatossági határidőkön túl előterjeszthető legyen. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos, a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt anyagi jogi és eljárásjogi jogszabályokat nem sérti. Az alperes anyagi jogi jogszabálysértésként ismételten a követelés elévülésére (Ptk.
- §
(1)bek.), valamint a Ptk.
- §-ának megsértésére hivatkozott; szerinte jelen ügyben még alkalmazható volt a Legfelsőbb Bíróság GK.
- számú állásfoglalása. A fenti állásfoglalással kapcsolatban arra kell rámutatni, hogy a bírósági gyakorlat - beleértve a Legfelsőbb Bíróság iránymutató gyakorlatát is - már hosszabb ideje nem alkalmazza a GK.
- számú állásfoglalásban kifejtett jogelveket, a
- májusában közzétett PK. vélemény csupán ennek deklarálására szolgált. A gazdasági élet változása indokolttá tette azt a jogszabálymódosítást, amely szerint kibővült a gazdálkodó szervezetek köre, az egyéni vállalkozó is ide tartozott; továbbá megszűntek a gazdálkodó szervezetek egymás közötti pereire vonatkozó külön eljárásjogi szabályok is. A továbbiakban nem volt fenntartható az az álláspont sem, amely a gazdálkodó szervezetekkel szemben fokozottabb elvárást támasztott, vagyis amelynek alapján a GK.
- számú állásfoglalás lényegében leszűkítette a kártérítési igényérvényesítési lehetőséget. Helytállóan mutatott rá jogerős ítéletében a másodfokú bíróság arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság I. számú PED-GED III. pontja értelmében a hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése iránti igényt az általános elévülési határidőn belül lehet érvényesíteni. Ennél fogva jogszabálysértés nélkül mondta ki a másodfokú bíróság, hogy a GK.
- sz. állásfoglalás elvei a jelen eljárásban már nem alkalmazhatók, a felperes kártérítési igénye - figyelemmel a felszólítások miatti elévülés megszakításokra, és a még
- évben is elvégzett javításra - a kereset benyújtásakor még nem évült el. A szerződéskötéskor hatályos Ptk. rendelkezései értelmében (
- §
(1),
- § és GK.
- számú állásfoglalás) a felperes az alperes által nem vállalt kijavítás előrelátható indokolt költségeit igényelhette, ezért fennállt a keresetének jogalapja is. Nem állja meg a helyét az az alperesi álláspont, hogy a bíróság túlterjeszkedett a felperes kereseti, illetve fellebbezési kérelmén. A másodfokú bíróság a peres iratok és a felperes szóbeli nyilatkozatainak nyelvtani értelmezése alapján helyesen állapította meg, hogy a felperes két födém hibájával kapcsolatos igényt érvényesített. Erre utal pl. a szünetelést követően
- december 2-án kelt módosított kereseti kérelme is, amelyben a garázs -3 és 2 szint „feletti" födém repedései vonatkozásában tartotta fenn keresetét, a perérteket pedig 119.145.000 forintban határozta meg. A fentiekre tekintettel a Pp.
- §-ának megsértésére nem került sor. Az az alperesi állítás sem felel meg a valóságnak, hogy a másodfokú bíróság jogszabálysértően eljárva hivatalból rendelt el további szakértői bizonyítást, mivel a felperes ezen bizonyítási indítványát az elsőfokú eljárásban -
- május 16-án és július 10-én előterjesztette, csupán az elsőfokú bíróság nem foganatosította. Miután az elsőfokú bíróság eltérő jogi álláspontja folytán a kijavítási költség tekintetében bizonyítási eljárást nem folytatott le, ezért volt szükség arra, hogy a másodfokú eljárásban kerüljön sor az összegszerűség tisztázására. Megalapozott a másodfokú ítélet a kereset jogalapja tekintetében is, hiszen az alperesi - illetve az alvállalkozója részéről történt - hibás teljesítésre vonatkozóan az É. Kht. nemcsak a pert megelőzően, hanem a perbeli kirendelés alapján készített szakvéleményben is egyértelműen nyilatkozott. Ez utóbbiban rögzítette, hogy a repedések zsugorodási okra vezethetők vissza. Ezek keletkezésében jelentős szerepe volt annak, hogy a csaknem 100 m hosszú épületben szerkezeti dilatációt nem készítettek. A
- márciusában vizsgált repedések elhelyezkedése is alátámasztotta azt a korábbi feltevést, hogy a repedések oka a dilatációs hézag nélkül kialakított lemez beton anyagának zsugorodása. A repedések megelőzésére és kijavítására a szakértő konkrét javaslatot tett, enélkül ugyanis nem lett volna meghatározható a kijavítási költség. A kijavítási mód vitatására vonatkozó alperesi érvelés sem fogadható el; ugyanis szakmailag képzett, az építésügyi minőségellenőrzést végző szerv munkatársai dolgozták ki a javítási módot, amelynek megfelelőségét az alperes szakmai érvekkel cáfolni nem tudta. A másodfokú bíróság a felek kezdeményezésére részletesen vizsgálta a burkolatkészítéssel összefüggésben keletkezett értéknövekedést, ennek meghatározására is aggálytalan szakértői vélemény szolgált. A másodfokú bíróság a Pp.
- §-ának megsértése nélkül hagyta figyelmen kívül az Állami Számvevőszék jelentését, miután annak a jelen jogvitában jelentősége nem volt. A megrendelői tervszolgáltatással összefüggésben előterjesztett kifogás tárgyában pedig figyelembe kellett venni, hogy a jogerős ítélet csak olyan kérdésben támadható felülvizsgálati kérelemmel, amely az első-, és másodfokú eljárásnak is tárgya volt (BH 1995/3/163., BH 2001/5/222.). Miután az alperes az eljárás során hibás tervszolgáltatásra nem hivatkozott, ezért ez a kérdés a felülvizsgálati eljárásban érdemi vizsgálat tárgyát nem képezhette. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- §-ának
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezni kellett a sikertelen kérelmet előterjesztő alperest a felperes ÁFA-t is magában foglaló jogi képviseleti költsége megfizetésére. Az alperes pedig saját költségeit maga köteles viselni. Budapest, 2008. március 6. Dr. Fehér Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Kováts Rolandné s.k. előadó bíró, Dr. Bartal Géza s.k. bíró A kiadmány hiteléül: