A határozat elvi tartalma: Az Alkotmánybíróság határozata hiányzó jogszabályi rendelkezéseket nem pótol, így az egyházkénti nyilvántartásba vétel jogszabályi feltételeinek teljesítése hiányában az erre irányuló kérelmet el kell utasítani. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.38.095/2015/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Dobó Viola bíró A felperes: ... A felperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda, ügyintéző ügyvéd: Dr. ... Az alperes: Emberi Erőforrások Minisztere Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos A per tárgya: egyházi nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A felülvizsgálati kérelem sorszáma:
- Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- február 28-án kelt, 2.K.31.970/2013/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.31.970/2013/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a keresetet elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 30.000.- (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 30.000.- (harmincezer) forint kereseti és 70.000.(hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A 8/
- (II.29.) OGY. határozat (a továbbiakban: OGY. határozat)
- pontjában szereplő felperes
- február 28-án kérelmet terjesztett elő az alpereshez, melyben az egyházakról vezetett nyilvántartásba való bejegyzését kérte az Alkotmánybíróság 6/2013 (III.1) AB határozatára (a továbbiakban: AB határozat) és a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló
- évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.)
- §-ra hivatkozva. Az alperes a
- április 17-én kelt levelében (a továbbiakban: határozat) az Ehtv.-nek az AB határozat után hatályban maradt
- §
(4)bekezdésére és
- §-ra utalva tájékoztatta a felperest, hogy a nyilvántartásba vételre nincs lehetőség. A kereseti kérelem [2] A határozatot a felperes keresettel támadta kérve annak bíróság felülvizsgálatát. Az elsőfokú ítélet [3] [4] A közigazgatási és munkaügyi bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Az indokolás szerint a téves alakisággal kibocsátott levél határozatnak minősül, érdemi döntést tartalmaz, bírósági felülvizsgálatának nincs akadálya. Az ügy érdemében az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, a támadott határozat nem felel meg az AB határozat
- pontjában írtaknak. E pont szerint ugyanis a felperesi kérelem előterjesztésekor és a határozat meghozatalakor sem volt akadálya annak, hogy az alperes a felperest, mint egyházi jogállását el nem vesztett egyházat vegye nyilvántartásba. Az Ehtv.
- §
(4)bekezdésének és 15.-
- §-inak megsemmisítésére irányuló indítvány elutasítása okszerűen következett az AB határozat indokolásának
- és
- pontjából, mely pontokkal ellentétes az alperesi álláspont. A
- pont egyértelműen rögzíti, miszerint … „ezek alapján önmagukban nem kizárt az Országgyűlés által elismert és a Mellékletben szereplő egyházakon kívül más vallási közösségek egyházi jogállásának fenntartása sem." Tekintettel arra, hogy az AB határozat erga omnes hatályú, így az alperes alaptalanul helyezkedett arra az álláspontra, hogy a felperes egyházként történő nyilvántartásba vételének a határozat meghozatalakor országgyűlési elismerés és Ehtv. módosítás volt a feltétele. A bíróságnak a megismételt eljárásra adott utasítása szerint az alperesnek elsőként vizsgálnia kell, hogy a
- február 28.-i kérelem tekintetében az Ehtv. hatályos rendelkezései alapján miként kell eljárnia. Ehhez kapcsolódóan nyilatkoztatnia szükséges a felperest arra, kérelmét milyen tartalommal tartja fenn. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [5] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása, másodlagosan az ítélet indokolása megváltoztatása iránt. Érvelése szerint az ítélet sérti az Ehtv.
- §
(4)bekezdését,
- §-át és
- §-át. Rámutatott arra, az alperes a regisztratív hatályú felperesi nyilvántartásba vételt a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján nem tehette meg. E nyilvántartásba vétel jogalapját az AB határozat, illetve annak [6] indokolása nem teremtette meg, az alkotmánybírósági határozatok mindenkire kötelező voltát nem vitatta, de az alperes csak konkrét jogszabályi rendelkezések alapján járhat el. Ennek megfelelően országgyűlési döntés hiányában - az alperes sem az Országgyűlés által elismert egyházak
- július 31-ig vezetett, sem a bevett egyházak
- augusztus 1-jétől hatályos nyilvántartásába nem veheti fel a felperest, mivel annak jogszabályi feltételei hiányoznak. Ez nincs összefüggésben az Alkotmánybíróság azon megállapításával, mely szerint a határozata által érintett vallási közösségek nem veszítették el az egyházi jogállást. Az alperes a jogerős ítélet indokolásának megváltoztatásának iránti kérelme körében előadta, az ítélet több ellentmondást is tartalmaz, így vitatta a
- oldal második bekezdésében és utolsó bekezdésében foglaltakat. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Okfejtése szerint a támadott ítélet nem jogszabálysértő. Az alperes határozata és a bíróság előtti érvelése teljes mértékben megkerüli az AB határozatból következő jogalkalmazói kötelezettséget, és a hatályban maradt egyházügyi jogszabálynak olyan értelmezésével tagadja meg a felperes nyilvántartásba vételét, amely nem csupán az Alkotmánybíróság határozatának szó szerinti értelmével, de az abban foglalt alkotmányos megfontolásokkal is szöges ellentétben áll. A Kúria döntése és jogi indokai [7] [8] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A Pp.
- §
(1)és
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [9] A Kúria rámutat arra, az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból téves jogi következtetésre jutott, döntésével és annak indokaival a legfelsőbb bírói fórum nem ért egyet. [10] A Kúria a Kfv.II.37.893/2015/
- számú ítéletében a jelen perbelivel azonos jogkérdésben döntött. A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa mindenben osztja ezen ítéletben foglaltakat, az abban írtaktól nem kíván eltérni. [11] E szerint az OGY. határozat
- február 29-én a felperes egyházkénti elismerését elutasította. Az AB határozat úgy rendelkezett, hogy az Ehtv.
- §
(2)bekezdése alaptörvényellenes, ezért a hatályba lépéstől kezdve nem alkalmazható. Ezzel a felperesre nézve rendezetlen jogi helyzet állt elő, amelyben az egyházi jogállása értelmezhetetlen volt. Az a felperesi fevetés, hogy az AB határozat indokolásának
- pontjában az Alkotmánybíróság megteremtette volna a kötelező nyilvántartásba vétel jogszabályi alapját téves. A Kúria többi ítéletében rámutatott, az AB határozatban foglalt jogszabályi rendelkezések megsemmisítése ellenére a felperes egyházi jogállását nem nyerte vissza, az pusztán az AB határozatból nem vezethető le. Az Alkotmánybíróság is rögzítette, hogy a miniszteri bejegyzés csak dekleratív jellegű, így az egyházi jogállásukat megtartott vallási közösségeket nyilvántartásba kell venni. A felperes nem tartotta meg egyházi jogállását, az
- január 1-jén megszűnt. A bekövetkezett jogszabályváltozások, azok visszamenőleges megsemmisítése ellenére azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy időközben a bírósági nyilvántartásba vétel módja is megváltozott. Ezzel már a korábbi feltételek maradéktalan érvényesülése is megszűnt, továbbá az AB határozat sem írt elő az Országgyűlés számára jogalkotási kötelezettséget a korábbi egyházi jogállás újraszabályozására. [12] A kérelem benyújtásakor az Ehtv., mint az elismerést megalapozó jogszabályi rendelkezés hiányában az alperes nem volt abban a helyzetben, hogy a nyilvántartásba vétellel az egyházi jogállást létrehozza. A jogalkotó ezt a hiányt a
- évi CXXXIII. törvénnyel pótolta, bevezette a vallási közösség jogállást, illetve a bevett egyház fogalmát. A felperes nyilvántartása
- szeptember 1-jétől a miniszter általi közzététellel rendezett. Az alperes - figyelemmel arra, hogy az AB határozat az Ehtv.
- §
(4)bekezdését,
- és
- §-át nem semmisítette meg - a felperest az Országgyűlés döntésének hiányában nyilvántartásba venni nem tudta. [13] Hangsúlyozandó az is, hogy a nyilvántartásba vételről való döntés meghozatalakor a hatályos szabályok alkalmazása nem volt mellőzhető. Az elsőfokú bíróság tévedésben volt azért is, mert az Alaptörvény VII. cikke a határozathozatal idején úgy rendelkezett, hogy vallási közösségek léteznek, amelyeket az Országgyűlés sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el és amelyekkel az állam a közösségi célok érdekében együttműködik. Az Alaptörvény VII. cikke a jogerős ítélet meghozatalakor a bevett egyházat és a vallási közösséget nevesítette, az egyházi jogállást nem ismerte, így annak nyilvántartásba vételére sem a döntéshozatalkor, sem a megismételt eljárásban nem volt jogszabályi lehetőség. [14] Az elsőfokú bíróság jogszabályi háttér nélkül, az AB határozat kiterjesztő értelmezésével hozta meg döntését, figyelmen kívül hagyta a Pp.
- §
(1)bekezdését. [15] A Kúria jelen ítélet tartalmára tekintettel az alperesnek az elsőfokú ítélet indokolása megváltoztatására vonatkozó másodlagos kérelméről a döntést mellőzte. [16] A felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(4)bekezdésére tekintettel hatályon kívül helyezte és a felperes alaptalan keresetét elutasította. Az döntés elvi tartalma [17] Az Alkotmánybíróság határozata hiányzó jogszabályi rendelkezéseket nem pótol, így az egyházkénti nyilvántartásba vétel jogszabályi feltételeinek teljesítése hiányába az erre irányuló kérelmet el kell utasítani. Záró rész [18] A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében köteles az alperes részére felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. A feljegyzett kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az 1990. évi XCIII. törvény 43. §
(3)bekezdésére és 50. §
(1)bekezdésére, valamint a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-ára figyelemmel - mivel a felperes személyes illetékmentes - az állam viseli. [19] A felülvizsgálati bíróság döntését a Pp.
- §
(1)bekezdésére tekintettel tárgyaláson kívül hozta meg. [20] A jogerős ítélet ellen a Pp. 271. §
(1)bekezdése e) pontjára figyelemmel nincs helye felülvizsgálatnak. Budapest,
- március
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Dobó Viola s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő