Kbf.35/2015/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés a./ pontja szerint minősülő társtettesként, nagyobb értékre elkövetett lopás bűntettében, ezért 10 hónapi börtönbüntetésre, valamint 1 évre a vagyonőri foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette. II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 370. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés a./ pontja szerint minősülő társtettesként, nagyobb értékre elkövetett lopás bűntettében, ezért 1 évi börtönbüntetésre, valamint 120 napi tétel, napi tételenként 1.500 forint, összesen 180.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 1 évi és 6 hónapi próbaidőre felfüggesztette. A pénzbüntetés megfizetésére 10 hónapi részletfizetést engedélyezett. A pénzbüntetés meg nem fizetése, vagy az egy havi részlet megfizetésének elmulasztása esetére rendelkezett annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. Az elsőfokú katonai tanács az I.r. vádlottat 5.400, míg a II.r. vádlott 44.160 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. A tárgyaláson a katonai ügyész mindkét vádlott vonatkozásában három napi gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be súlyosítás, mindkét vádlott esetében hosszabb tartamú végrehajtandó börtönbüntetés, és közügyektől eltiltás kiszabása érdekében. Az I.r. vádlott védője három napi gondolkodási időt tartott fenn, de a törvényes határidőn belül jogorvoslati nyilatkozatot nem tett. A II.r. vádlott védője védencének korábbi tagadó nyilatkozatára figyelemmel jelentett be fellebbezést. Az I. és II.r. vádlott a részükre kézbesített ítélet ellen fellebbezést nem jelentettek be. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.394/2015/1. számú átiratában az ügyészi fellebbezést az I.r. vádlott tekintetében módosítással, míg a II.r. vádlott esetében egyetértőleg fenntartotta. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, melynek keretében az I.r. vádlottal szemben súlyosításul szabjon ki felemelt próbaidejű, végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetést, továbbá hosszabb időre tiltsa el a vagyonőri foglalkozástól és vele szemben is pénzbüntetést szabjon ki. A II.r. vádlottal szemben szabjon ki börtönben végrehajtandó szabadságvesztést és közügyektől eltiltást, valamint rendelkezzen a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. A másodfokú ügyészi álláspont szerint helyesen járt el az elsőfokú katonai tanács, amikor a 2012. évi CCV. törvény 61. §

(2)és

(5)bekezdése alapján nem szabott ki lefokozást az I.r. vádlottal szemben. Az I.r. vádlott védője a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt, valamint csatolta az I.r. vádlott tekintetében annak házassági anyakönyvi kivonatát. A II.r. vádlott védője perbeszédében védence tagadó vallomására figyelemmel elsődlegesen megalapozatlanság miatt felmentésre tett indítványt. Másodlagos indítványként azt kérte, hogy a másodfokú bíróság védencével szemben akár hosszabb próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabjon ki. Utalt arra, hogy védence korábban többször volt büntetve, azonban utolsó elítéltetése is olyan régen történt, hogy visszaesőnek már nem tekinthető. Szakított a régi életformájával, jelenleg a szálloda szakmában dolgozik, mint alsóbb szintű vezető. A II.r. vádlott az utolsó szó jogán úgy nyilatkozott, hogy csatlakozik a védője által előadottakhoz, illetve kérte, hogy ne kerüljön vissza abba az életformába, amivel egyszer már sikeresen szakított. A katonai ügyész, valamint a II.r. vádlott védője által bejelentett fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A II.r. vádlott védője által felmentés érdekében bejelentett fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ítélete rendelkező részében az I. és II.r. vádlott neve előtt indokolatlanul tüntette fel, hogy távollévők, mivel a vádlottak nem a Be. XXV. fejezete szerinti eljárásban kerültek elítélésre. Ez a körülmény azonban semmiféle hatással nem volt az eljárás lefolytatására, illetve a bűnösség megállapítására, vagy a büntetés kiszabására. Az elsőfokú bíróság a tényállás megállapítása során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. Az I. és II.r. vádlott az eljárás során egyáltalán nem tett vallomást. Nem tévedett a katonai tanács, amikor a tényállást a tárgyaláson kihallgatott tanúk vallomása, a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok, a bűncselekmény elkövetéséről tanú szemtanú által készített fénykép alapján állapította meg. A tárgyaláson kihallgatott tanúk vallomásai, valamint az egyéb bizonyítékok egymást alátámasztották, így a katonai tanács a tényállást egybehangzó, egymást alátámasztó bizonyítékok alapján állapította meg. A másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban az elsőfokú katonai tanács által rögzített történeti tényállás kisebb részben pontatlan, ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a rendelkezésre álló iratok alapján a történeti tényállás 2. bekezdését annyiban pontosítja, egészíti ki, hogy: „Megállapodásuknak megfelelően jogtalan eltulajdonítási célzattal a vádlottak 2011. június 03. napján 17 óra 30 perc körüli időben a megjelölt vasüzem területén 8 köteg, 12-es átmérőjű, a kft. tulajdonát képező betonvasat helyeztek fel az ismeretlen rendszámú nyerges vontatóhoz kapcsolt ... frsz-ú pótkocsira, amellyel az eltulajdonított betonvasat ismeretlen helyre szállították. A gépjármű vezetőjének személye az eljárás során nem került felderítésre.” Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által ekként pontosított tényállás megalapozott, mentes a Be. 351. §

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta, így a II.r. vádlott védőjének a felmentésre irányuló fellebbezése nem alapos. A katonai tanács az irányadó tényállás alapján okszerűen vont le következtetést a vádlottak bűnösségére és helyes a cselekményük jogi minősítése is. Nem tévedett a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor I.r. vádlottat és II.r. vádlottat a 2012. évi C. törvény szerinti Btk. 370. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés a./ pontja szerint minősülő társtettesként, nagyobb értékre elkövetett lopás bűntettében mondta ki bűnösnek. Nem tévedett a katonai tanács akkor sem, amikor mindkét vádlott tekintetében az elbírálás idején hatályos büntető törvényt alkalmazta a Btk. 2. §

(2)bekezdésében foglaltak alapján, figyelemmel arra, hogy a vádlottak cselekménye az értékhatárok változására figyelemmel enyhébben minősül, illetve a feltételes szabadságra bocsátásról szóló rendelkezés is kedvezőbb az új törvény szerint. A súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezés az alábbiak szerint alapos. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket. Nem tévedett, amikor a büntetlen előéletű I.r. vádlottal szemben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést, és - az elkövetés körülményeire figyelemmel - vagyonőri foglalkozástól eltiltást szabott ki. Megállapítható azonban, hogy sem a börtönbüntetés, sem a vagyonőri foglalkozástól eltiltás tartama, valamint a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje nem állnak arányban a cselekmény tényleges tárgyi súlyával. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és I.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztést 1 év 4 hónapi börtönbüntetésre, míg a vagyonőri foglalkozástól eltiltást 3 évre súlyosította. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre függesztette fel. Nem tévedett az elsőfokú bíróság akkor sem, amikor a II.r. vádlottal szemben is végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetést, valamint pénzbüntetést szabott ki. A II.r. vádlott korábban több alkalommal került elítélésre bűncselekmények elkövetése miatt, utolsó büntetéséből azonban kitöltve

1. november
2. napján szabadult. A rendelkezésre álló iratok, illetve saját nyilatkozata alapján is az állapítható meg, hogy szakított a korábbi életformájával, jelenleg ...ban szállodai recepciósként dolgozik. A szabadulásától eltelt igen hosszú időre figyelemmel a másodfokú katonai tanács már nem látta indokoltnak a vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabását, azonban a II.r. vádlott előéletére, illetve a cselekmény tényleges tárgyi súlyára figyelemmel indokolt vele szemben a kiszabott szabadságvesztés súlyosítása. Ezért az ítélőtábla katonai tanácsa a II.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztést 2 évi börtönbüntetésre súlyosította, és annak végrehajtását 4 évi próbaidőre függesztette fel. Az I.r. vádlott tényleges vagyoni helyzetének ismerete hiányában az elsőfokú bíróság indokoltan tekintett el vele szemben a pénzbüntetés kiszabásától, míg a II.r. vádlott esetében épp vagyoni helyzetének ismeretére figyelemmel, illetve mert a vádlott vagyoni haszonszerzés végett követte el a bűncselekményt, indokoltan szabott ki vele szemben 180.000 forint pénzbüntetést. Nem tévedett az elsőfokú bíróság akkor sem, amikor az I.r. vádlottat a tényleges katonai szolgálatának ideje alatt elkövetett vagyon elleni bűncselekmény miatt nem ítélte lefokozásra. Bár nem kétséges, hogy az I.r. vádlott a magatartásával a rendfokozat viselésére méltatlanná vált, azonban a
3. évi CCV. törvény
4. §

(2)bekezdése alapján, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével rendfokozatát, valamint a szolgálati viszonnyal összefüggő jogosultságait elveszti. Az

(5)bekezdés szerint a szerződéses állomány tagjának egyoldalú szerződésbontása esetén a lemondás szabályait kell alkalmazni. A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy az I.r. vádlott szerződéses katonai szolgálati viszonya lemondással szűnt meg, és a hivatkozott rendelkezésekre figyelemmel a rendfokozatát már elveszítette. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a másodfokú bíróság I.r. és II.r. vádlottak tekintetében helybenhagyta. A másodfokú bíróság a Be. 338. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a II.r. vádlottat a másodfokú eljárásban kirendelt védő díjaként felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 372. §

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. március
2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. bíró A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete I.r. és II.r. vádlottak tekintetében a rendelkező részben írt változtatással jogerős és a szabadságvesztések kivételével végrehajtható. ,
3. március
4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke