A határozat elvi tartalma: I. Kisajátítást helyettesítő adásvételi adat akkor vehető figyelembe, ha az más összehasonlító piaci értékadattal összevetve nem konjunkturális adat. II. Kisajátítási eljárásban a bányaszolgalmi jog iránti eljárásban figyelembe vehető biztonsági övezet szerinti korlátozásból fakadó mértékekre kiható változás nem vehető figyelembe. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.37.676/2015/
- A tanács tagjai: dr. Buzinkay Zoltán a tanács elnöke, dr. Márton Gizella előadó bíró, dr. Tóth Kincső bíró A felperesek: I. rendű II. rendű III. rendű A felperesek képviselője: Az alperesek: Hl Ügyvédi Iroda Pest Megyei Kormányhivatal I. rendű II. rendű Az I. rendű alperes képviselője: A II. rendű alperes képviselője: I Ügyvédi Iroda A per tárgya: kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: felperesek és a II. rendű alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.28.095/2013/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria – a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.28.095/2013/
- számú ítéletét részben, az I. rendű alperes határozatát megváltoztató, valamint a perköltség- és illetékviselésre vonatkozó rendelkezései tekintetében, hatályon kívül helyezi; – ezt meghaladóan az ítéletet hatályában fenntartja;– az I. rendű alperes
- július 4-én kelt PEB/040/3081-20/
- számú határozatát részben, a kártalanítás összege vonatkozásában, megváltoztatja, a kártalanítás összegét 3.422.812 (hárommillió-négyszázhuszonkettőezernyolcszáztizenkettő) forintra felemeli; – kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I-II. rendű felperesnek fejenként 277.889 (kétszázhetvenhétezer-nyolcszáznyolcvankilenc) forint, a III. rendű felperesnek 555.779 (ötszázötvenötezer-hétszázhetvenkilenc) forint többletkártalanítást és ennek az összegnek
- július 16-tól a kifizetés napjáig járó kamatát; – kötelezi az I-III. rendű felpereseket, hogy 15 napon belül fejenként fizessenek meg az I. rendű alperesnek 30.000 (harmincezer) forint elsőfokú perköltséget, a II. rendű alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint elsőfokú és 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget; – kötelezi továbbá az I-III. rendű felpereseket, hogy fizessenek meg az államnak – külön felhívásra – fejenként 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket, valamint 23.333 (huszonháromezer-háromszázharminchárom) forint felülvizsgálati eljárási részilletéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] A hrsz.-ú 1 ha 7630 m2 területű szántó művelési ágban nyilvántartott ingatlan 1/4-1/4 tulajdoni hányadban az I. és II. rendű felperesek, 1/2 tulajdoni hányadban a III. rendű felperes tulajdonát képezi. A II. rendű alperes
- május
- napján kérelmet nyújtott be az I. rendű alpereshez a MagyarSzlovák összekötő (Vecsés-Balassagyarmat) DN 800 PN 75 földgázszállító vezeték és kapcsolódó létesítményei elhelyezéséhez, a felperesek tulajdonából szükséges területrész kisajátítása céljából. A Budapesti Bányakapitányság a
- június
- napján meghozott BBK/2193-3/
- számú határozatával építési engedélyt adott a földgázszállító vezeték Szada kompresszorállomás létesítményére, fáklyavezeték és fáklyakert kialakítására a határozatban foglalt ingatlanokon és az előírt feltételek szerint. A határozat II/
- pontja szerint a gázszállító vezeték tartozékát képező kompresszorállomás biztonsági övezete 20 méter, a fáklya biztonsági övezete 100 méter sugarú kör, a fáklyavezeték biztonsági övezete 10-10 méter. Az I. rendű alperes a
- július
- napján kelt és 15-én jogerőre emelkedett PEB/040/308120/
- számú határozatával elrendelte a perbeli ingatlan megosztását követően a hrsz.-ú 156 m2 területű és a hrsz.-ú 7626 m2 területű ingatlanok kisajátítását összesen 2.311.255 forint kártalanítás ellenében bányászat közérdekű célból. A megosztás folytán visszamaradt hrsz.-ú, 9848 m2 területű ingatlanra értékcsökkenés megállapítását nem tartotta indokoltnak. Elutasította a felpereseknek a teljes ingatlan kisajátítására irányuló kérelmét. Az I. rendű alperes kötelezte a II. rendű alperest a kártalanítás megfizetésére, amelynek összegét a tulajdoni hányadok szerint osztotta fel a felperesek között. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [5] [6] [7] A felperesek keresetet nyújtottak be az I. rendű alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Vitatták a bányászati létesítmény ingatlanukon való elhelyezésének indokoltságát. Elsődlegesen a teljes terület kisajátítását, másodlagosan a visszamaradó ingatlanra 90 %-os mértékű értékcsökkenés megállapítását kérték 1.000 Ft/m2 forgalmi érték alapulvételével. Állították, hogy a családjuk tulajdonát képező ingatlanokon - további területek vásárlása mellett - családi farmgazdaságot kívántak kialakítani, amelyre a kisajátítás és a fáklya és a kompresszorállomás elhelyezése miatt már nem lesz lehetőségük. Álláspontjuk szerint a beruházást a kárpótlási területeken kellene megvalósítani. A fáklya és a kompresszorállomás elhelyezése az ingatlanaik értékére jelentős kihatással lesz. A kisajátításról szóló
- évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.)
- §
(4)bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltakra tekintettel kérték a teljes ingatlan kisajátítását. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a bányászati létesítmények elhelyezése a legkisebb [9] [10] [11] [12] [13] érdeksérelem mellett az építési engedély szerinti helyen valósítható meg. Szakértői bizonyítást követően a teljes ingatlan kisajátítását nem tartotta indokoltnak a Kstv. 6. §
(4)bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt feltételek hiányában. A perben kirendelt szakértő megállapításával ellentétben arra a következtetésre jutott, hogy az ingatlan környezetében létesített fáklya és kompresszorállomás ténye, illetve a területvesztés nem zárja ki a mezőgazdasági művelés lehetőségét. A keresetlevélben hivatkozott családi farmgazdaság kialakítására a kisajátítási eljárást megelőzően nem került sor, így ennek a lehetőségnek az elvesztése nem vehető figyelembe. Az ingatlan területcsökkenése folytán a mezőgazdasági művelés költségesebbé válik, azonban a költségek növekedése nem olyan mértékű, amely a mezőgazdasági művelés lehetőségét kizárná. A bíróság szerint nem nyert bizonyítást az sem, hogy a visszamaradó ingatlan gazdaságos értékesítése nem lehetséges. Az elsőfokú bíróság a kisajátított ingatlan fajlagos forgalmi értékének megállapítása alapjául elfogadta a perszakértő véleményében felsorolt ingatlanokat azzal, hogy az átlagszámítás során a legalacsonyabb és a legmagasabb forgalmi értéket képviselő adatokat figyelmen kívül kell hagyni, továbbá az összehasonlításra alkalmas adatok között a kisajátítást helyettesítő adásvételek adatait is számításba kell venni, mert ezek nem konjunkturális értékek, mert azokat is a II. rendű alperes feltehetően szakvélemény alapján ajánlotta meg, továbbá ezt támasztja alá a szintén figyelembe veendő
- február 9-i adásvételi szerződés értékadata is. A magánszakértői vélemények közül M L szakvéleményét azért nem fogadta el, mert az nem csak a perbeli településen levő ingatlanokat értékelt. V L magánszakértői véleményét a bíróság pedig azért vetette el, mert az vette figyelembe a kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződésekben megállapított forgalmi értéket. Ugyanebből a magánszakvéleményből azonban elfogadhatónak ítélte a kisajátítást követően kötött adásvételi szerződés értékadatát, továbbá a
- február 9-i adásvétel értékét, mert e két adásvétel a perbeli ingatlannal azonos adottságú ingatlanértékesítésre vonatkozott. A bíróság mindezek alapján a fajlagos forgalmi értéket 551,5 Ft/m2-ben határozta meg. A kisajátított ingatlan egyedi jellemzőjére tekintettel a rendelkezésre álló szakvélemény és magánszakvélemények összevetésével a bíróság + 20%-os értékkorrekciót fogadott el, amelynek figyelembevételével a kisajátított ingatlan forgalmi értékét 662 Ft/m2-ben határozta meg. A visszamaradó ingatlanban keletkezett értékcsökkenés tekintetében a bíróság nem fogadta el a perszakértő véleményét, figyelemmel arra, hogy a területcsökkentés és a fáklya létesítése nem eredményez 85%-os mértékű forgalmi értékcsökkenést. A földgázszállító vezeték, a fáklya és a kompresszorállomás megépítését követően az üzemeltetéshez szükséges bányaszolgalmi jog alapításáról az I. rendű alperes külön határozattal dönt, abban az eljárásban vehető figyelembe ezekkel a létesítményekkel összefüggésben okozott korlátozás, értékcsökkenés. A kisajátítási eljárás során hozott határozattal kapcsolatban az értékcsökkenés körében a kisajátítás által okozott értékcsökkenés mértéke vizsgálható. Az értékcsökkenés körében a bíróság elfogadta Váci László magánszakértői véleményét, e szerint a visszamaradó ingatlanban a területvesztés és alakváltozás, a művelés költségesebbé válása miatt 25%-os mértékű értékcsökkenés következett be. Ennek ellenére a bíróság a kártalanítás összegének meghatározásakor 20%-os értékcsökkenéssel számolt. [14] Az elsőfokú bíróság a II. rendű alperesnek új szakértő kirendelése iránti bizonyítási indítványát elutasította arra való hivatkozással, hogy nem állnak fenn a feltételei. A perbeli szakvélemény és a II. rendű alperes álláspontjának tekintendő magánszakértői vélemények megállapításai nem ellentétesek sem a korrekciók, sem az értékcsökkenés mértéke körében. [15] Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét részben alaposnak ítélte a forgalmi érték megállapítása és az értékcsökkenés vonatkozásában, ezért az I.r. alperes határozatát a Kstv.
- §
(1)bekezdés d) pontja alapján a kártalanítás összegét érintően megváltoztatta, kötelezte a II. rendű alperest a forgalmi érték különbözetéből adódó többletkártalanítás és értékcsökkenés megfizetésére. A felpereseknek az ezt meghaladóan előterjesztett, a kisajátítás jogalapja, a teljes ingatlan kisajátítása, illetve a visszamaradó ingatlan 90%-os mértékű értékcsökkenése, az 1.000 Ft/m2 értékkel számított kártalanítás megállapítása iránti keresetét elutasította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] A jogerős ítélet ellen a felperesek és a II. rendű alperes is felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be. [17] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet részbeni, elsődlegesen a teljes ingatlan kisajátítása iránti keresetet elutasító rendelkezés megváltoztatását, az I. rendű alperes határozatának a hatályon kívül helyezését és az I. rendű alperes új eljárásra kötelezését kérték. Másodlagosan a jogerős ítélet részbeni, a további értékcsökkenési igényt elutasító rendelkezés megváltoztatásával, a visszamaradó ingatlan – szakvélemény szerinti – 85%-os mértékű értékcsökkenésével számítottan a II. rendű alperes kötelezését az I-II. rendű felperes részére fejenként további 1.059.398 forint, a III. rendű felperes részére további 2.118.797 forint értékcsökkenés és ennek az összegnek 2013. július 16. napjától a kifizetés napjáig járó kamata megfizetésére. Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet sérti a Kstv. 1.§
(1)bekezdését, a 6. §
(4)bekezdésének a)-c) pontjait, 19. §
(1)bekezdés c) pontját, a már nem hatályos, de a perben még alkalmazandó, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 177. §
(1)bekezdését, az Alaptörvény XIII. cikk
(1)-
(2)bekezdését, a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdését, 206. §
(1)bekezdését és 339/A. §-át. Állították, hogy a teljes ingatlan kisajátításának törvényi feltételei fennálltak, mert a bányászati létesítmény ellehetetleníti a hasznosítást, gazdálkodást, meghiúsítva a távlati elképzelésüket. A bíróság e körben jogsértően hagyta figyelmen kívül a perszakértő véleményét. Az ingatlan értékesítése két éve sikertelen. A bányaszolgalmi jog alapításával tovább korlátozódott a visszamaradó ingatlan használhatósága, de ez már a kisajátításkor is előre látható volt. Az értékcsökkenés mértéke a perszakértői véleménnyel ellentétes, a területvesztésen és a művelés költségnövekedésén túlmenően értékelni kellett volna a művelési mód megváltozását (nagyüzemi művelés lehetőségének elvesztését, a biztonsági övezet általi művelési korlátozást és emiatt a terület kettéosztottságát), a területvesztés 65%-os mértékét. [18] [19] [20] [21] A II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet részbeni, a többletkártalanítást és értékcsökkenést megállapító rendelkezései hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 163. §
(1)bekezdését, 177. §
(1)bekezdését, 182. §
(3)bekezdését, 206. §
(1)bekezdését, és a Kstv. 9. §
(1)bekezdését és
(3)bekezdés a) pontját. [22] Állította, hogy a kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződések figyelembevétele jogszabálysértő, mert ezek nem valós forgalmi értéket takarnak, egy kiemelt beruházás során kerültek megkötésre. Számos eseti döntés, a 16/
- (XI.8.) számú KK vélemény, a 2014/6/K.
- számú közigazgatási elvi határozat kizárja ezeknek a figyelembe vételét, mert a kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződések nem szabad piaci forgalomban köttettek, és egyértelműen konjunkturális értékadatokat tartalmaznak. A NAV adatsorok értékei – a kisajátítás pótló adásvételi szerződések adatait figyelmen kívül hagyva –, is alátámasztják, hogy a tényleges piaci értékeket tartalmazó árak egyértelműen a bíróság által megállapított korrigált fajlagos négyzetméter ár (662 Ft) alatt maradtak. A kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződések 600 Ft/m2-os árai a földgázszállító– vezeték építésével összefüggésben keletkeztek. Kifogásolta, hogy a bíróság szakkérdésben foglalt állást, amikor ezeket a szerződéseket is figyelembe vette, de ha már figyelembe is vette, nem alkalmazott negatív korrekciót, nem vette figyelembe ugyanazon bíróság másik tanácsa előtt ugyanolyan tényállású ügyben beszerzett szakvéleményt, amelyre pedig a perben hivatkoztak és amelyet csatoltak. A perszakértői vélemény az összehasonlító adatokként felhasznált ingatlanok értékjellemzőit nem tárta fel, nem tisztázott, hogy az átlagár 20%-os korrekciója indokolt-e. Sérelmezte a bizonyítási indítványa elutasítását is. A perszakértői vélemény aggályosságára figyelemmel nem lett volna a szakkérdésben egy másik szakértő kirendelése mellőzhető. Álláspontja szerint a bíróság a perbeli ingatlan forgalmi értékét és ekként a felpereseknek járó kártalanítást és értékcsökkenés összegét a Kstv.
- §
(3)bekezdés a) pontjába ütköző módon állapította meg. A 20 %-os értékcsökkenést – az ítéleti indokolással ellentétben – önmagában nem fogadták el, csak a magánszakértői véleményekben foglalt egyéb tényezővel együttesen értékelve tartották elfogadhatónak. [23] A felperesek a II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmére előterjesztett felülvizsgálati ellenkérelmükben annak elutasítását kérték. [24] A II. rendű alperes a felperesek felülvizsgálati kérelmére előterjesztett felülvizsgálati ellenkérelmében a felperesek felülvizsgálati kérelmének elutasítását kérte. [25] Az I. rendű alperes ellenkérelmet, észrevételt nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [26] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272. §
(2)bekezdése és 275. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelmek keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül, melynek eredményeként az állapította meg, hogy a felperesek felülvizsgálati kérelme alaptalan, a II. rendű alperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alapos. [27] A Kúria elöljáróban a következőkre kíván rámutatni: Számos eseti döntésben, elvi határozatban a Legfelsőbb Bíróság és a Kúria is foglalkozott a szakértői vélemények értékelésével, az attól való eltérés lehetőségével, az összehasonlító adatként figyelembe vehető ingatlanértékesítések körével. Ezen döntések közül a legfontosabbakat kiemelve megállapítható, hogy kisajátítási kártalanítási eljárásban az ingatlan forgalmi értékét szakértő állapítja meg, melyet szakértői véleménnyel lehet sikerrel cáfolni (Kfv.II.37.322/2009/
- számú eseti döntés). Erre figyelemmel a perben kirendelt szakértő véleményét a II. rendű alperes az általa benyújtott magánszakértői véleményekkel és ugyanazon bíróságon egy másik tanács előtt ugyanolyan tényállás mellett folyó perben beszerzett szakértői véleménnyel megalapozottan cáfolhatta és cáfolta. A Legfelsőbb bíróság egy másik eseti döntésében (Kfv.IV.38.215/2010/13.) kitért arra is, hogy a bíróságnak a perben beszerzett szakértői véleményt – nem csak elfogadni –, de elemeznie, értékelnie, mérlegelnie is kell és össze kell vetnie a korábbi szakértői véleményekkel – ideértve a bizonyítékként szolgáló magánszakértői véleményekkel is –, az ellentmondást pedig fel kell oldania. Az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a perben beszerzett bizonyítékokat összevetette a perbeli szakvéleménnyel, de törvénysértően járt el, amikor másik perben készített és a per anyagává tett szakvéleményt e körben nem értékelte. A KGD 2011/12/
- számú, a KGD 2012/7-8/
- számú és a Kfv.IV.37.327/2010/
- számú eseti döntések szerint a bíróság a perbeli szakértő véleményét mellőzheti megalapozott szakmai szempontok alapján és az EBH 2008/1/
- számú döntés szerint a bizonyítékok mérlegelése során dönti el a bíróság, hogy a rendelkezésére álló szakvéleményekből melyikre alapítja döntését. Az elsőfokú bíróság ezért jogosult arra, hogy az értékelés szakmai elveibe ütköző, aggályos vagy [28] [29] megalapozatlan szakvéleményt mellőzze és ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, maga döntsön a Pp.
- §
(1)bekezdés alkalmazásával az adott szakkérdésben. Mindebből következően nem tekinthető törvénysértőnek, a Pp. 177. §
(1)bekezdésébe, 182. §
(3)bekezdésébe ütközőnek, ha a bíróság újabb szakértő kirendelése nélkül dönt a keresetről a rendelkezésre álló bizonyítékok (köztük a kisajátítási szakvélemény, a magánszakértői vélemények, a per anyagává tett, más perben készült szakvélemény) alapján. [30] Összehasonlító adatként a perbeli ingatlannal azonos jellemzőkkel rendelkező ingatlan használható fel (Kfv.III.37.598/2012/9.), eltérő értékjellemzők esetén megfelelő értékkorrekciók elvégzését követően. A Kúria 2014/6/K.
- számú elvi határozata szerint a kisajátítási többletkártalanítási igény megítélésénél összehasonlító adatként kisajátítást helyettesítő adásvétel adata akkor vehető figyelembe, ha nincs szabad piaci forgalmi értékadat. Ennek az értéknek a további korrekciójára - az ár emelésére - csak indokolt esetben kerülhet sor, mert önmagában az a tény, hogy az értékadat kisajátítást helyettesítő adásvételből származik, nem indokolja az emelést. A Kfv.III.37.011/2014/
- számú eseti döntés értelmében vizsgálni kell, hogy a kisajátítást helyettesítő adásvétel értékadata konjunkturális árat jelent-e, amely a szabad piaci forgalomban elért árakkal való összehasonlítással dönthető el. [31] Az elsőfokú bíróság által beszerzett perszakértői vélemény értékképzése, a teljes ingatlan kisajátítására, illetve az értékcsökkenés mértékére tett megállapítása nem fogadható el, azt a bíróság jogszerűen hagyta figyelmen kívül. A perszakértő az egyes, összehasonlító adatként szereplő ingatlan egyedi értékjellemzőit nem tárta fel, a perbeli ingatlan értékjellemzőitől való eltérést sem vizsgálta, melyhez képest megalapozatlan a + 20%-os értékkorrekció alkalmazására tett megállapítása. A perszakértő kisajátítást helyettesítő adásvételek adatait is felhasználta, azok konjunkturális jellegét nem vizsgálta, mégis azokat is + 20%-os értékkorrekciókkal vette figyelembe. Ugyanígy járt el két adásvétel esetében is. [32] A bíróság tévesen állapította meg, hogy a kisajátítást helyettesítő adásvételek nem lehetnek konjunkturális árat tartalmazók csak azon okból, hogy azokat a II. rendű alperes feltehetően szakértői vélemény alapján ajánlotta meg. Feltételezésekre alapítottan ilyen megállapítás nem tehető. Az elsőfokú bíróság elmulasztotta a kisajátítást helyettesítő adásvételeket az egyéb, piaci összehasonlító adatokkal összevetni. [33] A bíróság fenti mulasztására is visszavezethetően téves összehasonlító adatokat vett alapul. A perszakértői véleményben szereplő hrsz.-ú ingatlan a 300 Ft/m2 értékével – ugyanezen az értéken értékelte M L is a magánszakvéleményében - nem kiugróan alacsony érték, azért az nem lett volna kizárható. A bíróság által mint legmagasabb értékként kizárt hrsz.-ú ingatlan a perszakértői véleményben nem szerepel, ilyen ingatlan egyik adóhatósági adatsorban sincs, így az vélhetőleg a hrsz.-ú ingatlannal azonos, mert annak volt kiugró, 800 Ft/m2 értéke, ezért ezt kellett volna mellőzni ebből az okból és abból az okból is, hogy a kisajátítás időpontja utáni értékesítésből származó adat, ezért az nem használható fel. A kisajátítást helyettesítő adásvételek adatainak konjunkturális jellege a többi összehasonlító adattal összevetve nyilvánvaló, az összehasonlító adatok jellemzően 300-400 Ft/m2 érték között mozognak, ezért a 600 Ft/m2 érték mindenképpen azt mutatja, hogy a szerződések nem szabad piaci értékeket tükröznek. Az elsőfokú bíróságnak ezért a kisajátítást helyettesítő adásvételek adatait mint konjunkturális adatokat ki kellett volna zárnia az összehasonlító adatok köréből. [34] [35] A bíróság a másik perben készített szakvéleményben szereplő összehasonlító adatokat törvénysértően hagyta figyelmen kívül. Az abban szereplő összehasonlító adatok felhasználhatók, mert a szakértő ugyanerről a településről származó ingatlanadatokat használt fel, az egyedi jellemzőket feltárva adta meg azok korrigált értékét. Mindebből következően a hrsz.-ú ingatlan 378 Ft/m2, a hrsz.-ú ingatlan 149 Ft/m2, a hrsz.-ú ingatlan (a település más részén való fekvése miatt korrekcióval) 450 Ft/m2, a hrsz.-ú ingatlan 351 Ft/m2, a , /, / hrsz.-ú ingatlanok 353 Ft/m2, a kisajátítási szakvéleményből és a V L magánszakértői véleményéből felhasználható a hrsz.-ú ingatlan 214 Ft/m2 értéke +25 %-kal korrigálva 268 Ft/m2 értékben, a hrsz.-ú ingatlan 83 Ft/m2 értéke +25 %-os korrekcióval 104 Ft/m2-ben, a hrsz.-ú ingatlan 300 Ft/m2 értékben fogadható el. A legalacsonyabb értékeket, a 104 és 149 Ft/m2-t figyelmen kívül hagyva a korrigált fajlagos forgalmi érték 350,75 Ft/m2, kerekítve 351 Ft/m
- [36] Az elsőfokú bíróság a teljes ingatlan kisajátításához a törvényi feltételek hiányát jogszerűen állapította meg és törvényesen utasította el a teljes ingatlan kisajátítása iránti kereseti kérelmet. A Kstv.
- §
(4)bekezdésében foglalt feltételek hiányában a kisajátítás nem rendelhető el. A művelhetőség nem szűnt meg, nem vált használhatatlanná a visszamaradó ingatlan. E körben távlati elképzelések meghiúsulása (farmgazdasági elképzelés ellehetetlenülése) nem volt figyelembe vehető. A gazdaságos értékesítés hiánya szintén nem volt megállapítható, ezt az értékesítésre adott megbízás nem bizonyította. [37] Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra, hogy a kisajátítási eljárásban a szolgalmi jog alapításakor figyelembe veendő korlátozások miatti értékcsökkenés nem vehető figyelembe, az külön eljárásban érvényesíthető. A kisajátítás során a területvesztés mértéke (amely 44%-os és nem a felülvizsgálati kérelemben állított 65%-os mértékű), a művelés költségesebbé válása, az alakváltozás volt figyelembe vehető. Az értékcsökkenés mértékét a bíróság a Kstv. 19. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a bizonyítékok összevetésével helytállóan állapította meg 20%-ban, a felperesek által kért 85%-os mértékben ez az igény nem volt megalapozott. [38] Mindezek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelmekben hivatkozott Kstv. 9. §
(3)bekezdés a) pontját, a Pp. 206. §
(1)bekezdését megsértette, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján az I. rendű alperesi határozatot megváltoztató részében, valamint a perköltség- és illetékviselésre vonatkozó rendelkezéseit érintően hatályon kívül helyezte. A jogerős ítélet a Kstv. 1. §
(1)bekezdését, 6. §
(4)bekezdését, 19. §
(1)bekezdés c) pontját, a Ptk. 177. §
(1)bekezdését, továbbá az Alaptörvény hivatkozott rendelkezéseit nem sértette meg, ezért azt, a keresetet elutasító részében, a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [39] A Kúria a Kstv. 32. §
(1)bekezdés d) pontja alapján az I. rendű alperes határozatát a kártalanítás összege tekintetében megváltoztatta és kötelezte a II. rendű alperest a felperesek részére a többletkártalanításból és értékcsökkenésből álló összeg és ennek az összegnek 2013. július 16. napjától a kifizetésig járó kamata megfizetésére a Kstv. 9. §
(1)bekezdése, 19. §
(1)bekezdés c) pontja, 21. §
(4)bekezdése alapján. A többletkártalanítás a kisajátított terület után 420.227 forint, az értékcsökkenés összege 691.330 forint, amely a felpereseket a tulajdoni hányaduk arányában illeti meg. Záró rész [40] A felperesek a teljes kisajátítás iránti kérelmük tekintetében teljes mértékben pervesztesek, a többletkártalanítási igényük tekintetében az igényelt 1.000 Ft/m2 - 297 Ft/m2 = 703 Ft/m2-hoz képest 54 Ft/m2 alapulvételével kaptak ténylegesen többletkártalanítást, 90%-os – a felülvizsgálati eljárásban 85%-os - értékcsökkenéshez képest 20%-os mértékű értékcsökkenést kaptak, melyre tekintettel túlnyomórészt pervesztesnek tekinthetők. [41] A felperesek nem egyetemleges pertársak, az igényelt többletkártalanítás iránt önállóan, különkülön kell pert indítaniuk, a Kúria ezért a felpereseket külön-külön kötelezte a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján az I. rendű alperes elsőfokú, a II. rendű alperes elsőfokú és felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. Az I. rendű alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett (Pp. 78. §
(2)bekezdés). [42] A felperesek a Pp. 78. §
(1)bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján fejenként kötelesek a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati illeték megfizetésére. A felperesek pervesztességük folytán kötelesek továbbá a II. rendű alperes felülvizsgálati kérelme kapcsán felmerült felülvizsgálati illeték megfizetésére, amelynek összegét a Kúria a felperesek között egyenlő arányban osztotta meg. [43] Az illetékek mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. §
(3)bekezdése, a 39. §
(3)bekezdés d) pontja, 50. §
(1)bekezdése határozza meg. Budapest,
- március
- Dr. Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Tóth Kincső sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr.