A határozat elvi tartalma: I. A bíró elfogultságát nem alapozza meg sem az, ha a terheltet korábban már más ügyben elítélte, sem pedig az, ha a terhelt őt feljelentette. II. A szabadságvesztés pénzbüntetésre enyhítése akkor sem jelenthet súlyosítását, ha a napi tételek száma meghaladja a szabadságvesztés tartamát. KÚRIA Bfv.II.912/2015/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év november hó
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A közlekedés biztonsága elleni bűntett és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Miskolci Városi Bíróság 22.B.1126/2011/
- számú ítéletét és a Miskolci Törvényszék, mint másodfokú bíróság 1.Bf.2405/2012/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. A Miskolci Városi Bíróság a
- november
- napján tartott folytatólagos tárgyaláson meghozott és kihirdetett 22.B.1126/2011/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki közlekedés biztonsága elleni bűntettben [
- évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.)
- §
(1)bekezdés], garázdaság vétségében [korábbi Btk. 271. §
(1)bekezdés] és testi sértés vétségében [korábbi Btk. 170. §
(1)bekezdés]. Ezért őt - halmazati büntetésül - 8 hónap börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte a korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés büntetésének végrehajtását, továbbá részben kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A védelmi fellebbezések folytán másodfokon eljárt Miskolci Törvényszék a
- május
- napján tartott nyilvános ülésen meghozott 1.Bf.2405/2012/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet a büntetés kiszabására vonatkozó részében megváltoztatta. A terheltet szabadságvesztés helyett - 350 napi tétel, egy napi tétel összege 2.500,- forint, összesen - 875.000,- forint pénzbüntetésre ítélte, a közügyektől eltiltást, valamint a korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelését mellőzte. A büntetés megfizetésére 24 havi részletfizetést engedélyezett. Figyelmeztette egyúttal a terheltet a pénzbüntetés esetleges szabadságvesztésre történő átváltoztatására. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Döntött a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségről. E rendelkezést utóbb különleges eljárásban módosították. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, melyben részben eljárási szabálysértésre hivatkozással, részben bűnösségének megállapítását sérelmezve a jogerős ügydöntő határozat hatályán kívül helyezését és az eljárás megszüntetését, illetve a vele szemben kiszabott törvénysértő büntetés enyhítését és az általa megfizetett pénzbüntetés és bűnügyi költség kamatokkal növelt visszatérítését kérte. A terhelt a felülvizsgálati indítvány indokolásában kifogásait, sérelmeit több ízben megismételte, azokra rendszeresen visszautalt. Kifogásai a következők szerint foglalhatók össze: A nyomozás és a nyomozati anyag törvénysértő. A nyomozás során beszerzett bizonyítékokat ki kell rekeszteni. Iratismertetést nem tartottak. A vádirat kellékhiányos, mert benne a bizonyítékokat az ügyész bűncselekményenként nem különítette el. Kizárt igazságügyi elmeorvos szakértő járt el. Igazságügyi orvosszakértői vélemény hiányában, ellentmondásos tanúvallomások mellett nem bizonyított a megállapított tényállás. Koholt, hamis bizonyítékokat elfogadva ártatlanul ítélték el. A másodfokú felülbírálat során bizonyítást felvéve tárgyalást kellett volna tartani. Kirendelt védője, majd a helyettese másodfokon, nem készültek fel védelmére, arra alkalmatlanok voltak, így sérült a fegyverek egyenlőségének elve is. Másodfokon nem kérdezték meg tőle, hogy elfogadja-e a kirendelt védőt helyettesítő védő személyét. Sérültek indítványtételi és észrevételezési jogai. A súlyosítási tilalom kijátszásával szabott ki vele szemben a törvényszék 350 napi tétel pénzbüntetést, mert a napi tételek száma meghaladta az eredetileg kiszabott szabadságvesztés 8 hónapi tartamát. A méltánytalan pénzbüntetés kihat édesanyja teherviselő képességére is. Vagyoni, jövedelmi viszonyait nem tárták fel, a büntetés az ő és édesanyja létfenntartását veszélyeztette. Másodfokon a bíró, mint kizárt bíró járt el, mert ő korábban olyan bűncselekményekért is elítélte, amiket nem követett el. Kénytelen volt ezért többször feljelenteni, mégis bíróként elfogulatlannak tartotta magát, holott „tárgyilagos" emiatt nem lehet. K L-néval szemben, amikor őt félretolta, jogos védelmi helyzetben cselekedett, mert azt megelőzően a sértett őt korlátozta személyi szabadságában. Enyhítő körülményként nem vették figyelembe, hogy megsérült az események elején, amitől erős felindultság alatt állt. A Legfőbb Ügyészség a Bf.1023/2015/
- számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt túlnyomó részében kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy a felülvizsgálati indítványban hivatkozott jogsértések közül kizárólag az alapozhatja meg a felülvizsgálatot, ha az ügyben kizárt bíró vett részt. Az erre történt hivatkozás azonban megalapozatlan. A következetes ítélkezési gyakorlat (így az EBH2014.B.
- számon és EBH2011.
- számon közzétett elvi döntések) alapján kifejtette, hogy a terhelt által felhozott érvek a bírói elfogultság [Be.
- §
(1)bekezdés e) pontja] alátámasztására nem alkalmasak. Figyelemmel arra is, hogy az alapügyben eljárt bíróságok nem vétettek feltétlen eljárási szabálysértést, a Legfőbb Ügyészség a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. A Legfőbb Ügyészség átiratára a terhelt észrevételt tett. Abban részben megismételte az indítványában foglaltakat, részben pedig kiegészítette azzal, hogy a bíró a haragosa, mert 2015. január 21. napján immár a bíró is feljelentéssel élt ellene egy hamis elektronikus levél (e-mail) miatt. A Kúria tanácsüléséről értesítést kért, melyen részt kívánt venni. III. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. §
(1)bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen, a Be. 420. §
(1)bekezdése első mondatának első fordulata szerinti összetételben bírálta el. 1. A tanácsülésen a Be. 234. §-ának
(5)bekezdése alapján a bíróság tagjai és a jegyzőkönyvvezető vesznek részt. Arról jegyzőkönyvet csak akkor kell készíteni, ha a határozat nem egyhangú [Be. 255. §
(1)bekezdés]. A fenti szabályoknak megfelelően a tanácsülésen a terhelt nem jelenhetett meg, nyilvános ülést pedig a Kúria nem tűzött ki, mert ennek a Be. 424. §
(1)bekezdés második fordulatában írt kötelező oka nem állt fent, és a tanácsülésre tartozó ügyben a Be. 424. §
(2)bekezdése alapján sem tartotta szükségesnek, hogy nyilvános ülést tartson. A Kúriát nem köti a terhelt kérelme. Nem köteles ebből az okból olyan eljárási formára áttérni, mely lehetővé teszi a terhelt megjelenését. A terhelt írásban a kellő részletességgel kifejthette véleményét, felsorakoztathatta érveit. Ebből következően indítványa tanácsülésen is megnyugtatóan eldönthető volt. 2. A Kúria azt állapította meg, hogy a terhelt felülvizsgálati indítványa jelentős részében a törvényben kizárt, érdemében pedig nem alapos, A Be. 423. §-ának
(1)bekezdése kötelező erővel írja elő, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ez a tényállás felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. A felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a megtámadott határozathoz kötve van. Azt csak az indítvánnyal érintett személy vonatkozásában, az indítvánnyal megtámadott részében és csak az indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 423. §
(4)bekezdés]. A Be. 416. §
(1)bekezdésének c) pontja alapján, azonban a megtámadott határozatot akkor is felül kell bírálnia, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották volna be [Be. 423. §
(1)bekezdésének c) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha meghozatalára a Be. 373. §
(1)bekezdésének I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott ún. feltétlen (más megnevezéssel: abszolút) eljárási szabálysértéssel került sor. A terhelt indítványában kifogásolt eljárásjogi hibák közül, az ítélet meghozatalában a kizárt bíró eljárása [Be. 373. §
(1)bekezdés II. b) pont] a felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértések körébe tartozik. A védő eljárásának kifogásolása a Be. 373. §
(1)bekezdés II. d) pontjában foglalt rendelkezés megsértését alapozhatja meg figyelemmel arra, hogy a tárgyaláson a védő részvétele kötelező volt [Be. 242. §
(1)bekezdés
- b)pont és Be. 46. §
- c)pont]. Ha pedig a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező, akkor az feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárásjogi szabálysértés. Végül a súlyosítási tilalom megsértése is meglapozza a felülvizsgálatot, ezt a megtámadhatósági feltételt a Be. 416. §
(1)bekezdésének
- d)pontja biztosítja. Ezt meghaladóan a terhelt felülvizsgálati indítványában hivatkozott eljárásjogi sérelmek a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálhatók. Azok esetleges megvalósulását a Kúria nem vizsgálta, mert nem is vizsgálhatta, mivel ebben a részében az indítvány a törvényben kizárt indítvány. A felülvizsgálati okokra hivatkozó részében felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak. a Kúria a
- a)A Be. 21. §
(1)bekezdés e) pontja szerint bíróként nem járhat el, akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható. Az Alkotmánybíróság 25/2013. (X.4.) AB határozata szerint alkotmányos követelmény, hogy a Be. 416. §
(1)bekezdésének
- c)pontjában meghatározott felülvizsgálati eljárást megalapozhatja elfogultsági okra alapított felülvizsgálati indítvány. E követelmény akkor áll fenn, ha a kérelmező első ízben olyan konkrét körülményt kíván érvényesíteni, amelyről bizonyítja, hogy arról a jogerős ítélet meghozatalát követően szerzett tudomást. Az alapügy irataiból megállapítható, hogy a terhelt a másodfokú tanács elnökének felhívása ellenére az alapeljárásban végül nem terjesztett elő elfogultsági kifogást. Az iratok tartalma alapján pedig kétségtelenül megállapítható, hogy a bejelentése alapjául szolgáló tényekről már korábban is tudomása volt. A felülvizsgálati indítvány ezért alaptalan. Utal továbbá a Kúria arra, ahogy a terhelttel szemben az adott bíró által korábban lefolytatott eljárás nem kérdőjelezi meg a bíró pártatlanságát és nem alapozza meg a kizárását még akkor sem, ha a terheltet elmarasztalta. Amint arra a Legfőbb Ügyészség által is felhívott eseti határozatában a Kúria elvi éllel rámutatott, töretlen az ítélkezési gyakorlat abban, hogy: „azt a törvényi feltételt, miszerint az ügy elfogulatlan megítélése valamely bírótól nem várható, csak az adott konkrét ügy valóságos tényei alapján lehet megállapítani, s csak olyan feltárt adatok alapján, amelyek a bíró pártatlansága iránt ésszerű (megalapozott) kételyt ébreszteni alkalmasak" (EBH2014.B.4.). A bíró elfogulatlanságát tükröző nyilatkozata mellett nem elégséges érv, hogy a terhelt őt feljelentette. Elfogadhatatlan, hogy a terhelt bíró ellen tett feljelentése, a bíróban kiváltott ellenérzés nélkül eszközül szolgáljon arra, hogy a terheltek ügyeikben elérjék egy adott bíró kizárását és így válogathassanak törvényes bíráik között. A jelen felülvizsgálat alapjául szolgáló ügyben a bírónak a terhelt ellen tett feljelentése későbbi, mint a részvételével hozott másodfokú bírósági ítélet kelte, ezért e körülménynek visszamenőleges hatása nem is lehet. Az utóbb tett feljelentés, az a bíró elbíráláskori elfogultsága szempontjából közömbös. A bíró által tett feljelentés, előterjesztett magánindítvány egyébként sem vezet szükségszerűen a bíró kizárásához (EBH2015.B.18.). A Kúria mindezek összegzéseként azt állapította meg, hogy nem merült fel a bíró elfogultságát alátámasztó, valószínűsítő adat, ezért a terheltnek a csak a felülvizsgálati indítványban előterjesztett kifogása alaptalan.
- b)A védők passzivitását, a védői munka színvonalát, a védők felkészültségét sérelmező részében a felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt. Ezek az okok nem tartoznak a Be. 45. §
(1)és
(2)bekezdésében kimerítően felsorolt és a védői kizárását megalapozó feltételek közé, ezért nem vezethetnek a Be. 373. §
(1)bekezdésének II. d) pontjában írt feltétlen és a felülvizsgálatban is felhívható eljárásjogi szabálysértés megállapítására. E körülményekre alappal hivatkozva a terhelt indokoltan kérhette volna az alapeljárásban más védő kirendelését [Be. 48. §
(5)bekezdés], ahogy ezt a tárgyaláson elsőként eljáró kirendelt védő esetében meg is tette, ám felülvizsgálatot erre eredményesen nem alapíthat. c) A súlyosítási tilalom megszegésére [Be. 416. §
(1)bekezdés d) pont] tévesen hivatkozott a terhelt. A másodfokú bíróság figyelembe vette, hogy a súlyosítási tilalom beállt. A terhelttel szemben nem súlyosabb, hanem enyhébb büntetést szabott ki. A Be. 354. §
(4)bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezésre is figyelemmel a pénzbüntetés enyhébb büntetési nem, mint a szabadságvesztés, még akkor is, ha a napi tétel számában meghaladja az első fokon kiszabott szabadságvesztés tartamát. A két büntetési nem konkrét mértéke egymással nem hasonlítható össze, mert a bíróságok eleve más más keretek között szabják ki azokat. Miután a súlyosítási tilalom Be. 354. §-ában írt szabályai nem sérültek, így a Be. 416. §
(1)bekezdésének d) pontjában foglalt felülvizsgálati okra alaptalanul hivatkozott a terhelt. A Kúria a hivatalból lefolytatott felülvizsgálatot megalapozó egyéb észlelt. vizsgálata eredményeként a eljárási szabásértést sem 4. A Be. 416. §
(1)bekezdése a) pontjának harmadik fordulata alapján felülvizsgálati ok, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor. A Kúria azt állapította meg, hogy a terhelt konkrét büntető anyagi jogszabály megszegésére nem hivatkozott. A jogos védelmi helyzet kiemelésén túl ártatlanságát a bizonyítás törvénytelenségére hivatkozva, a bizonyítottság hiányára alapítva állította. Figyelmen kívül hagyta, hogy a felülvizsgálat, mint rendkívüli jogorvoslat - az általa már eredménytelenül kezdeményezett perújítással ellentétben - a jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogásolás lehetőségét biztosítja, és nem nyitja meg a ténybeli sérelmezhetőséget. A felülvizsgálati eljárásban a felülbírálat a jogerős határozatban megállapított, s nem támadható tényálláshoz [Be. 423. §
(1)bekezdés] kötött, bizonyításnak sincs helye [Be. 419. §
(1)bekezdés, 388. §
(2)bekezdés]. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. A tényálláshoz kötöttség folytán a felülvizsgálat során nemcsak a tényállás támadhatatlan, hanem hasonlóképpen mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. Az indítvány ebben a részében, illetve a jogos védelemre hivatkozása során az irányadó tényállást, a bíróság mérlegelésének a helyességét támadta, a bizonyítékok törvényességét vitatta, átértékelését célozta, és mindezen keresztül kifogásolta a bűnösség megállapítását - ami a felülvizsgálati eljárásban kizárt. A Kúria ezért a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat - a Be. 426. §-ának megfelelően - hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- november
- Dr. Molnár Gábor Miklós s. k. a tanács elnöke, Dr. Holdampf Gusztáv s. k. előadó bíró, Dr. Feleky István s. k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző NYM