A Fővárosi Ítélőtábla 27.Gf.40.476/2015/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla a Sz. ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a Lichy Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránt indított perében a ....Törvényszék
- május hó
- napján kelt .../
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszámon előterjesztett és
- sorszámon indokolt fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 12.700,- (tizenkettőezerhétszáz) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes a ...Törvényszék Cégbírósága által Cg..... szám alatt bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, az alperes a ....Törvényszék Cégbírósága által Cg..... szám alatt bejegyzett zártkörűen működő részvénytársaság, a felperes az alperes részvényese. A ....Törvényszék Cégbírósága által vezetett cégnyilvántartás szerint az alperes képviseletére jogosultak voltak: F.B.
- október 19-tól
- március 25-ig, N.
- október 19-tól
- január 15-ig, R.
- június 22-től
- január 15-ig, Sz.
- december 18-tól
- március 25ig, J.-né
- december 18-tól
- április 1-ig, H.
- december 18-tól
- március 25-ig. Az alperes egyik részvényese, F.I. halálát követően az örökösöket és F.B.-t, mint a haszonélvezeti jog jogosultját a részvénykönyvbe nem jegyezték be. Az alperes
- június
- napján egységes szerkezetbe foglalt hatályos alapszabálya V.1.
- pontja szerint a közgyűlést - ha a törvény másként nem rendelkezik - az igazgatóság hívja össze. A V.2.
- pont szerint az igazgatóság négy természetes személy tagból áll. Az alperes alapszabályának módosítására legközelebb
- december
- napján került sor. A ...Törvényszék a Cg..../
- számú végzésével a
- december 18-án megtartott közgyűlésen hozott közgyűlési határozatok szerinti változásokat bejegyezte. E határozatok között szerepelt Sz., J.-né és H. igazgatósági taggá választása, valamint, egyebek mellett az alapszabály V.1.3.
- pontjának módosítása akként, hogy a közgyűlés határozatait a közgyűlésen jelenlévő szavazásra jogosult részvényesek szavazatainak 98%-os többségével hozza, kivéve, ha jogszabály vagy az alapszabály ennél nagyobb szavazati hányadot (egyhangú) ír elő. A
- december 18-ai alapszabály-módosítás alapját képező közgyűlési határozatokat
- május
- napján a ..... Törvényszék végrehajtásukban felfüggesztette, majd a ....Törvényszék
- október
- napján jogerős .../
- számú ítélete - egyebek mellett - e határozatokat hatályon kívül helyezte. Az alperesi gazdasági társaság igazgatósága
- március
- napjára közgyűlést hívott össze azzal, hogy a megismételt közgyűlés időpontja
- március
- napja. A
- március
- napjára szóló meghívó
- január
- napján kelt, azt F.B. az igazgatóság elnökeként és Sz. igazgatósági tagként írták alá. A
- március
- napjára összehívott közgyűlés megtartására nem került sor, mert az határozatképtelen volt. A
- március
- napjára összehívott megismételt közgyűlésen a megjelent részvényesek között vita alakult ki abban a kérdésben, hogy a társaság működésére és a közgyűlés megtartására mely alapszabály rendelkezései az irányadóak. A részvényesek egy része szerint a
- december
- napját megelőzően hatályban lévő rendelkezéseket kellett volna alkalmazni, míg mások szerint a
- december
- napján, valamint az követően többször módosított alapszabály rendelkezéseit. A közgyűlésről felvett jegyzőkönyv szerint Sz. igazgatósági tag megállapította, hogy a közgyűlés érvényes folytatásának feltételei nem állnak fenn, erre tekintettel a jegyzőkönyvvezetést befejezetté nyilvánította. A L. meghatalmazott képviselő és Sz.-né, valamint F.Z. álláspontja az volt, hogy az érvényes közgyűlés folytatásának feltételei fennállnak, ezért közjegyzői tanúsítvánnyal ellátott jegyzőkönyvet vettek fel az alperes
- december 18-át megelőzően hatályos alapszabálya szerint. A megismételt közgyűlés jelenléti ívének fejrésze rögzítette, hogy az az alperes
- március
- napján megtartott közgyűléséről készült, a jelenléti ívet F.I. részvényes helyett két örököse, a N. Kft., a felperes, F.I.né képviseletében L. ügyvéd, Sz.-né és F.Z. részvényesek írták alá. F.B. haszonélvezeti jog jogosultja a közgyűlésen nem volt jelen. A jelenléti ívet a jegyzőkönyv hitelesítő és a jegyzőkönyvvezető írta alá, a közgyűlés elnöke nem. A közgyűlésen F.I., F.Z., Sz.-né szavazó részvényesek a közgyűlés levezető elnökének L., jegyzőkönyvvezetőnek Sz.-nét, jegyzőkönyv hitelesítőnek F.Z.t javasolták. Az 1/2014.(III.25.) közgyűlési határozattal az alperes közgyűlése L. a közgyűlés elnökének, Sz.-nét a közgyűlés jegyzőkönyvvezetőjének, míg F.Z.t a közgyűlés jegyzőkönyv hitelesítőjének választotta meg. A közgyűlésen 47 határozatot hoztak. Az alperes a közgyűlésen meghozott 4/2014.(III.25.) számú határozattal döntött arról, hogy az alperes a közgyűlés napjától kezdődően az új Ptk. 2014.03.15-én hatályba lépő rendelkezéseinek aláveti magát. A felperes az alperes
- március 25-én megtartott közgyűlésén meghozott határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Az elsőfokú bíróság felhívására keresetét módosította, és az eredetileg a Gt. alapján előterjesztett kereseti kérelmét a Ptk. rendelkezései alapján terjesztette elő, ez alapján kérte az 1-47/2014.(III.25.) alperesi közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezését. Keresetében a felperes egyrészt arra hivatkozott, hogy a közgyűlésen meghozott valamennyi határozat a
- december 18-án módosított alapszabály V.1.3.
- pontjának
(2)bekezdésébe ütközik, mert egyetlen határozatot sem 98%-os többséggel hozott meg a közgyűlés. Kifejtette, hogy miután a ..... Törvényszék a
- december 18-án tartott közgyűlésen hozott közgyűlési határozatok végrehajtását az e határozatokban foglalt változások bejegyzését követően felfüggesztette fel, e felfüggesztés a bejegyzést követően sem a bejegyzést, sem az alapszabály érvényességét és hatályosságát nem érinti. A
- december 18-ai és azt követő módosításokat tartalmazó alapszabály szerint a közgyűlés megtartása azért is alapszabályba ütközött, mert a levezető elnökről a részvényesek nem szavazhattak volna. A közgyűlés elnökét a
- december 18-át megelőzően hatályos alapszabályt figyelmen kívül hagyva választották meg, hiszen az alapján az igazgatóságnak kellett volna a közgyűlés elnökének személyére javaslatot tenni. Hivatkozott keresetében arra is, hogy amennyiben a
- június 1-jén módosított alapszabály rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni, úgy a közgyűlés nem volt szabályszerűen összehívva, a közgyűlési meghívót ugyanis F.B. és Sz. igazgatósági tagok írták alá, társaság négy bejegyzett igazgatósági tagja közül azonban kizárólag F.B. volt korábban is igazgatósági tag, a többi tag csak
- december 18-án lett az igazgatóság tagja. A
- június
- napján hatályos alapszabály rendelkezése szerint az akkor bejegyzett igazgatóságnak kellett volna összehívnia a közgyűlést, az azt követően meghozott közgyűlési határozatokkal megválasztott igazgatóság által összehívott közgyűlés illegitim. Kifogásolta továbbá a felperes, hogy a közgyűlésről szabályos jelenléti ív nem készült, a jelenléti ív nem a közgyűlés dátumát tartalmazta, arról hiányzik a N. Kft. részvényes képviselőjének neve, továbbá azt a közgyűlés elnöke nem írta alá. Álláspontja szerint a jelenléti ív a közgyűlési jegyzőkönyv elválaszthatatlan része, annak hiánya a közgyűlés megtartását szabálytalanná teszi. Az 1/2014.(III.25.) számú közgyűlési határozattal kapcsolatban arra hivatkozott, hogy az az alapszabály V/1.
- pontjába ütközik, mivel e határozattal a közgyűlés elnökét, a jegyzőkönyv vezetőjét és jegyzőkönyv hitelesítőjét úgynevezett „listás" szavazással választották meg, amely érvénytelen. Keresetében a felperes részletesen kifejtette, hogy a
- III.
- napján megtartott közgyűlésen meghozott további közgyűlési határozatokat miért tartja jogszabályba, illetve alapszabályba ütközőnek. Az alperes a felperes keresetének elutasítását. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével az alperes 1-47/2014.(III.25.) közgyűlési határozatait hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 74.100,forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában kifejtette, hogy a felperes keresetéről a Ptk. rendelkezései alapján kell dönteni, miután a
- évi CLXXVII. tv. (Ptké.)
- §
(1)bekezdése alapján a
- március
- napján megtartott közgyűlésen döntött az alperesi társaság arról, hogy aláveti magát a hatályos Ptk. rendelkezéseinek. Megállapította azt is, hogy a felperes keresetének elbírálása szempontjából az alperes
- június 1-jén hatályos alapszabálya az irányadó tekintettel arra, hogy a ..... Törvényszék a
- december 18-án és azt követően hozott közgyűlési határozatok végrehajtását felfüggesztette, a végrehajtásban felfüggesztett határozat alapján pedig nem lehet eljárni akkor sem, ha azok cégnyilvántartási bejegyzése megtörtént. A fentiek figyelembevételével rögzítve, hogy a
- március 25-ei közgyűlés összehívásakor csak F.B. igazgatósági tag volt jogosult a közgyűlés összehívására, megállapította, hogy a közgyűlés összehívása nem volt szabályszerű, arra a korábban bejegyzett igazgatósági tagok lettek volna jogosultak. Az 1/2014.(III.25.) számú közgyűlési határozattal kapcsolatban megállapította, hogy az az alapszabály V.1.
- pontjába ütközik, a tisztségviselők személyéről ugyanis külön kell dönteni, mivel a tisztségviselők megválasztása mindig személyre szóló döntés. A tisztségviselők közé tartoznak a közgyűlés tisztségviselői is. Nem osztotta az elsőfokú bíróság a felperesnek a jegyzőkönyvvel, a jelenléti ívvel kapcsolatos észrevételeit utalva az e körben kialakult bírói gyakorlatra (BDT.2010.2372.). Rögzítette, hogy a társasággal szembeni részvényesi joggyakorlás előfeltétele az, hogy a részvényesi jogokat a részvényeskönyvbe bejegyezzék, részvénykönyvi bejegyzés hiányában nem volt jogszabálysértő a F.I. halálát követően az örökösök, illetőleg a haszonélvezeti jog jogosultja meghívásának elmaradása. Miután megállapította, hogy a kereset elbírálása szempontjából a
- június 1-jén hatályos alapszabály az irányadó, ezért alaptalannak találta a felpereseknek azt a hivatkozását, hogy a közgyűlési határozatok azért alapszabályba ütközőek, mert azok meghozatalára nem 98%-os többséggel került sor. A keresettel érintett további határozatok érvénytelenségét a keresetlevélben megjelölt egyéb okokból nem vizsgálta. Az ítélet ellen, annak megváltoztatása és a kereset elutasítása, valamint a felperes perköltségben való marasztalása iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést, felvetve az elsőfokú bíróság ítélete hatályon kívül helyezésének lehetőségét is. Az alperes fellebbezésben kifejtett álláspontja szerint Sz. igazgatósági tag jogosult volt a
- március 25-ei közgyűlés meghívójának aláírására, arra tekintettel, hogy a cégjegyzék Sz.t a
- december 18-ai közgyűlési határozatok végrehajtásának felfüggesztése ellenére továbbra is cégjegyzésre jogosultként tüntette fel. Amennyiben a másodfokú bíróság az alperesnek ezt az álláspontját nem osztaná, úgy hivatkozott arra is, hogy a cégjegyzés módja akként történik, hogy az igazgatóság elnöke önállóan vagy két igazgatósági tag együttesen ír alá, ekként a meghívó azáltal, hogy az igazgatóság elnöke, F.B. aláírta, eleve szabályos volt. Az igazgatóságot, mint testületet képviselhette az igazgatóság elnöke, tehát az általa tett jognyilatkozat vagy bármely eljárás az igazgatóság által megtettnek minősül. Az 1/2014.(III.25.) számú közgyűlési határozattal kapcsolatban arra utalt, hogy nem talált olyan jogszabályi rendelkezést, amely a „listás" szavazásról szólna, tiltó törvényi előírás hiányában ezért nem jogszabálysértő a határozat. Hivatkozott arra, hogy ismeretes az alperes előtt az a bírósági gyakorlat, amely szerint a vezető tisztségviselők személyének megválasztása tekintetében elkülönítetten személyre szólóan kell szavazni. Álláspontja szerint ez a gyakorlat kifejezetten egy adott gazdasági társaság vezető tisztségviselőjére vonatkozik, a közgyűlés lebonyolításában résztvevő személyek nem vezető tisztségviselők, személyük tekintetében az egyidejű szavazás nem jelent érvénytelenségi okot. Utalt arra is, hogy nem volt olyan részvényes, aki azt jelezte volna, hogy a három megválasztott személy közül egyikkel egyetért, a másikkal viszont nem. Ebben az esetben lett volna jelentősége az együttes szavazás helyett a személyre szóló szavazásnak. A levezető elnök személyét illetően kifejtette, hogy arra az igazgatóság csak javaslatot tehet, de a megválasztására a közgyűlés jogosult. Az igazgatóság a közgyűlésen nem volt jelen, ott csak Sz. felfüggesztett igazgatósági tag jelent meg, a további igazgatósági tagok nem. Ő, mint igazgatósági tag tett javaslatot B. személyére, azt azonban a közgyűlés nem fogadta el, nem szavazta meg. Az igazgatóság javaslattételi joga önmagában nem vonja el a közgyűlésnek azt a jogosultságát, hogy levezető elnököt válasszon. A közgyűlésnek attól függetlenül is jogában áll levezető elnököt választani, hogy az igazgatóság él-e a javaslattétellel, vagy sem. A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Fellebbezési ellenkérelmében is fenntartotta azt az álláspontját, hogy keresete elbírálására a
- évi IV. tv. (Gt.) rendelkezéseit kellett volna alkalmazni. Egyetértett ugyanakkor azzal, hogy a
- június
- napján hatályos alperesi alapszabályt kell irányadónak tekinteni a kereset elbírálása körében. Minderre figyelemmel egyetértett a felperes az elsőfokú bíróságnak azzal a megállapításával is, hogy a közgyűlés összehívására Sz. nem volt jogosult, tekintettel arra a tényre, hogy az igazgatósági tagságát megszavazó közgyűlési határozatot a .... Törvényszék felfüggesztette, majd hatályon kívül is helyezte, így a
- március 24-ei és 25-ei közgyűlés összehívására csak a korábbi igazgatóság lett volna jogosult. Kifejtette, hogy ezt a hibát nem orvosolja az a tény sem, hogy a meghívót egy olyan igazgatósági tag is aláírta, aki mindkét igazgatóságnak tagja volt. A közgyűlés összehívása ugyanis az igazgatóság hatáskörébe tartozik, annak időpontjáról, napirendjéről, valamint amennyiben azt az alapító okirat megengedi helyszínéről az igazgatóságnak, mint testületnek kell döntenie. A nem megfelelő testület döntése alapján összehívott közgyűlés ezért nem tekinthető szabályszerűen összehívottnak. A közgyűlés elnökének megválasztásával kapcsolatosan hivatkozott arra, hogy a közgyűlés levezető elnöke az a személy, aki jogosult arra, hogy a határozatképességet megállapítsa, a szavazásra jogosultságról vagy a szavazásra jogosultság hiányáról döntést hozzon, megállapítsa, hogy milyen határozatot hozott a közgyűlés, amelyre tekintettel az ő személye kifejezetten garanciális jellegű a közgyűlés törvényessége szempontjából. Erre figyelemmel a közgyűlés elnökét sem megfelelő módon választották meg, a
- június 1-jén hatályban volt alapszabály alapján, amely az egész közgyűlés törvényességét is megkérdőjelezi. Az úgynevezett „listás szavazás" kérdésében a felperes osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a másodfokú bíróság az alperes nyilvános cégiratai alapján azzal egészíti ki, hogy N. és R. igazgatósági tag a
- december
- napján felvett közgyűlési jegyzőkönyv szerint tisztségéről lemondott. F.I.nak, a társaság vezérigazgatójának tisztsége ezt megelőzően,
- december 19-én, F.I. halálával szűnt meg, így az igazgatósági tagok száma egy főre csökkent. Az így kiegészített, egyebekben helyesen megállapított tényállás alapján helytálló az elsőfokú bíróság érdemi döntése is, annak elsőfokú ítéletben kifejtett indokaival azonban a másodfokú bíróság csak részben értett egyet. A másodfokú bíróság álláspontja szerint - egyetértve a felperes által kifejtettekkel - a kereset elbírálására a Gt. rendelkezései az irányadók figyelemmel arra, hogy a közgyűlés összehívására az alapszabály
- március 25-ei módosítást megelőzően került sor. A Ptk. szerinti továbbműködésre vonatkozó határozat meghozataláig a gazdasági társaság a Gt. szabályai szerint működik. Az e határozat meghozatalának céljából tartandó legfőbb szerv ülését ezért még a Gt. (és az annak megfelelő létesítő okirat) előírásai szerint kell összehívni (BDT.2015.3349). A Gt.
- §
(1)bekezdése szerint a gazdasági társaságot törvényes képviselőként a vezető tisztségviselő képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A vezető tisztségviselő törvényen alapuló szervezeti képviseleti jogát a társasági szerződés korlátozhatja, illetőleg több vezető tisztségviselő között megoszthatja. A képviseleti jog korlátozása, illetve megosztása harmadik személyekkel szemben nem hatályos. A közgyűlés összehívása során nem érvényesülnek a Gt. 29. §
(1)bekezdésében rögzített, a képviseletre vonatkozó szabályok, a közgyűlés összehívása esetén ugyanis nem a társaság képviseletéről van szó, hanem a gazdasági társaság belső működéséről. A gazdasági társaság legfőbb szervét nem a társaság képviseletére jogosult személyek hívják össze, hanem a létesítő okiratban erre feljogosítottak. Ezért ilyen esetben nem alkalmazható a Gt. 29. §
(1)bekezdése, az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatos álláspontjával ezért a másodfokú bíróság nem értett egyet. A Gt. 21. §
(4)bekezdése szerint a részvénytársaság ügyvezetését - kivéve, ha a zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya az igazgatóság hatáskörét egy vezető tisztségviselőre (vezérigazgató 247. §) ruházta - az igazgatóság, mint testület látja el. A Gt. 243. §
(1)bekezdése szerint, ha e törvény kivételt nem tesz, az igazgatóság a részvénytársaság ügyvezető szerve, amely legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személy tagból áll. Elnökét maga választja tagjai közül. Az alapszabály úgy is rendelkezhet, hogy az igazgatóság elnökét közvetlenül a közgyűlés választja. A
(2)bekezdés értelmében az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az igazgatóság tagjainak egymás közötti feladat és hatáskör megosztásáról az igazgatóság által elfogadott ügyrendben kell rendelkezni. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes
- június 1-jén hatályos alapszabálya az irányadó a kereset elbírálására figyelemmel arra, hogy a
- december 18-án, és azt követően történt alapszabály-módosításokat magába foglaló közgyűlési határozatok végrehajtását a .....Törvényszék felfüggesztette, illetve utóbb a határozatokat hatályon kívül helyezte. A Gt.
- §
(4)bekezdésében foglaltaknak megfelelő rendelkezést tartalmaz az alapszabály V.2.
- pontja, amely rögzíti az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. A Gt.
- §
(1)bekezdésének megfelelő az alapszabály V.2.
- pontja, aszerint az igazgatóság négy természetes személy tagból áll. A felek sem vitatták, hogy a közgyűlés összehívásakor az igazgatóságnak egy tagja volt, F.B., ezért a társaság sem a Gt., sem az alapszabály szerint nem működött törvényesen, testületként nem járhatott el. Egy személy az igazgatóság helyett a Gt. illetve az alapszabály rendelkezése alapján a közgyűlést nem hívhatta volna össze. ilyen esetben az alapszabály V.1.1.
- pontja alapján a szabályszerű összehívás nélkül akkor lett volna megtartható a közgyűlés, illetve azon határozat akkor lett volna hozható, ha valamennyi részvényes jelen van, és a megtartáshoz hozzájárul. Ez a hozzájárulás azonban adott esetben nem volt meg, a
- március
- napján megtartott közgyűlésről felvett jegyzőkönyv tartalmazza a felperes képviseletében eljárt Sz. ügyvédnek a
- március
- napján meghozott valamennyi határozat tekintetében megtett észrevételét, amely szerint „nemmel szavaztam, de ez nem jelenti a közgyűlés legális voltának elismerését, továbbra is fenntartom azon álláspontomat, hogy a közgyűlés megtartásának ezen módja jogellenes". A nem szabályszerűen összehívott közgyűlésen a fentiekre tekintettel jogszabály és alapszabályszerű határozat nem volt hozható, ezért érdemben helytálló az elsőfokú bíróságnak az ezen a közgyűlésen hozott valamennyi határozatot hatályon kívül helyező döntése. A felperes keresete a fenti okból megalapozott volt, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta azzal, hogy szükségtelen volt vizsgálni azt, hogy a keresettel érintett közgyűlési határozatok a keresetlevélben megjelölt további okokból jogszabályba vagy az alapszabályba ütköznek-e. A sikertelenül fellebbező alperes perköltséget nem igényelhet, és viselni tartozik a felperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségét, valamint a fellebbezésére lerótt fellebbezési eljárási illetéket. A felperest képviselő ügyvéd munkadíját a másodfokú bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2),
(3)és
(5)bekezdése, valamint 4/A. §-a alapján állapította meg. P é c s,
- március
- Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Kutasi Tünde s.k. bíró