Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.5/2016/6. szám A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság a Budapesten, 2016. március 18. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A 3 rb. hivatali visszaélés bűntette miatt vádlott ellen indult büntető ügyben a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa 2015. november 9. napján kihirdetett Kb.I.52/2015/12. számú ítéletét megváltoztatja. A vádlott cselekményét 1 rb. folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés büntettének (Btk.305.§
- a)pont) minősíti. A vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést 1 (egy) évi és 6 (hat) hónapi próbára bocsátás intézkedésre enyhíti. A rendfokozatba visszavetés katonai mellékbüntetés kiszabását mellőzi. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa a 2015. november 9. napján kihirdetett Kb.I.52/2015/12. számú ítéletével vádlottat bűnösnek mondta ki 3 rb. a Btk.305.§
- a)pontjába ütköző hivatali visszaélés bűntettében, ezért 120 napi tétel, napi tételenként 1000,- ft, összesen 120.000,- ft pénzbüntetésre és 2 évi időtartamban rendfokozatba visszavetésre ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére hat havi részletfizetést engedélyezett. A pénzbüntetés meg nem fizetése, illetve az egy havi részlet megfizetésének elmulasztása esetére rendelkezett a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatására. A tárgyaláson a katonai ügyész a kihirdetett ítéletet tudomásul vette. A vádlott három napi gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be, elsődlegesen bűncselekmény hiányában, másodsorban bizonyítottság hiányában történő felmentés érdekében. Harmadsorban megrovás intézkedés alkalmazását, végül legalább a katonai mellékbüntetés alkalmazásának mellőzését kérte. A védő szintén három napi gondolkodási időt tartott fenn, de a törvényes határidőn belül jogorvoslati nyilatkozatot nem tett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.1326/2015/1. számú átiratában arra tett indítványt, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, melynek keretében a vádlott cselekményét minősítse 1 rb. folytatólagosan elkövetett, a Btk.305.§
- a)pontjába ütköző hivatali visszaélés bűntettének. A rendelkező részben két évi őrmesteri rendfokozatba visszavetést tüntessen fel és azt katonai mellékbüntetésként tekintse kiszabottnak. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. A védő előterjesztette védence fellebbezésének írásbeli indokolását. Ebben kérte a vádlott vallomásának, védekezésének elfogadását, mely szerint csak papírzsebkendőt adott be a cellába, illetve - a helyi gyakorlatnak megfelelően - az ételosztásból megmaradó élelmiszert, hogy azt ne kelljen kidobni. Hivatkozott továbbá arra, hogy védence cselekményéből hiányzik a célzat, ezért nem valósult meg bűncselekmény tényállási elem hiányában. Az elsőfokú ítéletben írt történeti tényállás elfogadása esetén is, csak 1 rb. folytatólagos cselekmény valósulhatott meg. Kérte továbbá mellőzni a súlyosító körülmények köréből a többszörös halmazatot mivel azt a folytatólagosság negligálja. Ilyen feltételek mellett már lehetőség van a kiszabott büntetés enyhítésére és megrovás intézkedés alkalmazására. Végül utalt arra, hogy a katonai mellékbüntetés alkalmazásának feltételei nem állhatnak fenn. Nincs adat arra, hogy az ilyen cselekmények rossz hatással vannak a morálra, ezért annak mellőzését indítványozta. A vádlott által bejelentett fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.348.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A vádlottnak a felmentésre irányuló fellebbezése nem alapos. A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a
- november 9-i tárgyalási napon a védő által előterjesztett bizonyítási indítványt indokolt lett volna a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt végzésben elutasítani, azonban ennek hiánya nem volt hatással az eljárás lefolytatására. A katonai tanács a tényállást részben mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte, és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlott a tárgyaláson részben ténybeli beismerő vallomást tett, mely szerint wc-papírt, és papírzsebkendőt adott be tanú1 fogvatartottnak, illetve a vacsora osztásnál megmaradt nápolyit és almát. Elismerte, hogy magatartása nem volt szabálykövető, de álláspontja szerint cselekményével bűncselekményt nem követett el. Vitatta azonban, hogy zacskóba csomagolt dohányt és kávét adott volna át a fogvatartottnak. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a tényállást a vádlott részbeni tagadásával, illetve védekezésével szemben tanú1 fogvatartott tanú, valamint tanú2 tanú vallomása alapján állapította meg, figyelemmel arra, hogy ezen személyek következetesen tették meg vallomásukat, melyek egymást alátámasztották, továbbá vallomásaikat alátámasztották a rendelkezésre álló egyéb okirati bizonyítékok, valamint a biztonsági kamera felvétele is. Az elsőfokú katonai tanács ítélete
- oldal közepétől a
- oldal közepéig értékelte az általa megismert bizonyítékokat, és logikus, meggyőző magyarázatát adta annak, hogy miért nem a vádlotti védekezést fogadta el a tényállás alapjául. Helytállóan hivatkozott, különösen a 48-35/30/
- számú munkaköri leírás ételosztásra vonatkozó 9/B. pontjában foglalt rendelkezés megszegésére. A felmentést célzó fellebbezés tehát a felülmérlegelés tilalmára figyelemmel eredményre nem vezethetett. A katonai tanács által rögzített tényállás megalapozott, mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést vádlott a bűnösségére, és helyes a cselekmény jogi minősítése is, azonban tévedett a vádlott terhére megállapított bűncselekmény rendbeliségét illetően. A hivatali visszaélést az a hivatalos személy követi el, aki azért, hogy jogtalan hátrány okozzon, vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hivatali hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél. Helytállóan hivatkozott ítéletében az elsőfokú bíróság arra, hogy a vádlott hivatalos személynek minősül. A rendelkezésre álló iratokból megállapítható továbbá, hogy a vádlott kifejezetten tanú1 kérésére adott be egyazon szolgálatán belül különböző időpontokban dohányt, kávét, cigarettacsikkeket, valamint élelmiszert. Ezzel a vádlott a történeti tényállás utolsó bekezdésében felsorolt rendelkezéseket megszegve tanú1 fogvatartottat a többi fogvatartotthoz képest előnyösebb helyzetbe hozta, részére jogtalan előnyt biztosított. A másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban a jogi minősítésnél figyelmen kívül kell hagyni azt, hogy tanú1n kívül még más fogvatartottaknak is jutott a vádlott által beadott élelmiszerből és dohányból figyelemmel arra, hogy a vádlott ezeket a tárgyakat kifejezetten tanú1 fogvatartottnak jutatta, őt akarta előnyösebb helyzetbe hozni. Ezért a másodfokú bíróság a katonai tanács megváltoztatta és a vádlott cselekményét 1 rb. a Btk.305.§ a) pontjába ütköző, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettének minősítette. Az enyhítésre irányuló vádlotti fellebbezés a következők szerint alapos. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető körülményeket, azonban a jogi minősítés megváltozására figyelemmel a többszörös halmazatra utalást mellőzni kell, míg a súlyosító körülmények a folytatólagos elkövetéssel kerülnek kiegészítésre. A másodfokú bíróság a cselekmény kisebb tárgyi súlyára, a vádlott több mint 10 éve teljesített problémamentes szolgálatellátására, valamint arra figyelemmel, hogy ő a törvénnyel még nem került összeütközésbe, lehetőséget látott a kiszabott büntetés helyett intézkedés alkalmazására. Ennek keretében a vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést 1 évi és 6 hónapi próbára bocsátás intézkedésre enyhítette a Btk.65.§
(1)és
(3)bekezdésében írt rendelkezések alapján. A rendfokozatban visszavetés katonai mellékbüntetés kiszabását értelemszerűen mellőzte. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a vádlott esetében a büntetési célok a büntetés kiszabásának próbaidőre történő elhalasztásával is elérhetőek. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.372.§
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
- március
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. bíró A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős. Budapest,
- március
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke