Kfv.37825/2015/8 – Kúria

(1)bekezdésének csak olyan döntés felel meg, amelynek rendelkező része és indokolása összhangban van és minden eldöntendő kérdésre kiterjed. A hatóság rendelkezésének egyértelműnek, követhetőnek és végrehajthatónak kell lennie a határozat rendelkező részét úgy kell megszövegezni, hogy abból a kötelezett címzettje mind szövegszerűen, mind döntés egésze alapján kiolvasható legyen. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.825/2015/

1. A tanács tagjai:Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró,Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: Budapest XIV. kerület ... szám alatti Társasház, közös képviselő: ... Kft. képviselő: ... ügyvezető) A felperes képviselője: Dr. ... ügyvéd Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos A per tárgya: építésrendészeti eljárásban hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelem benyújtó fél: felperes A felülvizsgálati kérelem sorszáma:
2. A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
3. április 23-án kelt, 10.K.33.160/2014/
4. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.33.160/2014/
5. számú ítéletét és az alperesi jogelőd BTD/002/00771-2/
6. számú határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárásra kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 80.000,- (nyolcvanezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltséget. A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás: [1] A ... Kft. (továbbiakban: építtető) kérelmére a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Jegyzője (továbbiakban: elsőfokú építésügyi hatóság) építési engedélyt adott a kérelmező tulajdonában álló Budapest, XIV. kerület, ... számú, ... hrsz-ú ingatlanon pince (teremgarázs és tárolók)+földszint+kétemeletes, 64 lakásos és a földszinten két darab üzletet befogadó lakóépület építésére. A kivitelezés során a jogerős építési engedélytől eltérően a pinceszinten 3,5 m2 többletépítés történt. Az építési engedélytől eltérően megépített építmény részre az elsőfokú építésügyi hatóság
7. április 13-án az építtető kérelmére fennmaradási és egyben ideglenes használatbavételi engedélyt adott. A záradékolt építészeti, műszaki tervdokumentációban foglaltak szerint a 64 db lakás és 2 db üzlethelyiség rendeltetésszerű használatához összesen 66 db személygépkocsi elhelyezése szükséges, melyet a teremgarázsban 33 db kétállásos parkológépekkel [2] [3] [4] [5] [6] biztosítják. Az építtető
8. július
9. napján kelt alapító okirattal társasházat hozott létre. Az alapító okirat a pinceszint
10. szám alatti albetétként rögzíti a .... hrsz.-ú teremgarázst, mint külön tulajdonban álló épületrészt. Az elsőfokú építésügyi hatóság bejelentés alapján
11. október 3-án helyszíni szemlét tartott, melynek során megállapította, hogy a
12. június 15-ei helyszíni ellenőrzést követően a teremgarázsban meglévő 33 db parkológépből 18 db parkológépet kiszereltek és elszállították. Az elsőfokú építésügyi hatóság a hivatalból megindult eljárásban nyilatkozatot kért a társasház közös képviselőjétől, a tulajdonosoktól és az építtetőtől a hiányzó parkoló gépek kiszerelésével kapcsolatban. A társasház tulajdonosai részéről több beadvány is érkezett a hatósághoz, melyben kifogásolták a parkoló gépek körülményes használatát és jelezték, hogy ők kérték a parkológépek kiszerelését. A nyilatkozatok alapján az elsőfokú építésügyi hatóság a 8-11287/2/
13. számú határozatával az építtetőt és a ... hrsz. alatti teremgarázs tulajdonosait arra kötelezte, hogy a társasház teremgarázsát a határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belül a parkológépek visszahelyezésével tegyék szabályossá és az elkészült munka szakszerűségét felelős műszaki vezető nyilatkozatával igazolják. A határozat indokolásában az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az építési és használatbavételi engedély szerinti 33 db parkológép a
14. június 15-ei helyszíni ellenőrzésen készített fényképeken és az ellenőrzési jegyzőkönyv alapján be voltak szerelve, ezért azok egy részének elszállítása ezt követő időpontban a tulajdonosok kérelme alapján történt. Döntését a épített környezet alakításáról és védelméről szóló
15. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.)
16. §

(2)bekezdés c) pontjára és 51. §

(1)bekezdésére alapította. Az elsőfokú hatóság a fenti határozatát saját hatáskörben a 8-11287/24/

1. számú határozatával a kötelezettek személyét érintően úgy módosította, hogy a társasházat kötelezte az elrendelt szabályossá tételi munkálatok elvégzésére. A határozatát azzal indokolta, hogy a tárgyi ingatlan tekintetében a fennmaradás és használatbavételi engedélyezési eljárás jogerősen lezárult. A használatbavétel idején a megfelelő számú parkológép rendelkezésre állt, ezért az építtető már nem kötelezhető. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
2. június
3. napján kelt, BTD/002/00771-2/
4. számú határozatával a 8-11287/24/
5. számú elsőfokú határozatot a 8-11287/2/
6. számú módosító határozatra is kiterjedően helybenhagyta azzal a változtatással, hogy a lakóépület tulajdonosai a jogszabályban előírt számú parkolót biztosítsák. Az elsőfokú határozat egyéb rendelkezéseit hatályában tartotta. Határozatának indokolása szerint az elsőfokú építésügyi hatóság a használatbavételi engedély kiadását megelőzően ellenőrizte a tárgyi ingatlant, mely rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban volt. Ez a megállapítás magában foglalta az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/
7. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK)
8. §

(1)bekezdésében írtaknak való megfelelést is, azaz a kötelező számú gépkocsi beálló az ingatlanon rendelkezésre állt. A lakóépület teremgarázsa a tulajdoni lap szerint önálló albetétként külön tulajdonban lévő épületrész, de az a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (továbbiakban: Thtv.) 1. §

(2)bekezdése alapján a tulajdonostársak közös célját szolgálja, ezért annak fenntartása a Thtv. 3. §

(1)bekezdése alapján a társasházi tulajdonosi közösség feladata. Az alperes kiemelte, hogy a

1. március 4-én tartott társasházi közgyűlésen a társasház teljes tulajdonközösségének 68%-a volt jelen, mely tulajdonosi kör döntött a parkológépek sorsáról a 3/
2. (03.04.) számú határozatban. Álláspontja szerint az Étv.
3. §

(1)bekezdése alapján az elsőfokú hatóság helyesen határozta meg a kötelezett személyét figyelemmel arra, hogy az épület a parkológépek eltávolítását követően jelenleg rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas. Az alperes megállapította továbbá, hogy az építésrendészeti eljárás megindulásakor 2011. október 3-án még hatályban lévő Étv. 47. §

(2)bekezdés cb) pontja alapján az építésügyi hatóság nem a parkolók kialakításának módját írhatja elő, hanem csak a [7] jogszabályban előírt számú pakoló meglétét vizsgálhatja, ezért az kötelezést e tekintetben meg kellett változtatni. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt állítva, hogy a szabálytalan építési munkát, a parkológépek eltávolítását az építtető végezte, így a jogszabályban előírt parkológépek biztosítása is az építtető kötelezettsége az Étv. 51. §

(1)bekezdése alapján. Hivatkozása szerint a teremgarázs nem minősül a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrésznek, az nem képezi a társasház közös tulajdonát, így arra a felperes rendelkezési joga nem terjed ki. A 3/

1. (III. 04.) közgyűlési határozatot is kizárólag a teremgarázs tulajdonosai hozták meg. Az elsőfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolásában rögzítette, hogy a parkolóhelyek számának kérdése és annak valóságban történő rendelkezésre állása a használatbavételi engedély kiadásának a feltételét képezte, mert az a lakóépület rendeltetésszerű használatához kapcsolódott. A közigazgatási iratanyagban nem volt megtalálható a fennmaradási és használatbavételi engedély megadásáig olyan, a parkolás kérdését ellenőrző irat, helyszíni szemle, amely az OTÉK
2. §

(1)bekezdésében foglaltak ellenőrzését célozta volna. A

1. június 15-én tartott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvben a hatóság a teremgarázs szellőzésére vonatkozó megállapítást tett, de teljes körűen nem készültek fotók a beépített parkológépekről. Annak ténye, hogy a parkológépek jelentős része hiányzik a fennmaradási és használatbavételi engedélyezési eljárás jogerős lezárulta után,
2. október 3-án megtartott helyszíni szemlén jutott az eljáró hatóság hivatalos tudomására. [9] A bíróság az Étv.
3. §

(2)bekezdés

1. c)pontjának
2. cc)alpontjára és 51. §

(1)bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy helyesen járt el az alperes, amikor a lakóépület valamennyi tulajdonosát - melyet az ítélet név szerint is rögzített - kötelezte a szabálytalanság megszüntetésére figyelembe véve a felperesi társasház 3/

1. (03.04.) számú közgyűlési határozatát, amelyben a teremgarázs tulajdonosok hozzájárultak a parkológépek kiszereléséhez. A határozatot érvényesnek kellett tekinteni, mivel nem volt arra adat arra nézve, hogy a határozatot a kisebbség polgári peres eljárásban megtámadta volna. [10] Hangsúlyozta bíróság, hogy az építéshatósági kötelezés nem zárja ki az érintettek közötti polgári jogi elszámolást, de a tulajdonostársak közötti felelősség vizsgálatára az építésügyi hatóságnak jogosultsága nincs. A bíróság ennek kapcsán felhívta az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/
2. (IX.15.) Korm. rendelet
3. §

(1)bekezdés b) pontját, mely szerint több személy együtt kötelezése esetén a kötelezettség teljesítése oszthatatlan, a kötelezés egyetemleges. [11] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az eset összes körülményére figyelemmel és a bizonyítékok együttes értékelése alapján a lakóépület tulajdonosainak - beleértve az építtetőt is - a kötelezése nem volt jogszabálysértő. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését. Elsődlegesen az építtető, másodlagosan kizárólag a teremgarázs tulajdonosainak kötelezését a jogszabályban előírt parkoló biztosítására. Harmadlagosan kérte az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 221. §

(1)bekezdés d) pontját, 221. §

(1)bekezdését, a Tht. 1. §

(2)bekezdését, az Étv. 51. §

(1)bekezdését és a Polgári törvénykönyvről szóló

1. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 5:
2. §-át. [13] Állította a felperes, hogy a bíróság által megállapított tényállás logikai ellentmondást tartalmaz, mert a bíróság ítéletének indokolásában megcáfolta azt a tényt, amelyen a közigazgatási szerv határozata alapult. A határozatban foglaltak szerint a használatbavételi engedély megadásakor a jogszabály által előírt számú parkológép rendelkezésre állt, azt követően történt azok leszerelése a tulajdonosok kérelme alapján. A bíróság ezzel szemben megállapította, hogy a közigazgatási iratanyagban nem volt megtalálható a fennmaradási és használatbavételi engedély kiadásának időpontját megelőzően kiállított a parkológépek számát ellenőrző irat. [14] A felperes okfejtése szerint a bíróság a tényállás feltárása nélkül kötelezte a tulajdonostársakat az Étv.
3. §

(1)bekezdése alapján anélkül, hogy meggyőződött volna, hogy az építtető kötelezése kizárható-e. Az ítélet indokolásában nem tért ki azokra az okokra, melyek alapján a keresetet elutasította, ezáltal megsértette a Pp. 221. §

(1)bekezdésében foglaltakat. [15] Az ítélet a Pp. 220. §

(1)bekezdés d) pontjába ütközik, tekintettel arra, hogy nem jelöli meg végrehajtható módon a kötelezett személyét. A hatályában fenntartott alperesi határozatból nem derül ki egyértelműen, hogy a hatóság a társasházat kötelezi a közös képviselő útján vagy a társasház valamennyi tulajdonosát külön-külön. A bíróság megállapítása e körben is logikai ellentmondást tartalmaz, mert egyrészt megállapította, hogy az alperes helyesen járt el, amikor a társasház valamennyi tulajdonosának kötelezésekor figyelembe vette a 3/2013. (III. 04.) számú közgyűlési határozatot, amelyben a garázsbeálló tulajdonosok járultak hozzá a parkológépek kiszereléséhez. [16] Az elsőfokú bíróság a Tht. 1. §

(2)bekezdésének téves értelmezése alapján állapította meg, hogy a teremgarázs a tulajdonostársak közös célját szolgálja figyelmen kívül hagyva, hogy a teremgarázs a parkoló gépekel nincs a társasház közös tulajdonában, az önálló albetétként az egyes tulajdonostársak külön tulajdonát képezi. [17] A bíróság ítélete a Ptk. 5:

1. §-ába is ütközik, mert a társasházat mint tulajdonközösséget kötelezte, aki rendelkezési jog hiányában a kötelezésnek nem tud eleget tenni. [18] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet terjesztett elő, melyben a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. A Kúria döntése és jogi indokai [19] A felülvizsgálati kérelem részben alapos. [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp.
2. §

(1)és

(2)bekezdése értelmében a rendelkezésre álló iratok alapján döntött. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének nincs helye. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [21] A felperes a felülvizsgálati kérelemben a határozatokban és a jogerős ítéletben megállapított tényállás feltáratlanságára hivatkozott az Étv. 47. §

(2)bekezdés cd) pontja szerint fennálló, a parkológépek kiszerelésével megvalósult szabálytalan átalakítás vizsgálata körében. Az első- és másodfokú határozatok azt egyezően rögzítették, hogy a tárgyi ingatlan jogerős használatbavételi engedéllyel rendelkezik, ezért annak rendeltetésszerű használatához az OTÉK 42. §

(1)bekezdésében előírt számú személygépkocsi beálló a használatbavételi engedély kiadását megelőzően biztosított volt. A parkológépek egy részének elszállítása a használatbavételi engedély kiadását követő évben jutott a hatóság tudomására és a tulajdonosok nyilatkozati alapján csak azt lehetett megállapítani, hogy a parkológépek elszállítása a tulajdonosok kérelmére történt. [22] A Kúria a fentiek kapcsán kiemeli, hogy közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. §

(1)és

(4)bekezdése alapján a hatóság tényállás tisztázási kötelezettsége csak a döntéshez szükséges releváns tényekre vonatkozóan áll fenn. A hatósági eljárásban érvényesülő szabad bizonyítási rendszerben az eljáró hatóság választja ki a legmegfelelőbb bizonyítási eszközöket. Jelen ügyben a helyszíni ellenőrzésen készült jegyzőkönyvek és az ésszerű nyilatkozatok alapján bizonyítást nyert, hogy a teremgarázs a használatbavételi engedély megszerzését követően engedély nélkül végezhető átalakítás következtében jelenleg rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas. A jogsértés fennállását a felperes sem vitatta, mely a használatbavételi engedély kiadását megelőzően még nem állhatott fenn, ellenben az építtető használatbavétel iránti kérelmet a hatóság elutasította volna. [23] A szabálytalanságnak a hatóság tudomására jutása időpontjában hatályos Étv. 51. §

(1)bekezdése alapján az építésügyi hatóság az általa elrendelt munkálatok elvégzésére - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az ingatlan tulajdonosát kötelezi. Ha a szabálytalan építési munkát más végeztette a munkálatok elvégzéséhez az építtetőt kell kötelezni. A hatósági eljárás megindulásakor a lakóépület társasházként volt bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásban, melyhez tartozó teremgarázsnak több tulajdonosa volt, többek között az építtető is. Az Étv. idézett rendelkezése értelmében az építtetőt abban az esetben kell kötelezni a hatóságnak, hanem a tulajdonos az építtető, mert egy ingatlanon építési munkát nemcsak a tulajdonos, hanem különböző okok miatt más is végeztethet. (K-H-KJ-2013-

1. Bírósági határozat-Kúria Kftv.III.37.786/2011/5.) jelen ügyben a tulajdonosok végeztették az építtetővel a parkolóhelyek számát csökkentő átalakítást, ezért az építtető jogszerűen nem volt kötelezhető a jogszabályban előírt számú parkoló biztosítására. [24] A Kúria a fentiek ismeretében nem fogadta el a felülvizsgálati kérelemnek az építtető kötelezésére vonatkozó érvelését, ellenben teljes körűen osztotta azt a felperesi hivatkozást, hogy az alperesi határozat rendelkező részéből egyértelműen nem állapítható meg a kötelezett személye. Az elsőfokú hatóság az alaphatározatban a teremgarázs tulajdonosait - köztük az építtetőt is tulajdonosi minőségében - kötelezte a parkológépek visszahelyezésével a teremgarázs szabályossá tételére. A kötelezettek személyét érintően döntését úgy módosította, hogy a társasházat kötelezte a szabálytalan gépkocsi elhelyezés megszüntetésére. Az alperes a fellebbezési eljárásban az elsőfokú határozatot a módosító határozatra is kiterjedően hagyta helyben azzal a változtatással, hogy a lakóépület tulajdonosai a jogszabályban előírt számú parkolót biztosítsák, de az indokolási részben ezzel szemben azt rögzítette, hogy a teremgarázs és a parkológépek a társasház közös tulajdonát képezik a Thtv.
2. §

(2)bekezdésére és 3. §

(1)bekezdésére figyelemmel, ezért azok karbantartása is a társasházi tulajdonosi közösség feladata. Összefoglaló megállapítása szerint „az elsőfokú építésügyi hatóság döntése a kötelezettek személyének tekintetében is megalapozott, a kötelezettek között Építtető is szerepel.” (

1. oldal negyedik bekezdése) [25] A Kúria jelen ügyben is hangsúlyozza, hogy a hatósági döntésekkel szemben megfogalmazható fontos garanciális követelmény a szövegezés egyértelműsége. Lényeges eljárási szabálysértésnek minősíthető hiba, ha a határozat rendelkező része és indokolása között nincs összhang. Az indokolás alapvető célja, hogy a döntést ténybelileg és jogilag is meglapozza. (Kúria Kftv.III.37.666/2012/27.) Az alperesi határozat szerkesztésénél és szövegezésénél ezek az elvárt kritériumok nem teljesültek a kötelezettek meghatározása körében. [26] A társasház, mint a tulajdonostársak közössége részére a Thtv.
2. §

(1)bekezdése korlátozott jogalanyiságot biztosít, mert az csak az épület fenntartásával és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézésére terjed ki, melynek során a társasház jogokat szerezhet és kötelezettséget vállalhat, önállóan perelhet és perelhető. A módosító határozat a társasházat kötelezte, melyre vonatkozó döntést az alperes megalapozottnak minősített a határozat indokolásában, mégis a határozatot változtatással hagyta helyben, kötelezettként a lakóépület tulajdonosait feltüntetve, a név szerinti kötelezés mellőzésével. A rendelkező rész így jelen formájában nem végrehajtható, még az is kérdéses lehet, hogy az alperes a lakóépület alatt mely helyrajzi számú ingatlant érti, mivel a szabálytalan átalakítással érintett teremgarázs önálló helyrajzi szám alatt szerepel az ingatlannyilvántartásban. [27] A fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével olyan határozat jogszerűségéről döntött, mely a kötelezés szempontjából a kötelezetti kört egyértelműen és végrehajtható módon nem jelölte meg, mely eljárási hiányosság a bírósági eljárásban a jogerős ítélet indokolási részében joghatályosan nem pótolható, ahogyan ezt az elsőfokú bíróság tette, aki hatáskörét túllépve még azt is megállapította, hogy a határozat kötelezettjeinek felelőssége egyetemleges, figyelmen kívül hagyva, hogy erre vonatkozó rendelkezést egyik határozat sem tartalmazott. [28] Elmulasztotta továbbá vizsgálni a felperes perbeli jogképességét annak ellenére, hogy az alperesi határozatban előírt kötelezés címzettje nem a társasház, hanem a lakóépület tulajdonosai. Az ítélet indokolása továbbá arra sem tér ki, hogy a kötelezéssel érintett teremgarázs, mivel az alapító okirat és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján nem a tulajdonostársak közös tulajdonában lévő épületrész, mi az a közös cél, amely alapján a Thtv. 3. §

(1)bekezdése felruházza a társasházközössége a perbeli épületrész vonatkozásában az önálló perlésre. [29] A Kúra összefoglalva az eddigieket rámutatott arra, tévedett az elsőfokú bíróság, amikor nem észlelte az alperesi határozatnak a fentiekben már kifejtett hiányosságait és ellentmondásos rendelkezéseit, ezért a keresetet elutasító jogerős ítéleti döntés is megalapozatlan és jogszabálysértő. Az ítélet jogi indokolása a megállapított tényállás vonatkozásában ugyanazt a logikai ellentmondásokat hordozza, mint a felülvizsgált alperesi határozat és hiányos, mert nem tér ki azokra az okokra, amelyek alapján a bíróság a felperesnek a teremgarázs tulajdonosainak kötelezésére vonatkozó kereseti hivatkozását nem találta alaposnak. [30] A jogerős ítélet nem felel meg a Pp. 220. §

(1)bekezdés d) pontja és 221. §

(1)bekezdésében foglalt tartalmi követelményeknek. A Kúria ezért a Pp. 275. §

(4)bekezdése alkalmazásával azt hatályon kívül helyezte és a felülvizsgált közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésével a másodfokú hatóságot kötelezte új eljárás lefolytatására, azzal az iránymutatással, hogy a Ket. 72. §

(1)bekezdésének megfelelő az Étv. rendelkezéseivel összhangban álló határozatot kell hoznia, amelynek rendelkező része egyértelműen és világosan jelöli meg a kötelezettek személyét. döntés elvi tartalma [31] A Ket. 72. §

(1)bekezdésének csak olyan döntés felel meg, amelynek rendelkező része és indokolása összhangban van és minden eldöntendő kérdésre kiterjed. A hatóság rendelkezésének egyértelműnek, követhetőnek és végrehajthatónak kell lennie, a határozat rendelkező részét úgy kell megszövegezni, hogy abból a kötelezett címzettje mind szövegszerűen, mind a döntés egésze alapján kiolvasható legyen. A rendelkező rész pontossága, világossága alapvető jogbiztonsági kívánalom. Záró rész [32] A pervesztes alperes a Pp. 270. §

(1)bekezdés alapján alkalmazandó 78. §

(1)bekezdés alapulvételével köteles a pernyertes felperes az elsőfokú és a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségei viselésére. [33] A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §

(1)bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/

1. (VI. 26.) IM rendelet
2. §-a értelmében az állam viseli, mivel a pervesztes alperes az Itv.
3. §

(1)bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes. Budapest,

1. március
2. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola s.k. előadó bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő