A határozat elvi tartalma: Felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének nincs helye. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélet Az ügy száma: Gfv.VII.30.010/2016/
- A tanács tagjai: .Pethőné dr. Kovács Ágnes a tanács elnöke .Osztovits András előadó bíró .Vezekényi Ursula A felperes: A felperes képviselője: Illés Lászlóné dr. ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Bugya Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Bugya József ügyvéd A per tárgya: kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szekszárdi Törvényszék 13.Gf.40.032/2015/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szekszárdi Járásbíróság 5.G.40.068/2014/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 127.000 (százhuszonhétezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra 1.133.100 (egymillió-százharmincháromezer-egyszáz) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2]
- szeptember 16-án Sz Z az M É Kft. (a továbbiakban: Kft.) nevében árajánlatot kért a felperestől meghatározott villanyszerelési anyagok megvétele céljából. A felperes ugyanezen a napon a kért árajánlatot megküldte. Közölte, hogy a megrendelt anyagokat készpénzzel, vagy a megadott számlaszámra utalással, előre kell kifizetni.
- szeptember 17-én a Kft. nevében Sz Z a felperes árajánlatát elfogadta szeptember 19-i szállítással.
- szeptember 19-én a felperes telephelyén megjelent a szállítmányozással megbízott cég gépkocsivezetője, aki átadott a felperes munkavállalójának egy banki igazolást a vételár átutalásának teljesítéséről. A felperes munkavállalója telefonon [3] megkereste az alperes szekszárdi fiókját és tájékoztatást kért arról, hogy az igazoláson szereplő megbízás teljesült-e. Az alperes munkavállalója banktitokra hivatkozással elzárkózott a konkrét ügylettel kapcsolatos tájékoztatás megadásától. Vállalta azonban, hogy a faxon átküldött igazolást megtekinti. A megtekintést követően közölte a felperes munkavállalójával, hogy az igazolást aláíró személyek az alperes alkalmazásában állnak, valamint, hogy ilyen igazolást akkor állít ki a bank, ha az átutalás megtörtént. Ezen tájékoztatást követően a felperes alkalmazottja kiadta a szállítmányozó cég megízottjának a megrendelt árukat. Azok vételára, 11.331.067 Ft,
- szeptember 22-én sem került jóváírásra a felperes számláján. A felperes ezért büntető feljelentést tett, illetve az alperest kártérítés fizetésére hívta fel, aki ezt elutasította. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] [5] A felperes keresetében a Ptk. 6:518-
- §-ai alapján, kártérítés jogcímén 11.331.067 Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy az alperes munkavállalója nem kellő körültekintéssel járt el, az általa adott téves tájékoztatás miatt adta ki az árut a szállítmányozó cég megbízhottjának, a kára emiatt következett be. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a munkavállalója által adott tájékoztatás nem a konkrét átutalási megbízásra vonatkozott, hanem általános jellegű volt, annak alapján a felperes saját kockázatára teljesített. Az első- és a másodfokú ítélet [6] [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a felperes kárát nem az alperes, illetve alkalmazottjának magatartása okozta. Az alperes munkavállalója nem állította azt a felperes munkavállalójának, hogy a perbeli igazoláson feltüntetett pénzösszeg átutalása valóban megtörtént. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel kifejtette: a felperesnek az áru ellenérték nélküli kiadásából eredő kárát, az ehhez vezető ok folyamatot egy, a jelen perben nem álló harmadik személy magatartása indította el azzal, hogy hamis banki igazolást szolgáltatott a felperes részére. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban: az alperes munkavállalója nem vizsgálta és nem is állította a részére faxon megküldött banki igazolás konkrét tartalmi valóságát. Az arra vonatkozóan adott tájékoztatás általános jellegű volt. Annak alapján a felperes üzleti kockázatába tartozott annak eldöntése, hogy az árut a fuvarozónak átadja-e. Ebből következően a felperest ért kárhoz vezető oksági láncolatban az alperesi munkavállaló magatartásának nem volt lényeges közrehatása. Az a Ptk. 6:
- §-a alapján nem minősül jogellenesnek. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] [9] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és kereseti kérelmének helytadó határozat meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a perben eljárt bíróságok a kihallgatott tanuk vallomásait tévesen mérlegelve állapították meg az alperes kártérítési felelősségének hiányát. A jogerős ítélet ezáltal a Ptk. 6:519 és 6:521 §-aiba ütköző módon jogszabálysértő. A felperes állította, az alperes munkavállalójától kapott tájékoztatás alapján bízhatott abban, hogy az átutalás megtörtént. Előadta, hogy az alperes részéről - a jogerős ítéletben is elfogadott - hivatkozás, amely szerint
- szeptember 19-én banktitok miatt nem is adhatott az alperes munkavállalója konkrét felvilágosítást, nem helytálló. Utalt arra,
- szeptember 22-én a perbeli banki igazoláson feltüntetett, ugyanaz a munkavállaló ugyanazokat az adatokat érdemben megvizsgálta, azokról konkrétan tájékoztatta a felperes munkavállalóját. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt az alábbi indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek. [11] A felperes felülvizsgálati kérelmében - annak tartalma szerint - a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelését támadta. Azt állította ugyanis, hogy a perben kihallgatott tanuk vallomása alapján kétséget kizáróan megállapítható volt, az alperes munkavállalójától kapott tájékoztatást követően, jóhiszeműen kiadhatta a megrendelt árut. A Kúria utal arra: a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének nincs helye. Erre még akkor sem kerülhet sor, ha okszerűen eltérő tényállítás is megállapítható lett volna. A felülmérlegelésre csak akkor van lehetőség, ha a következtetés nyilvánvalóan okszerűtlen, a bizonyítékokból a megelőzően eljárt bíróságétól kizárólag eltérő következtetés lett volna levonható (BH.2013.119). Ilyet a Kúria a jelen eljárásban nem észlelt. [12] A Kúria nem találta megállapíthatónak, hogy a perbeli bizonyítékok alapján a felperes kétséget kizáróan bizonyítani tudta volna, hogy az alperes munkavállalója konkrét és téves tájékoztatást adott neki, illetve a munkavállalójának az átutalást illetően. A felperes munkavállalója tudta, hogy a felperes bankszámláján a vételár összege még nem került jóváírásra. A bemutatott banki igazolás záradéka tartalmazta azt is: „A bank nem szavatolja azt, hogy a kedvezményezett fizetési számlája az átutalási megbízásban megjelölt napon és összeggel ténylegesen jóváírásra kerül. A bank nem felel a fizetési megbízásnak az elszámolóház, illetve másik pénzszolgáltató általi bármely okból való nem teljesítése esetén". Mindezek ismeretében, - figyelemmel az alperes munkavállalójától kapott tájékoztatásra is - a felperes, illetve munkavállalója a saját kockázatára döntött az áru kiadásáról. Helytálló ezért az a jogerős ítéleti megállapítás, hogy a felperes kára nem az alperes magatartásával okozati összefüggésben keletkezett. [13] A Kúria megítélése szerint nincs jelentősége annak, hogy három nappal később az alperes munkavállalója milyen körben tájékozódott még a banki igazolás hitelességét illetően. A felperest ért kár ugyanis nem ekkor, hanem az áru kiadásával, 2014. szeptember 19-én következett be. A jogvita elbírálása tekintetében nincs jelentősége annak sem, hogy a felperes által kért tájékoztatás banktitoknak minősül-e vagy sem. Kizárólag azt kellett vizsgálni, hogy az alperes munkavállalójának tájékoztatása alapján a felperes megalapozottan bízhatott-e a megrendelt áru ellenértékének kifizetésében. A konkrét tényállás alapján a Kúria sem találta bizonyítottnak, hogy az alperes munkavállalójának magatartása a felperest, - ha kellő körültekintéssel jár el - a perbeli áru kiszolgáltatására indíthatta. [14] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján. Záró rész [15] A felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest a Pp.270. §
(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Ennek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdéseire, a 4/A. §
(1)bekezdésére figyelemmel, az alperes jogi képviselője által ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban határozta meg, általános forgalmi adóval növelten. A felperes az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban tárgyú 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján köteles az államnak megfizetni. [16] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- április
- Dr.Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Vezekényi Ursula sk. bíró