Gf.40057/2014/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)és

(2)bekezdésére, 209/B. §

(1)bekezdésére, valamint 209. §

(3)bekezdésére alapítva előterjesztett, utóbb pontosított keresetében azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes által üzemeltetett ..., ..., ..., valamint ... honlapokon alkalmazott, internetes hirdetések feladására vonatkozó általános szerződési feltételek keresetben részletesen megjelölt, a perindítás időpontjában hatályban volt egyes rendelkezései tisztességtelenek, ezért semmisek és tiltsa el a tisztességtelen általános szerződési feltétel nyilvánosságra hozóját a feltétel alkalmazásától. A keresettel támadott szerződési feltételek mindegyikével összefüggésben álláspontját részletesen kifejtve a felperes állította, a keresetben megjelölt honlapokon az alperes által alkalmazott szerződéses kikötések azért tisztességtelenek, mert a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződéskötő fél hátrányára állapítják meg. A felperes annak bizonyítására, hogy a kereset előterjesztésekor alperes az általa üzemeltetett, a keresetben megnevezett honlapokon a támadott szerződési feltételeket alkalmazta, csatolta az e honlapokon található hirdetési szabályzatok (általános szerződési feltételek) keresetlevél benyújtását megelőzően kinyomtatott példányát. Utóbb, 2013. április 4-én előterjesztett beadványában bejelentette, időközben az ... és az ... elnevezésű honlapok elérhetetlenekké váltak. A képviseletében eljáró jogi képviselő képviseleti jogosultságának igazolására felperes a per során a törvényes képviselője által 2013. május 27-i keltezéssel aláírt, a jogi képviselő ellenjegyzésével is ellátott ügyvédi meghatalmazást csatolt, amely azt is rögzíti, felperes törvényes képviselője a meghatalmazott minden korábbi cselekményét, nyilatkozatát elfogadja és jóváhagyja. Az alperes illetékességi kifogásával szemben felperes hangsúlyozta, az elsőfokú bíróság illetékességét a Pp. 30. §

(2)bekezdésére alapította, az alperes által hivatkozott 3/

1. (XII.12.) PK vélemény pedig csak a Pp.
2. §

(2)bekezdése és 41. §

(1)bekezdése szerinti illetékességi szabály alkalmazását zárja ki. Az alperes ellenkérelmében előadottakkal szemben a felperes állította, a Gazdasági Versenyhivatal által a Fővárosi Törvényszéken tisztességtelen általános szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt 15.G.40.138/2012 szám alatt indított, II. rendű alperesként a jelen per alperese ellen is lefolytatott peres eljárás tárgyát nem a jelen perben támadott általános szerződési feltételekkel azonos tartalmú szerződéses kikötések képezték, mint ahogy a Csongrád Megyei Bíróság előtt 7.G.40.258/2009, valamint a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon 9.G.40.185/2008 számon folytatott peres eljárások is a jelen perbelitől eltérő tartalmú általános szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítására irányultak. Ezen utóbbi két peres eljárásban továbbá a jelen per alperese félként nem vett részt, így az alperesek személyének azonossága hiányában nincs eljárásjogi akadálya annak, hogy felperes pert indítson az alperessel szemben a perbeli általános szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítása iránt. Az alperes megalapozatlanul hivatkozik arra, hogy a per megszüntetésének lenne helye. Ugyancsak téved az alperes, amikor azt állítja, felperest mulasztás terheli azért, mert a perindítást megelőzően elmulasztotta a keresettel támadott általános szerződési feltételek megtámadásának írásbeli közlését. A felperes nem vállalkozás, így rá nem irányadó a Pp. 121/A. §

(1)bekezdése. Az alperes ellenkérelmében illetékességi kifogást terjesztett elő, amelyben a 3/

1. (XII.12.) PK véleményben foglaltakra utalva állította, a Ptké. II.
2. §-ában közérdekű kereset indítására feljogosított szervezetek által indított perekben csak az általános illetékességi szabályok lehetnek irányadóak. Sem a Pp.
3. §

(2)bekezdése, sem a 41. §

(1)bekezdése szerinti illetékességi szabály nem alkalmazható, így a perben a felperes székhelye szerinti bíróság nem rendelkezik illetékességgel. Az alperes továbbá állította, a jelen perben is támadott szerződési feltételekkel azonos tartalmú kötbérkikötések a Gazdasági Versenyhivatal keresete alapján a Fővárosi Törvényszék a jelen per alperese mint II. rendű alperes ellen is folyamatban volt 15.G.40.138/2012 számú pernek már tárgyát képezték, az ... és az ... honlap szerződési feltételei tisztességtelenségének vizsgálatára közérdekű kereset alapján a Csongrád Megyei Bíróságon 7.G.40.258/2009 számon indult perben már ugyancsak sor került, az ingatlan.com honlapon közzétett általános szerződési feltételek tisztességességét ugyancsak közérdekű kereset alapján a 9.G.40.185/2008 számú perben már a BácsKiskun Megyei Bíróság is vizsgálta, ami a csatolt ítéletek alapján megállapítható. Mindezekre tekintettel a jelen per megszüntetésének van helye, a 3/

1. (XII.12.) PK vélemény értelmében ugyanis ugyanazon alperessel szemben a Ptké. II.
2. §-ában felsorolt szervezet nem indíthat pert, ha ugyanazon feltétel ugyanazon okból való tisztességtelenségének megállapítása iránt ezt megelőzően egy másik, erre jogosult szervezet már pert indított, vagy annak tárgyában jogerős ítéletet hoztak. Az alperes véleménye szerint a kereset érdemi tárgyalásának feltételei azért sem állnak fenn, mert a perindításkor a felperesi jogi képviselő nem rendelkezett szabályszerű meghatalmazással, ezt a hiányosságot felperes utóbb sem pótolta, a felperesi jogi képviselő képviseleti joga megfelelően nem nyert igazolást. A per érdemére nézve a szerződési titokra vonatkozó szerződéses kikötések (támadott általános szerződési feltételek 3.o. és 10.b. pontjai) tekintetében az alperes azok tisztességtelenségét nem vitatta, e körben - feltéve, hogy permegszüntetési ok nem áll fenn - a kereset teljesítését nem ellenezte. A kötbérkikötésre vonatkozó általános szerződési feltételek tekintetében alperes érdemben azt hangsúlyozta, valamely szerződéses kikötés tisztességtelensége megállapításának két együttes feltétele van, az egyik az általános szerződési feltételt alkalmazó fél jóhiszemű joggyakorlás elvét sértő magatartása, a másik, hogy ennek következtében a megállapodásban rögzített jogosultságok és kötelezettségek nincsenek egyensúlyban. Tekintettel arra, hogy a Ptk.
3. §

(1)bekezdése bármilyen tartalmú szerződéses kötelezettség biztosítására lehetővé teszi kötbér kikötését, a kötbérkikötést tartalmazó általános szerződési feltétel önmagában nem minősülhet tisztességtelennek, az pedig, hogy a kötbérkikötés az adott esetben tisztességtelennek minősül-e, csakis az eset összes körülményeinek gondos mérlegelésével állapítható meg. Ugyanez irányadó annak vizsgálatára is, hogy a kötbér mértéke eltúlzott-e és ezért tisztességtelen-e a kötbérkikötés, mert csak az összes körülmény vizsgálatával állapítható meg, hogy a fogyasztó szerződésszegése nem okoz-e a kikötött kötbért meghaladó kárt az általános szerződési feltételt alkalmazó szolgáltatónak. Mindezekre figyelemmel nem állapítható meg a perbeli általános szerződési feltételekben foglalt kötbérkikötéssel kapcsolatos rendelkezések tisztességtelensége. Az alperes véleménye szerint a kereset elutasításának van helye azért is, mert felperes a Pp. 164. §

(1)bekezdésében foglaltak szerinti kötelezettsége ellenére nem bizonyította, hogy a keresettel támadott általános szerződési feltételek mikor, milyen honlapon szerepeltek. Az alperes kifogásolta azt is, hogy a perindítást megelőzően felperes nem tett eleget a Ptk. rendelkezéseiből következő azon kötelezettségének, hogy a keresettel támadott általános szerződési feltételek megtámadását írásban közölje alperessel, amely mulasztását a Pp. 80. §

(1)bekezdésére figyelemmel a perköltség viselésénél felperes terhére kell értékelni az alperes által az első tárgyaláson elismert kereseti követelés tekintetében. Az alperes

1. május 7-én
2. sorszám alatt előterjesztett beadványában elfogultsági kifogást terjesztett elő az első fokon eljáró törvényszékkel szemben, amelyben arra hivatkozással kérte másik bíróság kijelölését, hogy elfogultsági kifogása benyújtásával egyidejűleg az első fokon eljáró bírósággal szemben közigazgatási eljárásban okozott kár megtérítése iránt pert indított. Az elsőfokú bíróság
3. szeptember 25-én 19.G.41.286/2012/
4. számon ítéletet hozott, amelyben megállapította, hogy az alperes által üzemeltetett ..., ..., ... és ... internetes oldalon közzétett és
5. július 2-án hatályban volt internetes hirdetési szolgáltatás igénybevételére vonatkozó általános szerződési feltételek 3.i., 3.o., 9.a., 9.b., 9.c., 9.d., 9.f., 9.g., 9.h., 9.i. pontjainak, valamint 10.b. pontjának az ítéletben megjelölt, fogyasztói szerződés részévé váló rendelkezései az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította és az alperest a felperes részére 70.000 forint perköltség, az államnak külön felhívásra 36.000 forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Az alperes illetékességi kifogását vizsgálva az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában kifejtette, az alperes által hivatkozott PK vélemény a Pp.
6. §-ában és
7. §-ában szabályozott illetékességi okok alkalmazását zárja ki közérdekű kereset elbírálása során, a felperes ugyanakkor az eljáró bíróság illetékességét a Pp.
8. §

(2)bekezdésére mint általános illetékességi okra alapította, az illetékességi kifogás ezért megalapozatlan. A felperesi jogi képviselő képviseleti jogosultságának hiányára is tévesen és megalapozatlanul hivatkozott az alperes, mert a felperesi jogi képviselő a felperes alapszabály szerinti törvényes képviselője által aláírt, a jogszabályi előírásoknak megfelelő meghatalmazással igazolta képviseleti jogosultságát. Az alperes által becsatolt, valamint az elsőfokú bíróság által beszerzett iratok alapján megállapítható volt, hogy az alperes által hivatkozott peres eljárások közül a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban volt eljárásban közérdekű keresettel támadott szerződéses kikötések tartalma nem egyezett a jelen per tárgyát képező általános szerződési feltételek tartalmával, mint ahogy a BácsKiskun Megyei Bíróság előtt és a Csongrád Megyei Bíróság előtt folyamatban volt perekben támadott szerződéses pontok megjelölésükben és tartalmukban ugyancsak eltértek a jelen per tárgyát képező szerződési feltételektől. Emellett az utóbbi két perben a peres felek egyikének személye sem azonos a jelen perbelivel. Az alperes ezért „ítélet dologra" hivatkozással tévesen és megalapozatlanul kérte a per megszüntetését. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság a keresetet érdemben vizsgálta, e körben egyebek mellett a Ptk. 209. §-ában, 209/A. §

(2)bekezdésében, 209/B. §

(1)bekezdésében foglaltakra utalva kifejtette, az alperes által

1. július
2. napján alkalmazott, a keresetben megjelölt honlapokon található általános szerződési feltételek felperes által támadott 3.o. és 10.b. pontjainak alkalmazása kizárja azt, hogy a fogyasztó jogi tanácsadás, vagy érdekvédelmi szervezetek segítségét vegye igénybe, amennyiben számára a szerződés valamely rendelkezése vagy egésze nem érthető vagy értelmezhető. Ezzel a felek szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit e szerződési feltételek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítják meg, amely tisztességtelenség fennállását az alperes nem vitatta. Ezen pontok tisztességtelensége és ennek következtében érvénytelensége erre tekintettel volt megállapítható. Az alperes által üzemeltetett ugyanezen honlapokon
3. július 2-án szereplő általános szerződési feltételek 9.a., 9.b., 9.c., 9.d., 9.f., 9.g., 9.h., 9.i., valamint 3.i. pontjában megfogalmazott kötbérkikötések, valamint a késedelmi pótlék megfizetésére vonatkozó általános szerződési feltételek a Ptk.
4. §

(1)és

(4)bekezdése alapján tisztességtelenek, mert a kötbérkikötés esetkörének megfogalmazása homályos, nem egyértelmű, hogy milyen tényállás minősül alapesetnek, érthetetlen módon fogalmazza meg a kötbérfeltételeket, a károkozás mibenlétét, továbbá a fogyasztót túlzott mértékű pénzösszeg megfizetésére kötelezi a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetére, amely a 18/

1. (II.5.) Kormányrendelet
2. § j) pontjába ütközik, ezért a bíróság ezen szerződéses pontok tisztességtelenségét és érvénytelenségét is megállapította. Az indokolás rögzíti azt is, a kötbérkikötés érvénytelensége esetén sem esik el a szolgáltató a jogszabály szerinti kártérítés és késedelmi kamat követelésének lehetőségétől, amely a felhasználó esetleges károkozása, vagy szerződésszegés esetében az alperest mint szolgáltatót az őt ért hátrány megfelelő kompenzálására feljogosítja. Az indokolás azt is rögzíti, a felperes nem minősül a Pp. 121/A. §

(1)bekezdése szerinti jogi személy vállalkozásnak, így rá e jogszabályi rendelkezés nem vonatkozik. A részben pervesztes alperest az elsőfokú bíróság a Pp.

1. §-ában foglaltakra figyelemmel kötelezte a felperes javára 70.000 forint ügyvédi munkadíjból álló perköltség megfizetésére. Az indokolás szerint továbbá alperes pervesztességére tekintettel köteles a felperes illetékmentessége folytán le nem rótt kereseti illeték állam javára történő megfizetésére. A Fővárosi Ítélőtábla
2. január 9-én meghozott 16.Gkk.44.739/2013/
3. számú végzésével a Fővárosi Törvényszék kizárását megtagadta. Az ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsősorban a per megszüntetését és az ítélet hatályon kívül helyezését, másodlagosan az ítélet megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását, harmadsorban hatályon kívül helyezését és az első fokú eljárás megismétlését kérte. A fellebbezés szerint az elsőfokú bíróság lényeges eljárási szabálysértést követett el, amikor az alperes elfogultsági kifogásának előterjesztését követően nem intézkedett a Pp.
4. § e) pontjának és 21/A. §-ának megfelelően az elfogultsági kifogás elbírálása és az első fokú eljárás lefolytatására másik bíróság kijelölése érdekében az iratok Fővárosi Ítélőtáblára történő felterjesztéséről, amely eljárási szabálysértés alapul szolgálhat az ítélet hatályon kívül helyezésére. Az eljárási szabályokat megsértve járt el az elsőfokú bíróság akkor is, amikor figyelmen kívül hagyta azt, hogy a felperesi jogi képviselő képviseleti jogosultságát igazoló, a felperes törvényes képviselőjétől származó szabályszerű meghatalmazás nem áll rendelkezésre. Alperes véleménye szerint a
5. május 13-án kelt meghatalmazás nem alkalmas a felperesi jogi képviselő képviseleti jogának igazolására, mert abban a felperes elnöke nem hagyta jóvá a korábban csatolt ügyvédi meghatalmazást aláíró ... nyilatkozatait és eljárási cselekményeit, így a perindítás hatályai nem álltak be. E meghatalmazás szabályosnak azért sem tekinthető, mert az a felperes nevében törvényes képviselőjeként aláíró ... nevű személy a központi nyilvántartásban nem található. Téves álláspontra helyezkedett az elsőfokú bíróság akkor is, amikor azt állapította meg, hogy a per megszüntetésének feltételei nem állnak fenn. A per érdemi elbírálása során az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az alperes azon előadását, hogy a perindítás időpontjában alperes már nem üzemeltette azokat a honlapokat, amelyeken a kereset szerint a támadott általános szerződési feltételek voltak találhatók, a felperes előadását annak ellenére bizonyítottnak fogadta el, hogy a felperes e körben nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének. Az első fokú eljárásban előadottakat lényegében megismételve, felperes továbbra is állította, tévedett az elsőfokú bíróság akkor is, amikor a kötbérkikötéssel kapcsolatos általános szerződési feltételeket tisztességtelennek találta. Az első fokú ítélet perköltség viselésére vonatkozó rendelkezései is tévesek, figyelemmel arra, hogy felperes keresete a támadott 22 szerződéses kikötésből 8,5 esetén vezetett csupán eredményre, amelyekből a 3.o. és 10.b. pontok esetén alperes a kereset megalapozottságát elismerte. A pernyertesség-pervesztesség arányának megállapításakor ezért értékelni kell azt is, hogy a megtámadást felperes a perindítást megelőzően nem közölte alperessel. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezésben előadottakkal szemben hangsúlyozta, az alperes elfogultsági kifogása elutasításra került, az egyébként is nyilvánvalóan megalapozatlan volt. A jogi képviselő képviseleti jogosultságának igazolására csatolt meghatalmazás maradéktalanul megfelel a jogszabályi követelményeknek. Nem tévedett az elsőfokú bíróság akkor sem, amikor a per megszüntetésének feltételeit nem találta megállapíthatónak. Azt, hogy a keresettel támadott általános szerződési feltételek az alperes által üzemeltetett honlapokon kerültek közzétételre, felperes az első fokú eljárás során bizonyította, ennek hiányára egyebekben alperes az első fokú eljárás során nem hivatkozott, így ezen új fellebbezési tényállítás a Pp.
6. §

(1)bekezdése szerint nem vehető figyelembe a másodfokú eljárásban. A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság a tényállást a per eldöntéséhez szükséges mértékben feltárta és abból helytálló jogi következtetést levonva hozott ítéletet, amelynek indokolásában foglaltakkal a Fővárosi Ítélőtábla maradéktalanul egyetért. A fellebbezésben előadottak sem a per megszüntetésére, sem az első fokú ítélet megváltoztatására nem szolgálhattak alapul a következőkre tekintettel. Az alperes a Pp. 13. §

(1)bekezdés e) pontja alapján, elfogultságra hivatkozással kérte az első fokon eljárt bíróság kizárását, és helyette másik bíróság kijelölését. Az alperes által állított kizárási ok ugyanakkor a Pp. 19. §

(1)bekezdése szerint nem eredményezi azt, hogy annak bejelentését követően az érintett bíró a bejelentés elbírálásáig ne járhatna el, és ne hozhatna érdemi határozatot. Az elfogultsági kifogás a Fővárosi Ítélőtáblára felterjesztésre került, azt a másodfokú bíróság megalapozatlannak találta és az első fokon eljárt bíróság kizárását megtagadta. Mindezekre tekintettel a fellebbezésben az elfogultsági kifogással összefüggésben állított eljárási szabálysértés nem volt megállapítható. A felperesi jogi képviselő képviseleti jogosultsága, illetve annak megfelelő igazolása hiányára is megalapozatlanul hivatkozik az alperes. A társadalmi szervezetek nyilvántartásában szereplő adatairól az első fokú eljárásban a felperes által csatolt kivonat az alperes fellebbezési előadásával szemben azt bizonyítja, hogy a felperes törvényes képviselője .... A felperesi törvényes képviselő első fokú eljárásban csatolt,

1. május 27-i keltezésű meghatalmazása pedig a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően igazolja a felperesi jogi képviselő képviseleti jogosultságát. A 3/
2. PK vélemény
3. pontja értelmében fogyasztói szerződésben alkalmazott általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása iránt ugyanazon alperessel szemben közérdekű perindításra feljogosított szervezet akkor nem indíthat pert, ha ugyanazon feltétel, ugyanazon okból való tisztességtelenségének megállapítása iránt ezt megelőzően egy másik, erre jogosult szervezet már pert indított, vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak. A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának (Pp.
4. §

(1)bekezdés

1. d)pont), illetve a per megszüntetésének (Pp. 157. §
2. a)pont) az arra jogosult szervezet által utóbb előterjesztett közérdekű kereset esetén tehát csak e három feltétel - az alperes, a támadott szerződéses kikötés és a megtámadás alapjául szolgáló ok azonossága - együttes fennállta esetén van helye. A perbeli esetben a per megszüntetésére ezen feltételek együttes fennállta hiányában nem kerülhetett sor, amint azt ítélete indokolásában az elsőfokú bíróság helytállóan kifejtette. Erre tekintettel az alperes per megszüntetésére és az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezési kérelme sem vezethetett eredményre. Az első fokú eljárásban az alperes nem állította, hogy a perindítás időpontjában már nem ő üzemeltette volna azokat a honlapokat, amelyeken a keresettel támadott szerződéses kikötések közzétételre kerültek, és azt sem tette vitássá, hogy a felperes keresetlevelének mellékleteként e honlapokról kinyomtatott általános szerződési feltételeket csatolt. A 2013. május 2-án 19. sorszám alatt előterjesztett előkészítő iratban arra nézve, hogy a szerződési feltételek milyen honlapon szerepelnek, alperes hivatkozott ugyan a Pp. 164. §

(1)bekezdésére, azonban azt is előadta, ezen nyilatkozata „nem védekezés", csak egyszerű tényközlés. Az alperes tehát nem azt állította, hogy a perbeli honlapokat nem ő üzemeltette, csak azt, hogy ezt a tényt a felperes nem bizonyította. Mindezekre tekintettel azon fellebbezési előadás, hogy a perbeli honlapokat a perindítás időpontjában már nem az alperes üzemeltette, a Pp. 235. §

(1)bekezdése szerinti olyan új tényállításnak minősül, amelynek figyelembevételére a másodfokú eljárásban már nincs jogszabályi lehetőség. Megalapozatlanul kifogásolja fellebbezésében az alperes az első fokú ítélet perköltség viselésére vonatkozó rendelkezéseit is. A felperes sajátos, közérdekvédelmi célból előterjesztett keresete a támadott általános szerződési feltételek egy része tisztességtelenségének megállapításával eredményre vezetett, a felperes tehát pernyertes lett. A perköltség viselése szempontjából annak sem volt jelentősége, hogy a perindítást megelőzően felperes a megtámadást nem közölte az alperessel, az alperes ugyanis a per első tárgyalásán a támadott szerződési feltételek egyike tekintetében sem ismerte el a kereset megalapozottságát, így a Pp. 80. §

(1)bekezdése alkalmazásának feltételei nem állnak fenn. Egyebekben az alperes azért is megalapozatlanul kifogásolja a megtámadás perindítást megelőző közlésének felperesi elmulasztását, mert a Ptk. 209/B. §

(1)bekezdése értelmében a közérdekű per indítására jogosult szervezet, így a felperes is megtámadási jogát az erre irányuló kereset bíróságon történő előterjesztésével gyakorolhatja, vagyis az általános szerződési feltételek közérdekű kereset indítására jogosult szervezet általi joghatályos megtámadásának csakis az erre irányuló kereset benyújtása minősül. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254. §

(3)bekezdése alapján - helyes indokaira tekintettel - helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező alperest a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes 32/

1. (VIII. 22.) IM rendelet
2. §

(5)bekezdése alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Budapest,

1. április
2. Dr. Tibold Ágnes s.k. a tanács elnöke Dr. Felker László s.k. előadó bíró Levek Istvánné dr. s.k. bíró