← Magyarország

Pf.20994/2015/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 28.Pf.20.994/2015/

  1. szám A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Magyar Anikó ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek az ifj. dr. G L ügyvéd (fél címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen megbízási díj megfizetése iránti perében a Fővárosi Törvényszék
  2. április
  3. napján kelt, 35.P.25.582/2014/
  4. számú ítélete ellen az alperes által
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül meghozta az alábbi ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 6.350 (hatezerháromszázötven) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletében rögzítette, hogy az alperes a felperes szakszervezet tagja volt
  6. április
  7. napjától kezdődően.
  8. április
  9. napján az alperes, mint megbízó és a felperes, mint megbízott megbízási szerződést kötöttek az alperes munkaviszonyának jogellenes megszüntetése miatt indult eljárásban történő jogi képviselet ellátására vonatkozóan. A szerződés
  10. pontjában rögzítették, hogy az ügy eredményes ellátásáért (tehát pernyertesség esetén, vagy ha a munkáltatónak fizetnie kell, vagy ha a munkáltató egyezség keretében megfizeti a kért összeget, vagy a megbízó elfogadja a munkáltató által egyezség keretében felajánlott összeget, vagy ha a megbízó szolgálati nyugállományba kerül, illetve a megbízónak megfelelő megoldás születik) a munkáltató által megfizetett nettó összeg 10%-át kötik ki megbízási díjként, valamint a megítélt ügyvédi költséget. Megállapodtak abban is, hogy bírósági peres eljárás során megítélt perköltség a megbízottat illeti, ez a megbízott valamennyi költségét és készkiadását tartalmazza. A megbízó vállalta, hogy a tagsági jogviszonyát három évig fenntartja. Amennyiben a megbízó a megbízást visszavonja a megbízottól, úgy utóbbi a megbízási díj arányos részére jogosult az addig felmerült készkiadásai mellett. A pernyertesség esetére járó összeget az utalást követő három napon belül vállalta a megbízó megfizetni a megbízott felé átutalással. A felperes az alperes képviseletében
  11. április 29-én keresetlevelet nyújtott be a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz az alperes munkaviszonyának jogellenes megszüntetésének megállapítása és elmaradt illetményének megfizetése iránt.
  12. augusztus 12-én írásban pontosította kereseti kérelmét a felperesi jogi képviselő. A per első tárgyalásán az alperest a felperes képviselte, majd
  13. december 16-án újabb előkészítő iratot nyújtott be a perben.
  14. január 17-én, március 30-án, június 15-én megtartott tárgyalásokon a felperes képviselte az alperest.
  15. február 10-én bizonyítási indítványt terjesztett elő a felperesi jogi képviselő, majd
  16. május 7-én és július 13-án előkészítő iratot nyújtott be a bírósághoz. A
  17. október 16-án megtartott tárgyaláson a felperes bejelentette, hogy jogi képviselőt váltott. A bíróság
  18. december 10-én újabb tárgyalást tartott, azon egyedül az alperes jelent meg.
  19. február 12-én az alperes képviseletében ifj. dr. G L ügyvéd jelent meg a tárgyaláson. Ekkor a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletet hozott. A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 55.Mf.636.199/2013/
  20. számú végzésével hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította eljárási szabálysértés miatt, mivel a kihirdetett ítélet rendelkező részét nem tartalmazták az iratok. Ezt követően a megismételt eljárásban egy tárgyalást tartott a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  21. december 3-án, azon az alperest ifj. dr. G L ügyvéd képviselte. Ekkor hozta meg jogerős ítéletét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 33.M.31.24/2013/
  22. szám alatt. Ítéletével kötelezte az alperes korábbi munkáltatóját, hogy fizessen meg az alperes részére 1.871.000 forintot kártérítés címén, valamint 90.000 forint perköltséget. Az ítélet
  23. február 21-én emelkedett jogerőre. Az összeget az alperes
  24. július
  25. napján megkapta - legkésőbb -, de a felperes felé a korábbi képviselettel összefüggésben díjat nem fizetett. A felperes keresetében 277.000 forint és ezen összeg után
  26. augusztus hó
  27. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest, melyből 181.000 forint a megítélt 1.871.000 forint kártérítés 10%-át kitevő megbízási díj és 90.000 forint a munkaügyi ítéletben rögzített perköltség. A jelen perben a perköltségigénye 18.310 forint volt, melyből 8.310 forint a közjegyzői eljárási díj, és 10.000 forint a közjegyzői eljárásban felmerült ügyvédi munkadíj. (Az elsőfokú bíróság tévesen rögzítette a kereset ismertetésénél: nem 5.310 forint, hanem 8.310 forint közjegyzői díjat kért a felperes.) Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a munkaügyi perbeli pernyertesség az új jogi képviselőjének köszönhető, a felperes a munkaügyi perben az alperes képviseletét nem látta el megfelelőképpen. Maximum a megbízási szerződés szerint járó megbízási díj 4-5%-át tartotta elfogadhatónak a felperes javára. Az elsőfokú bíróság ítéletében 249.300 forint, valamint ezen összeg után
  28. augusztus
  29. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamat, valamint 13.779 forint perköltség megfizetésére kötelezte az alperest a felperes javára. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte továbbá az alperest 7.290 forint illeték megfizetésére a Magyar Állam javára, a felperest terhelő 810 forint illetékről pedig úgy rendelkezett, hogy az az állam terhén marad. Ítéletének jogi indokolásában kifejtette a törvényszék, hogy a
  30. április hó
  31. napján megkötött megbízási szerződés alapján - figyelemmel a Ptk. 474.§-ának

(1)és
(2)bekezdésére is - megbízási díj jár a felperesnek. A felperes a per tárgyalásán az alperes képviseletében több alkalommal megjelent, több előkészítő iratot és beadványt szerkesztett. Ugyan az alperes nem mondta fel a Ptk. 481.§-ának
(1)bekezdés a) pontjának megfelelően a megbízási szerződést írásban, azonban 2012. október 16-án bejelentette, hogy új jogi képviselővel jár el, és a felperes ezt tudomásul vette. Azaz a megbízási szerződés a munkaügyi per folyamán megszűnt. A felperes a Ptk. 478.§ának
(3)bekezdése alapján a megbízási szerződés megszűnése ellenére megbízási díjra jogosult, ebben az esetben a díj arányos részére tarthat igényt. Mivel a munkaügyi perben a felperes volt az, aki a jogi munka túlnyomó többségét kifejtette, ezért a bíróság mérlegeléssel 90%-os arányban ítélete meg javára a megbízási díjat. Azaz a 187.000 forintból 168.300 forint + 90.000 forint perköltség 90%-a,81.000 forint, így összesen 249.300 forintban találta alaposnak a felperes keresetét, ezt meghaladóan elutasította azt. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását kérte olyképpen, hogy szállítsa le a másodfokú bíróság az őt terhelő tőke összegét 138.500 forintra és kamataira, az eredeti megbízási díj 50%-ára. Előadta, hogy a munkaügyi per két tárgyalásán sem volt jelen a felperes részéről senki az alperes képviseletében. Három tárgyaláson ifj. dr. G L ügyvéd képviselte az alperest, és kizárólag az új ügyvédjének köszönheti, hogy a munkaügyi perben nyertes lett. A felperes tehát nem látta el teljes mértékben a jogi képviseletét, csupán a tevékenységével arányos részt követelheti. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és helyes jogszabályok alkalmazásával helytálló jogi következtetésre jutott. Érdemi döntése helyes, ezért azt a másodfokú bíróság a Pp. 253.§-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság jogi indokaival és érdemi döntésével minden tekintetben egyetértett, azt megismételni nem kívánja. Hangsúlyozza azonban az alperes fellebbezésével összefüggésében, hogy a megbízási díj a felperes részére nem időarányosan, hanem tevékenységarányosan, a kifejtett munkával arányban jár. Ahogy arra az elsőfokú bíróság is rámutatott: az alperest a munkaügyi perben a felperes által megbízott jogi képviselő képviselte. A jogi képviselők négy tárgyaláson jelentek meg személyesen, és összesen öt írásbeli beadványt nyújtottak be. A
  1. október
  2. napján megtartott tárgyaláson jelentette be az alperes, hogy jogi képviselőjének személye megváltozott. Ezen a tárgyaláson és azt követő,
  3. december 11-i tárgyaláson őt jogi képviselő nem képviselte. Ifj. dr. G L ügyvéd két alkalommal:
  4. február hó 12-én és
  5. december 3-án képviselte a felperest tárgyaláson. A másodfokú bíróság tárgyalást nem tartott. A megszerkesztett beadványok tartalmára, terjedelmére, a jogi képviselő személyes jelenlétére is tekintettel helyes mérlegeléssel döntött úgy az elsőfokú bíróság, hogy a felperes tevékenységével 90% mértékű megbízási díj áll arányban. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján hagyta helyben, figyelemmel a Pp. 254.§-ának
(3)bekezdésére is. Az alperes sikertelenül fellebbezett, ezért ő köteles viselni a másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Ekként az általa lerótt 15.000 forint fellebbezési illetéket, valamint a felperesi képviselő 5.000 forint + áfa, összesen 6.350 forintban megállapított ügyvédi munkadíját - fellebbezési ellenkérelmének benyújtására tekintettel - a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§-ának
(2)bekezdése a) pontja és
(5)bekezdése szerint. A fellebbezést a másodfokú bíróság a Pp. 256/A.§
(1)bekezdés f) pontja és
(4)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. P é c s,
  1. december
  2. dr. Döme Attila s.k. a tanács elnöke, dr. Vogyicska Petra s.k. előadó bíró, Gáspárné dr. Baranyabán Judit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.