Gf.40073/2016/2 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés

1. b)és
2. c)pontjai, valamint a 40. §.

(2)bekezdésére hivatkozva az eredeti állapot helyreállításával az ingatlant a felszámolási vagyonba visszahelyezni. Felperesi beavatkozó 1 I. rendű felperesi beavatkozó - a felperes hitelezője - terjesztett elő beavatkozás engedélyezése iránti kérelmet a felperes pernyertességének előmozdítására, melyet az elsőfokú bíróság engedélyezett. Az elsőfokú bíróság

1. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, és kötelezte felperest, hogy fizessen meg alperesnek 968.375 forint perköltséget, I. rendű felperesi beavatkozót, hogy fizessen meg alperesnek 581.025 forint perköltséget, valamint II. rendű felperesi beavatkozót, hogy fizessen meg alperesnek 387.350 forint perköltséget. Határozatát a perköltség tekintetében azzal indokolta, hogy Pp.
2. §.

(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest, és a felperesi beavatkozókat a felmerült perköltség megfizetésére. A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3.§

(2)bekezdés a-c) pontja alapján megállapította az alperesnek fizetendő ügyvédi munkadíj összegét, majd azt 1.525.000 forint+ÁFA összegre mérsékelte, mert megítélése szerint ez állt arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. Ezen összeget a pervesztes felperes és felperesi beavatkozók között az ügyben kifejtett tevékenységük mértékére tekintettel akként osztotta meg, hogy annak 50 %-át a felperes, 30 %-át az I. rendű felperesi beavatkozó, 20 %-át a II. rendű felperesi beavatkozó viseli. A felperes a

1. számú beadványában úgy nyilatkozott, hogy fellebbezni nem kíván, az ítéletet tudomásul veszi. Az ítélet ellen az I. rendű felperesi beavatkozó terjesztett elő fellebbezést és annak érdemi megváltoztatása mellett kérte az elsőfokú ítélet perköltség megfizetésére vonatkozó részének a megváltoztatását is, e körben kizárólag arra hivatkozott, hogy az ítélet anyagi jogi szempontból jogszabálysértő, ezért nem lehet őt perköltség viselésére sem kötelezni. A felperes a fellebbezésre tett észrevételében fellebbezésről lemondó nyilatkozatát fenntartotta, és kérte I. rendű felperesi beavatkozó fellebbezése érdemi vizsgálat nélküli elutasítását tekintettel arra, hogy a fellebbezés a Pp.
2. §

(1)bekezdése alapján hatálytalan, mert kifejezetten ellentétes a felperesi perbeli cselekménnyel. Az alperes a fellebbezésre tett észrevételében kifejtette, hogy a felperesi beavatkozó és az alperes jogviszonyára a perben hozott ítélet jogereje nem terjed ki, és álláspontja szerint a Pp. szabályai a felperesi beavatkozó fellebbezését kizárják. A Fővárosi Ítélőtábla 11.Gf.40.565/2015/

1. számú végzésével az I. rendű felperesi beavatkozó érdemi döntés elleni fellebbezését hivatalból elutasította, mert a fellebbező nem minősült önálló beavatkozónak. A végzés
2. február
3. napján jogerőre emelkedett. A felperesi beavatkozó és az alperesi jogi képviselő tevékenysége körében a rendelkezésre álló iratok alapján a következők állapíthatóak meg: Az I. rendű felperesi beavatkozó beavatkozási szándékát
4. június
5. napján jelentette be, mely kérelmet az alperes 21.G.40.161/2012/
6. számú beadványában részletesen indokolva (2 oldal) ellenzett. A beavatkozás engedélyezését követően a
7. számú jegyzőkönyvben foglalt tárgyaláson az I. rendű felperesi beavatkozó is részt vett, a tárgyaláson előkészítő iratot és keresetmódosítást (7 oldal), valamint adás-vételi szerződést csatolt, ezeket ismertette, és bizonyítási indítványt terjesztett elő tanú meghallgatására. A
8. számú jegyzőkönyvben foglalt tárgyaláson beavatkozó jogi képviselője a tanú meghallgatására irányuló bizonyítási indítványát fenntartotta, nyilatkozatot tett, melyre alperes válaszolt. Az I. rendű felperesi beavatkozó vitatott hitelezői igénye miatt a felperes a per szünetelését kérte, melyhez alperes hozzájárult, majd az I. rendű felperesi beavatkozó az eljárás folytatását, de egyben a per tárgyalásának felfüggesztését kérte (4 oldal). A bíróság a per tárgylását felfüggesztette a beavatkozó vitatott hitelezői igénye elbírálásáig, majd a per tárgyalását folytatta. Alperes 30.G.40.644/2015/
9. számú beadványában nyilatkozott az I. rendű felperesi beavatkozó eljárására, a beavatkozó az
10. és
11. számú, alperes a
12. számú tárgyaláson vett részt, alperes
13. számon beadványt terjesztett elő,
14. számon I. és II. rendű felperesi beavatkozó nyújtott be beadványt (
15. oldal+ mellékletei), melyre
16. sorszám alatt alperes nyilatkozott (5 oldal), majd
17. számú tárgyaláson a felek részt vettek, és I. rendű felperesi beavatkozó vitatott hitelezői igényét elbíráló végzést csatolt.
18. sorszám alatt I. rendű felperesi beavatkozó nyilatkozott. A Fővárosi Ítélőtábla az ítélet I. rendű felperesi beavatkozót perköltség fizetésére kötelező rendelkezése ellen előterjesztett fellebbezését az alábbiak figyelembe vételével bírálja el. A fentiekben felsorolt alperesi képviselői tevékenység okán a fellebbezés nem alapos. A Polgári perrendtartásról szóló
19. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
20. §

(1)bekezdése értelmében a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni; ez alól annyiban van helye kivételnek, amennyiben a 80-

1. §-ok eltérően rendelkeznek, vagy a törvény egyéb kifejezett rendelkezése a költséget a per eldöntésétől függetlenül másnak a terhére rója. A Pp.
2. §

(1)bekezdése szerint a beavatkozó által támogatott fél pervesztessége esetében az ellenfélnek a beavatkozással felmerült költségtöbbletében a beavatkozót kell elmarasztalni; ha azonban a perben hozott ítélet jogereje jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozót az általa támogatott féllel egyetemlegesen kell kötelezni az ellenfél összes költségeinek megfizetésére. Adott ügyben fellebbező a perköltség viselésére kötelezésről szóló rendelkezést kizárólag arra hivatkozással kérte mellőzni, hogy az ítélet anyagi jogi szempontból jogszabálysértő. Azonban az ítélet jogerős, így nem vizsgálható annak jogszabálysértő volta, ezért e hivatkozás nem ad alapot a perköltség megváltoztatására. Figyelembe kell azonban venni, hogy a jelen perben az I. rendű felperesi beavatkozó nem minősül önálló beavatkozónak, ezért őt a fentiek szerint csak az ellenfélnek a beavatkozással felmerült költségtöbbletében kell elmarasztalni. Megállapítható az iratokból, hogy a fellebbező aktívan részt vett a perben, és perbelépése többletmunkát okozott az alperesnek: A per során I. rendű felperesi beavatkozó négy beadványt terjesztett elő, öt tárgyaláson vett részt és tett azokon nyilatkozatot, az alperes e beadványokat, és a tárgyaláson tett nyilatkozatokat áttanulmányozta, megismerte, a beavatkozással is összefüggően három tárgyaláson vett részt, és öt beadványt terjesztett elő. Tehát I. rendű felperesi beavatkozó indítványait, beadványokat, mellékleteket alperes jogi képviselőjének át kellett tanulmányoznia, azokra nyilatkozatot kellett tennie, és ezzel I. rendű felperesi beavatkozó többletmunkát okozott az alperesnek. Ennek a többletköltségnek a mérlegeléssel meghatározható összege megfelel az elsőfokú ítéletben más módon (arányosítás útján) - meghatározott perköltség összegének. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének perköltség megfizetésére kötelező rendelkezését - eltérő indokolással - a Pp. 253. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A Pp. 78.§ alapján kötelezte az ítélőtábla a fellebbező felet a másodfokú eljárásban felmerült költségek megfizetésére, melynek mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)-

(5)bekezdésében foglaltak alkalmazásával, mérlegeléssel állapított meg, az I. rendű felperesi beavatkozó a felmerült költségét maga viseli. Budapest,

1. április
2. . Volein Anna s.k. a tanács elnöke dr. Csányi Terézia Katalin s.k. dr. Kovács Mária s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bíró