A ... Törvényszék ... (...) ügyvéd által képviselt felperes neve (...) felperesnek - ... (...) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított ügyében meghozta a következő í t é l e t e t: A bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasítja. Az állam által előlegezett illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzetten a ... Törvényszéken három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. I n d o k o l á s: A felperes a ... kamionsofőr alkalmazottja egy angliai útján balesetet szenvedett, amelyből következőleg közte és a cége között vita alakult ki a felperes részére fizetendő baleseti kártérítés vonatkozásában. Jogainak érvényesítése céljából a felperes a ... Munkaügyi Bírósághoz fordult
- október
- napján előterjesztett keresetlevelével, az eljárás ... ügyszám alatt volt folyamatban. Az ügy első tárgyalására
- január
- napján került sor, amikor is a tárgyalás a felek közös kérelmére került elhalasztásra, tekintettel arra, hogy az alperesek személyében változás következett be a tárgyaláson bejelentettek alapján. A következő érdemi tárgyalásra
- március
- napján került sor, amikor is az alperesi beavatkozó, és az I. rendű alperes egybehangzóan kérték a baleset kapcsán eljárt angol hatóság megkeresését az ügyben keletkezett iratok megküldése végett. A felperes ezen tárgyaláson csatolta a közúti baleset során eljárt illetékes angol hatóság címét előkészítő iratában. A bíróság ezen tárgyaláson tájékoztatta a feleket arról, hogy tárgyaláson kívül intézkedik az angol hatóság megkeresése iránt, egyben új határnapot is kitűzött
- június
- napjára. A június
- napján megtartott tárgyalást megelőzően a bíróság rövid úton június 2-án tájékoztatta a peres felek képviselőit arról, hogy az angol hatóság megkeresésére a válasz még nem érkezett meg. Ugyanakkor a tárgyalást annak határnapján a tárgyalási jegyzőkönyv szerint elhalasztotta és a peres feleket írásban rendelte idézni
- szeptember
- napjára. Egyben kézbesítette a felperes részére a
- sorszámú alperesi nyilatkozatot észrevételre. Az angol hatóság megkeresésére
- június
- napján került sor e-mail útján, mely e-mail-re válaszként
- július
- napján az ügyre vonatkozó vizsgálati jelentés elektronikus úton megküldésre került. Ezen vizsgálati jelentést észrevételre két nappal később a bíróság
- sorszámú végzésével kiadta a peres felek részére azzal, hogy arra 30 napon belül tegyenek észrevételeket. A peres feleknek az irattal kapcsolatosan előterjesztett kölcsönös előkészítő iratai megküldésre kerültek a bíróság által az ellenérdekű feleknek, majd
- szeptember
- napján tárgyalás megtartására került sor. Azonban a tárgyaláson megállapítást nyert az, hogy a felek a tárgyalásra nem kerültek megidézésre, így újabb tárgyalási határnap került kitűzésre
- október
- napjára. Ekkor került sor a felperes személyes meghallgatásának foganatosítására, ugyanakkor a bíróság a rendőrségi vizsgálati jelentés beszerzéséről tárgyaláson kívül kívánt intézkedni, tekintettel arra, hogy a felperes az elektronikus úton beszerzett irat okirati követelménynek való megfelelését vitatta. Ezt követően
- október
- napján kelt
- sorszámú végzéssel kereste meg a bíróság az ... annak érdekében, hogy az angol hatóság részére címzett hivatalos irat lefordításáról intézkedjen. A hivatalos fordítás megérkezését követően az ... kereste meg a bíróság 26-II. sorszámú megkeresésével az irat kézbesítésének elősegítése végett. A minisztérium
- december
- napján
- sorszám alatt érkezett beadványában tájékoztatta a bíróságot arról, hogy a megkeresést a 1206/2011/Ek. rendelet értelmében a bíróságnak közvetlenül kell megküldeni az illetékes brit hatósághoz. Ezt követően hivatalos feljegyzésben
- januárjában rögzítette a bíróság, hogy a tanács elnöke a személyesen megjelent felperest és édesanyját tájékoztatta a per állásáról, illetőleg a Pp. okiratokra vonatkozó rendelkezéseiről is és ezen tájékoztatás alapján a felperes kérte, hogy a bíróság ne kérje ki újból a jegyzőkönyvet az angol hatóságtól, mert nem tartja szükségesnek. A felperes kereseti kérelmének jogalapja tekintetében
- május
- napján került sor közbenső ítélet meghozatalára, mely közbenső ítéletet megelőzően a
- március
- napján megtartott tárgyaláson bejelentette az alperes képviselője, hogy az alperes csődeljárás alatt áll. A csatolt iratokból megállapítható, hogy a csődeljárás kezdő időpontja
- március 8-a. Az eljárás során
- május
- napján az ügyben tartott
- tárgyaláson született meg a végleges ítélet, mely ítélet
- október
- napján jogerőre emelkedett. A felperes kereseti kérelmében kérte, hogy kötelezze a bíróság az alperest 8.950.984.- Ft megfizetésére, elsődlegesen a Pp.
- §
(3)bekezdése, különösen a Pp. 2. §
(1)és
(2)bekezdéseiben foglaltakra, míg másodlagosan a Ptk. 349. §
(1)és
(3)bekezdése alapján kártérítés címén. Kérte, hogy kötelezze a bíróság az alperest a felperesnek a perrel felmerült költségeinek megtérítésére is, az ügyvédi megbízásban foglalt megbízási díj megfizetése keretében. Álláspontja szerint a bíróság azáltal, hogy közel 17 hónapon keresztül nem tartott az ügyben érdemi tárgyalást, a per befejezésének ésszerű időtartamáról történő alapelvi szintű rendelkezést megsértette, hiszen a Pp. nem csak a felektől, a perbeli személyektől várja el, hogy tartózkodjanak a peres eljárás tisztességtelen akadályozásától, hanem a bírósággal szemben is követelményként írja elő, hogy gondoskodnia kell a per ésszerű időtartamon belüli befejezéséről. Miután megítélése szerint a perbeli jogait nem gyakorolta visszaélésszerűen, így az eljárás elhúzódásához a felperesi magatartás semmiképpen sem vezethetett, a bíróság felróható magatartásának köszönhetően az eljárás elhúzódása. Álláspontja szerint amennyiben a bíróság megfelelő gondossággal járt volna el az ügyében és ésszerű időn belül lefolytatja az eljárást és hozza meg érdemi döntését, úgy jogos igényét az alperessel szemben, még a felszámolási eljárás megindulása előtt érvényesíthette volna. Így azonban a részére megítélt kártérítési összeg jelentéktelen részéhez jutott csak hozzá, ugyanis a részére megítélt 20.949.984.- Ft és ezen összeg után járó kamat, valamint az 500.000.- Ft perköltségből csupán az ... Biztosító Rt. által megfizetett 10 millió Ft-ból, az ... Biztosító Rt. biztosító társaság által megfizetett 1 millió Ft-ból, valamint a ... felszámoló által a ... Alapból igényelhető törvényi maximum 999.000.- Ft összegéből álló kártérítési összeghez jutott hozzá, míg 8.950.984.- Ft nem került részére megtérítésre. Ugyanakkor előadása szerint remény van további összeg bevételezésére, ugyanis a ... Zrt. felszámolása során a felszámoló vagyonfelosztási nyilatkozata értelmében, mely
- február
- napján kelt a megítélt kártérítési összeg vonatkozásában további 3.736.974.- Ft kifizetését indítványozta teljesíteni a felszámolási eljárást lefolytató bíróság részére. Az alperes érdemi ellenkérelmében kérte a felperes kereseti kérelmének elutasítását, álláspontja szerint a bírósági tárgyalások között úgynevezett inaktív időszak nem volt és az eljárás elhúzódásával kapcsolatban az eljáró bíróságnak értékelni kell az ügy ténybeli és jogi megítélésének bonyolultságát, a perben lefolytatott bizonyítás terjedelmét és igényességét, valamint a külföldi hatóság megkeresésének tényét és a perek pervitelét is. Alperes előadása szerint az eljárás ésszerű határidőn belül fejeződött be, ugyanakkor az eljárás elhúzódásán túlmenően az előterjesztett felperesi kártérítési igény vonatkozásában az alperesi felróhatóságot a felperes az eljárás során semmivel sem igazolta. A bíróság a csatolt okirati bizonyítékok, a felperes előadása, valamint a meghallgatott tanúk nyilatkozata, illetőleg a beszerzett egyéb okirati bizonyítékok alapján megállapította, hogy a felperes kereseti kérelme nem alapos. Az eljárás során a bíróság beszerezte a ... Munkaügyi Bíróság ... szám alatt felperes neve felperes és ... Zrt., valamint egy társa alperesekkel szemben baleseti kártérítésre vonatkozó peres eljárás ügyiratait. Az iratokból a felperesi levezetéssel, illetőleg az alperesi levezetéssel is egyezően megállapítható, hogy egyetlen időszakban igazolható azon felperesi felvetés, miszerint a bíróság érdemi intézkedést az ügy lezárása érdekében nem tett, ezen időpont
- szeptember 30-a és
- szeptember 30-a közötti időre tehető. Ezen időszakban ugyan a bíróság vállalta, hogy a szükséges megkeresést az angol hatóság részére megküldi, azonban ezen vállalásának nem tett ezen időszakon belül eleget és egyéb érdemi intézkedést sem tett azon kívül, hogy a felperes kérelmére a korábbi tárgyalások jegyzőkönyvét igazolható módon kiadta. Az ezen mint egy 1 éves inaktív időszakon túlmenően a bíróság eljárásról megállapítható, hogy az eljárás ésszerű határidőn történő befejezésével kapcsolatosan mulasztás nem terheli az eljáró bíróságot. A magyar bírósági rendszer leterheltségének, illetve a felek közötti eljárás speciális nemzetközi elemet is tartalmazó nehézségeire tekintettel a fentiekben levezetett úgynevezett inaktív időszak a bíróság álláspontja szerint nem tekinthető olyan súlyú szabályszegésnek az alperes részéről, amely a Pp. 2.§-ban foglalt kötelezettség megsértését jelentené, és ebből következően az alperes marasztalásához vezethetne. Mindezek figyelembevételével a törvényszéknek a továbbiakban azt kellett vizsgálnia, hogy a felperesi követelés behajthatatlansága és az alperesi magatartás között bármilyen okszerű összefüggés megállapítható-e. A ... Kft-re vonatkozó beszerzett egyszerűsített éves beszámolóból megállapítható, hogy a cég anyagi helyzete egyértelműen csődközeli állapotot mutatott már
- év során is, így a bíróság álláspontja szerint a felperesi követelés behajthatatlansága nem állt összefüggésben az alperes szabályosan lefolytatott eljárásával. E tekintetben a bíróság osztotta azon alperesi álláspontot a felperes másodlagos és a Ptk.
- §-ára való hivatkozással előterjesztett kereseti kérelem vonatkozásában, hogy a felperes nem igazolta az eljárás során azt, hogy bármifajta okozati összefüggés fennállna a ... Kft. felszámolása és a bíróság hosszadalmas eljárása között, így értelemszerűen jogalap hiányában a kártérítési követelése sem foghatott helyt a felperesnek. Miután a felperes kereseti kérelme elutasításra került, ezért a részére engedélyezett teljes személyes költségmentesség folytán le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli. Miután az alperes az eljárás során egy tárgyaláson sem jelent meg, így költsége nem merült fel ezért részére pernyertessége ellenére a bíróság perköltséget nem állapított meg. Az ítélet elleni fellebbezés joga a Pp.
- §
(1)bekezdésén alapul. ...,
- június
- napján Dr. ... sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő