Bf.176/2011/14 – Balassagyarmati Törvényszék

Nógrád Megyei Bíróság Balassagyarmat

1. Bf. 176/2011/
2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Nógrád Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Balassagyarmaton a
3. év december hó
4. napján megtartott fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő í t é l e t e t. A fegyveresen elkövetett rablás bűntettének kísérlete miatt ... ellen indított büntetőügyben az Egri Városi Bíróság
5. B. 575/2010/
6. számú ítéletét megváltoztatja annyiban, hogy a kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által
7. január
8. napjától őrizetbe töltött időt számítja be. Az összesen 397.930.- /Háromszázkilencvenhétezer-kilencszázharminc/ forint bűnügyi költségből, 372.
9. /Háromszázhetvenkettőezer-négyszázhatvan/ forintot köteles a vádlott a Magyar Államnak megfizetni; a további 25.470.- /Huszonötezernégyszázhetven/ forint bűnügyi költséget a Magyar Állam viseli. Az elsőfokú bíróság ítéletét egyebekben helybenhagyja. A másodfokú eljárásban felmerült 30.000.- /Harmincezer/ forint bűnügyi költséget a vádlott köteles a Magyar Államnak megfizetni. ... vádlott által a
10. július
11. napjától a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja. Az ítélet ellen további fellebbezésnek helye nincs. I n d o k o l á s: Az Egri Városi Ügyészség a
12. május
13. napján kelt B. 154/2007/
14. számú vádiratában ... ellen a Btk.
15. § /1/ bekezdésébe ütköző és a /3/ bekezdés a./pontja szerint minősülő fegyveresen elkövetett rablás bűntettének kísérlete miatt emelt vádat. Az Egri Városi Bíróság a
16. április
17. napján kelt
18. B. 401/2007/
19. számú ítéletével ... vádlottat az ellene fegyveresen elkövetett rablás bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól felmentette. A Heves Megyei Bíróság a
20. november hó
21. napján kelt Bf. 273/2008/
22. számú végzésével az Egri Városi Bíróság fenti ítéletét megalapozatlanság okából hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az Egri Városi Bíróság a megismételt eljárás során a
23. február hó
24. napján kelt
25. B. 4/2009/
26. számú ítéletével ... vádlottat az ellene fegyveresen elkövetett rablás bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól ismét felmentette. A Heves Megyei Bíróság a
27. június hó
28. napján kelt Bf. 182/2010/
29. számú ítéletével az Egri Városi Bíróság
30. B. 4/2009/
31. számú ítéletét megalapozatlanság okából ismételten hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. Az Egri Városi Bíróság a másodszori megismételt eljárás eredményeképpen a
32. március hó
33. napján kihirdetett
34. B. 575/2010/
35. számú ítéletével ... vádlottat bűnösnek mondotta ki a Btk. 321 § /1/ bekezdésébe ütköző és a /3/ bekezdés a./pontja szerint minősülő rablás bűntettének kísérletében, amiért – mint többszörös visszaesőt – 7 év fegyházbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte, kizárta a feltételes szabadság kedvezményéből, és a Gyöngyösi Városi Bíróság
36. B. 236/
37. számú ügyben engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette. Az Egri Városi Bíróság rendelkező részben megjelölt bűnösséget megállapító ítélete ellen a vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. A Heves Megyei Főügyészség a B. 893/2011/1-I. számú átiratában a védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartva kifejtette: az elsőfokú bíróság az ügyet kellően felderítette, a bizonyítékok logikus és ésszerű értékelésével helyes, megalapozott tényállást állapított meg. A védelmi fellebbezések valójában az elsőfokú bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét támadják, amely megalapozott tényállás esetén nem vezethet eredményre. A megalapozott tényállásból a bűnösségre vont következtetés okszerű, az elbírált cselekmény minősítése törvényszerű, a vádlottal szemben kiszabott fő- és mellékbüntetés pedig arányban áll a bűncselekmény tárgyi súlyával, a vádlott személyi társadalomra veszélyességével és a helyesen értékelt bűnösségi körülményekkel. Minthogy az ítélet valamennyi rendelkezése törvényes, annak helybenhagyását indítványozta. A Fővárosi Ítélőtábla a
38. Bkk. 10776/2011/
39. számú végzésével ... vádlottnak a Heves Megyei Bíróság kizárására irányuló kérelme alapján a Heves Megyei Bíróságot, mint másodfokú bíróságot az ügy elbírálásából kizárta és eljáró másodfokú bíróságként a Nógrád Megyei Bíróságot jelölte ki. A Nógrád Megyei Bíróság a
40. év július
41. napján meghozott
42. Bf. 176/2011/
43. számú végzésével ... vádlott előzetes letartóztatását a másodfokú eljárás befejezéséig, de legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig elrendelte. A Fővárosi Ítélőtábla a
44. Bkf. 10940/2011/
45. számú végzésével a Nógrád Megyei Bíróság
46. Bf. 176/2011/
47. számú – ... vádlott előzetes letartóztatását elrendelő – végzését helybenhagyta. A fellebbezési tárgyalás eredményeképpen a védő kifejtette: kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy a vádlott követte el a bűncselekményt, minthogy a szakértők a meghallgatásuk során több kérdésben bizonytalanok voltak. A felvételeken látható középbarna színű cipő nem egyezik meg azzal a cipővel, amelyet a vádlott az elfogásakor viselt, hiszen ez a cipő fekete vagy sötétkék lehetett. Hivatkozott továbbá a védő újólag arra is, hogy ... , aki szemtől-szembe találkozott a bűncselekmény elkövetőjével, kétséget kizáró bizonyossággal nem tudta azonosítani az elkövető személyét a vádlottal. Mindezek alapján a vádlottnak elsődlegesen bűncselekmény hiányában, másodlagosan pedig bizonyíték hiányában történő felmentését indítványozta. A másodfokú bizonyítás lefolytatása eredményeképpen a Nógrád Megyei Főügyészség képviselője az ítélet helybenhagyását indítványozta. A védelmi fellebbezések alaptalanok. A kijelölés alapján eljáró Nógrád Megyei Bíróság a Be.
48. § /1/ bekezdése alapján bírálta felül a fellebbezéssel támadott ítéletet és az azt megelőző eljárást. A
49. október
50. napján megtartott nyilvános ülésen a megyei bíróság az ügyet tárgyalásra utalva, bizonyítás felvételét rendelte el, a tárgyalásra megidézte Smid Benedek és Oszterág János szakértőket, tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság Smidt Benedek szakértő meghallgatása előtt nem tisztázta, hogy nincs-e vele szemben kizáró ok, és a Be.
51. § /1/ bekezdésének kötelező rendelkezése ellenére nem figyelmeztette a szakértőt a hamis szakvéleményadás következményeire. A Nógrád Megyei Bíróság a tárgyaláson részletesen meghallgatta Smid Benedek és Oszterág János szakértőket. Smid Benedek szakértő az írásban nyilvánított szakvéleményét változatlanul fenntartotta és kellőképpen megmagyarázta. Kifejtette: a biztonsági kamera felvételein az elkövető fején látható fényes folt valamilyen irányított fényű fényforrás és a pénzváltó biztonsági üvegének fénytöréséből származhat, a fénycsóva által behatárolt területen jelentkező túlexpozíció következménye lehet; a szakértő véleménye szerint az elkövető nem volt kopasz, a fényes folt voltaképpen túlexpozíció következménye. A szakértő megállapította: a vádlott kezéről készült kesztyűs felvétel, valamint a biztonsági kamera által rögzített, az elkövető kezén lévő kesztyű hasonlóságot mutat. A biztonsági kamera által rögzített képen a felvételen szereplő férfi kezében tartott fegyvernek látszó tárgy és a vádlottól lefoglalt játék pisztoly szintén mutat hasonlóságot. A szakértő szerint az is megállapítható, hogy ... vádlott balkezes és a biztonsági kamera által rögzített felvételen látott elkövető is a bal kezében tartja a fegyvert. A szakértő rámutatott arra, hogy az elkövetőről készült képek, valamint a vádlottról az elfogás után készített fényképek összevetése alapján megállapítható, hogy a sötét színű bőrkabát fazonja, hossza, ujjának passzé része, hónaljmagasságban a cipzáros zsebei, a farmernadrág fazonja, hossza, a fejforma, az egyenes hajvonal, a magas homlok és szögletes áll, szintén nagymértékű hasonlóságot mutat. A védői észrevétel kapcsán Oszterág János szakértő megállapította, hogy a vádlott az elfogásakor barna színű cipőt viselt, és a felvételen látható cipő pedig sötét színű volt, ez alapján „feltételezhető, hogy ez nem ugyanaz a cipő”. A megyei bíróság etekintetben a szakértő megállapítását nem osztotta. A megyei bíróság álláspontja szerint ugyanis, az általános élettapasztalat alapján, a gyenge minőségű kamerafelvételt, az adott fényviszonyokat, az árnyékolás lehetőségét figyelembe véve, nem lehet arra a megállapításra eljutni, hogy a felvételen lévő sötét színű cipő nem azonos azzal a cipővel, amelyet a vádlott az elfogásakor viselt. Kétségtelen, hogy a vádlott a nyomozás során akként nyilatkozott „nem emlékszik, hogy a bűncselekményt ő követte el, ám a tárgyaláson már határozottan tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. A megyei bíróság a másodfokon lefolytatott bizonyítás tükrében egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, és úgy ítélte meg, hogy a terhelő tartalmú bizonyítékok mozaikszerűen kiegészítették egymást, és együtthatásukban elegendő alapot szolgáltattak a vádlott terhére szóló tényállás megállapításához. Nem vitás, hogy ... tanú nem ismerte fel kétséget kizáró bizonyossággal a vádlottban azt a személyt, aki a rablási cselekményt elkövette. A felismerésre bemutatás során ... akként nyilatkozott, hogy ... nagyon hasonlít a bűncselekmény elkövetőjére, ám nagyon rövid ideig nézett az arcába, mert megijedt, illetőleg a riasztót nyomta meg, és a telefonját kereste, ezért nem tudta teljes pontossággal megfigyelni az elkövetőt. Ám azt nyilatkozta, hogy a vádlott „nagyon hasonlít” arra a személyre, aki a rablási cselekményt elkövette. ... a tárgyaláson előadta, hogy a vádbeli cselekmény nagyon rövid ideig tartott, s amikor az elkövető ráfogta a fegyvert, nem mert annak a szemébe nézni, mert nagyon meg volt rémülve. A megyei bíróság ... vallomását életszerűnek és elfogadhatónak tartotta, hiszen a nagyfokú ijedtsége nyilvánvalóan befolyásolta a szubjektív megfigyelés pontosságát, vagyis – az idő rövidségére is figyelemmel - valóban nem volt lehetősége pontosan megfigyelni az elkövetőt. Ugyanakkor nyomatékos terhelő bizonyítékként értékelhető ..., valamint az ő vallomását közvetve alátámasztó ... és ... vallomása. ... ugyanis a büntetőeljárás során mindvégig következetesen állította, hogy felismerte abban a férfiban a vádlottat, akit röviddel a bűncselekmény elkövetése előtt a pénzváltó előtt tartózkodott. ... vallomásának hiteltérdemlőségét erősíti, hogy a tanu kellőképpen megjelölte azt, hogy ...t miről ismerte fel. A megyei bíróság megítélése szerint az ügyben kiemelt jelentősége van Smid Benedek és Oszterág Sándor szakértő véleményének. Kétségtelen, hogy e szakértői vélemény nem kategórikus vélemény, minthogy csak valószínűségi jellegű bizonyítási adatokat tartalmaz, amelyek közvetett bizonyítékként vehetők figyelembe. A szakértők öt mozzanat vonatkozásában is nagyfokú hasonlóságot fedeztek fel a bűncselekmény helyszínén lévő elkövető és a vádlott testi tulajdonságai, illetve ruházati tárgyai és a bűncselekmény során alkalmazott eszköz viszonylatában. Kétségtelen, hogy ezen közvetett bizonyítékok egyenként csupán valószínűséggel engednek következtetni arra, hogy a vádlott volt a bűncselekmény elkövetője, ám ezeknek az együttes előfordulása felerősítette egymást. A közvetett bizonyítékok valószínűségeinek halmozódása ugyanis úgy is értelmezhető, mint az egyes közvetett bizonyítékok esetében a közös végeredménytől eltérő változatok, megoldási lehetőségek véletlen egybeesésének egyre csökkenő és végül elenyésző a valószínűsége. A fentiekben részletezett bizonyítási adatokat egybevetve a megyei bíróság megítélése szerint helyesen járt el az elsőfokú bíróság akkor, amikor a vádlott bűnösségét a terhére rótt bűncselekményben megállapította. A beszerzett bizonyítékok egyenként és összességében történő értékelése, az ésszerű gondolkodás alapján ugyanis valóban arra a következtetésre lehet jutni, hogy a bűncselekményt a vádlott valósította meg. A megyei bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás szabályait egyebekben megtartotta, feltárt és értékelési körébe vont minden olyan bizonyítékot, amely az ügy tárgyilagos megítélése szempontjából lényegesnek mondható. A tényállás megalapozott, tartalmazza az ügy helyes jogi elbírálása szempontjából lényeges tényeket, ezért a másodfokú felülbírálat alapját képezhette (Be.
52. §