Pfv.20604/2015/6 – Kúria

(1),

1. LXXVIII. Tv.
2. §

(1),

1. LXXVIII. Tv.
2. §

(5),

1. III. Tv.
2. §

(1)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.20.604/2015/6.szám A Kúria az SBGK Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Tószegi Renáta ügyvéd) által képviselt felperesnek, Dr. Szalai Adrienn ügyvéd által képviselt alperes ellen, ingatlan kiürítése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 20.P.50.482/

1. számon megindított perében a Fővárosi Törvényszék
2. december
3. napján meghozott 42.Pf.638.579/2014/
4. számú jogerős ítélete ellen a felperes
5. március
6. napján előterjesztett felülvizsgálati kérelme folytán meghozta a következő Í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 25.000 (Huszonötezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a le nem rótt 83.900 (Nyolcvanháromezerkilencszáz) Ft felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
7. november 14-én megkötött szerződéssel bérbe adta az alperesnek a tulajdonában lévő 76 m2 alapterületű raktárhelyiséget. A bérlő alperesnek
8. február
9. és
10. szeptember
11. napja között 4.560.298 Ft bérleti díjtartozása keletkezett. A felperes az alperessel
12. szeptember
13. napján kézbesített levelében felszólította az alperest a tartozásának megfizetésére. Az alperes a bérleti díj tartozását nem fizette meg, ezért a felperes
14. október 12-én kelt levelében a bérleti szerződést
15. november
16. napjára felmondta. A felmondást tartalmazó levelet az alperes
17. október 16-án vette át. Az alperes a felmondási idő lejártát követően az ingatlant nem ürítette ki, nem adta a felperes birtokába. A bérleti díjfizetési eleget. kötelezettségének a felmondást A felperes keresetében az alperest birtokába adására kérte kötelezni. a követően helyiség sem tett kiürítésére és Az alperes a kereset elutasítását kérte. A tartozását nem vitatta. Nem vitatta azt sem, hogy a felmondást megelőző fizetési felszólítást átvette. Arra hivatkozott, hogy a tartozása megfizetésére részletfizetési kedvezményt kért s a felperes ügyintézőjétől ígéretet kapott: ha a tartozását törleszteni kezdi a felperes a bérleti szerződést nem fogja felmondani, a felperes azonban ennek az ígéretnek az ellenére mégis felmondott. Előadta, hogy a részletekben való fizetést azért nem kezdte meg, mert arra várt, hogy a felperes közölje, milyen nagyságú részletek megfizetése esetén tekint el a felmondástól. Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adott, kötelezte az alperest a helyiség kiürítésére és a felperesnek történő birtokba adására. Ítéletét a következőkkel indokolta: A lakások és helyiségek bérletről szóló
18. évi LXXVIII. törvény (Ltv.)
19. §

(1)bekezdése szerint a helyiségbérletre is irányadó az Ltv. 25. §

(1)és

(5)bekezdései, amelyek akként rendelkeznek, hogy ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt -a következményekre való figyelmeztetéssel- a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további 8 napon belül felmondással élhet. A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál. A felszólításban megjelölt 8 napos határidő 2012. október 5-én eredménytelen eltelt, a felperes ezért a 2012. október 12-én postára adott levelében 2012. november 30-ára szólóan jogszerűen mondta fel a bérleti szerződést. A bérleti szerződés az Ltv. 23. §

(1)bekezdés c) pontja értelmében

1. november 30-án megszűnt. Mivel a felperes a felmondási idő lejártát követően már jogalap nélkül van az ingatlan birtokában a Ptk.
2. §-ának

(1)bekezdése alapján köteles az ingatlant kiürítve a felperes birtokába visszaadni. Az alperes fellebbezésében arra hivatkozva kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását, hogy az ingatlan megvételére a felszólítást, majd a felmondást követően ismét ajánlatot tett és ígérte a tartozásának megfizetését is, de a felperes az ajánlatokra nem válaszolt, ezzel megsértette az együttműködési kötelezettségét. A másodfokú bíróság megváltoztatta és a indokolása szerint jogerős ítéletével az elsőfokú ítéletet keresetet elutasította. A jogerős ítélet a felmondás közlésére jogszabályban megállapított határidő csak 2012. október 15. napján telt le, mert a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esett. A felmondás a Ptk. 214. §

(1)bekezdése értelmében anyagi jogi jognyilatkozat, amely címzettjének tudomásszerzésével válik hatályossá, ezért szükséges volt, hogy a felperes felmondást tartalmazó levele a felmondás közlésére megállapított határidőn belül az alpereshez megérkezzék. Az alperes a felmondást tartalmazó postai küldemény

1. október 16-án, a felmondás közlésére rendelkezésre álló határidő elteltét követően vette át, ezért a bérleti jogviszony megszüntetésére az elkésett felmondás már nem volt alkalmas. Az alperes jogszerű felmondás hiányában birtoklásra továbbra is jogosult volt, ezért az ingatlan kiürítésére és birtokának visszaadására nem köteles. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Azzal érvelt, hogy a felmondás elkésettségére az alperes sem hivatkozott, ezért a másodfokú bíróság a fellebbezési kérelem korlátain túlterjeszkedve állapította meg a felmondás érvénytelenségét. Hangsúlyozta, hogy ha a küldemény „nem kereste” jelzéssel visszaérkezik a feladóhoz a kézbesítést megtörténtnek kell tekinteni, így a felmondás jogkövetkezményei is beállnak. Ha a másodfokú bíróság jogi álláspontja helyes lenne az olyan ellentmondásos helyzetet eredményezne, hogy ha a bérlő a felmondást nem veszi át, úgy a felmondás érvényes, ha pedig kivárja a 8 napos határidő elteltét és a postán ekkor veszi át a küldeményt a felmondás érvénytelen. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp.
2. §-ának

(2)bekezdése a jogerős ítélet felülvizsgálatát csak jogszabálysértés esetén teszi lehetővé. A Kúria a jogerős ítéletet az abban megállapított tényállás alapján bírálja felül. A jogerős ítélet nem jogszabálysértő. A másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felmondás anyagi jogi jognyilatkozat, amely a címzettjének tudomásszerzésével válik hatályossá, ebből következően a postai küldeményként továbbított felmondás is akkor válik hatályossá, amikor a címzettjéhez a bérlőhöz megérkezik. Az Ltv. 25. §

(1)és

(5)bekezdései a felmondásra eltérést nem engedő szabályozást tartalmaznak. Ebből következően a felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál. Ha a bérlő a felmondást tartalmazó küldeményt a felmondásra az Ltv. 25. §

(5)bekezdésében megszabott határidő eltelte után veszi át a felmondás akkor is közöltnek tekinthető, ha a bérlő a kézbesítést megtagadta vagy megakadályozta; ez a bérlői magatartás ugyanis a Ptk. 4. §-ában rögzített tisztességes és jóhiszemű joggyakorlás alapelvi követelményébe ütközik (EBH.2005/1215). A Pp. 164. §

(1)bekezdéséből következően azonban a bérbeadót terheli annak bizonyítása, hogy a felmondás felmondási határidőn belüli kézbesítését a bérlő felróható magatartásával hiúsította meg. A felperes ezt nem csak nem bizonyította, de erre nem is hivatkozott. A felperes a bérleti jogviszonyt csak új az Ltv. előírásainak megfelelő felmondással szüntetheti meg. A Kúria mindezért a jogerős ítéletet a bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Pp. 275. §-ának

(3)A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 270. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles megtéríteni az alperes felülvizsgálati költségét. A felperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §

(1)bekezdése és

1. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
2. november
3. Dr. Molnár Ambrus s.k. a tanács elnöke Dr. Szűcs József s.k. előadó bíró Dr. Madarász Anna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő