← Magyarország

Gf.40433/2015/6 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 27.Gf.40.433/2015/

  1. szám A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Szerencsés Angéla ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Radnay Eszter ügyvéd és dr. Barra Balázs ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a ....Törvényszék
  2. június
  3. napján kelt ...../
  4. számú ítélete ellen a felperes által
  5. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy mellőzi az elsőfokú ítélet indokolása
  6. oldalának első és második bekezdését. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 31.750 (harmincegyezerhétszázötven) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes alapítói a felperes, valamint K. és T., mindhárman 1-1-1 millió forint értékű törzsbetéttel. A tagok azonos, 100-100-100 szavazattal rendelkeztek. A társaság
  7. május 26-án taggyűlést tartott, amelyen meghozta a
  8. és 10/2011.(05.26.) számú határozatokat arra vonatkozóan, hogy K., illetve T. tag 1-1 millió forint értékű üzletrészéből 100100 ezer forint összegű üzletrészt ajándékozás címén ingyenesen át kíván ruházni K.-né és Sz.-né részére. A határozatok alapján a társasági szerződést módosították, a társaságnak öt tagja lett. A tagváltozást a cégbíróság
  9. január
  10. napján a cégnyilvántartásba bejegyezte. A felperes a határozatok hatályon kívül helyezése iránt pert indított. A....Törvényszék a
  11. július
  12. napján kelt ...../
  13. számú ítéletével a fenti taggyűlésen hozott - így a
  14. és
  15. sorszámú taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte. A .... Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a .../
  16. számú ítéletével helybenhagyta. A másodfokú bíróság meghagyta az elsőfokú bíróságnak, hogy a jogerős ítéletet küldje a .....Törvényszék Cégbíróságának, amely az alperes törvényes működésének helyreállítása érdekében hivatalból folytasson le törvényességi felügyeleti eljárást. Ezek után a ..... Törvényszék Cégbírósága felhívta az alperest a törvényes működés helyreállítására, figyelemmel arra, hogy K.-né és Sz.-né tagok cégnyilvántartásba történt bejegyzése törvénysértő volt. Az alperes társaság ügyvezetői K. és T.
  17. március 4-én kelt meghívóval a taggyűlést
  18. március 20-ára hívták össze, a taggyűlésre K.-nét és Sz.-nét, mint tagokat is meghívták. A taggyűlés napirendjén szerepelt a társaság székhelyének módosítása, döntés az új Ptk. hatálya alá helyezkedésről, a társaság felperes neve taggal szembeni követelése peres úton történő érvényesítésének jóváhagyása, illetve a társaság T. taggal szembeni követelése peres úton történő érvényesítésének jóváhagyása. A taggyűlésen három tag jelent meg: a felperes (100 szavazattal), K. (90 szavazattal) és T. (90 szavazattal), így az üzletrészek 93,33%-a képviseltette magát, ezért megállapították, hogy a taggyűlés határozatképes. A taggyűlésen a felperes „nem" szavazata mellett módosították a társaság székhelyét, áttértek az új Ptk. hatálya alá, jóváhagyták a felperes neve taggal szembeni követelés peres úton történő érvényesítését, míg elvetették a határozati javaslatot a T. taggal szembeni követelés peres úton történő érvényesítésével kapcsolatban. A felperes
  19. április 17-én benyújtott keresetében kérte a
  20. március 20-ai taggyűlésen hozott 1-
  21. számú határozatok hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben való marasztalását. Előadta, hogy az alperes ügyvezetői a taggyűlés összehívásakor tudomással bírtak a .....Ítélőtábla .../
  22. számú jogerős ítéletéről, ezért a perbeli taggyűlésen a felperesen kívüli tagok a határozatképesség megállapításánál teljes jogú tagként nem voltak figyelembe vehetők, ténylegesen K. és K.-né, valamint T. és Sz.-né a társasággal szemben egy-egy tagnak számítottak, jogaikat kizárólag közös képviselőjük útján gyakorolhatták volna. A perbeli taggyűlésen meghozott határozatok ezért jogszabálysértőek, mivel a taggyűlés nem volt határozatképes, a K. és T. által leadott szavazatok nem vehetők figyelembe. Kereset jogalapjaként a Gt.46.§

(2)bekezdése, 20.§
(6)bekezdése, 122.§
(1)és
(2)bekezdése, illetve 142.§
(2)bekezdésére hivatkozott. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a kereset idő előtti, mert a törvényes működés helyreállítására vonatkozó cégbírósági végzést a perbeli taggyűlés megtartásának időpontjában az alperes még nem kapta kézhez. A perbeli taggyűlés időpontjában a cégnyilvántartás a tagok rovatban mind az öt tagot feltüntette, így a taggyűlés összehívására és megtartására szabályszerűen került sor. A felperes a változásbejegyzés tárgyában hozott cégbírósági végzés Cégközlönyben történő közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül indíthatott volna pert, ez a jogvesztő határidő
  1. április
  2. napján letelt. Kérte a kereset elutasítását azért is, mert a cégbíróságnak a törvény működés helyreállítására történő felhívó végzése alapján az alperes
  3. május 13-án bejelentette a
  4. május
  5. napjától hatályos új tagi összetételt, csatolta az azt tartalmazó hatályos tagjegyzéket és bejelentette a közös tulajdonú üzletrészeket.
  6. május 29-én ennek alapján új taggyűlést hívott össze, amelynek napirendi pontja a
  7. március 20-ai taggyűlésen elfogadott határozatok megerősítése volt. Vitatta, hogy a perbeli taggyűlés összehívása, illetve megtartása jogellenes lett volna. A közös tulajdonú üzletrészek létrejöttét nem tekintette a perbeli taggyűlés összehívása, illetve megtartása előfeltételének. A peres eljárás folyamatban léte alatt az alperes a .... Törvényszék Cégbíróságának hiánypótló végzésére tekintettel a közös tulajdonú üzletrészek bejegyzésére vonatkozó kérelmét megváltoztatta, bejelentette, hogy a közös üzletrész létrehozására vonatkozó ügyleti szándékukat a társaság érintett tagjai már nem tartják fenn, így a kérelmük az volt, hogy a cégbíróság az alapításkori három tagot jegyezze vissza a cégjegyzékbe. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 50.000 forint + ÁFA elsőfokú eljárásban felmerült perköltséget. Ítélete indokolásában az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az alperes által hivatkozott Ctv.65.§
(1)bekezdése alapján indítható per tekintetében a felperes kereshetőségi joggal nem rendelkezett, ezért az alperesnek ez a hivatkozása nem volt helytálló. Megállapította, hogy a perbeli taggyűlés összehívása és megtartása szabályszerű volt, az nem volt törvénysértő arra tekintettel, hogy a taggyűlésre Sz.-nét és K.-nét, mint tagokat hívták meg, különös figyelemmel arra, hogy a taggyűlésen ők nem is vettek részt. Megállapította azt is, hogy a Gt.142.§
(2)bekezdésére figyelemmel a taggyűlés határozatképes volt. A perbeli taggyűlésen a három tag, mint teljes jogú tag részvétele megfelelő volt, a taggyűlés szabályszerű lefolytatásához és a határozathozatalhoz. Az a körülmény, hogy K. és T. tag üzletrészét és szavazati arányát a ténylegesnél kisebb mértékben vették figyelembe, nem befolyásolja azt, hogy a taggyűlésen az egyszerű szótöbbség alapján érvényes határozat volt hozható. Nem osztotta a felperesnek azt az álláspontját, hogy kizárólag a közös üzletrész tulajdonosok közös képviselőit lehetett volna a határozatképesség megállapításakor figyelembe venni, illetve hogy kizárólag a közös képviselők szavazhattak volna. Utalt arra, hogy a ..... Ítélőtábla jogerős ítéletében nem mondta ki, hogy közös üzletrész jött létre. Végül ítélete indokolásának 7. oldala első és második bekezdésében az elsőfokú bíróság a Gt.9.§
(2)bekezdése és a Ptk.4.§
(1)bekezdésében foglaltakra hivatkozott, rögzítve, hogy a gazdasági társaságok személyegyesítő jellege okán elkerülhetetlen bizonyos mértékű személyes konfliktus, azonban az elsődleges cél a társaság működésének biztosítása és elősegítése, amelynek keretében akár jogi képviselőn keresztül - a kölcsönös együttműködést a feleknek meg kell valósítani. Az ítélet ellen, annak megváltoztatása és a kereset teljesítése érdekében a felperes terjesztett elő fellebbezést, felvetve az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének lehetőségét is a Pp.252.§
(2)bekezdése, illetve
(3)bekezdése alapján. Másodlagosan amennyiben az elsőfokú bíróság az elsődleges fellebbezésének nem ad helyt, kérte az elsőfokú ítélet akként történő megváltoztatását, hogy mellőzze a másodfokú bíróság az ítélet indokolásából, annak
  1. oldal
  2. és
  3. bekezdését. Kérte továbbá az alperes perköltségben való marasztalását. Fellebbezésében a felperes arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást pontatlanul állapította meg a
  4. és 10/2011.(05.26.) számú taggyűlési határozatok tartalma, a tagváltozást bejegyző végzés kelte, illetve a felperes
  5. június
  6. napján benyújtott keresetével támadott taggyűlési határozatok dátuma tekintetében. A felperes álláspontja szerint az ajándékozási szerződésekre tekintettel
  7. május
  8. napján közös üzletrész tulajdon jött létre és állt fenn az érintett üzletrészeken a
  9. március 20-ai taggyűlés összehívásakor, továbbá a megtartásakor is. Tévesen állapította meg ezért az elsőfokú bíróság, hogy a
  10. március
  11. napjára összehívott taggyűlés határozatképes volt, valamint hogy a taggyűlésen három tag jelent meg, felperes neve 100, K. 90 és T. 90 szavazattal. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság iratellenesen és a per érdemi elbírálására kiható lényeges eljárási jogszabálysértéssel hagyta figyelmen kívül azt a tényt, hogy a
  12. március 20-ai taggyűlés összehívásakor, illetve megtartásakor K.-né, valamint Sz.-né a társaságban ténylegesen a Gt.122.§
(1)bekezdése szerinti közös tulajdonú üzletrész résztulajdonosai voltak, az üzletrész átruházási szerződések létrejötte, fennállása ugyanis a korábban folyamatban volt perben nem volt vitatott, mint ahogy az sem, hogy a
  1. március 20-án megtartott taggyűlés összehívásakor, továbbá annak megtartásakor is hatályosak voltak ezek a szerződések. Hivatkozott a .... Ítélőtábla ...../
  2. számú jogerős ítéletére, amely megállapította, hogy „a társaság és tagok számára egyértelműnek kellett lennie, hogy Sz.-né és K.-né önálló tagsági jogviszonnyal nem rendelkeznek. Álláspontja szerint a .... Ítélőtábla .../
  3. számú ítéletének megállapításai egyértelműen rögzítették, hogy az üzletrész felosztásának hiányában az üzletrész egy meghatározott hányadának átruházása eredményeként közös tulajdonú üzletrész jött létre, ezért a közös üzletrész tulajdonosai a társasággal szemben egy tagnak számítottak, akik ez okból tagi jogaikat önállóan nem gyakorolhatták, kizárólag közös képviselőjük útján vehettek volna részt a taggyűlésen. K.-nét, K.t, Sz.-nét és T.t ezért teljes jogú tagként nem lehetett volna meghívni a taggyűlésre, amelyre figyelemmel a taggyűlés összehívása nem minősül szabályosnak. A Gt.20.§
(3)bekezdése alapján a nem szabályszerűen összehívott taggyűlésen akkor lehetett volna szavazni, ha valamennyi tag jelen van és a taggyűlés megtartásához, valamint annak napirendjéhez hozzájárul, ez a feltétel azonban nem teljesült a 2015. március 20-ai taggyűlésen. Tévesnek tartotta az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását is, hogy a taggyűlés határozatképes volt, utalva arra, hogy kizárólag szabályszerűen összehívott taggyűlésen hozható határozat, kizárólag a szabályszerűen összehívott taggyűlés lehet határozatképes. Előadta azt is, hogy teljes mértékben téves és megalapozatlan, illetve irreleváns az elsőfokú ítéletben foglalt, a Ptk.4.§
(1)bekezdésével kapcsolatos, a perhez nem tartozó, alaptalan elsőfokú érvelés, mert a Gt.45.§-ában a társaság tagjai részére biztosított keresetindítási jog gyakorlása nem valósít meg a Ptk.4.§
(1)bekezdésébe ütköző magatartást. Kérte ezért az elsőfokú ítélet indokolásának
  1. oldal
  2. és
  3. bekezdését, mint az ügyhöz nem tartozó, téves megállapításokat mellőzni. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására és a felperes perköltségben való marasztalására irányult. Hivatkozott arra, hogy a székhelyáthelyezés tárgyában történt határozathozatal [4/2015.(03.20.)] időpontjában az alperes nem tudott a .....Cégbíróság Cgt..../
  4. sorszámú határozatáról és a felperes sem tiltakozott a taggyűlés megtartása vagy a határozathozatal ellen, így az a Gt.20.§
(4)bekezdése alapján megtartható volt. A
  1. március 20-ai taggyűlésen a felperes ugyanis csak a
  2. napirendi pont (az új Ptk-ra való áttérés) tárgyalása során tájékoztatta a jelenlévőket a cégbíróság végzéséről, amelynek hivatalos kézbesítése
  3. május 8-án történt meg az alperes részére. Ezt követően az alperes haladéktalanul eljárt annak érdekében, hogy eleget tegyen a cégbíróság felhívásának. Ennek következményeként a cégbíróság a
  4. május
  5. napjával a Cg..../
  6. számú határozatával elrendelte Sz.-né és K.-né törlését a cég tagjai közül a cégnyilvántartásból. Hivatkozott arra, hogy téves az a felperesi okfejtés, hogy
  7. március
  8. napját megelőzően az alperest konkrét bírósági felhívás hiányában intézkedési kötelezettség terhelte volna, figyelemmel arra, hogy a .... Ítélőtábla a .../
  9. számú ítéletével a
  10. május 27-én létrejött adásvételi szerződéseket nem minősítette érvénytelennek, csupán az üzletrészek felosztására vonatkozó
  11. és 10/2011.(05.26.) számú taggyűlési határozatokat helyezte hatályon kívül. Az alperes számára nem volt egyértelmű, hogy van-e bármilyen, a tagjegyzéket érintő további intézkedési kötelezettsége az érvényesen létrejött és teljesedésbe ment ajándékozási szerződésekkel összefüggésben. A .... Törvényszék Cégbírósága a Cgt..../
  12. számú végzésével hívta fel a társaságot a törvényes működés helyreállítására, amely végül a cégbíróság konkrét iránymutatásának megfelelően meg is történt. Amint az a .....Törvényszék Cégbírósága Cg..../76., illetve
  13. számú végzéseiből utóbb kitűnt, a cégbíróság nem osztotta a felperesnek azt az álláspontját, hogy közös tulajdonú üzletrészek jöttek létre, így az alperestől sem volt elvárható, hogy a cégbíróság konkrét útmutatása nélkül ekként járjon el. Utalt arra, hogy a felperes törvényes jogainak nem rendeltetésszerű gyakorlásával a jelen perrel függő és bizonytalan jogi helyzetet idéz elő - cégbíróság által bejegyzett tényleges székhely hiányában - ténylegesen veszélyezteti, illetve végső soron ellehetetleníti a társaság törvényes működését. A fellebbezés nem megalapozott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást annyiban pontosítja, hogy a felperes
  14. június 23-án a .... Törvényszékhez a
  15. május 26-án megtartott taggyűlésen hozott határozatok hatályon kívül helyezése iránt nyújtott be keresetet. A
  16. június
  17. napján kelt taggyűlési jegyzőkönyv alapján a
  18. és 10/2011.(05.26.) számú taggyűlési határozatokat a cégbíróság
  19. június 27-én kelt Cg..../
  20. számú végzésével jegyezte be a cégjegyzékbe. Az így pontosított, egyebekben helyesen megállapított tényállás alapján helytálló az elsőfokú bíróság által levont jogi következtetés és az elsőfokú bíróság érdemi döntése is. A felperes arra alapította a fellebbezését, hogy a
  21. május
  22. napján kelt üzletrész átruházási szerződések folytán K.-né és K., valamint Sz.-né és T. között közös tulajdonú üzletrész jött létre. Ezt az álláspontot a másodfokú bíróság nem osztotta. Az üzletrész átruházása szerződéses ügylet, amire a megkötésekor hatályos
  23. évi IV. törvény (Ptk.) szabályait kell alkalmazni. A Ptk.205.§
(1)bekezdése szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Azt kellett tehát vizsgálni a bíróságnak, hogy feleknek akarata arra irányult-e, hogy két közös tulajdonú üzletrész jöjjön létre. Bár a peres iratok között a
  1. május
  2. napján kelt üzletrész ajándékozásra vonatkozó szerződések nem találhatók meg, a rendelkezésre álló iratok alapján mégis megállapítható volt, hogy a szerződő feleknek a szerződés megkötésekor nem volt közös tulajdon létrehozására irányuló akarata. A ...Törvényszék .../
  3. számú ítélete a tényállásban rögzítette (
  4. oldal 5.,
  5. bekezdés), hogy „A taggyűlés K. társasági tag 1.000.000 forint törzsbetétet képviselő 33,3% mértékű üzletrészének, egy 900 forint törzsbetétet képviselő 30% mértékű és egy másik 100.000 forint törzsbetétet képviselő 3,3% mértékű üzletrészre történő felosztásához hozzájárul K.társasági tag és édesanyja, K.-né közötti üzletrész átruházási szándékra figyelemmel. K. társasági tag 100.000 forint törzsbetétet képviselő 3,3% mértékű üzletrész ajándék címén ingyenesen át kíván ruházni édesanyjára". A 10/2011.(15.26.) számú határozat szerint „A taggyűlés T. társasági tag 1.000.000 forint törzsbetétet képviselő 33,3% mértékű üzletrészének egy 900.000 forint törzsbetétet képviselő 30% mértékű és egy másik, 100.000 forint törzsbetétet képviselő 3,3% mértékű üzletrészre történő felosztásához hozzájárul T. tag és édesanyja, Sz.-né közötti üzletrész átruházási szándékra figyelemmel. T. tag 100.00 forint törzsbetétet képviselő 3,3% mértékű üzletrész ajándékozás címén ingyenesen át kíván ruházni édesanyjára". Az utóbb hatályon kívül helyezett határozatok tartalmából megállapítható, hogy a szerződést kötő felek szándéka nem közös tulajdonú üzletrész létrehozására, hanem az üzletrészek felosztását követően önálló üzletrész átruházására irányult. A .... Törvényszék és a .... Ítélőtábla a felosztásra vonatkozó határozatokat éppen azért találta jogszabálysértőnek, mert előbb történt az üzletrész felosztása és ezt követően kívánták a felek a már felosztott üzletrészt, illetőleg a felosztás után létrejött üzletrészeket átruházni. A ..... Ítélőtábla ítéletének indokolásában kifejtette (..../
  6. számú ítélet
  7. oldal utolsó bekezdés), hogy az üzletrész felosztás az ahhoz való taggyűlési hozzájárulás megadása a Gt.141.§
(2)bekezdés h) pontja szerint utólagos jellegű, a felosztás jogi intézményének céljára és rendeltetésére figyelemmel. A taggyűlés erre vonatkozó döntését meg kell előzzék a Gt.130.§
(1)bekezdésében megjelölt esetkörök, az öröklés, a jogutódlás, illetőleg átruházás esetén maga a jogügylet, amely közös tulajdont hoznak létre az üzletrészen a Gt.122.§-a szerint. Az üzletrész felosztását tehát nem előzte meg az üzletrész tulajdoni hányadának átruházására irányuló kölcsönös és egybehangzó akaratot magában foglaló szerződéses jogügylet. Az elsőfokú eljárás iratai között található az alperes
  1. sorszámú előkészítő iratához A/4 szám alatt mellékelt irat szerint K. illetve K.-né, valamint T. és Sz.-né bejelentették a cégbíróságnak, hogy a közöttük
  2. május
  3. napján létrejött ajándékozási szerződést akként módosították, hogy az ajándékozó és a megajándékozott viszonylatában egy 1.000.000 forint névértékű közös tulajdonú üzletrész jött létre, amely 9/10 arányban K. arány, 1/10 arányban K.-né, illetve 9/10 arányban T. és 1/10 arányban Sz.-né közös tulajdonát képezi. A bejelentés
  4. május
  5. napján kelt. Utóbb a szerződő felek a cégbíróság iránymutatására tekintettel a közös tulajdon bejegyezése iránti kérelmüket visszavonták. Ebből is megállapítható, hogy a
  6. május
  7. napján megkötött üzletrész ajándékozásra vonatkozó szerződések a rendelkezésre álló adatok alapján önálló üzletrészek átruházására irányultak. Az üzletrész felosztására vonatkozó taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezését követően a cégbíróság felhívására a törvényes működés helyreállítása érdekben a szerződő felek a
  8. május 27-én megkötött szerződéseiket akként módosították, hogy közös tulajdon jött létre, ezt azonban a cégbíróság nem fogadta el és az eredeti állapot helyreállítására hívta fel az alperest. Mindezekre figyelemmel megállapítható, hogy közös üzletrész létrehozására irányuló szerződési akarat nem volt, nem jött létre közös tulajdonú üzletrész, a társaság tagjai azok a személyek voltak, akik a
  9. március 20-ai taggyűlésen jelen voltak és akik a határozatok meghozatala során szavaztak. Az elsőfokú bíróság így helytállóan állapította meg, hogy mind a taggyűlés összehívása, mind annak megtartása szabályszerű volt, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának
  1. oldal
  2. és
  3. bekezdésében helyesen, a törvényben foglaltakkal összhangban állapította meg, hogy a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni, illetve hogy a gazdasági társaságok tagjainak a társaság működésének biztosítása és célja elérésének elősegítése érdekében ugyancsak együtt kell működnie. Mindezeknek a megállapításoknak azonban a kereset elbírálása szempontjából nem volt jelentősége, ezért ezeket a másodfokú bíróság az ítélet indokolásából mellőzte, rámutatva ugyanakkor arra, hogy a fellebbezéssel ellentétben ezek az elsőfokú bíróság által tett megállapítások nem tévesek. A sikertelenül fellebbező felperes perköltséget nem igényelhet és a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján köteles a másodfokú eljárásban felmerült perköltség - így az általa előlegezett fellebbezési eljárási illeték és az alperest képviselő ügyvéd másodfokú eljárásban felmerült munkadíjának - viselésére, amelynek mértékét a másodfokú bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3),
(5)és
(6)bekezdése, valamint 4/A.§-a alapján állapította meg. Pécs,
  1. március
  2. Dr. Zóka Ferencs.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Kutasi Tünde s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.