Pécsi Ítélőtábla Gf.V.40.007/2016/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a Dr. Galambos Tamás Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Kiss Gábor ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen tag kizárás iránt indított perében a...Törvényszék
- január
- napján kelt .../
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya tekintetében helybenhagyja, a perköltségre vonatkozó fellebbezett részében részben megváltoztatja, és az alperest terhelő, felperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 571.724 (ötszázhetvenegyezerhétszázhuszonnégy) forintra felemeli. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 164.370 (százhatvannégyezerháromszázhetven) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az E. Kft-t
- december 22-én jegyezték be a cégjegyzékbe, a társaság üzletrészeit
- november 18-án megvásárolta G., G. és alperes neve alperes, a társaság elnevezését B. Kft-re változtatták. A cég képviseletére G. ügyvezető önállóan jogosult. A társaság főtevékenysége
- április 3-tól ital nagykereskedelem, ennek keretében külföldről sört importálnak és azt Magyarországon értékesítik.
- július 1-től a felperes neve alkalmazottjaként dolgozott alperes neve fia, S., akinek feladatai közé tartozott a külföldi partnerekkel való tárgyalás, piackutatás, fuvarozás.
- január 7-étől S.t alkalmilag foglalkoztatták a cégnél.
- május 28-án kelt létesítő okirattal az alperes és Ő (az alperes fiának élettársa) megalapították a B. Kft-t. A társaságot
- május 20-án jegyezték be a cégjegyzékbe, képviseletére az alperes és Ő önállóan voltak jogosultak. A cég főtevékenysége ital nagykereskedelem.
- június 2-án S. az o..hu <m...> e-mail címről üzenetet küldött J., a felperesi kft. egyik csehországi üzleti partnere képviselőjének részére, amelyben őt az alábbiakról tájékoztatta: „ A legutóbbi két rendelés után lecserélem a céget. A mellékletben megtalálható az összes információ. Kérem küldje meg a szerződést. A korábbi cég nem küld több megrendelést." Másnap J. válaszában közölte S.rel, hogy a tegnapi napon találkozott partnerével, G.nal, aláírták a szerződést és megnyitották a bankgaranciát. A helyzet így most nem tiszta számára, kéri, hogy magyarázza el.
- június 3-án a felperes neve egy másik csehországi üzleti partnere képviseletében M. emailben az alábbiakkal fordult S.hez: „A B. a rendszerükben a .... ÁFA számmal van nyilvántartva. Ön egy új cégről küldött információkat, ez mit jelent? Kolar úr azt mondta, hogy a partnert, akivel találkoztunk a cégünknél a B. ... adószámmal." Előző nap S. ugyanis megküldte részére a céggel kapcsolatos összes adatot a szerződéshez azzal, hogy küldjék meg a szerződést és a termékszámokat. A
- július 2-án kelt üzletrész adásvételi szerződéssel az alperes átruházta Ő vevőre a B. Kft.ben lévő 50% üzletrészét 1.500.000 forint vételárért, ekkortól a társaság egyedüli tagja és ügyvezetője Ő, a társaság elnevezése H. Kft.-re változott, székhelyét ... címre helyezte át. A
- augusztus 13-án kelt taggyűlési meghívóval a felperes ügyvezetője
- augusztus 29-ére összehívta a felperes neve taggyűlését az alábbi napirendi pontokkal: 1./ Döntés a alperes neve tag kizárására vonatkozó per megindításáról 2./ Egyebek. A
- augusztus 29-én megtartott taggyűlésen megjelent G. 52%-os üzletrész tulajdonos, továbbá G. 24%-os üzletrész tulajdonos. A taggyűlésen az alperes nem vett részt. A taggyűlés egyhangú szavazással meghozta az 1/2015(08.29.) számú határozatot, amely szerint kezdeményezik alperes neve tag kizárását a B. Kft-ből tekintettel arra, hogy a felperes neve többi tagjának tudomása nélkül a társaságéval közel azonos nevű, azonos főtevékenységgel és szinte azonos tevékenységi körrel rendelkező gazdasági társaságot alapított fia élettársával, és a taggyűlés tudomására jutott, hogy az általa újonnan alapított gazdasági társaság nevében alperes neve fia megkereste a társaság egyes üzleti partnereit és megpróbált velük, azt a látszatot keltve szerződéseket kötni, mintha az újonnan alapított B.Kft. azonos lenne a B. Kft-vel, annak érdekében, hogy megszerezze a társaság fontos üzleti partnereit, ellehetetlenítve ezzel a társaság működését. Tekintettel arra, hogy a fentiek alapján alperes neve tagnak a társaságban való maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné, ezért szükséges a kizárása, és a társasági jogainak felfüggesztésére irányuló bírósági kereset előterjesztése, és alperes neve tagnak a társaságból történő kizárása. A fentiek alapján a taggyűlés felkéri az ügyvezetőt, hogy a jogszabályban meghatározott határidőn belül terjessze elő a keresetet, alperes neve tagnak a társaságból történő kizárása és tagsági jogainak felfüggesztése iránt. Felkéri továbbá a taggyűlést, az ügyvezetőt, hogy vizsgáltassa meg, hogy a társaság érdekeinek védelme érdekében szükséges-e további eljárás (büntető eljárás, ügyvédi kamarai fegyelmi eljárás, kártérítés iránti peres eljárás, adóhatósági eljárás) kezdeményezése alperes neve tagnak a társaság érdekeit veszélyeztető tevékenységével összefüggésben. alperes neve
- augusztus 31-én a felperes neve ügyvezetőjéhez intézett e-mailjében kérte, hogy a felperes neve működésének ellenőrzése végett az ügyvezető tegye lehetővé a betekintést a cég könyvelésébe, kérte a vételi számlák, betárolási és kitárolási dokumentumok, eladási számlák bemutatását. A felperes ügyvezetője a kért okiratokat nem bocsátottak az alperes rendelkezésére. A felperes keresetében a fenti indokokra tekintettel kérte az alperesnek a felperesi társaságból történő kizárását, valamint az alperes perköltségben marasztalását. Keresetének indokolásában előadta, hogy a felperes kft. elsődlegesen azzal a céllal alakult, hogy prémium minőségű cseh söröket importáljon Magyarországra. A cég megalakulását követően a felperes ügyvezetője számos csehországi sörgyár képviselőjével tárgyalt, és rövid időn belül a ..., ..., ..., ..., ... stb. márkák hazai importőrévé vált. A felperesi társaság ügyvezetőjét üzleti tárgyalásaira több alkalommal elkísérte alperes neve fia, S. is, akit a sörgyárak képviselői közül többen is ismertek. S.
- december 31-éig a társaság alkalmi, illetve részmunkaidős alkalmazottja volt, ennek során angol nyelven tartotta a kapcsolatot az egyes sörgyárakkal, illetve sofőrként végzett szállítási feladatokat. 2015 májusában a felperes ügyvezetője szerződéskötés céljából utazott ki a ... márkájú sört gyártó sörgyár képviselőjéhez, a cseh partnerek által kinyomtatott szerződés átolvasásakor vette észre, hogy a társaság képviselőjeként S.t jelölték meg, valamint az ő személyes adai szerepelnek a szerződésen. A felperes ügyvezetője cégkivonattal és aláírásmintával igazolta a cégnyilvántartásnak megfelelő adatokat. Hazaérkezését követően G. ügyvezető tudomására jutott, hogy alperes neve
- május végén a felperes társasággal azonos, vagy azzal összetéveszthető nevű, azonos főtevékenységgel, és szinte azonos egyéb tevékenységi körrel rendelkező gazdasági társaságot, a B. Kft.-t hozta létre fia élettársával, Ő.-val abból a célból, hogy a felperes neve üzletfeleit megtévessze, azokkal szerződést kössön, és a felperes neve gazdasági tevékenységét ellehetetlenítse. alperes neve tag fia a ... végződésű e-mail címről küldött leveleket, amelyben részben azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy a felperes neve és a B. Kft. ugyanaz a cég, más esetben úgy nyilatkozott, hogy a felperes neve befejezte a tevékenységét, helyette a B. Kft. veszi át a szerződéseket. S. levelezésében a felperesi társaság logóját használta.
- augusztus 30-ai levelében az alperes iratokat kért a felperesi társaság ügyvezetőjétől, amelyeket feltehetően arra kívánt felhasználni, hogy az általa alapított új, ma már H. Kft.-nek nevezett gazdasági társaságnak előnyt, a felperesi társaságnak pedig hátrányt okozzon. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az alperesnek a társaság céljai elérését veszélyeztető magatartása a felperes részéről feltételezés. A felperes neve megalakítása jogszabályba és erkölcsi mércébe nem ütközik, a B. Kft. nevében is jól elkülöníthető a felperes kft.től, más székhellyel, adószámmal, statisztikai számjellel, cégjegyzékszámmal rendelkezik, és nem ütközik jogszabályba a hasonló tevékenységi kör megjelölése sem. Az alperes fia, S. nem volt a B. Kft. tagja, ezáltal nem kelthette, és nem is keltette azt a látszatot a felperesi üzleti partnerei felé, mint ha a két gazdasági társaság azonos lenne. Az alperes nem felel a fia esetlegesen a felperes által kifogásolt tetteiért, ebből következően a felperesi kft. az alperest emiatt nem vonhatja felelősségre. S. a felperes alkalmazottja volt, angol nyelven tartotta a kapcsolatot az egyes sörgyárakkal és sofőrként tevékenykedett, a sörgyárak képviselői őt, mint sofőrt ismerhették meg. Emiatt sem tüntethette fel magát a felperesi kft. ügyvezetőjeként. Feltételezés az a felperesi állítás, hogy S. azért kereste meg az üzleti partnereket, hogy megszerezze a felperesi kft. üzleteit, és ezzel ellehetetlenítse a felperes működését. A
- augusztus 30-ai e-mailben kért adatokat illetően arra hivatkozott, hogy bármelyik tulajdonosnak joga van a cég könyvelésébe betekinteni, főleg azért, mert a társaság nem hívott össze taggyűlést, és nem fogadtatta el az éves mérlegét, vagyonfelosztási javaslatát, gazdasági beszámolóját sem. A cég könyvelésébe történő tulajdonosi betekintés nem jelenti azt, hogy azokból az adatokból bármelyik cég számára gazdasági előny kovácsolható. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével az alperest kizárta a felperes tagjai közül, és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 230.000 forint elsőfokú perköltséget. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában kifejtette, hogy az 1/2015.(29.) számú taggyűlési határozatban megjelölt kizárási indokok megalapozottak. A B. Kft. - későbbi nevén H. Kft. ténylegesen ugyanazzal a tevékenységgel foglalkozott, mint a felperes neve A H. Kft-nek pedig tulajdonosának, valamint alkalmazottjának az alperessel fennálló hozzátartozói viszonya folytán megvan a lehetősége, hogy az alperesen keresztül a versenytárs felperesi társaságról üzleti információkhoz juthasson. Nem találta bizonyítottnak az elsőfokú bíróság azt, hogy a felperesi ügyvezető és S. állapodtak meg a B. Kft. létrehozásáról, s erre figyelemmel azt sem, hogy a felperesnek illetőleg a felperesi társaság többi tagjának tudomása lett volna e cég megalapításáról. Kifejtette, hogy a per adataiból az állapítható meg, hogy az alperes, aki sem a felperesi társaságban, sem a B. Kft.-ben tényleges tevékenységet nem végzett, S. kérésére, az ő érdekében került a társaságba tagként, ugyanis S. korábbi kft-jében (a T. Kft.) fennmaradt tartozásai akadályozták volna a felperesi cég működését, illetve lehetővé tették volna a S. tartozásainak behajtását a felperesi társaságban lévő üzletrésze lefoglalásával. Az alperes soha nem foglalkozott sörimportálással, fia, S. volt az, aki sörkereskedelemmel foglalkozott, kapcsolatokkal, tapasztalatokkal, nyelvi és számítógépes ismeretekkel rendelkezett. S. alkalmazottként a cég gazdasági adataihoz hozzáférhetett. S. alkalmazotti jogviszonya megszűnését követően küldött e-mailt az alperes a felperesi társaság gazdasági adatainak kikérése érdekében a felperes ügyvezetőjének. A perben maga az alperes adta elő, hogy rendszeres kapcsolatban áll a fiával, az elmérgesedett üzleti vitában fennáll a lehetősége és a veszélye annak, hogy az alperes nem a felperesi társaság érdekeit szem előtt tartva jár el, adott esetben üzleti információkat juttat el a családtagjai tulajdonában, illetve működtetésében álló konkurens társasághoz. A felperes részére megállapított perköltség tekintetében 36.000 forint lerótt eljárási illeték, 27.724 forint három tárgyaláson való megjelenésre járó útiköltség és 166.276 forint ügyvédi munkadíj figyelembevételével határozott. Az ítélet ellen a felperes és az alperes is fellebbezést terjesztett elő. A felperes fellebbezésében a perköltség összegén belül az ügyvédi munkadíj összegét megállapító rendelkezése megváltoztatását és a felperes jogi képviselőjének ügyvédi munkadíjának 863.600 forintban történő megállapítását, a perköltség ennek megfelelő felemelését kérte, felvetve az elsőfokú ítélet perköltség megállapításra vonatkozó részének hatályon kívül helyezése lehetőségét is. Fellebbezéslt azzal indokolta, hogy a felperes 100%-ban pernyertes lett. A per során a felperes megbízási szerződéssel igazolta a kikötött 20.000 Ft ügyvédi óradíj összegét, becsatolta továbbá az elszámoló lapokat a kifejtett ügyvédi munka időigényessége igazolására. Az elsőfokú bíróság a felperes jogi képviselőjének ügyvédi munkadíját ehhez képest az igényelt és igazolt összeg kevesebb, mint 20%-ára csökkentette. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a perindítást megelőzően megtartott taggyűlésen történt részvétel munkadíját nem ismerte el perköltségként. A Ptk.3:108.§
(2)bekezdése szerint a tag kizárására vonatkozó keresetnek taggyűlési határozaton kell alapulnia. A tag kizárása tárgyában hozott taggyűlési határozatnak alapvető jelentősége van a keresetindítás és a későbbi pernyertesség szempontjából. Az ügyfél által is elvárt, hogy az ügyben eljáró ügyvéd a vonatkozó taggyűlésen részt vegyen, szakértelmével elősegítse a későbbi pernyertesség érdekében a taggyűlés megfelelő lefolytatását. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor a taggyűlésen való ügyvédi részvétel költségét nem tekintette a perköltség körében elszámolhatónak, utalva arra is, hogy a taggyűlési határozat meghozatalától számított 15 napon belül a keresetet elő kell terjeszteni, tehát téves az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása is, hogy a taggyűlés jóval a perindítást megelőző időszakban történt. Hivatkozott arra is, hogy bár az elsőfokú bíróság ítéletében azt rögzítette, hogy a felperesi jogi képviselő három tárgyaláson jelent meg és nem volt jelen a
- december 4-ei tárgyaláson, a felperes ügyvédje azonban ténylegesen elutazott K.-ra, de a kedvezőtlen téli időjárás és útviszonyok miatt 13 perc kéréssel érkezett meg a tárgyalás helyszínére, amikorra az elsőfokú bíróság a tárgyalást már be is fejezte. Erre tekintettel álláspontja szerint négy alkalommal történő tárgyaláson való megjelenés útiköltsége vehető figyelembe. Az óradíj tekintetében kifejtette, hogy a felperesi ügyvéd legalább 44 óra időtartamot dolgozott a perrel, illetőleg annak előkészítésével. A bíróság által megítélt ügyvédi munka óradíja bruttó 3.779 forint, amely az ügyvédi hivatásra és tevékenységre nézve kifejezetten megalázó és elfogadhatatlan mértékű. Hivatkozott arra is, hogy az alperes nem kérte a felperes által előterjesztett perköltségigény mérséklését. Fellebbezésének pertárgyértékét 697.824 forintban jelölte meg. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a B. Kft.
- május 20án létrejött, annak az alperes valóban tagja volt. A társaság két hónapos működése alatt semmiféle gazdasági tevékenységet nem folytatott, így nem lehetett konkurenciája a felperesnek. Az alperes azért sem végzett semmiféle tevékenységet a kft-ben, mert semmiféle szakmai tapasztalattal nem rendelkezett a sörimport területén. Hivatkozott arra is, hogy S.
- június 2-án és június 3-án valóban küldött két e-mailt a saját üzleti partnerihez, de abból semmiféle érdemi eredmény nem származott. Az alperes nem adott meghatalmazást a fiának arra vonatkozóan, hogy helyette és nevében bármiféle intézkedést tegyen. Utalt arra is, hogy a B. Kft. azért sem volt konkurenciája a felperesnek, mert a felperes kizárólag cseh söröket importál, a B. Kft. angol-belga-holland söröket szándékozott importálni, de arra sem került sor. A fellebbezésében az alperes ismét előadta, hogy a B. Kft. létrejöttét a felperes ügyvezetőjével közösen beszélték meg tanúk elmondása szerint. Miután az alperes már régen nem volt tagja a B. Kft-nek,
- augusztus 31-én valóban kérte, hogy a felperes ügyvezetője tegye lehetővé a cég könyvelésébe történő betekintést. Erre azért került sor, mert a felperesi kft. megalakulásától kezdve semmilyen módon nem számolt el az alperessel a jogszabályi előírásoknak megfelelően, és nem biztosította a számára a társaság működésére, eredményességére vonatkozó információkat. Hivatkozott arra, hogy a jogszabályok szerint az éves beszámolók sem készültek el és azokat nem adták át részére. A felperes az alperes fellebbezésével érintett részben, az alperes a felperes fellebbezésével érintett részben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Az alperes fellebbezése nem megalapozott, a felperes fellebbezése részben megalapozott. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a tényállást helyesen állapította meg, azt a másodfokú bíróság is elfogadta döntése alapjául. A helyes tényállásból az elsőfokú bíróság helyes jogi következtetések levonásával hozta meg érdemi döntését is, és annak az elsőfokú ítéletben kifejtett indokaival is egyetértett a másodfokú bíróság. A másodfokú bíróság az alperesi fellebbezéssel összefüggésben utal arra, hogy az alperes a perben maga adta elő, hogy a fia kérésére lett tag a felperesi társaságban, a sörimporthoz nem értett, a fia tevékenységére nem volt rálátása. Azért lépett be a felperesi társaságba, hátha az hasznot hoz, továbbá azért, hogy a fiát legálisan alkalmazzák (
- számú jegyzőkönyv 2-
- oldal). S. azért nem lett tagja a felperesi társaságnak, mert a T. Kft-nek adósságai voltak. S. ennek a társaságnak volt tagja, és nem akarta, hogy az adósságok fejében a felperesi társaságban lévő üzletrészére végrehajtást vezessenek. Nem volt S.nek pénze sem, az alperesre azért volt szükség, hogy pénzt fektessen be a felperesi cégbe. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes nem bizonyította azt a tényállítását a perben, hogy G.nal, a felperes ügyvezetőjével megbeszélték a B. Kft. megalapítását. A perben rendelkezésre álló ellentmondásos tanúvallomások ezt az alperesi tényelőadást nem támasztották alá. A megbeszélés időpontját G. felperesi ügyvezető
- június 3-ára tette (
- sz. felperesi előkészítő irat 2.o.), S. a gyermeke születését megelőző időpontot, (
- jkv.7.o.) Ő először egy június eleji időpontot („jó idő volt, otthon voltunk a kisfiammal"), utóbb április környékét jelölte meg (
- jkv.8-9.o.). A rendelkezésre álló nyilatkozatok és bizonyítékok ellentmondásossága miatt nem határozható meg, hogy S., G. és Ő mikor találkozott, és nem állapítható meg az ott megbeszéltek tartalma sem. Az alperesnek az a tényállítása, hogy a jelen lévőknek egybehangzó szándéka volt az új kft. megalapítása azért is valószínűtlen, mert ezzel G. olyan cég megalapítására tett volna javaslatot, amely saját cége tevékenységének egy részét vonta volna el úgy, hogy az új cég tevékenységétől függött volna a felperes tevékenysége úgy, hogy az új cég működését semmilyen módon nem tudta volna befolyásolni. A Ptk.3:107.§
(1)bekezdése szerint a gazdasági társaság tagja a társaságnak az érintett tag ellen indított keresete alapján bírósági határozattal a társaságból kizárható, ha a társaságban való maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné. A tag kizárásához tehát nem szükséges, hogy a tag a társaságnak kárt okozzon vagy magatartása folytán a társasággal szemben konkrét hátrány következzen be. Azt kell a perben bizonyítani, hogy a múltban történt események alapján arra lehet következtetni, hogy az érintett tag társaságban maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy az alperes S. érdekében lett a társaság tagja, mindent a fia érdekében tett a társaságban. Miután G. és S. között vita és ellentét alakult ki, az alperes a fia érdekében a felperessel azonos tevékenységet (sörimport, sörforgalmazás) folytató új társaság alapításában vett részt. Bár az alperes e társaságnak már nem tagja, megállapítható, hogy a tevékenysége a fia érdekeit szolgálta, és amióta S. érdekei nem estek egybe a felperes érdekeivel alperes a felperes tagjaként fia érdekeit a felperes érdekei elé helyezte. Ezért az alperes társaságban maradása az alperes céljának elérését veszélyezteti. A Pp.75.§
(1)bekezdése alapján perköltség - a törvényben meghatározott kivételeket nem tekintve mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel (előzetes tudakozódás és levelezés költsége, eljárási illeték, tanú és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége, stb.). A
(2)bekezdés szerint a perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselő ügyvéd készkiadásait és munkadíját is. A tag kizárását elhatározó taggyűlés előkészítésénél nem feltétlenül szükséges a jogi képviselet, annak érdekében azonban, hogy a taggyűlés összehívása, lebonyolítása a határozathozatal, a jegyzőkönyv a jogszabályoknak megfelelő legyen, nem volt indokolatlan a felperesi ügyvéd taggyűlésen való közreműködése, ennek költsége a célszerű és jóhiszemű pervitellel kapcsolatos bíróságon kívüli költségként értékelendő. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy a felperes jogi képviselője a taggyűlésre felkészülve megismerte a tényállást, a taggyűlésen is jelen volt, a keresetlevél elkészítése ezért kevesebb időráfordítást igényelt. A további tárgyalásokra az átlagos nehézségű ügyben kevesebb munkával felkészülhetett. A felperes jogi képviselője úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalásokra a felperes ügyvezetőjével együtt utazott, az utazással töltött időt is az ügy megbeszélésére fordították. Az utazással töltött időre eső munkadíj megfizetését a felperes és jogi képviselője között az ügyvédi megbízási díjra vonatkozó szerződésben kikötötték. Mindezeket figyelembe véve a felperes jogi képviselője részére megállapítható ügyvédi munkadíj alapjául szolgáló időtartamot a másodfokú bíróság az alábbiak szerint fogadta el: konzultációk, felkészülés, előkészítő iratok készítése 6 óra, tárgyalások 6 óra, taggyűlés előkészítése, részvétel a taggyűlésen 2 óra, keresetlevél elkészítése 1,5 óra, utazással töltött idő 4,5 óra, összesen 20 óra. Óránként - a felperes és jogi képviselője között létrejött megállapodásban foglaltaknak megfelelően 20.000 forint + ÁFA óradíjjal számolva az ügyvédi munkadíj 508.000,-forint útiköltség 27.724 forint illeték 36.000 forint. A fentiekre tekintettel a per főtárgya tekintetében a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta, a perköltségre vonatkozó részében részben a rendelkező részben foglaltak szerint változtatta meg. Az alperes fellebbezése sikertelen volt, ezért a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján viselni tartozik az általa előlegezett fellebbezési eljárási illetéket, valamint a felperes jogi képviselőjének 127.000 forint ügyvédi munkadíjból és 9.472 forint útiköltségből álló másodfokú perköltségét. Az ügyvédi munkadíj mértékét a másodfokú bíróság a felperes Pf.3. sorszámú fellebbezési ellenkérelmében foglalt mértékben elfogadta és a felperes és jogi képviselője között létrejött ügyvédi megbízási díjra vonatkozó megállapodás, valamint a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2.§
(1)bekezdése alapján állapított meg. A felperes fellebbezése folytán a felperes által előlegezett fellebbezési eljárási illetékből a Pp.81.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperes a pervesztessége arányában 27.900 forint illeték viselésére. Az ezt meghaladóan a felperesi fellebbezés folytán felmerült költségeiket a pernyertességpervesztesség aránya közötti számottevő különbség hiányában a felek maguk viselik. P é c s, 2016. április 7. . Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Kutasi Tünde s.k. bíró