A határozat elvi tartalma: Jogellenes adatkezelés hiányában a személyes adat törlése iránti igény alaptalan. Pfv.IV.20.222/2015/5.szám A Kúria a felperesnek a Papp Gábor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Sztanó Judit ügyvéd) által képviselt alperes ellen személyes adat törlése és kártérítés iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 35.P.21.649/
- számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.461/2013/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tartott tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 150.000 (százötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint
- április 2-án a .. internetes oldalon az alperes kiadásában „Másfél milliárdos ÁFA; Milliárdos adócsalást és pénzmozgást derítettek fel" címmel jelent meg sajtóközlemény. A cikk szerint egy budapesti jogtanácsosi iroda vezetője gazdasági társaságokat alapított és jelentett be az adó megfizetésének megkerülése érdekében, továbbá számítástechnikai termékeket és eszközöket nevében szállítottak az országban. fiktív vállalkozások A felperes keresetében a fent ismertetett cikkel összefüggésben az alperest személyes adatainak törlésére, valamint 50.000.000 forint kártérítés és törvényes kamatai megfizetésére kérte kötelezni. Kereseti álláspontja szerint valótlan a cikk azon állítása, hogy adók elkerülése érdekében alapított és jegyzett be cégeket, illetve az érintett cégek fiktív vállalkozások voltak. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta a felperes kereshetőségi jogát, mert álláspontja szerint a cikkben megjelent állítás nem kapcsolható a felperes személyéhez. Hivatkozott az elévülésre, valamint arra is, hogy a sajtótájékoztatónak megfelelően közölte a tényeket. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és a felperest az alperes részére perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a cikkben szereplő „egy budapesti jogtanácsosi iroda vezetője", mint adat, illetve az abból levonható következtetés nem hozható kapcsolatba a felperessel, így a kifogásolt közlés a felperes vonatkozásában személyes adatnak nem minősül. Ezért a felperes a személyes adatait illetően nem érintett, nem kérheti az adatainak törlését, így az erre alapított kárigénye is alaptalan. Az elsőfokú bíróság megállapította azt is, hogy a felperes kártérítési igénye elévült. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a felperest az alperes részére perköltség megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a sajtóközleményben név szerint meg nem említett felperes személye, önmagában annak alapján, hogy a cikk egy budapesti jogtanácsosi iroda vezetőjére utal, az olvasók számára nem volt felismerhető. A másodfokú bíróság azonban ennek nem az érintettség, illetve a személyes adatminőség megállapíthatósága szempontjából, hanem az adatkezelés jogellenessége kérdésében tulajdonított jelentőséget. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Info.tv.)
- §
- és
- pontjából, valamint a
- §
(3)bekezdéséből következően az adatkezelőnek kell rendelkeznie azokkal a személyes adatokkal, amelyek alapján az információt az érintettel kapcsolatba tudja hozni. Ezzel az alperes nem vitásan rendelkezik, függetlenül attól, hogy nem nevezte meg a felperest a cikkben. Az írásbeli információ az adatkezelő birtokában lévő egyéb személyes adatokkal összevetve a felperessel kapcsolatba hozható. Ezért a perbeli adat személyes adat jellege és a felperes érintettsége megállapítható. Az alperes a perbeli sajtóközleményben az MTI és a VPOP sajtótájékoztatóján alapuló, jelentős súlyú nyomozás akkori eredményéről adott tájékoztatást, amelyben nem nevezte meg a felperest, eleget tett ugyanakkor a sajtó feladatának, a közérdeklődésre számot tartó büntetőeljárásról szóló valósághű tájékoztatásnak. A közvélemény tájékozódáshoz való jogának és a sajtó tájékoztatáshoz való jogának a személyes adatok védelméhez fűződő jogával együtt kell megvalósulnia. Az adott esetben a tájékoztatás módjára, hangnemére tekintettel az alperes a sérelmezett tartalmú cikkel nem sértette meg a felperes információs önrendelkezési jogát. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, tartalma szerint annak hatályon kívül helyezése és a keresetének való helytadás érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint az eljárt bíróságok tévesen alkalmazták az irányadó anyagi jogszabályokat. A jogerős ítélet sérti az Info.tv. 2. §
(1)és
(4)bekezdés,
- §
- és
- pont, 14-
- §,
- §, valamint a
- §
(1)bekezdés rendelkezéseit. Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem benyújtására a Pp. 272. §
(1)bekezdésben meghatározott határidőn belül előterjesztett kérelem keretei között vizsgálta felül, amely alapján a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát megállapítani nem lehetett. A felülvizsgálati eljárásban már nem volt vitás, hogy a kifogásolt sajtóközleményből megismerhető adatok a felperes személyével kapcsolatba hozhatók, azokat az alperes kezelte. A sajtó a megindult büntetőeljárásról, a bűncselekmény jellegéről szóló tudósítása közben jogosult a személyes adatok felhasználására és kezelésére. Az alperes a perbeli cikk megjelenésének időpontjában hatályos Alkotmányban és a sajtóról szóló 1986. évi II. törvényben biztosított jogával éve, a közérdeklődésre számot tartó büntetőeljárásról szóló tájékoztatásában a felperes személyes adatait - jogszabályi felhatalmazás alapján, célhoz kötötten jogszerűen kezelte. Az Info.tv. 17. §
(2)bekezdés a) pontja alapján a személyes adatot csak akkor kell törölni, ha kezelése jogellenes. A perbeli esetben jogellenes adatkezelés hiányában nincs mód a felperes adat törlési igényének teljesítésére. Ezért a jogerős ítélet a felperes felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabályokat nem sértette meg. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta és a pervesztes felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, amelynek összegét az irányadó jogszabályi rendelkezések alapján határozott meg. A perköltség összegét, ha meghatározható, a pertárgy értékének alapul vételével kell megállapítani. A Pp. 24. §
(1)bekezdése alapján a pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke irányadó. A felperes személyes adatainak törlése iránti kereseti kérelmének értéke összegszerűen nem határozható meg, a jogellenes adatkézéléssel összefüggő 50.000.000 forint kárigénye tekintetében azonban a pertárgy értéke meghatározható. Több polgári jogi igény együttes érvényesítése esetén, ahol együtt szerepelnek a nem meghatározható perértékű és a meghatározható perértékű igények, az összegszerűen meghatározott kártérítési követelést kell az illeték alapjául figyelembe venni. Az eljárási illeték alapjául a meg nem határozható perérték akkor vehető figyelembe, ha az így számított érték meghaladja a kártérítési követelést. (EBH 1999/94.) Erre figyelemmel a Kúria az alperes ügyvédi képviseletével felmerült felülvizsgálati eljárási költség összegét az 50.000.000 forint pertárgyérték alapulvételével, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdései, valamint 4/A. §
(1)bekezdése alapján, mérlegelve az eset körülményeit és az ügy megítélésének nehézségét, a kifejtett ügyvédi munkával arányban állóan, mérsékelt összegben állapította meg. Az eljárás az Itv. 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján tárgyánál fogva illetékmentes. Budapest,
- május
- Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő