Debreceni Ítélőtábla Bf.I.704/2015/
- szám A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
- február hó
- napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: Az emberölés bűntettének kísérlete miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben a Miskolci Törvényszék
- évi szeptember hó
- napján kihirdetett 10.B.3/2015/
- számú ítéletét helybenhagyja. A vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt is beszámítja a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe. Indokolás: A törvényszék a vádlott bűnösségét emberölés bűntettének kísérletében (Btk.
- §
(1)bekezdés) állapította meg, és 8 év szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 9 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, és megállapította, hogy a vádlott a büntetés 2/3 részének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte a Szikszói Járásbíróság Bpk.20/2014/
- számú ítéletével kiszabott 1 év 2 hónapi 3 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását. Döntött a bűnjelek sorsáról és a bűnügyi költség viseléséről. Az ítélet ellen a vádlott és védője téves minősítés miatt a büntetés enyhítését célzóan fellebbeztek. A vádlott fellebbezését védője útján írásban részletesen indokolta. Bűnösségét felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntette és testi sértés bűntettének kísérlete miatt indítványozta megállapítani. Kifogásolta, hogy a törvényszék tényállásából hiányzik az előzményeket érintő megállapítása
- július
- és
- napjait illetően. Sérelmezte, hogy következetes vallomásait a törvényszék csupán célszerű védekezésnek értékelte és szava hihetetlennek találta a mellette vallomást tevő tanúkat. ..., ..., ..., ..., ... és ... - jelen ügyben tanúk - esetében nem volt törvényes a mentességi joguk megítélése. Hiányzik az ítéletből a bizonyítékok egyenként és összességében történő értékelése, így megkérdőjeleződik az ítélet megalapozottsága is. Kifogásolta továbbá a szakértői bizonyítás értékelését is, mivel nem teljes egészében került a szakértő véleménye az ítéletben átvételre. A legfeljebb közepes, de inkább kis közepes erőbehatásból nem lehet olyan következtetést levonni, hogy az eszköz és az erőbehatások száma, célzottsága és ereje miatt az emberölési szándék megállapítható. Vitatta a sértettel a fejsérülésen túli egyéb testtájékon keletkezett sérülések egy időben történő keletkezését is tekintettel a sértett pólóján az anyag folytonosság, szakadás hiányára. Nem győződött meg a törvényszék helyszíni bizonyítás során arról, hogy a sértett sérülése eleséstől keletkezhetett-e. Álláspontja szerint csupán testi sértésre irányuló szándék állapítható meg a terhére, figyelemmel arra is, hogy az a kijelentés, hogy „most meghaltok" nem ragadható ki a cselekménysorozatból. Indítványozta megfontolás tárgyává tenni az ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárása utasítását, másodsorban bizonyítás felvételét, akár helyszíni bizonyítás útján -, továbbá azon tanúk megidézését, akik kapcsán a törvényszék a mentességi jog kérdésében tévesen foglalt állást. Végül a cselekmény felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntette és testi sértés bűntette kísérleteként történő minősítését, és a büntetés lényeges enyhítését indítványozta. Az ügyész az elsőfokú bíróság ítéletét tudomásul vette. A fellebbviteli főügyészség átiratában annak helybenhagyását indítványozta. A védelmi fellebbezés folytán az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Be.
- §
(1)bekezdése alapján a Be. 361. §
(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen teljes terjedelmében felülbírálatának körébe vonta a meghozatalát megelőző eljárással együtt. A nyilvános ülésen a védő fellebbezésének indokait, és annak irányait fenntartotta. A fellebbviteli főügyészség nyilvános ülésen jelenlévő képviselője az átiratában foglaltakat ugyancsak fenntartotta. A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy a törvényszék az eljárási szabályok sérelme nélkül folytatta le az eljárást. A védelem által hivatkozott tanúk esetében a mentességi jog kérdésében ítéletének
- oldal
- bekezdésében állást foglalt, és az ítélőtábla meggyőződése szerint érvelése nem kifogásolható. A törvényszék is utalt a tanúk vallomásaiban megmutatkozó ellentmondásokra, azonban meggyőző érveléssel adott számot arról, hogy mely bizonyítékok alapján vont következtetést a vádlott büntetőjogi felelősségére. Az a körülmény, hogy a tanúk vallomásait együttesen értékelte - figyelemmel a cselekmény jellegére és a résztvevők nagy számára - ugyancsak nem kifogásolható. Ítéletének
- oldal közepétől foglalkozott részletesen az igazságügyi orvosszakértői bizonyítással. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az alap orvosi dokumentumok hiányosak voltak a sérülések számát illetően, és lényegében csupán a vádlott fejsérülését dokumentálta. Az elsőfokú bíróság e körben a további két sérülés tekintetében eljárása során részletes bizonyítást vett fel, és törekedett annak tisztázására is, hogy a sértett fejsérülése eleséstől keletkezhetett-e, illetve éles tárggyal, vagy eszközzel történő ütés, vagy ilyen tárgyhoz való ütődés okozhatta-e figyelemmel az igazságügyi orvosszakértő írásbeli szakértői véleményében tett megállapításra. A vádlott által hivatkozott és rendelkezésre állt fényképfelvételekről a törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy a területen található tereptárgyak nem rendelkeztek olyan éllel, ami a fejsérülés okozására alkalmas lehetett volna, azonban a fentiekre is figyelemmel az igazságügyi orvosszakértő ezt követően egyértelműen nyilatkozott arra nézve, hogy a szamuráj kard lehetett az elkövetés eszköze. Arra is magyarázatot adott a szakértő, hogy amennyiben a test felületet nem az eszköz éle éri nem szükségszerű a ruházat sérülése. Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság részletesen megvizsgált minden olyan kérdéskört, amelyet a fellebbezésben a vádlott és védője vitatott, és e körben indokolási kötelezettségének is eleget tett. Az általa megállapított tényállás megalapozott, az iratok tartalma alapján csupán a kék markolatú kard paramétereivel pontosítandó kis mértékben (nyomozati iratok
- oldal) akként, hogy a kard 1000 gramm súlyú, 46 cm pengehosszúságú , szélessége a tövénél 2,5 cm, attól 40 centire pedig 2,3 cm, rozsdás éle tompult. Az így pontosított tényállás mindenben megalapozott, az ítélőtábla a másodfokú eljárásban irányadónak tekintette. Olyan eljárási szabálysértést, amely az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését eredményezte volna az ítélőtábla nem talált, és nem indokolt a másodfokú eljárásban további bizonyítás felvétele sem a megalapozott tényállásra tekintettel, figyelemmel a Be.
- §
(1)bekezdésében írtakra. Az irányadó tényállás alapján okszerűen vont következtetést a törvényszék a vádlott büntetőjogi felelősségére és helyes cselekményének jogi minősítése is. Az eltérő minősítés(ek) megállapítására irányuló védői érvelést az ítélőtábla nem osztotta. A törvényszék a cselekmény minősítésekor helyesen a 3/
- számú Büntető Jogegységi határozat szem előtt tartásával az alanyi és tárgyi tényezők vizsgálatából indult ki (ítélet
- oldal közepétől), és meggyőző érveléssel vont következtetést a vádlott tudattartalmára és állapította meg, hogy szándéka a sértett életének kioltására irányult, azonban az ítélőtábla álláspontja szerint az eredmény tekintetében csupán eshetőleges szándékkal. Az ítélőtábla a
- oldal
- bekezdéséből mellőzi azon megállapítást, hogy azon körülmény, hogy a vádlott élettársa veszélyben lehet a rendőrőrsről történő távozása során, továbbá a családok közötti haragos viszony, illetőleg a sértett által a vádlott korábbi bántalmazása önmagukban nem mutatnak az ölési szándék irányába. Csupán utal az ítélőtábla arra is, hogy ellentétben a védő hivatkozásával az ítélet
- oldal 5-
- bekezdésében a cselekmény
- július
- és 14-ei előzményei részletesen leírásra kerültek, mint ahogyan a Szikszói Járásbíróság B.185/2014/
- számú ítélete is felhívásra került. A minősítés körében utal az ítélőtábla a BH
- számon közzétett eseti döntésre, ahol a bíróság életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete helyett emberölés bűntettének kísérleteként minősítette, amikor az elkövető az élet kioltására alkalmas szamuráj karddal a sértett feje, illetőleg a nyaka irányába sújtott, mely támadást a sértett ösztönszerű mozdulattal a kezének felemelésével hárított el. E körben megállapításra került, nem kétséges, ha a vádlott a célba vett testtájékot eltalálja ez a sértett halálához vezethetett volna. A használt eszköz ölésre alkalmasságát a célba vett testtájék életfontos szerveket rejtő voltát a vádlott nyilvánvalóan felismerte, mint hogy ez köztudomású, az alkalmazott, lendületes sújtó mozdulat erejénél fogva azt is kétségtelenül felismerte, hogy a sértett halálos kimenetelű sérülését is okozhatja, mely következménnyel kapcsolatban közömbös maradt, mindez pedig cselekményének eshetőleges szándékkal véghezvitt emberölés bűntette kísérleteként minősítését teszi indokolttá. Végül az első fokon eljárt bíróság foglalkozott a jogos védelem kérdéskörével is. A büntetés kiszabása körében irányadó alanyi és tárgyi körülményeket feltárta, az ítélőtábla további enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlottnak az eredmény tekintetében fennálló eshetőleges szándékát. Az ítélőtábla azonban az enyhítésre irányuló fellebbezését nem találta alaposnak figyelemmel a Be.
- §
(2)bekezdésére is. A vádlott terhére olyan nyomatékos súlyosító körülmények állapíthatók meg, melyeket a törvényszék teljes körűen feltárt és kifogástalanul értékelt, és az ítélőtábla is úgy ítélte meg, hogy a büntetés lényeges enyhítésére nem kerülhet sor. Fentiek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét annak járulékos rendelkezéseit is törvényesnek találva a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján annak helybenhagyásáról határozott. A vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő további beszámításáról a Btk. 92. §
(1)és
(2)bekezdése alapján történt rendelkezés. Debrecen,
- február
- Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Bakó József sk. a tanács tagja. Záradék: A Miskolci Törvényszék 10.B.3/2015/
- számú ítélete az ítélőtábla jelen határozatával jogerős és végrehajtható. Debrecen,
- február
- . Balla Lajos sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: kiadó