Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.40.040/2015/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a Dr. Zeke Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a Dr. Papp Tamás Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen kötelmi igény érvényesítése iránt indított perében ....Törvényszék
- szeptember hó
- napján kelt, .... számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 200.000,- (kettőszázezer) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az állami adóhatóság felhívására 2.500.000,- (kettőmillióötszázezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a jelen ügyben még alkalmazandó
- IV. tv. (régi Ptk.) 332.§
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 35.202.148,- forintot, ennek
- április hó
- napjától az ítéletben részletezett kamatait, és 1.900.000,- forint perköltséget. Megállapította, hogy az alperes a
- április hó
- napján átvállalta a B. Kft.-nek a felperessel szemben fennálló - a
- február hó
- napján létrejött takarmánykukorica fedezetű technológiai integrációs forgóeszköz finanszírozási szerződésből eredő - 37.991.485,- forint összegű tartozását. Kiemelte, hogy a jogosult felperes hozzájárulása nem a szerződés létrejöttéhez, érvényességéhez volt szükséges a Ptk. 332.§
(1)bekezdése alapján, hanem a szerződés felperessel szembeni hatályosulásához, a felperes pedig a tartozásátvállaláshoz írásban hozzájárult. Utal arra, hogy a hozzájáruló nyilatkozatot a felperes együttes cégjegyzési joggal felruházott munkavállalói tették, a megállapodás fejrésze a jogosult felperes beazonosítására alkalmas adatokat tartalmazta, az aláírásokhoz rendszeresített helyen pedig a „jogosult" pozíció előírása felett az együttes aláírók névaláírásukkal jegyezték a felperesi céget, így a Ctv. 9.§
(1)bekezdés, 8.§
(1)bekezdés a) pontja szerint történt a cégjegyzés. Megjegyezte, hogy a tartozásátvállalás felperessel szembeni hatályosulásához szükséges jognyilatkozat szóban vagy ráutaló magatartással is kifejezhető, és a Ptk. 221.§
(1)bekezdése alapján a képviselt felperes utólag is jóváhagyhatta az álképviselők eljárását. Kiemelte, hogy az alperes a B. Kft. szerződéses kötelezetti pozíciójába került a tartozásátvállalási szerződés felperessel szembeni hatályosulása eredményeként, ezért köteles az integrációs forgóeszköz finanszírozási szerződésből eredő követelést a felperesnek megfizetni. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy cégszerű aláírás hiányában a tartozásátvállaló megállapodás nem jött létre, a perben releváns iratok egyikén sem szerepelt cégszerű aláírás felperes részéről. Kiemelte, hogy a Ctv. 8.§, 9.§
(1)és
(2)bekezdése szerint az okiratokon nem került feltüntetésre a cég neve, a cégjegyzésre jogosult neve, lakhelye, a képviselő jogcíme, a cégjegyzés módja. Utalt arra, hogy a tartozásátvállalási megállapodás aláírására vonatkozó tartalom is valótlan, mivel az alperes ügyvezetője az okiraton feltüntetett időpontban nem volt az aláírás helyeként szereplő városban (D.-ben). A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, a megállapított tényállásból érdemben helyes jogi következtetést vont le, döntése helyes és megalapozott, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§
(2)bekezdése, és Pp. 254.§
(3)bekezdése alapján helyes indokaira figyelemmel helybenhagyta. Az alperes fellebbezésével összefüggésben a másodfokú bíróság az alábbiakat emeli ki: Tévesen hivatkozott az alperes arra, hogy a tartozásátvállaló megállapodás nem jött létre. A tartozásátvállalás a kötelem kötelezetti pozíciójában eredményez alanyváltozást. A tartozásátvállalásra irányuló szerződés alanya a régi és az új kötelezett, azaz a jogosult a szerződés megkötésében nem vesz részt, ezért az alperes és a B. Kft. között a megállapodás létrejött a két fél részéről történt aláírással. Egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak azzal a megállapításával, hogy a jogosult hozzájárulása nem a szerződés létrejöttéhez, érvényességéhez, hanem a Ptk. 322.§
(1)bekezdése értelmében a jogosulttal szembeni hatályossághoz szükséges (BH.1996/32., BH.2003/
- szám). Amennyiben a jogosult a tartozásátvállaláshoz nem járul hozzá, az eredeti kötelezett köteles a tartozásátvállalót olyan helyzetbe hozni, hogy lejáratkor teljesíthessen, ha pedig a jogosult a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, a tartozást átvállaló a kötelezett helyébe lép. A hozzájárulás megadása vagy megtagadása a jogosult mérlegelésétől függ, nyilatkozatát alakszerű kötöttség nélkül (szóban, írásban, ráutaló magatartással) teheti meg, és nyilatkozata nincs időhöz kötve sem. A felperes - ahogy azt az elsőfokú bíróság helyesen megállapította - a tartozásátvállaláshoz írásban hozzájárult, de az írásbeli hozzájárulás hiányában is egyértelműen megállapítható volna a felperes hozzájárulása, e tényt ugyanis önmagában az alperes elleni perindítás és a felperes perbeli nyilatkozata - a tartozásátvállalás tényét elfogadta, a tartozást átvállaló alperest új kötelezettnek tekintette, a perbeli igényt ennek alapján érvényesítette - igazolja, így e körben további bizonyításra sem volt szükség. Nincs a perben relevanciája annak az alperesi hivatkozásának sem, hogy az okiraton szereplő dátum nem felel meg a valóságnak. A szerződés létrejötte pontos időpontjának a szerződésben való feltüntetése a szerződésnek nem lényeges tartalmi eleme, ennek hiányában - ha azt valamelyik fél kifejezetten nem minősítette lényeges feltételnek - a szerződés létrejötte megállapítható (BH.1998/
- szám). A felek szerződése annak lényeges tartalmát, a felek jogait, kötelezettségeit tartalmazza, azt az alperes nem vitásan aláírta, az esetleges téves időpont feltüntetésének a szerződés létrejötte - és így a perbeli jogvita elbírálása szempontjából - nem volt jelentősége. Az alperes fellebbezése alaptalan volt, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 78.§
(1)bekezdése szerint kötelezte az alperest a felperes másodfokú perköltsége megfizetésére, melynek mértékét a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)bekezdése alapján állapította meg. A 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§-a alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező alperest a fellebbezési eljárási illeték megfizetésére. P é c s ,
- február
- Dr. Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Gyöngyösiné Dr. Antók Éva s.k. előadó bíró, Dr. Berki Csilla s.k. bíró