A határozat elvi tartalma: A társadalombiztosítási szervek határozatának hatályon kívül helyezését nem eredményezik (általában) a másodfokú orvosi bizottság vizsgálatát követően keletkezett újabb orvosi dokumentációk (zárójelentés, ambuláns lap).
- III. Tv. 339/A. § A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.III.10.625/2015/
- A tanács tagjai: Dr. Zanathy János a tanács elnöke Dr. Farkas Katalin előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró A felperes: A felperes képviselője: Börzsönyiné dr. Kiricsi Szilvia ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: jogi előadó A per tárgya: társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: 7.M.58/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi 7.M.58/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság A teljesen pervesztes felperest a felülvizsgálati eljárásban képviselő pártfogó ügyvéd díját, valamint a felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] Alperes a
- december
- napján kelt ... számú hatósági bizonyítványban a felperes egészségi állapotát
- október
- napjától véleményezhetően 44%-os mértékűnek, ezáltal C2 minősítési csoportba tartozónak értékelte a
- november
- napján kelt komplex minősítés eredményeként. A másodfokú társadalombiztosítási szerv a
- január
- napján kelt ... számú határozatával az elsőfokú hatóság által kiállított hatósági bizonyítványt helybenhagyta, mivel a
- január
- napján kelt komplex minősítési vélemény szerint a felperes egészségi állapota
- október
- napjától véleményezhetően 41%-os, állapota alapján C2 minősítési csoportba tartozik. A társadalombiztosítási szervek határozataikat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól [2] [3] és egyes törvények módosításáról szóló
- évi CXCI. törvény (továbbiakban: Mmtv.) 26/A. §-a, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.)
- §
(2)bekezdése, 83. §
(1)-
(2)és
(4)bekezdése rendelkezéseire alapították. A felperes kereseti kérelmében magasabb fokú egészségkárosodás megállapítását és a társadalombiztosítási szervek határozatainak megváltoztatását, másodlagosan a társadalombiztosítási szervek határozatainak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra utasítását kérte. Alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte jogszabálysértés hiányában. Az elsőfokú ítélet [4] [5] A Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A bíróság idézte az Mmtv. 26/A. §a, 3. §
(2)bekezdése, a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/
- (II.14.) NEFMI rendelet (továbbiakban: NEMFIr.)
- §
(1)bekezdése, és
(2)bekezdés d)-f) pontjai rendelkezéseit. A bíróság ítélkezése alapjául elfogadta a perben kirendelt ... igazságügyi orvosszakértő - foglalkozási és szociális közreműködők bevonásával készített - szakvéleményét, amely szerint a felperes össz-szervezeti egészségkárosodása a kérelme benyújtásától kezdődően és azóta is folyamatosan, így az első- és másodfokú határozatok meghozatala időpontjában is 59%-os, egészségi állapota 41%-os mértékű, mely állapota alapján felperes tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt. A bíróság a felperes a szakértői szakvélemény kiegészítésére vonatkozó bizonyítási indítványának teljesítését elutasította, megállapítva, hogy a felperes által becsatolt újabb orvosi dokumentumok az elsőés a másodfokú társadalombiztosítási határozatok meghozatalát követően keletkeztek, ezért azok nem befolyásolhatták az alperesi határozatok meghozatala időpontjában megállapított egészségi állapot mértéket, így a felperes C2 minősítési kategóriába sorolása megfelelő volt. Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte a Pp. 182. §-a - tartalmában a Pp. 182. §
(3)bekezdése - bíróság általi megsértését állítva. A felperesi érvelés szerint a „szakvélemény több ponton nem kellően megalapozott", az epilepsziás egészségi állapotát a szakértő „nem kellően" vette figyelembe, a
- májusi zárójelentésből és [7] ambuláns lapból megállapítható, hogy már az első- és a másodfokú határozat meghozatalát megelőzően a panaszai fennálltak. A felperes álláspontja szerint egészségi állapota alapján E minősítési kategóriába tartozik, mivel „egyedül, állandó felügyelet, segítség nélkül nem tud élni, ápolásra szorul". Egészségi állapota a bizonyítási indítványa elutasítása miatt nem kapott megfelelő értékelést, a szakvélemény hiányossága miatt az ítélet megalapozatlan. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [8] [9] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott az alábbiak szerint. A Kúria a Pp.
- §
(3)bekezdése alkalmazása kapcsán már korábbi határozataiban kifejtette, hogy az egészségkárosodás valós és helyes mértékének meghatározása orvosi szakkérdés. Az egészségkárosodáson alapuló ellátások tárgyában hozott társadalombiztosítási határozatok alapjául szolgáló, az NRSZH bizottságai által adott szakvélemények/szakhatósági állásfoglalások és a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perben beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemények, orvosszakmai kérdésekben kimutatható ellentmondásait, amennyiben az eltérések a per eldöntésére kihatással bírnak, a bíróságnak további szakértői bizonyítás elrendelésével kell feloldania, orvosszakmai kérdésekben kimutatható ellentmondások bírói mérlegelés útján nem oldhatók fel (EBH 2005.1359.). [10] A társadalombiztosítási szerv által lefolytatott orvosszakértői bizonyítás eredménye ugyanaz volt, mint a peres eljárásban kirendelt ... igazságügyi orvosszakértő (együttes) véleményében meghatározott egészségi állapot mértéke. Minden betegséget együttesen értékelve jutott az NRSZH mindkét fokú orvosi bizottsága, illetve ... igazságügyi orvosszakértő a felperes egészségkárosodása mértéke meghatározására, azt a felperes sem tudta kétségessé tenni, így további szakértő kirendelése vagy a szakvélemény kiegészítése szükségtelen lett volna. A felperes által előadottak, a hivatkozott orvosi dokumentációk adatai, a szakértő által adott szakvélemény aggálytalanságának cáfolatára nem voltak alkalmasak. A bíróság ítéleti érvelése szerint - amelyet a felperes sem vitatott - a másodfokú orvosi bizottság vizsgálatának időpontjában (
- január 8.) és a másodfokú határozat meghozatalakor (
- január 24.) sem volt ismert a felperes által hivatkozott és becsatolt
- május 15-ei zárójelentés és a
- május 12-ei szemészeti vizsgálat ambuláns lap. [11] A Kúria több döntésében rámutatott arra, hogy az orvosi bizottságok vizsgálatát követően kialakult vagy módosult egészségi állapot, illetve ezt követően keletkezett orvosi dokumentációk (zárójelentések, ambuláns lapok stb.) általában nem befolyásolhatják a társadalombiztosítási határozatok jogszerűségét. Az eljáró közigazgatási szerveket eljárásuk során a szakértői bizottságok szakhatósági állásfoglalásai kötötték, azokat figyelembe kellett venniük és attól eltérő döntést nem hozhattak. Ilyen esetben nincs lehetőség arra, hogy a munkaügyi bíróság az alperesi tényállástól eltérő tényállást állapítson meg és ebből eredően jogszabálysértőnek nyilvánítsa az alperesi határozatot. (Mfv.III.10.653/2013/3., Mfv.III.10.223/2014/5., Mfv.III.10.551/2014/3.) [12] A felperes sem a közigazgatási eljárás során, sem a kereseti kérelmében, de még a szakértői vizsgálat során sem hivatkozott szembetegségre, csupán annyit adott elő: „látása nem jó, szemüveget hord, de szemészeti lelettel nem rendelkezik". A felperes szembetegségét első alkalommal, az igazságügyi orvosszakértői vizsgálatot követően, a
- május 12.-én kelt ambuláns lap tartalmazza. A
- május
- napján kelt zárójelentésben feltüntetett pánik zavar (szindróma) a felperes korábbi leleteiben nem szerepelt, ezen betegségére egyetlen alkalommal sem hivatkozott, sem a közigazgatási, sem a peres eljárásban egészen a szakértői szakvélemény kézhez vételéig. A felperes a
- sorszámú beadványában, melyhez mellékelten csatolta a két újabb orvosi iratot, maga is akként nyilatkozott: „ Az idő előre haladtával sajnos az előző szakértői vélemény elkészítése óta állapota még kedvezőtlenebb lett." A fentebb kifejtettekre figyelemmel a felperes által hivatkozott és becsatolt orvosi dokumentumokat a bíróság a felperes egészségi állapota megítéléséhez nem vehette figyelembe, azonban az újabb dokumentumok birtokában a felperes számára megnyílhat a lehetőség, hogy - akár állapotrosszabbodásra hivatkozással - új eljárást kezdeményezzen. [13] A fentiek alapján a bíróság nem sértette meg a Pp.
- §
(3)bekezdését azzal, hogy a további bizonyítási indítvány teljesítését mellőzte és a perben rendelkezésre álló aggálytalan, a felperes 59%-os egészségkárosodását, 41%-os egészségi állapotát egybehangzóan megállapító szakvéleményeket elfogadva hozta meg érdemi döntését. [14] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alkalmazásával - indokolásbeli módosítással - hatályában fenntartotta. Záró rész [15] A Kúria a teljes mértékben pervesztes felperest a felülvizsgálati eljárásban képviselő pártfogó ügyvéd díjáról a
- évi LXXX. törvény 11/A. §-a alapján rendelkezett. [16] A per illeték- és költségmentességére tekintettel a felülvizsgálati eljárás illetékét az Mmtv.
- §
(2)bekezdése alapján a magyar állam viseli. [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- április
- Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő