Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.615/2015/3/III. A Fővárosi Ítélőtábla a Tóth és Tóth Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Mihalics Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- szeptember
- napján kelt 38.G.42.279/2014/
- számú ítélete ellen a felperes részéről benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000,- (Tízezer) Ft + áfa másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított és a fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg. 01-10-... cégjegyzékszámon tartja nyilván az alperest. A cégnyilvántartás adatai szerint az alperes székhelye ... Budapest, ... út
- em.
- szám. A felperes 5040 darab 100,- Ft névértékű dematerizált törzsrészvénnyel és 1 darab 1.000,- Ft névértékű vezető tisztségviselő kijelölésére jogosító elsőbbségi részvénnyel rendelkezik az alperesi társaságban.
- április
- napján az alperes képviseletében T. B. és B. B. igazgatósági tagok közgyűlést hívtak össze
- április
- napjának 11.00 órájára, a társaság székhelyére. A közgyűlési meghívóban rögzítésre került, hogy a közgyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt közgyűlés időpontja
- május
- napjának 11.00 órája, a közgyűlés helye a társaság székhelye. A megismételt közgyűlésen az alperes részvényeseinek 100 %-a jelent volt. G. Á. részvényest dr. T. Z. képviselte, aki a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztását követően a közgyűlés helyszínét elhagyta és az alperes székhelyét biztosító társasház kertjében 11 óra 41 perckor, a közgyűlési meghívó napirendi pontjai szerint tartott közgyűlést, az arról szóló jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlésen meghozott határozatokat. Az alperes
- május
- napján változásbejegyzés iránti kérelmet nyújtott be a nyilvántartó bírósághoz, amelyhez csatolta a közgyűlési meghívót, az arról felvett jegyzőkönyvet, a közgyűlés jelenléti ívét, a közgyűlés határozatai alapján egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt, a dr. T. Z. részére adott meghatalmazást, a változásbejegyzési kérelmet előterjesztő jogi képviselő meghatalmazását, valamint a megválasztott két új igazgatósági tag elfogadó nyilatkozatát, és aláírás mintáját, továbbá G. Á. részvényesi minőségét alátámasztó tulajdonosi letéti igazolást. A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a
- május
- napján kelt
- sorszámú végzésével a változásokat a cégnyilvántartásba bejegyezte, amelynek keretében a cégjegyzéki adatok alábbi rovatai módosultak: - a 8/
- rovatban feltüntetésre került az új egységes szerkezetbe foglalt
- május 7-én kelt alapszabály módosítás - a 13/
- rovatban T. B. igazgatósági tag törlésre, - a 13/
- rovatban B. B. igazgatósági tag törlésre, - a 13/
- rovatban M. D. E. igazgatósági tag törlésre, - a 13/
- rovatban T. B. Z. igazgatósági tag törlésre, - a 13/
- rovatban T. B. igazgatósági tag képviselet módjának változása bejegyzésre, - a 13/
- rovatban A. A. igazgatósági tag bejegyzésre, - a 13/
- rovatban H. D. G. igazgatósági tag bejegyzésre, - a 45/
- rovatban a cég e-mail címe törlésre és - a 45/
- rovatban a cég kézbesítési címe bejegyzésre került. A felperes
- június
- napján érkezett keresetében elsődlegesen a
- sorszám alatti cégbírósági végzés hatályon kívül helyezését kérte a végzéssel érintett rovatokat érintően, a sérelmes alperesi határozatok miatt a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.)
- §
(1)bekezdése, és 66. §
(3)bekezdése alapján. Másodlagosan a Ctv. 68. §
(4)bekezdése szerint az érvénytelenség megállapítása és a támadott végzés hatályában fenntartása mellett kérte a Ctv. 66. §
(2)bekezdésében foglaltak szerinti intézkedések megtételét, egyúttal az alperes perköltségben történő marasztalását, azzal, hogy saját ügyvédi munkadíját mérlegeléssel kérte megállapítani. Előadta, hogy a változásbejegyzési kérelemhez csatolt, és a cégbíróság által megvizsgált okiratok nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, ezért a cégbíróság a változásbejegyző végzését jogsértő módon hozta meg. A becsatolt közgyűlési jegyzőkönyv tartalmazza, hogy a megismételt közgyűlés megtartására az alperesi társaság székhelyét biztosító társasház kertjében került sor, a meghívóban közölt helyszín megváltoztatásához a részvényesek egyhangú hozzájárulására lett volna szükség. A közgyűlési jegyzőkönyv szerint G. Á. részvényest képviselő dr. T. Z. egy személyben volt a közgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyv hitelesítő és a jegyzőkönyvvezető is. A jegyzőkönyv nem tartalmazza a szavazatszámlálók nevét, amely a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) 238. §
(1)bekezdésének c) pontjába ütközik, továbbá a jegyzőkönyvet a Gt. 238. §
(2)bekezdésébe ütközően nem a törvény előírása szerinti személyek írták alá. Álláspontja szerint a jegyzőkönyv a formai követelményeknek sem felelt meg, mivel az egyik közgyűlési határozat az alperes alapszabályát is módosította, ebben az esetben pedig a Gt. 18. §
(1)bekezdése, illetve 11. §
(2)bekezdése alapján annak közokiratba foglalása vagy ügyvédi ellenjegyzése szükséges. A közgyűlésen nem a meghívóban rögzített napirendi pontok megtárgyalására került sor. A Gt. 20. §
(4)bekezdésében foglaltak szerint a változásbejegyzési kérelemhez csatolt okiratok tartalmából egyszerű vizsgálattal megállapítható lett volna, hogy a közgyűlés megtartására, a közgyűlési tisztviselők megválasztására, a jegyzőkönyv és a jelenléti ív elkészítésére nem a Gt. rendelkezéseinek megfelelően került sor. Hangsúlyozta, hogy a felperesnek a sérelmes változások bejegyzése alapjául szolgáló határozatok meghozatala nem állt szándékában. A felperes az elsőfokú eljárásban a részvényesi jog gyakorlásához fűződő tulajdonosi letéti igazolást csatolta, és úgy nyilatkozott, hogy az alperes ellen törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet nem nyújtott be a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságához. Az alperes elsődlegesen a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a felperes - jogi képviselője útján -
- május
- napján tudomást szerzett a támadott közgyűlési határozatokról, ezért a pert legkésőbb
- június
- napjáig indíthatta volna meg. A
- május 7-én tartott megismételt közgyűlésen a felperes nem tudta bemutatni az alperesi társaság részvényeire vonatkozó tulajdonosi igazolást, annak ellenére sem, hogy a közgyűlési meghívó konkrétan tartalmazta, hogy a közgyűlésen a részvényesi jogokat a tulajdonosi igazolás birtokában, a részvénykönyvbe történő bejegyzést követően lehet gyakorolni. A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata kezdeményezésének joga is kizárólag azt a részvényes illeti meg, aki részvényesi minőségét a joggyakorlás időpontjában igazolni tudja. Ezért az alperes álláspontja az volt, hogy a felperes nem jogosult gyakorolni a részvényeseket megillető, az alperesi társaság határozatainak felülvizsgálatának kezdeményezésére vonatkozó jogot. A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását alapozza meg az is, hogy a felperes nem a Ctv.
- §
(1)bekezdésében foglalt, és a per megindítására feljogosított személy, tekintettel arra, hogy a támadott végzés a felperesre rendelkezést nem tartalmaz. Érdemi ellenkérelmében a kereseti kérelem megalapozatlanságára hivatkozott. Állította, hogy a közgyűlés jegyzőkönyv a jogszabályoknak megfelelően tartalmazza a levezető elnök, a jegyzőkönyv hitelesítő részvényes, a jegyzőkönyvvezető és a szavazatszámláló nevét és aláírását. A Gt. vonatkozó szabályai nem zárják ki, hogy egy személy töltse be ezeket a tisztségeket. Álláspontja szerint a közgyűlési határozatok jogszerűségét nem érinti, ha a jegyzőkönyv nem közokirati formában készül, vagy ha az ügyvédi ellenjegyzés nélkül marad. A felperes állításával szemben hivatkozott arra, hogy a közgyűlési meghívó 5., 6.,
- és
- napirendi pontjai keretében azoknak megfelelően hozta meg a határozatokat a közgyűlés. Bizonyítási indítvány terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy az MKB Bank Zrt.-ét mint a felperes értékpapír számlájának kezelőjét keresse meg a bíróság, a közgyűlés eredeti, valamint megismételt időpontjára vonatkozóan arra, hogy a felperes rendelkezett-e kifejezetten a közgyűléseken való részvételre vonatkozó tulajdonosi letéti igazolással. További bizonyítási indítványa volt dr. T. Z. és G. B. tanúként történő meghallgatása. Kérte a bíróság előtt folyamatban lévő perek egyesítését, továbbá a tárgyalás felfüggesztését a Miskolci Törvényszék előtt folyamatban lévő 13.G.40.079/
- számú per jogerős befejezéséig, tekintettel arra, hogy abban a perben G. Á. a felperessel kötött részvény adásvételi szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt indított pert, és a hivatkozott per előkérdése jelen pernek. Mindezek mellett felperes perköltségben történő marasztalását is kérte. Fővárosi Törvényszék a
- szeptember
- napján kelt 38.G.42.279/2014/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000,Ft + áfa perköltséget. Határozata indokolásában hivatkozott a Ctv.
- §
(1),
(2)és
(3)bekezdéseiben foglaltakra. Ez alapján elsődlegesen azt kellett vizsgálnia - figyelemmel arra is, hogy az alperes a kereset benyújtásának elkésettségére hivatkozott -, hogy határidőn belül került-e benyújtásra a felperes keresete. Megállapította, hogy a perben támadott végzés közzétételére
- május
- napján került sor, a kereset a bírósághoz
- június 17-én érkezett, vagyis a 30 napos jogvesztő határidőn belül, így a kereset nem késett el. Az alperes hivatkozása a közgyűlési határozat felülvizsgálata iránti perekre vonatkozó keresetindítási határidőre vonatkozott (Gt.
- §
(3)bekezdés, illetve Ptk. 3:36. §
(1)bekezdés), amely esetében a határozatról való tudomásszerzéstől számított 30 nap a keresetindítási határidő. Jelen pernek a tárgya a cégbírósági bejegyző végzés hatályon kívül helyezése, és nem a közgyűlési határozat felülvizsgálata volt. Az alperesnek a kereshetőségi jog hiányára vonatkozó hivatkozását megalapozottnak tartotta, és megállapította, hogy a felperes kereshetőségi joggal nem rendelkezik. A Ctv. 65. §
(1)bekezdése pontosan megállapítja azt a személyi kört, akik a cégbejegyző (változásbejegyző) végzés hatályon kívül helyezése iránt pert indíthatnak. Erre kizárólag az ügyész, és az jogosult, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, ez utóbbi is, csak a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan. A felperes törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezett, a perben támadott végzés a felperes személyére vonatkozóan rendelkezést nem tartalmaz, ezért sem a Ctv. 65. §
(1)bekezdésében foglaltak, sem pedig a Ctv. 78. §
(2)bekezdésében foglaltak szerint sem rendelkezett kereshetőségi joggal.A kereshetőségi jog hiányáról pedig az elsőfokú bíróság nem permegszüntetés keretében, hanem ítélettel dönthet. Tekintettel arra, hogy a kereshetőségi jogban történő döntés jogkérdés, ezért a perben az alperes bizonyítási indítványainak nem adott helyt, és mellőzte az alperes felfüggesztésre irányuló kérelmét, tekintettel arra, hogy a felperes igazolta, hogy kereset megindításakor és a per alatt az alperes részvényese volt. Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú ítélet kereseti kérelemmel egyező megváltoztatását és az alperes perköltségben történő marasztalását kérte. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság a Ctv. 65. §
(1)bekezdésében foglaltakat tévesen értelmezte. A társaság törvényes működéséhez valamennyi részvényesnek jogos, illetve méltányolható érdeke fűződik, ezért a keresetindításra bármely részvényes jogosult. A társaság igazgatóságának megválasztása alapvetően érinti a részvényest, hiszen a tulajdonrészének értékét befolyásoló kérdésekben önállóan, a részvényesi tulajdonközösség képviselőjeként, törvényes képviselőként jár el. A változások alapjául a társaság legfőbb szervének olyan határozatai szolgáltak, amelyeket a szabályszerűen összehívott és megtartott közgyűlésről távozott részvényes meghatalmazott képviselője a közgyűlési meghívóban rögzített helyszíntől eltérő helyszínen egyedül hozott. Hangsúlyozta, hogy a cégbírósági eljárás során hivatalból kellett a cégbíróságnak az okiratok tartalmát, azok megfelelőségét, és a jogsértést vizsgálni, és ez alapján a bejegyzést megtagadni. Fenntartotta a keresetlevelében hivatkozott jogszabálysértéseket. A változásbejegyzés alapjául szolgáló iratok egyéb, alaki tartalmi hibái miatt a bíróságnak a kérelmet el kellett volna utasítania. Hangsúlyozta, hogy a részvényesi meghatalmazott olyan módon hozta határozatait, hogy azok megismerésének lehetőségétől is elzárta a részvénykönyvbe bejegyzett, a szabályos közgyűlésen együttesen jelenlévő személyeket. A részvényesi jogkör (szavazás) elvonása egyértelműen érinti a részvényes személyét és érdekét. A szabálytalanul megtartott közgyűlés, az azon való határozathozatal módja és dokumentálása nyilvánvalóan a részvényesek joggyakorlásának megkerülését szolgálta. Hangsúlyozta, hogy a Fővárosi Törvényszék 11.G.42.138/2014/
- számú végzésével a perbeli közgyűlésen hozott határozatok végrehajtását felfüggesztette. B. M. , H. D. G. és A. A. igazgatósági taggá történő megválasztásáról szóló határozat függetlenül jelen per tárgyától a bejegyzés ellenére nem hatályosult, így nevezettek alperesi jogi képviselőnek meghatalmazást nem adhattak. Ebből következően a keresettel szemben arra jogosulttól érdemi ellenkérelem nem érkezett. A keresetet így az alperes érdemben nem is vitathatta. A felperes a fellebbezése indokolását utóbb kiegészítve a kereshetőségi joga tekintetében előadta, hogy a törvényességi felügyeleti eljárást azért nem indította meg, mert nem volt tudomása arról, hogy dr. T. Z., miután 2014.május
- napján elhagyta a szabályosan összehívott és megtartott közgyűlést, saját maga is tartott egy másik közgyűlést, amelynek hozott határozatok a változásbejegyző végzés alapjául szolgáltak. A változásbejegyzési kérelem benyújtására
- május
- napján került sor. A perrel támadott változásbejegyző végzés a következő munkanapon
- május
- napján hétfőn kelt, azaz a felperesnek péntektől hétfőig terjedő idő állt rendelkezésére arra, hogy törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezzen. A jogi érdek hiánya körében előadta, hogy a felperes nem csupán kisebbségi részvényese az alperesi társaságnak, hanem az alperes által képviselt kockázati tőkealapnak a legnagyobb befektetője. A felperes vezető tisztségviselő kijelölésére jogosító elsőbbségi részvénnyel rendelkezett az alperesi társaságban, amely lehetőséget biztosított számára, hogy az alperes négy főből álló igazgatóságába egy főt ő maga delegáljon, és az általa delegált igazgatósági tag minden esetben az egyik aláíró legyen a cégképviselet során az együttes képviseleti jogból fakadóan. A perrel támadott
- sorszámú változást bejegyző végzés súlyosan megsértette a felperesnek a vezető tisztségviselő kijelölésére vonatkozó elsőbbségi részvényhez fűződő jogát, amely nyilvánvalóan közvetlen jogsérelmet jelent számára. Ismételten hivatkozott arra, hogy a változásbejegyzési eljárás során súlyos jogszabálysértésre került sor. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
- évi XVI. törvény számos lényeges, a változásbejegyzési eljárás során is figyelembe veendő rendelkezéseket tartalmaz a vezető tisztségviselők megválasztása körében. Idézte a törvény
- §
(3)bekezdését, és hangsúlyozta, hogy az alperes vezető tisztségviselőjének csak és kizárólag olyan személy jelölhető ki, akinek a kinevezéséhez a Magyar Nemzeti Bank felügyelete a hatósági hozzájárulását megadta. A rendelkezésre álló iratokból aggálytalanul megállapítható, hogy az alperes a változásbejegyzési kérelméhez sem H. D. G. , sem A. A. tekintetében nem csatolt ilyen előzetes felügyeleti hatósági hozzájárulást. Hangsúlyozta, hogy a cégbíróság nem hozhatott volna jogszerűen változás bejegyzést elrendelő határozatot, észlelnie kellett volna a beadvány hiányosságait. A kirívóan súlyos jogsértések következményeként az alperes, illetve az alperes által kezelt Alap működése ellehetetlenült, a felperes által ténylegesen a befektetési jegyek jegyzésével alperes, illetve az Alap rendelkezésére bocsájtott 128.571.400,- Ft feletti rendelkezés teljesen kikerült a felperes ellenőrzési köréből, és azóta felperes nem is tudja, hogy konkrétan az alperesi társaságnál milyen pénzügyi döntések születtek. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az érdemben helyes elsőfokú ítélet hatályában fenntartását és a felperes másodfokú perköltségben történő marasztalást kérte. A fellebbezés nem alapos az alábbiak szerint. A Fővárosi Ítélőtábla a rendelkezésre álló adatokból megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a jogvita eldöntéséhez szükséges mértékben feltárta a tényállást, és az arra alapított döntésével - az alábbi indokolásbeli pontosítással - egyetértett. A Ctv.
- §-ban szabályozott, a bejegyzési és változásbejegyzési végzések hatályon kívül helyezésére irányuló per egy, a végzéssel szembeni fellebbezés kizártsága okán speciális jogorvoslatot helyettesítő per. Tágabb értelemben a peres bíróság a cégbírósági eljárást vizsgálja felül, azt, hogy az adott eljárásban az irányadó jogszabályok és a kérelem alapjául szolgáló okiratok alapján helye volt-e a bejegyzésnek, jogsértő-e a bejegyzés. Csak olyan jogszabálysértés alapján kerülhet sor rá, amelyet a cégbíróságnak a bejegyzési, változásbejegyzési eljárás során észlelnie kellett, és a vizsgálata tárgyát képezi. A cégjegyzési adat, vagy az adat alapjául szolgáló okirat jogszabálysértő volta csak abban az esetben vizsgálható, amely részében az/ azok a cégjegyzéki adat szempontjából relevánsak. A Ctv. 1.,
- és
- számú mellékletei sorolják fel azokat a mellékleteket, okiratokat, amelyeknek a csatolása szükséges és amelyeket a nyilvántartó bíróság a nemperes eljárás keretei között meghatározott módon vizsgál. A per indítására jogosultak körét konkrétan meghatározza a jogszabályhely, amely szerint az ügyész mellett az jogosult keresetet indítani, akire a jogszabálysértőnek vélt cégjegyzéki adat rendelkezést tartalmaz (törlést vagy bejegyzést). A jogosultak körét a kialakult bírói gyakorlat megszorítóan értelmezi, csak az/azok tartoznak ebbe a körbe, akikre nézve a bejegyzés nevesített rendelkezést tartalmaz. A közvetett érintettség nem alapozza meg a kereshetőségi jogot. Az eljárás során először vizsgálni szükséges, hogy a törvényben meghatározott határidőben került-e sor a kereset benyújtására, és azt, hogy arra jogosult - kereshetőségi joggal rendelkező - személy nyújtja-e be a keresetet. Az elsőfokú bíróság helytállóan vizsgálta a két törvényi előfeltétel meglétét, és jutott arra a következtetésre, hogy bár a felperes igazolhatóan határidőben - a támadott végzés Cégközlönyben történő közzétételét követő 30 napon belül - nyújtotta be a keresetet, azonban kereshetőségi joga nem áll fenn, a felperesre mint társaságra a cégjegyzék nevesítve nem tartalmaz adatot. A felperes fellebbezésében és annak kiegészítésében, valamint az elsőfokú eljárásban - az alperesi társaságban a vezető tisztségviselők kijelölésére jogosító elsőbbségi részvényre vonatkozó előadása nem alapozza meg a perindítási jogot a fentebb kifejtettek okán. Az a felperesi hivatkozás, hogy a Ctv.
- §
(2)bekezdésében biztosított perindítási joga - a gyors cégbejegyzés és jogsértő határozatról való tudomásszerzés hiánya a törvényességi felügyeleti kérelem határidőben történő előterjesztését akadályozta - nem foghat helyet. A perben egy másik eljárás megindításának hiánya miatt igazolásra nincs lehetőség. A felperes tévedett amikor vitatta, hogy az alperes részéről érdemi ellenkérelem nem került előterjesztésre. A cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselő(k), annak sikeres támadásáig a cég törvényes képviselője(
- i)még akkor is, ha a megválasztásukat tartalmazó közgyűlési határozat végrehajtását egy másik peres eljárásban a bíróság felfüggeszteni rendelte. A bejegyzett törvényes képviselő(
- k)a társaság nevében jogosult(
- ak)jogi képviseleti meghatalmazást adni, ezért az alperesi társaság által a jogi képviselő részére adott meghatalmazás érvényes, alperes érdemi ellenkérelmét az első és a másodfokú eljárásokban előterjeszthette. Mivel a felperes nem rendelkezik perindítási jogosultsággal, ezért az általa hivatkozott jogsértések nem vizsgálhatóak a perben, a keresetet érdemben helyesen utasította el az elsőfokú bíróság A Fővárosi Ítélőtábla a kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság érdemben helytálló ítéletét - a fenti kiegészített indokolással - a Pp. 253. §
(2)bekezdése szerint helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felperes köteles a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján az alperes részére jogi képviselete ellátásáért a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)-
(6)bekezdései szerint - a 4/A. § értelmében áfa figyelembevételével - megállapított ügyvédi munkadíjból álló fellebbezési eljárási költség megfizetésére. Budapest,
- év február hó
- napján . Ócsai Beatrix s.k. a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Buglyó Gabriella s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő Hidvéginé dr. Adorján Lívia s.k. bíró