← Magyarország

Bfv.1497/2015/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a vádlott idézése szabályszerű, a másodfokú nyilvános ülés a távollétében is megtartható. KÚRIA Bfv.III.1.497/2015/6.szám A Kúria Budapesten, a

  1. év november hó
  2. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A lopás bűntette és más bűncselekmények miatt K. I. és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a K. I. I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 5.Bf.162/2013/
  3. számú ítéletét K. I. I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő. I n d o k o l á s A Budapest Környéki Törvényszék a
  4. szeptember 18-án kelt - és a Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.162/2013/
  5. számú ítélete folytán
  6. október 25-én jogerőre emelkedett - 12.B.66/2010/
  7. számú ítéletével K. I. I. rendű terheltet a Btk.
  8. §-a

(1)bekezdésében meghatározott és a
(4)bekezdés a) pontja szerint minősülő lopás bűntettében, és a Btk. 380. §-ának
(1)bekezdésében foglalt jármű önkényes elvételének bűntettében mint társtettest mondta ki bűnösnek, s ezért halmazati büntetésül 3 évi börtönbüntetésre, valamint 3 év közügyektől eltiltásra és 195.877 forint vagyonelkobzásra ítélte. Egyben elrendelte korábbi, 6 hónap tartamú eredetileg felfüggesztett szabadságvesztésének végrehajtását is. A másodfokú bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen K. I. I. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §-a
(1)bekezdésének c) pontjára alapozottan. Álláspontja szerint a Be. 373. §-a
(1)bekezdésének II.d) pontjában írt eljárási szabályt sértette meg az ítélőtábla, amikor az ügydöntő határozatot a távollétében tartott nyilvános ülésen hozta meg. Az idézést ugyanis nem ő vette át, s így nem is jelenthette be, hogy azon nem kíván megjelenni. Márpedig a nyilvános ülés megtartására csak ilyen előzetes kimentő nyilatkozat esetén lett volna lehetőség. A Legfőbb Ügyészség a BF.1494/
  1. számú nyilatkozatában - nem értve egyet a felülvizsgálati indítványban kifejtettekkel - a megtámadott határozat hatályban fenntartására tett indítványt. Az I. rendű terhelt az ügyészi nyilatkozatra tett írásbeli észrevételében megismételte, hogy a másodfokú elbírálás időpontjáról nem volt tudomása, minthogy az idézést 14 éves lánya vette át. Távolléte következtében pedig védekezésének személyes előadására nem volt módja. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A Be.
  2. §-ának
(4)bekezdése értelmében a kézbesítés szabályszerű, ha a hivatalos iratot a címzett vagy helyette a külön jogszabály szerint átvételre jogosult más személy átvette. A postai szolgáltatások nyújtásáról szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet 9. §-ának
(1)bekezdéséből kitűnően a postai küldemény - eltérő rendelkezés hiányában - a címzett mellett egyéb jogosult átvevő, köztük a helyettes átvevő részére is kézbesíthető. A Postai Szolgáltatások Általános Szerződési Feltételeinek 6.
  1. pontja 2/ alpontja értelmében pedig helyettes átvevő a kézbesítés helyén tartózkodó,
  2. életévét betöltött közvetlen hozzátartozó (tehát többek között a gyermek) is. Mivel a jelen ügyben K. O. e feltételeknek megfelelt, a postai kézbesítő által részére átadott idézés szabályszerűen kézbesítettnek tekintendő. A Be.
  3. §-ának
(1)bekezdése valóban akként rendelkezik, hogy a másodfokú tárgyalás a vádlott távollétében megtartható, ha előzetesen bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni, illetve a terhére nem jelentettek be fellebbezést. Az adott ügyben azonban a Fővárosi Ítélőtábla nem tárgyalást, hanem nyilvános ülést tartott. A nyilvános ülésre pedig eltérő szabályok érvényesek, nevezetesen a Be. 362. §-ának
(3)bekezdése szerint az, hogy a nyilvános ülés a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is megtartható, s ha a vádlott meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés elbírálható. A fentiekből következően az I. rendű terhelt nyilatkozatára nem volt szükség, így - minthogy az idézés szabályszerű volt - a Fővárosi Ítélőtábla nem vétett perjogi hibát, amikor a másodfokú nyilvános ülést az I. rendű terhelt távollétében tartotta meg. Ezért a Kúria - nem adva helyt a felülvizsgálati indítványnak - a megtámadott határozatot az I. rendű terhelt tekintetében a Be. 424. §-ának
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be.
  1. §-a alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés és felülvizsgálat lehetőségét a Be.
  2. §-ának
(4)bekezdése és 416. §
(4)bekezdésének b) pontja, az indítvány megismételhetőségét pedig a Be. 418. §-ának
(3)bekezdése zárja ki. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Akácz József s.k. előadó bíró, Dr. Varga Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.