…........i Törvényszék cím. …..G............/20....../.... szám A …........i Törvényszék dr. …........, …........ szám alatti pártfogó ügyvéd által képviselt …......., cím..... szám alatti lakos felperesnek – …........, cím............ szám alatti lakos I. r. és …........, cím.......szám alatti lakos II. r. alperesek ellen vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő í t é l e t e t: A törvényszék a felperes keresetét elutasítja. A felperes pervesztessége folytán a részére kirendelt pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. A le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni a Fővárosi Ítélőtáblához, amely fellebbezést – előterjesztése esetén – a …........i Törvényszéken írásban, 3 példányban kell benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe mondani. A Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbező fél számára a jogi képviselet kötelező. A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérelmezhetik. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség vagy a meg nem fizetett illeték viselésére vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalást tart. Indokolás A törvényszék az eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: A felperes
- november 19-től a …......... Kft. alkalmazottja, míg az alperesek
- szeptember 17-től a Kft. képviseletére önállóan jogosult vezető tisztségviselői, egyben tagjai voltak. A ….........i Törvényszék
- november 15-én jogerőre emelkedett Fpk. …...../20....../.... számú végzésével elrendelte a …........Kft. felszámolását. Felszámolóként a …........ Kft-t rendelte ki. A felszámolási eljárás megindításának közzétételére a Közlönykiadó 20....... …...-i online kiadásában került sor. A felszámoló
- október 1-jei fordulónappal elkészítette a felszámolási zárómérleget és zárójelentést, és benyújtotta a törvényszékhez jóváhagyás végett. A zárójelentés szerint az adós Kft. volt vezető tisztségviselői, …........ és …........ a felszámoló felhívása és a törvényszék által velük szemben alkalmazott bírságolás ellenére sem teljesítették a Cstv.
- §-ában foglalt kötelezettségeiket, az adós cég vonatkozásában semmilyen iratanyagot, könyvelési iratot nem adtak át a felszámolónak, fel sem vették vele a kapcsolatot. Ugyanakkor a felszámolás kezdő időpontját megelőző három év egyikében sem tettek eleget az adós vonatozásában az éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségüknek sem. …........i Törvényszék …...G............/20..../.... szám • 2 - A zárójelentés szerint a felszámolás során három hitelező jelentett be hitelezői igényt a felszámolóhoz összesen 3.389.416,- Ft összegben, melynek kielégítésére adósi ismert vagyon hiányában nem volt fedezet. A nyilvántartásba vett hitelezők között a felperes nem szerepelt. Még a fenti záróanyag jóváhagyása tárgyában történt döntéshozatalt megelőzően,
- november 27-én érkezett a ….........i Törvényszék Cégbíróságától az adós Kft. felszámolását végző Balassagyarmati Törvényszékhez a felperes
- november 6-án kelt beadványa, melyen ugyan
- november 6-i keltezés szerepel, azonban a hozzá csatolt levélborítékon lévő postai bélyegző szerint azt a felperes
- november 6-án adta fel a postán a cégbíróságnak címezve és az
- november 8-án érkezett a cégbíróságra, ezért megállapítható, hogy a beadványon az évszám elírásra került. Ezen beadványában a felperes előadta, hogy a részére mint a felszámolás alatt álló Kft. volt alkalmazottja részére a …..M....../20..../.... és 3.M....../.20.../.... számú bírósági határozatokkal megítélt összegeket annak ellenére nem kapta meg, hogy a határozatokat az adós Kft. felszámolójának is megküldte. Az ezen beadványra figyelemmel a Kft. felszámolását végző …........i Törvényszék felhívása alapján a felszámoló
- december 13-án érkezett beadványában az adós felszámolásának befejezése iránti kérelmét visszavonta, csatolta a részére a felperes által megküldött, a …........i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ....M...../20.../.... számú bírósági meghagyását és 3.M....../20.../..... számú ítéletét. A bíróság meghagyás szerint a bíróság a …........ Kft-t a felperes részére a 2011-
- évekre járó 41 nap szabadság megváltásaként bruttó 194.004,- Ft, míg az ítélet szerint a felperest
- november 26-án ért munkahelyi baleset kapcsán 279.000,- Ft háztartási kisegítői költség, 11.550,- Ft közlekedési többletköltség, 3.280,- Ft gyógyászati segédeszköz költség, 2.000,- Ft gyógyszerköltség és 1.500.000,- Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte. Beadványában a felszámoló úgy nyilatkozott, hogy a felperes elmaradt munkabérének lehívását a Bérgarancia Alapból megkezdte.
- június 6-án érkezett a felszámolást végző …........i Törvényszékhez a felszámoló által benyújtott,
- május 30-i fordulónappal elkészített, módosított zárómérleg és zárójelentés, melyben a korábban benyújtotthoz képest annyi változás történt, hogy a felszámoló a zárójelentést kiegészítette annyival, hogy a felszámolási eljárásban egy munkavállaló jelentette be elmaradt munkabér igényét. Mivel az adós társaság nem rendelkezett ezen összegre fedezettel, az a Bérgarancia Alapból került lehívásra és kifizetésre. A Munkaügyi Központ által a nettó bér a volt munkavállaló részére megfizetésre került, valamint átutalásra kerültek a munkavállalót terhelő járulékok is. Erre figyelemmel a nyilvántartásba vett hitelezői igények listáját a felszámoló annyival egészítette ki, hogy a …........ Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja mint hitelező javára, „a” kategóriás felszámolási költségként nyilvántartásba vette a felperesnek a Bérgarancia Alap terhére kifizetett 194.004,- Ft-ot. A felperes ezt követően,
- június 11-én mondta jegyzőkönyvbe kereseti kérelmét az I.r. alperessel mint a …........ Kft. „f.a.” vezető tisztségviselőjével szemben a …........i Városi Bíróságon a Cstv. 33/A. §
(1)bekezdése alapján az ügyvezetői felelőssége megállapítása iránt, előadva, hogy az adós Kft-vel szemben a …........i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság …........i Törvényszék …..G............/20...../..... szám • 3 - ....M......../20..../...... számú jogerős ítélete alapján fennálló követeléseit a felszámolónak bejelentette, aki őt arról tájékoztatta, hogy az I.r. alperes mint volt képviselő nem vette fel vele a kapcsolatot, a követeléssel kapcsolatos iratokat részére nem adta át. A keresetlevelet a ….....i Városi Bíróság megküldte az eljárásra hatáskörrel rendelkező és illetékes …........i Törvényszéknek a BÜSZ 7. §
(2)bekezdése alapján. A keresetlevél a …........i Törvényszéken …...G............./20...... ügyszámon került iktatásra. A …............i Törvényszék
- szeptember 8-án kelt Fpk. …..../20...../...... számú záróvégzésével a …........ Kft. „f.a.” gazdálkodó szervezettel szembeni felszámolási eljárást adósi iratanyag és az eljárás költségeinek fedezetére elegendő ismert adósi vagyon hiányában egyszerűsített módon befejezte és az adós céget megszüntette. Az alperes a perben kitűzött tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, távolmaradását nem mentette ki, a kereseti kérelemmel szemben ellenkérelmet írásban sem terjesztett elő. A törvényszék a perben
- október 16-án …...G............/20..../..... számon meghozott ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a le nem rótt eljárási illetéket a felperes személyes költségmentességére figyelemmel az állam viseli. Ítéletét a törvényszék azzal indokolta, hogy a Cstv. 33/A. §
(1)bekezdése alapján a vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása iránti per megindítására a hitelező vagy az adós nevében a felszámoló jogosult. Jelen esetben a felperes munkabér jellegű, 190.904,- Ft összegű, „a” kategóriás felszámolási költségnek minősülő követelését a felszámoló a Bérgarancia Alapból lehívható támogatás igénybevételével a keresetindítást megelőzően kiegyenlítette, ezért ezen követelése vonatkozásában a felperes még a keresetindítást megelőzően megszűnt hitelezőnek lenni, a …...M......../20..../..... számú jogerős ítélet alapján 2013. szeptember 10-én kelt és a felszámolónak megküldött hitelezői igénybejelentésével bejelentett követelését pedig – arra hivatkozással, hogy az a jogvesztő határidőn túl került bejelentésre – a felszámoló nem vette nyilvántartásba. Hitelezői nyilvántartásba vétel hiányában pedig a Cstv. 3. §
(1)bekezdésének cd.) pontja értelmében a felperes nem minősül hitelezőnek, így nem jogosult a Cstv. 33/A. §
(1)bekezdése szerinti per megindítására. Ítélete indokolásában a törvényszék kifejtette, hogy bár az ügy eldöntése szempontjából nem releváns, de helyes azon felszámolói megállapítás, hogy a hitelezői igénybejelentésre a jogvesztő határidőn túl került sor, ugyanis a Cstv. 37. §
(3)bekezdése értelmében a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló, a felszámolás kezdő időpontjától számítandó 180 napos határidő jogvesztő, jelen esetben pedig a felszámolás kezdő időpontja
- december 4., a felperes hitelezői igénybejelentése pedig az ezen időponttól számított 180 napon túl,
- szeptember 10-én kelt. Az ítélet meghozatalának napján,
- október 16-án jogerőre emelkedett a …........ Kft. „f.a.” felszámolását befejező Fpk. …..../20...../....... számú záróvégzés. …........i Törvényszék …..G............/20.../..... szám • 4 - Az ítélet ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla
- június 3án kelt …...Gf............/20..../..... számú végzésével a törvényszék …..G............./20..../...... számú ítéletét hatályon kívül helyezte és a törvényszéket mint elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Végzését azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a Cstv.
- §
(2)bekezdésének rendelkezéseit, mely szerint a felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minősülő követelések tekintetében – ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be – a hitelezői igényt a követelés esedékessé válását követő 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni, aki a követelést a – 28. §
(2)bekezdésének f.) pontjában foglalt – határidőn belül benyújtott hitelezői igények között veszi nyilvántartásba. A 40 nap elteltével, de 180 napon belül – legalább a felszámolási zárómérleg benyújtásáig – bejelentett igények nyilvántartásba vételére és kielégítésére az
(1)bekezdés az irányadó. Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a …........i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- június 26-án kelt …..M....../20....../........ számú ítélete 15 napos teljesítési határidőt írt elő a …......... Kft. alperes részére, így az igénybejelentési határidőt ezen ítéletben foglalt követelések tekintetében nem a felszámolás kezdő időpontjától kell számítani. A felperes igénybejelentése semmiképpen nem késett el, s mivel az elsőfokú bíróság a felperes hitelezői minőségének megállapítása hiányában mellőzte a kereseti kérelem vizsgálatát, az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése indokolt. Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak – a felperes hitelezői minőségének megállapítása mellett – érdemben kell vizsgálnia a kereseti kérelmet a Cstv. 33/A. §-ában írtakra figyelemmel. Az új eljárásban a felperes kereseti kérelmét az I. r. alperessel szemben a Cstv.
- §
(1)bekezdése alapján – a
(3)bekezdésben írt vélelemre is hivatkozással – fenntartotta és kiterjesztette a II. r. alperesre is, figyelemmel arra, hogy az I. r. alperes mellett a II. r. alperes is a …..........Kft. képviseletére önállóan jogosult vezető tisztségviselője volt. A felperes csatolta azon okirati bizonyítékokat, melyekre alapozottan állította, hogy az alperesek a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el és ezáltal a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése a felszámolás során meghiúsult. A felperes a
(3)bekezdésben írtak vonatkozásában előadta, hogy az alperesek nem teljesítették maradéktalanul az adós éves beszámolója letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségüket, valamint a felszámolási eljárás során a Cstv.
- § a-d.) pontja szerinti beszámolókészítési, irat- és vagyonátadási, tájékoztatási kötelezettségeiknek sem tettek eleget felhívás ellenére. Az I. r. alperes a tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, külföldi tartózkodására hivatkozással annak elhalasztását kérte, amihez a felperes nem járult hozzá, ezért a tárgyalás elhalasztására nem volt lehetőség. Az I. r. alperes a kereseti kérelemmel szemben érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. A II. r. alperes a kereset elutasítását kérte. Ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a............. Kft. felszámolását megelőzően a
- és
- évre vonatkozóan a felperes által csatolt iratokból is megállapíthatóan teljesült az éves beszámoló letétbe helyezési és …........i Törvényszék ....G........../20..../..... szám • 5 - közzétételi kötelezettség, az legfeljebb a
- évre vonatkozóan maradhatott el, a Kft. iratanyagát pedig ő azért nem adta át a felszámolónak a felszámoló majd a bíróság felhívása és bírságolás ellenére sem, mert az iratok nem nála, hanem a másik ügyvezetőnél, az I. r. alperesnél voltak, akivel a munkakapcsolata már korábban megromlott. A törvényszék a felperes keresetindítási jogosultságát a Fővárosi Ítélőtábla …..Gf............/20...../...... számú végzésében foglaltakra, a Cstv.
- §
(2)bekezdésében írtakra is figyelemmel vizsgálva arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes az alperesekkel szemben nem volt jogosult a Cstv. 33/A. § szerint per megindítására az alábbiak miatt: A …......... Kft. „f.a.” felszámolója még a …..G.........../20....... ügyszám alatt folyamatban volt alapeljárásban csatolta a felperes által neki küldött,
- szeptember 10-én kelt és a felszámolóhoz
- szeptember 16-án érkezett hitelezői igénybejelentést a két jogerős munkaügyi bírósági határozatot alapján, csatolta továbbá a felperes által neki megküldött ezen két bírósági határozatot is, és úgy nyilatkozott, hogy a …..M.........../20..../...... számú ítélet alapján bejelentett hitelezői igényt azért nem vette nyilvántartásba, mert az a hitelezői igénybejelentésre nyitva álló jogvesztő határidőn túl került bejelentésre, az ezen ítélet szerint kártérítés és egyéb költségek címén járó összegek pedig nem bérjellegű juttatások, ezért azokat a Bérgarancia Alapból nem lehetett lehívni. A Csődtv. 33/A. §
(1)bekezdése szerint a hitelező vagy – az adós nevében – a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól (6. §) annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak, a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. A
(3)bekezdés értelmében mentesül a felelősség alól az
(1)bekezdésben említett vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó szervezet legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. Amennyiben a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően nem tett eleget az adós éves beszámolója (összevont – konszolidált – éves beszámolója) külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a 31. §
(1)bekezdés a)-d) pontja szerinti beszámolókészítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell. A fenti jogszabályi rendelkezés alapján a Cstv. 33/A. §
(1)bekezdése szerinti per az adós vezető tisztségviselője ellen a felszámolási eljárás ideje alatt, azaz a felszámolás kezdő időpontja ( a felszámolás megindításának a közzététele) és befejezésének a közzététele közötti időszak alatt kezdeményezhető. …........i Törvényszék …..G............/20..../.... szám • 6 - A Cstv. 3. §
(1)bekezdésének cd.) pontja értelmében a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette. A Cstv. 37. §
(2)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minősülő követelések tekintetében – ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be – a hitelezői igényt a követelés esedékessé válását követő 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni, aki a követelést a – 28. §
(2)bekezdésének f.) pontjában foglalt – határidőn belül benyújtott hitelezői igények között veszi nyilvántartásba. A 40 nap elteltével, de 180 napon belül – legalább a felszámolási zárómérleg benyújtásáig – bejelentett igények nyilvántartásba vételére és kielégítésére az
(1)bekezdés az irányadó. Az
(1)bekezdés első mondata szerint az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és – az egyezségkötést kivéve – akkor elégíti ki, ha az 57. §
(1)bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. A
(3)bekezdés úgy rendelkezik, hogy az
(1)-
(2)bekezdésekben foglalt esetekben a 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A Cstv. 33/A. §
(1)bekezdése alapján a vezető tisztségviselő felelősségnek megállapítása iránti per megindítására a hitelező vagy az adós nevében a felszámoló jogosult. A 3. §
(1)bekezdésének cd.) pontja szerint ezen per megindítása szempontjából – figyelemmel arra, hogy a per a felszámolási eljárás ideje alatt indítható – az számít hitelezőnek, aki a hitelezői igényét a felszámolóhoz bejelentette és azt a felszámoló nyilvántartásba vette. A felperes munkabér jellegű, 190.904,- Ft összegű „a” kategóriás felszámolási költségnek minősülő követelését a felszámoló a Bérgarancia Alapból lehívható támogatás igénybevételével a keresetindítást megelőzően kiegyenlítette, ezért ezen követelése vonatkozásában a felperes még a keresetindítást megelőzően megszűnt hitelezőnek lenni. A …........i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- június 26-án kelt és a …......... Kft-t 15 napos határidővel kötelező ítélete a Kft-t a felperest ért üzemi balesetből származó vagyoni és nem vagyoni kára megfizetésére kötelezte. A felperes üzemi balesete
- november 26-án reggel, munkába menet közben történt. Sérülését ekkor szenvedte el, összegszerűen meghatározott kártérítés iránti kereseti kérelmét pedig a …........ Kft-vel szemben
- június 27-én nyújtotta be a munkaügyi bíróságra. Az akkor hatályos Ptk.
- §-ának
(1)bekezdése – de a jelenleg hatályos Ptk. rendelkezései szerint is – a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. A felperes a nem vagyoni kárigényét megalapozó sérülését
- november 26-án szenvedte el, ezt követően merült fel a sérülésével kapcsolatos nem vagyoni és a sérüléséből kifolyólag elnehezült életkörülményeivel és plusz kiadásaival (háztartási kisegítő költsége, közlekedés többletköltsége, gyógyászati segédeszköz költsége és gyógyszerköltség) összefüggő vagyoni kára és azokra alapított kártérítési igénye a …........ Kft-vel szemben, melyet
- június 27-én terjesztett elő a munkaügyi bíróságon. Azaz ezen időpontban, a keresetlevél …........i Törvényszék ....G............/20..../..... szám • 7 - benyújtásának időpontjában a felperes vagyoni és nem vagyoni kárigénye is fennállt már a........... Kft-vel szemben, azaz legkésőbb ezen időpontra a nem vagyoni és a vagyoni kára is bekövetkezett. A kártérítés pedig a fenti jogszabályi rendelkezés értelmében a kár bekövetkeztekor nyomban esedékessé vált, attól függetlenül, hogy a felperes a kártérítési pert mikor indította meg, a perben az ítélet mikor került meghozatalra, mikor vált jogerőssé és milyen teljesítési határidőt tartalmaz. Ezért a törvényszék megítélése szerint a felperes …........ Kft-vel szembeni kártérítési igénye nem a
- december 4-i kezdő időponttal indult felszámolás ideje alatt, hanem ezen időpontot megelőzően keletkezett és vált esedékessé, így a törvényszék nem látott lehetőséget a Cstv.
- §
(2)bekezdésének alkalmazására, mely a felszámolás alatt keletkezett és esedékessé vált követelések nyilvántartásba vételét írja elő. A fentieken túlmenően a vonatkozó bírói gyakorlat szerint felszámolási eljárásban a hitelezői igény bejelentése alól és a regisztrációs díj befizetése alól nem mentesíti a hitelezőt az, hogy a követelése iránt az adóssal szemben per van folyamatban. Mindezekre figyelemmel a felperes kártérítési igénye tekintetében a hitelezői igény bejelentésére nyitva álló 180 napos jogvesztő határidő kezdő időpontja a …..... Kft. felszámolásának kezdő időpontja, azaz 2012. december 4. napja volt, a felperes hitelezői igénybejelentése pedig ezen 180 napos jogvesztő határidőn túl, 2013. szeptember 10-én kelt és 2013. szeptember 16-án érkezett a felszámolóhoz, ezért az elkésett, így a felszámoló jogszerűen mellőzte annak nyilvántartásba vételét. Hitelezői nyilvántartásba vétel hiányában pedig a Cstv. 3. §
(1)bekezdésének cd.) pontja értelmében a felperes nem minősül hitelezőnek, így nem jogosult a Cstv. 33/A. §
(1)bekezdése szerinti per megindítására. A fentiekre tekintettel a törvényszék a felperes keresetét elutasította. Jelen esetben a hitelezői igény jogvesztő határidőn túl történt bejelentésére figyelemmel nem releváns ugyan, de a törvényszék álláspontja az, hogy a Cstv. 3. §
(1)bekezdésének cd.) pontjában írtakra tekintettel az sem minősül hitelezőnek, így nem jogosult a Cstv. 33/A. §-a szerinti per megindítására, akinek bejelentett hitelezői igényét – legyen az akár a Cstv. 37. §
(2)bekezdése szerinti igény - a felszámoló jogellenesen nem veszi nyilvántartásba, és/vagy a regisztrációs díjat nem fizeti be a 180 napos jogvesztő határidőn belül (lásd a Kúria Fpkf.VII.30.241/2012/
- sz. határozatát). A Cstv. rendelkezései szerint a felszámolási eljárásban a felszámolónak az általa vitatott hitelezői igényt elbírálás céljából be kell terjesztenie a felszámolást folytató törvényszékhez, amit ha nem tesz meg, vagy a hitelezői igényt bejelentőt a hitelezői igénye nyilvántartásba vételének a megtagadásáról tájékoztatja, a hitelezői igényt bejelentő kifogást nyújthat be a törvényszékhez a felszámoló eljárása, mulasztása miatt, hitelezővé válása érdekében. Amennyiben pedig a felszámoló a kötelezettségeinek megszegésével jogellenesen kárt okoz, azért a Cstv. rendelkezései alapján a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel. A feljegyzett 36.000,- Ft összegű eljárási költségmentessége folytán az állam viseli. illetéket a pervesztes felperes személyes …........i Törvényszék …..G............/20..../.... szám • 8 - A felperes pártfogó ügyvédje díjának viseléséről a törvényszék a felperes pervesztességére figyelemmel a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján határozott. Erről ugyanezen jogszabályhely értelmében az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálatot. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp. 233. §
(1)bekezdésén, 234. §
(1)és
(2)bekezdésén és 256/A. §-án alapul. …........,
- november
- dr. ….............. sk. bíró A kiadmány hiteléül: kiadó