Kbf.56/2015/11 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés a./ pont

(2)bekezdés) minősíti. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a

1. május
2. napján kihirdetett 41(I.)Kb.1264/2014/
3. számú ítéletével vádlottat a Btk.
4. §

(1)-

(2)bekezdésébe ütköző szolgálati tekintély megsértésének bűntette miatt 100 napi tétel, napi tételenként 2.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő katonai ügyész három napi gondolkodási időt tartott fenn nyilatkozatának bejelentésére, majd törvényes határidőn belül a vádlott terhére, súlyosabb pénzbüntetés kiszabása, illetve rendfokozatban visszavetés alkalmazása érdekében fellebbezést jelentett be. A vádlott és védője az elsőfokú ítéletet tudomásul vették. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.584/2015/

1. számú átiratában a katonai ügyész által a vádlott terhére bejelentett fellebbezést továbbra is fenntartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást mérlegelési jogkörében helyesen állapította meg, azonban részben hiányosan minősítette az elbírált függelemsértő bűncselekményt, mivel az helyesen folytatólagosként értékelendő. Kifejtette, hogy az elsőfokú katonai tanács eltúlzottan alacsony pénzbüntetést szabott ki a tiszti és külszolgálati illetménnyel rendelkező vádlottal szemben, ezért a pénzbüntetés mértékének felemelése indokolt. Érvelése szerint a vádlott a tiszti rendfokozat tekintélyét is csorbította, ezért szükségesnek tartotta, hogy a másodfokú bíróság vele szemben rendfokozatban visszavetés katonai mellékbüntetést is alkalmazzon. Egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta. A vádlott a nyomozás során nem tett vallomást, majd a tárgyaláson írásbeli vallomást csatolt, amit a bíróság a bizonyítékok között értékelt. Ebben a vádlott érdemi védekezést terjesztett elő, melyben tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. Az elsőfokú bíróság tanúkat hallgatott ki, ismertette a releváns iratokat és mérlegelési jogkörében a vádlottra nézve terhelő tényállást állapított meg, lényegében a vádirattal egyezően. Megindokolta, hogy miért vetette el a vádlott védekezését, érvelése a logika szabályainak megfelel, indokolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács által megállapított tényállás mentes a Be. 351. §

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa elfogadta felülbírálata alapjául. Az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállás alapján okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére. Helyesen állapította meg, hogy a vádlott magatartásával sértette elöljárója tekintélyét és cselekményét nyilvánosan követte el, mivel az általa elöljárójára tett bejegyzések az Interneten mások számára is hozzáférhetővé váltak. Tévedett azonban, amikor nem vette figyelembe a cselekmény minősítésekor, hogy a vádlott különböző időpontokban, többször tett sértő, elöljárója tekintélyét lejárató bejegyzéseket a Facebook-on, ezért cselekménye folytatólagosként értékelendő. Az előzőekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a vádlott cselekményét, a Btk. 447. §

(1)bekezdés a./ pontjába ütköző

(2)bekezdés szerint minősülő, folytatólagosan elkövetett szolgálati tekintély megsértése bűntettének minősítette. A vádlott terhére, súlyosabb pénzbüntetés, illetve katonai mellékbüntetés alkalmazása érdekében előterjesztett ügyészi fellebbezést a másodfokú bíróság nem találta alaposnak. Az elsőfokú katonai tanács helyesen vette számba a bűnösségi körülményeket, amely során további enyhítő körülményként kell értékelni a további időmúlást. A másodfokú bíróság álláspontja szerint nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a Btk. 33. §

(4)bekezdése alapján a vádlottal szemben pénzbüntetést szabott ki. A pénzbüntetés kiszabása során az elsőfokú katonai tanács helyesen állapította meg annak napi tétel számát, amely igazodik a cselekmény konkrét társadalomra veszélyességéhez, a kiszabott napi tétel összeg pedig arányos a vádlott anyagi teherbíró képességével. Ezért a másodfokú bíróság nem tartotta indokoltnak a kiszabott pénzbüntetés súlyosítását. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa egyetértett az elsőfokú katonai tanács azon álláspontjával, hogy a büntetési célok katonai mellékbüntetés nélkül is elérhetőek. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a vádlott terhére rótt cselekmény tárgyi súlya, a vádlott alanyi társadalomra veszélyessége nem indokolja a büntetési célok elérése érdekében a rendfokozatban történő visszavetést. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság álláspontjával egyezően úgy ítélte meg, hogy a büntetési célok önmagában a kiszabott pénzbüntetéssel is elérhetőek. Az előzőekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet a rendelkező részben írt változtatással, egyebekben helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 372. §

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. április
2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. bíró A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. ,
3. április
4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke