Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.856/2015/4/II. A Fővárosi Ítélőtábla a Zamecsnik, Pósfai és Társai Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Árnyasi Katalin ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek az Albáné dr. Feldmájer Lívia ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- május
- napján kelt 69.P.21.622/2015/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesnek az alperes által működtetett ... televíziós csatorna ... című műsorában ... napján sugárzott „..." című hírműsorban elhangzott közlések okán előterjesztett helyreigazítás iránti keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 forint perköltséget. Határozatának indokolásában idézte a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (Smtv)
- §
(1)bekezdésében, a Pp. 342. §
(1)bekezdésében, a 343. §
(1)bekezdésében foglalt szabályokat. Rögzítette, hogy a felperes által kifogásolt közlés televízió műsor, amely az Smtv.
- §
- pontja alapján lineáris médiaszolgáltatásnak minősül. Az Smtv.
- § 1., 2., 4., 5., 6.,
- pontjában foglalt fogalommeghatározásokból, a Pp.
- §
(1)bekezdésének és a 343. §
(1)bekezdésének rendelkezései alkalmazásával az állapítható meg, hogy amennyiben a sérelmezett tartalom médiaszolgáltatás, a helyreigazítást a médiaszolgáltatótól kell kérni. Annak elmulasztása esetén a keresetet a médiaszolgáltatóval szemben kell előterjeszteni. Kifejtette, hogy médiaszolgáltatás esetén a szerkesztőség jogi fogalma nem létezik, a keresetet és az előzetes helyreigazítás iránti kérelmet a lekérhető és a lineáris médiaszolgáltatás szolgáltatójával szemben kell előterjeszteni. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 41. §
(1)bekezdése, illetve 46. §
(6)bekezdése alapján a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság által vezetett nyilvántartásban az alperes mind lineáris, mind lekérhető médiaszolgáltatóként szerepel, így a felperes a pert - bírói felhívást követően - megfelelő alperessel szemben indította meg. Előzetes helyreigazítás iránti kérelmét azonban nem a jogszabályban megjelölt személyhez juttatta el. A helyreigazítási kérelem helyes címzettje médiaszolgáltatás esetén a médiaszolgáltató, a perbeli esetben azonban a felperes az előzetes helyreigazítást az ... ... Szerkesztőségétől igényelte, amely a helyreigazítás közzétételére lekérhető médiaszolgáltatás esetén nem rendelkezik hatáskörrel. Ekként azt a következtetést vonta le, hogy a felperes a médiaszolgáltatóval szemben a Pp. 342. §
(1)bekezdésében előírt előzetes helyreigazítási eljárást nem folytatta le, ennek hiányában nincs lehetőség az alperes kötelezésére a helyreigazítás közzétételére. A perköltség viselés tárgyában a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint határozott. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat meghozatalára utasítását kérte. Másodlagosan az első fokú ítélet megváltoztatásával az alperes kötelezését kérte a keresetében megjelölt tartalmú helyreigazítás közzétételére. Nem vitatta, hogy az előzetes helyreigazítási kérelmének címzettje az ... Szerkesztősége, de miután a kérelem konkrétan és pontosan megjelölte a médiaszolgáltató alperest és a sérelmezett tartalmat, nem volt félreérthető az, hogy kihez és mely műsorszám miatt fordult helyreigazítás iránt. A kérelem a médiaszolgáltató alperes címére került kézbesítésre, miután a szerkesztőség fogalma a helyreigazítás kapcsán nem értelmezhető, előzetes kérelme eljutott az alpereshez. Fellebbezési ellenkérelmében az alperes az első fokú határozat helybenhagyását indítványozta, osztva az elsőfokú bíróság által kifejtett jogi álláspontot. A felperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és annak indokolásával egyetértett, ezért az elsőfokú bíróság határozatát lényegében annak helyes indokai alapján a Pp. 253. §
(2)bekezdése szerint helybenhagyta. A perbeli esetben a jogvita eldöntéséhez elsősorban abban kellett állást foglalni, hogy az elsőfokú bíróság által helyesen idézett jogszabályi rendelkezések alapján helyreigazításért felelős személy megkaphatta-e a felperes helyreigazítás iránti kérelmét. Annak megállapítása volt tehát szükséges, hogy a kérelem tárgyában döntési jogosultsággal rendelkező személy részére került-e kézbesítésre az előzetes eljárás során a helyreigazítás iránti kérelem. A Pp. 342. §
(1)bekezdése, a 343. §
(1)bekezdése egyértelműen meghatározza azt, hogy az érintett kitől kérheti a sajtó-helyreigazítást, illetve ha a helyreigazítás közzétételére határidőben nem kerül sor, kivel szemben indíthat keresetet. Az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a perbeli esetben a sérelmezett közlés az Smtv.
- §
- pontja szerinti lineáris médiaszolgáltatásnak minősülő televíziós műsor keretében hangzott el, amely tartalomért az Smtv.
- §
- pontjában rögzített azon természetes vagy jogi személy tartozik felelősséggel, aki, vagy amely szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért és meghatározza annak összeállítását. A felelősséggel tartozó személy meghatározásánál az Smtv.
- §
- pontjában rögzített médiaszolgáltatás fogalma ad kiindulópontot, mely szerint az önálló üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági szolgáltatás, amelyért egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel, amelynek elsődleges célja műsorszámoknak tájékoztatás, szórakoztatás, vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. Mindebből következően a televíziós műsorban elhangzott, sérelmezett kijelentésért csak a televíziós csatornát működtető alperesi gazdasági társaság tartozhat felelősséggel. A Pp. fent idézett rendelkezéseiből következően az előzetes helyreigazítás iránti kérelmet is az alpereshez kell eljuttatni. A jogi képviselővel eljáró felperes előzetes helyreigazítás iránti kérelmét a periratokból megállapíthatóan és általa sem vitatottan, az ... Szerkesztőségének címezte. Erre figyelemmel - a jogszabály szigorú előírásai alapján - a jogvitában értékelhető jelentősége annak a ténynek nem volt, hogy az alperesi gazdasági társaság és a felperes által megjelölt szerkesztőség székhelye azonos, miután a pert megelőző eljárás címzettje nem felelt meg a jogszabályi előírásnak. A felperes fellebbezése eredményre nem vezetett, ezért a Pp.
- §-án keresztül érvényesülő Pp.
- §
(1)bekezdése szerint köteles viselni az alperes fellebbezési költségét, melyet a másodfokú bíróság a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése,
(5)bekezdése alapján mérlegeléssel állapított meg. Ugyancsak viseli a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán előlegezett fellebbezési illetéket, melynek megfizetéséről a Fővárosi Ítélőtábla a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése értelmében határozott. Budapest,
- január
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Hercsik Zita s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő . Kisbán Tamás s.k. bíró