Pécsi Ítélőtábla Pf.IV.20.043/2008/
- szám A Magyar Köztársaság Nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Varga András ügyvéd (7624 Pécs, Alkotmány u. 5.) által képviselt I.rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) I. r. és II.rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) II. r. felpereseknek a dr. Kamondi Mónika ügyvéd (7621 Pécs, Zrínyi u. 9.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen határozat jogellenes megállapítása iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság 8.P.21.238/2007/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, az alperes 168.000 (egyszázhatvannyolcezer) forint eljárási illeték megfizetésére kötelezését mellőzi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek együttesen 70.000 (hetvenezer) forint + ÁFA, összesen 84.000 (nyolcvannégyezer) forint fellebbezési perköltséget. A feljegyzett 168.000 (egyszázhatvannyolcezer) forint illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy P. Megyei Jogú Város Közgyűlése víziközmű társulat megalakítását határozta el. A szervezési feladatokkal megbízta a M. I. B. Sz. Bt.-t. A szükséges előzetes szándéknyilatkozatok birtokában a szervező bizottság
- február 22-ére alakuló közgyűlést hívott össze. Az alakuló közgyűlésre a meghatalmazást adó ingatlantulajdonosokat meghatalmazottjaik útján hívták meg, a meghatalmazottal nem rendelkező ingatlantulajdonosokat az ingatlan- nyilvántartásban feltüntetett lakcímre küldött, nem ajánlott postai küldeményben hívták meg. A meghívót
- február
- napján a D. N. című napilapban is közzétették. Az alakuló közgyűlés elfogadta a társulat alapszabályát, a társulatot
- május 7én a Baranya Megyei Bíróság, mint Cégbíróság a cégnyilvántartásba bejegyezte. Az alakuló közgyűlésen résztvevő tagok a közgyűlésen meghozták a 4/2007.(02.22.) számú határozatot az érdekeltségi hozzájárulás összegéről és megfizetéséről. A felperesek
- június 29-én vették át az alperes 9-2/
- iktatószámú leveleit, melyben az alperes igazgatója értesítette a felpereseket arról, hogy az alperes társaság teljes jogú tagjaivá váltak, és mivel a társulat megállapított érdekeltségi területén ingatlantulajdonuk van, illetve használattal rendelkeznek, érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelesek. Tájékoztatta az I. r. felperest arról, hogy a P., F. B.úton lévő 2404/
- hrsz.-ú ingatlan után vízellátás esetében 350.000 forint, szennyvízelvezető közmű esetében 150.000 forint érdekeltségi hozzájárulást köteles megfizetni. Ugyanezt a tájékoztatást adta a II. r. felperesnek a P., K. úton lévő 53188, 53192, 53193, 53194 és
- hrsz.-ú ingatlanokra kiterjedően. A II. r. felperest 2.500.000 forint érdekeltségi hozzájárulás fizetési kötelezettségről tájékoztatta. A p. 2404/
- hrsz.-ú ingatlannak nem kizárólag az I. r. felperes a tulajdonosa, és közös tulajdonban áll a p. 53188, 53192, 53193, 53194 és
- hrsz.-ú ingatlan is. Az ingatlan tulajdonosai közül csak a felpereseket értesítette az alperes a 4/2007.(02.22.) számú határozatról és a fizetési kötelezettségről. A felperesek tulajdonostársait a M. I. Bt. az alperes alakuló közgyűlésének helyéről, időpontjáról, napirendjéről sem értesítette semmilyen módon. A felperesek keresetükben elsődlegesen az alperes 4/2007.(02.22.) számú határozata megsemmisítését kérték, hivatkozva az
- évi LVII. tv.
- §
(4)bekezdésére, 43. §
(1)bekezdésére és
- §-ára, valamint a 160/1995.(XII.26.) Korm. rendelet
- §
(1)bekezdésére. Másodlagosan az
- évi LVII. tv.
- §
(3)bekezdése alapján kérték az érdekeltségi hozzájárulás mértékének leszállítását. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes 4/2007.(02.22.) számú határozatát a felperesekre vonatkozó részében hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felpereseknek, mint együttes jogosultaknak 140.000 forint + ÁFA összegű perköltséget, és a Magyar Államnak 168.000 forint eljárási illetéket. Rámutatott arra, hogy a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995.(XII.26.) Korm. rendelet 5. §
(1)bekezdése alapján az alakuló közgyűlés időpontját, helyét és napirendjét tartalmazó értesítést a tervezett érdekeltségi terület szerint megállapított összes érdekeltnek a közgyűlés megtartására kitűzött időpontot legalább 15 nappal megelőzően meg kell küldeni, és a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A Korm. rendelet 2. §
(1)bekezdése értelmében érdekeltek az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező illetőleg használó természetes vagy jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok és egyéb szervezetek. Az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező valamennyi személy érdekeltnek minősül, ebből következően az értesítést nemcsak a felpereseknek, hanem a társtulajdonosoknak is meg kellett volna küldeni. Az alakuló közgyűlés összehívását szervező bizottságnak olyan módon kell megküldeni az értesítést, hogy az vita esetén bizonyítható legyen. Ennek hiányában ugyanis nem állapítható meg a Korm. rendelet 5. §
(1)bekezdésének a teljesülése, a bizonyítatlanság következményeit pedig a Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján az alperesnek kell viselnie. Ezért nem állapítható meg az sem, hogy a felperesek értesítése megtörtént az alakuló közgyűlésről. A 160/1995.(XII.26.) Korm. rendelet 5. §
(1)bekezdésének megsértésével hozott határozat jogszabályba ütközik, ezért az 1995. évi LVII. tv. 43. §
(1)bekezdése alkalmazható, a bíróság e jogszabályi rendelkezés alkalmazásával helyezte hatályon kívül a keresettel támadott határozatot a felperesek tagsági jogviszonyával kapcsolatban. Az elsőfokú bíróság az elsődleges kereseti kérelmet megalapozottnak találta, a másodlagos kereseti kérelmet érdemben már nem vizsgálta. A Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján 140.000 forint ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezte az alperest a felperesek, mint együttes jogosultak javára. A pertárgy értékét a bíróság 2.800.000 forintban határozta meg, figyelembe véve, hogy ez a másodlagos kereseti kérelem alapján meghatározható érték, és ez összegszerűségében meghaladja az elsődleges kereseti kérelem alapján számítható meg nem határozható pertárgy értéket. Az ítélet ellen az alperes jelentett be fellebbezést. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részítéletnek tekintve azt változtassa meg, és a felperesek elsődleges kereseti kérelmét utasítsa el, az elsőfokú perköltség megfizetésre kötelező rendelkezést mellőzze, míg a felperesek másodlagos kereseti kérelme tekintetében az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra. Kérte az illetékfizetésre kötelezése mellőzését is, tekintettel arra, hogy az alperes, mint vízgazdálkodási társulat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 5. §
(1)bekezdés g) pontja alapján illetékmentes. Fellebbezésében az alperes arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság az ítélet meghozatalakor figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a víziközmű társulatot
- május 7-én a cégnyilvántartásba bejegyezték. A bejegyző végzés, vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. tv. (Ctv.)
- §
(1)és
(2)bekezdése szerint a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül lett volna helye a perindításnak. Tekintettel arra, hogy pert senki sem indított, az alperes víziközmű társulat megalakult. A felperesek nem vitatták, hogy a társulat érdekeltségi területén ingatlantulajdonnal rendelkeznek, így a társulatnak a törvény erejénél fogva tagjai, ilyen minőségben őket a társulat jogszabályszerűen kötelezte az érdekeltségi hozzájárulás megfizetésére. A tagsági viszony fennállását a felperesek sem vitatták. Az alperes álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság a perköltség összegének megállapítása során is, amikor a másodlagosan előterjesztett - egyébként az elsőfokú bíróság által el sem bírált - kereseti kérelem alapulvételével határozta meg a pertárgy értékét. Az eshetőleges kereset a bírói gyakorlat szerint (BH.2000.356.) nem jelent valódi keresethalmazatot. A perköltséget az elsődleges kereseti kérelem alapján számított pertárgy érték, jelen esetben 350.000 forint alapul vételével kell megállapítani (Itv. 39. §
(3)bekezdés b) pont). A felperesek az elsőfokú íróság ítéletének helybenhagyását kérték. A fellebbezés az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó részében megalapozott, egyebekben nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, a döntés jogi indokaival a másodfokú bíróság egyetért. Az alperesek fellebbezésével összefüggésben a másodfokú bíróság a következőkre utal: A felperesek nem vitatták, hogy az alperes társulat tagjai, keresetüket az 1995. évi LVII. tv. 43. §
(1)bekezdése alapján tagként terjesztették elő. A felperesek a keresetben nem az alperes cégbejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezését kérték, nem is az alapszabály érvényességét vitatták, hanem az alakuló közgyűlésen meghozott egyik határozat felülvizsgálatát kérték az 1995. évi LVII. tv. 43. §
(1)bekezdése alapján. Az
- évi LVII. tv.
- §
(2)bekezdése előírja, hogy a társulat létrehozására, szervezetére, működésére, megszűnésére, egyesülésére illetve szétválására, valamint választott tisztségviselőinek felelősségére - az e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a gazdasági társaságokról szóló törvény általános részének rendelkezéseit kell alkalmazni. A társulat létrehozása során az alakuló közgyűlés összehívására az érdekeltek erről szóló értesítésére az 1995. évi LVII. tv. eltérő rendelkezést nem tartalmaz, ezért az értesítés módjára nézve irányadó a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (Gt.) 7. §
(1)bekezdése, amely szerint az e törvényben előírt jognyilatkozatokat és határozatokat írásban - ideértve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okiratot is - vagy más bizonyítható módon kell a címzett tudomására hozni. Maga az alperes sem vitatta, hogy az alakuló közgyűlés időpontját bizonyítható módon nem hozta a felperesek tudomására. Észlelte a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság helytelenül, és a kereseti kérelemtől eltérően csak a felperesekkel szemben állapította meg az alperes határozatának jogszabályba ütközését. Az elsőfokú bíróság azonban a Pp. 253. §
(3)bekezdése alapján az ítéletet csak a fellebbezéssel érintett körben bírálhatja felül, és a felperesek az ítélet ellen fellebbezést nem jelentettek be. Helyesen hivatkozott az alperes arra, hogy a vízgazdálkodási társulatot az Itv. 5. §
(1)bekezdés g) pontja és
(2)bekezdése alapján teljes személyes illetékmentesség illeti meg, figyelemmel arra, hogy
- évben alakult, és az eljárás megindítását megelőző naptári évben nem folytatott vállalkozási tevékenységet, így ebből származó jövedelme után társasági adó fizetési kötelezettsége sem keletkezhetett. Erre tekintettel az Itv.
- §
(1)bekezdése alapján tőle az illetéket nem lehet követelni. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a pertárgy értékét, és az ehhez igazodó ügyvédi munkadíj összegét. Az Itv. 40.§
(2)bekezdése szerint vagylagos kereseti kérelmek esetében az illetéket csak egyszer, annak a kérelemnek megfelelő mértékben kell megfizetni, amely után a legmagasabb illeték jár. Ebből következik, hogy a pertárgy értékét a vagylagos kereseti kérelmek közül a magasabb érték figyelembe vételével kell megállapítani. A fenti indokokra figyelemmel a másodfokú bíróság a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az alperes illetékfizetésre kötelezését mellőzte. A Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező alperest a fellebbezési eljárásban 70.000 forint + ÁFA ügyvédi munkadíj megfizetésére, míg a feljegyzett fellebbezési illetéket az alperes személyes illetékmentességére tekintettel az állam viseli. P é c s, 2008. április 2. Dr. Veszeley Józsefné s.k. a tanács elnöke, Dr. Zóka Ferenc s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Ildikó s.k. bíró