← Magyarország

Pf.20009/2016/7 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.I.20.009/2016/7/I. szám A Győri Ítélőtábla a dr. Nyitrai István ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Bihariné dr. Csánk Júlia ügyvéd által I.r., III.r., a dr. Tóka Tamás ügyvéd által képviselt IV.r., a jogi szakreferens által képviselt V.r., a dr. Tóka Tamás ügyvéd által képviselt VI.r. alperesek ellen élettársi vagyonközösség megszüntetése iránt indított perében a Győri Törvényszék P.20.560/2014/

  1. sorszámú ítéletével szemben az I.r., III.r. alperesek részéről 50., a felperes részéről
  2. (Pf.3.) sorszám alatt bejelentett fellebbezés folytán a megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy a IV.r. és VI.r. alperes javára egyetemlegesen fizessen meg 15 napon belül 100.000 (Egyszázezer) forint másodfokú perköltséget. Köteles a felperes megfizetni az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 2.500.000 (Kettőmillió-ötszázezer) forint, az I.r. és III.r. alperes egyetemlegesen szintén az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 2.500.000 (Kettőmillió-ötszázezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Ezt meghaladóan a felek viselik a fellebbezési eljárással kapcsolatban felmerült költségeiket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás: Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a IV.r. alperes részére 127.000 forint perköltséget. Kötelezte az I.r. alperest, hogy az illetékügyben eljáró hatóság felhívására fizessen meg 921.000 forint feljegyzett illetéket, míg a felperes részére 15 napon belül 48.703 forint költséget. Megállapította, hogy egyéb költségeiket a peres felek maguk viselik. Ítéletének tényállása szerint a felperes és az I.r. alperes 1992 márciusából 2002 augusztusáig élettársak voltak. Ezt a tényt a Győri Törvényszék P.20.646/2004/
  3. sorszámú közbenső ítéletében - amelyet a Győri Ítélőtábla a Pf.I.20.267/2005/
  4. sorszámú közbenső ítéletével helybenhagyott - jogerősen megállapította. A III.r. alperesi Kft.
  5. november
  6. napján alakult, melynek ügyvezetője az I.r. alperes, míg tulajdonosai az I.r. alperes jelenleg már perben nem álló édesanyja, és "A". A III.r. alperes a felperes és az I.r. alperes élettársi kapcsolatának időtartama alatt megszerezte a Település 1 ... helyrajzi számú beépítetlen területként nyilvántartott ingatlant. Ezen ingatlan vonatkozásában a IV.r. alperes javára jelzálogjog és végrehajtási jog, illetve az V.r. alperes javára végrehajtási jog került bejegyzésre. A felperes és az I.r. alperes az együttélésük ideje alatt a III.r. alperes tulajdonát képező település 1-i belterületi ...1 helyrajzi számú ingatlanon egy 455 m2 területű lakóházat hoztak létre. Ez a felépítmény az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetésre nem került, és még fennmaradási engedéllyel sem rendelkezik. A felperes és az I.r. alperes
  7. június
  8. napján megállapodást kötöttek, amelyben a felülépítmény vonatkozásában a tulajdoni hányadokat a felperes javára 75 %-ban, míg az I.r. alperes javára 25 %-ban állapították meg. A megállapodás
  9. pontjában a III.r. alperesi Kft. hozzájárult ahhoz, hogy a felperes és az I.r. alperes tulajdonát képező felépítményt az ingatlan-nyilvántartásban a térképen feltüntetésre kerüljön, és önálló tulajdoni lapon a felek tulajdonjoga egymás közt ugyanilyen arányban bejegyezhető legyen. A Település 1 Megyei Jogú Város Jegyzője
  10. május
  11. napján kelt határozatával tudomásul vette, a fenti ingatlanon egy lakásos lakóépület és kerti úszómedence építmények használatba vételét. Az elsőfokú bíróság érdemben a felperes keresetét nem találta alaposnak. Álláspontja szerint a perbeli jogvita elbírálására a Ptké.
  12. §-a alapján a régi Ptk.
  13. § /1/ és /2/ bekezdése, illetve az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  14. évi CXLI. törvény
  15. § aa./ pontja és a
  16. § /4/ bekezdése, illetve a 109/
  17. (XII.29.) Évm. rendelet
  18. § /1/ bekezdésében foglaltak az irányadók. Kiemelte, hogy a per előkérdésének minősül az ingatlan önálló helyrajzi számon történő feltüntetése. Megítélése szerint kizárólag a felperes, az I.r. alperes és a III.r. alperes együttesen vannak abban a helyzetben, hogy a szükséges ingatlan-nyilvántartási eljárást megindítsák. A bíróság felhívására kizárólag a felperes igazolta, hogy a felépítmény feltüntetésére irányuló kérelmet benyújtotta a földhivatalhoz. Az I.r. és III.r. alperesek úgy nyilatkoztak, hogy ilyen kérelemmel akkor fordulnak majd a földhivatalhoz, ha a felperessel új megállapodást tudnak kötni. Ezen nyilatkozat alapján a bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes keresete eredménnyel járó ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításának hiányában nem bírálható el, ezért a keresetet elutasította. E körben értékelte azt a tényt, hogy
  19. június
  20. napján kötött megállapodást követően a III.r. alperes nem tette meg majdnem három év alatt azt a szükséges nyilatkozatot a földhivatal felé, amelyet a földrészleten álló épületnek az önálló ingatlanként való feltüntetése érdekében meg kellett volna tennie. Az elsőfokú bíróság a Pp.
  21. § /1/ bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest a IV.r. alperes felmerült perköltségének a megfizetésére. Az elsőfokú bíróság az I.r. alperest kötelezte a közbenső ítélet elleni eredménytelen fellebbezés körében felmerült 21.000 másodfokú illeték, továbbá a feljegyzett 900.000 forint kereseti illeték viselésére. Ennek oka az, hogy a felperes az I.r. és III.r. alperessel kötött megállapodás tartalmában bízva módosította keresetét kizárólag a tulajdonjoga megállapítására. Ez a kereseti kérelem pedig azért lett eredménytelen, mert az I.r. alperes úgy is mint a III.r. alperes ügyvezetője nem tette meg a szükséges nyilatkozatokat a felépítmény önálló ingatlan-nyilvántartási feltüntetése érdekében. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes, illetve az I.r. és III.r. alperesek fellebbezést nyújtottak be. A felperes a tárgyaláson pontosított fellebbezésében a Pp.
  22. § /3/ bekezdése alapján kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatására történő utasítását. Fellebbezésének indokolásául előadta, hogy az elsőfokú eljárásban az utolsó tárgyaláson a jogi képviselője nem tudott megjelenni, egyéb elfoglaltsága miatt, ezért a felperes, illetve az I.r., III.r. alperesek jogi képviselőjével közösen kérték a tárgyalás elhalasztását. Abban a biztos tudatban volt, hogy nyilvánvalóan halasztás lesz, mert a törvényszéknek csupán a felfüggesztett eljárás folytatásáról, vagy a per megszüntetéséről kellett döntenie. Kiemelte, hogy az épület feltüntetési ügy a földhivatalnál folyamatban volt, az ügyszámot a bíróság felhívására bejelentette. Ugyanakkor folyamatban volt az ...1/A helyrajzi számú önálló ingatlanként történő bejegyzése is. Tény, hogy a földhivatali eljárás az I.r. alperes magatartása miatt nem indulhatott meg időben. Már 2012-ben megállapodtak a tulajdoni arányok kérdésében, és bírói felhívásra már ekkor meg kellett volna indítani az épület feltüntetéssel kapcsolatos földmérői, valamint a kapcsolódó földhivatali eljárásokat. Az elsőfokú bíróság három évig türelemmel várta a lakhatási és fennmaradási engedély beszerzését és az épület feltüntetését. Az ingatlanba az I.r. alperes tartózkodik, így ő oda bejutni nem tud. Az I.r. alperes őt a különböző eljárások folytatásáról nem megfelelően tájékoztatta. A lakhatási engedély iránti kérelem benyújtására 2014 novemberében került sor, és mivel a hiánypótlásnak nem megfelelő határidőben tett eleget. A hiányok pótlása csak 2015 májusában történt meg. Az épület feltüntetésével kapcsolatos eljárásban még
  23. november 6-áig sem történt intézkedés. Kiemelte, hogy
  24. január 4-én ismételten benyújtásra került az épület feltüntetési kérelem, de most már az I.r. alperes részéről. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság két hónapot még várhatott volna, és el kellett volna halasztani a tárgyalást, mert akkor már végleg le lehetett volna zárni a pert. Megítélése szerint pergazdasági szempontok is indokolták a tárgyalás elhalasztását, ennek ellenére erre nem került sor. Az I.r. és III.r. alperesek fellebbezésükben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárás lefolytatására történő utasítását kérték. Másodlagosan a törvényszék ítéletének a megváltoztatását, és a feljegyzett 900.000 forint eljárási illeték viselésére a felperest kérték kötelezni, valamint igényt tartottak a felmerült perköltségük megfizetésére is. Fellebbezésük indokolása szerint az I.r. alperes úgy is mint a III.r. alperes ügyvezetője mindent megtett annak érdekében, hogy a családi ház önálló ingatlanként az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetésre kerüljön. Kizárólag az I.r. alperesnek köszönhető, hogy a Település 1 Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője 2015.05.
  25. napján a felperes és az I.r. alperes, mint építtetők részére a használatba vétel tudomásul vételét megadta. Ez a határozat 2015.06.
  26. napján jogerőssé vált. Ezt követően az I.r. alperes megrendelte a "B" Bt.-től az épület feltüntetési vázrajzot, melyet a Település 1i Járási Hivatal 2015.09.
  27. napján záradékolta. Ezt követően elkészítette a közös megállapodást, amit megküldött a felperesnek aláírásra. Ezen okirat nélkül az önálló helyrajzi szám alatti ingatlan feltüntetésére nem kerülhetett sor. Ugyanakkor a felperes általa ismeretlen okból nem írta alá a megállapodást, és különvéleményt sem terjesztett elő. Így kizárólag a felperesnek róható fel, hogy a megállapodást nem írta alá, az épület ingatlan-nyilvántartási feltüntetésére még nem kerülhetett sor. Ezért sem őt, sem a III.r. alperest mulasztás nem terheli. Előadta, hogy a fellebbezéshez csatolja a felek által aláírt megállapodást, amely már alkalmas arra, hogy az ingatlannyilvántartásban a Település 1 .../A helyrajzi számú épület feltüntetésre kerüljön. A IV.r. és VI.r. alperesek az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. Az V.r. alperes érdemi fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felperes, valamint az I.r. és III.r. alperes fellebbezése az alábbiak szerint nem alapos. Az ítélőtábla a fellebbezésekben felhozott indokok alapján elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére van-e jogi lehetőség, történt-e az elsőfokú eljárásban olyan lényeges eljárási szabálysértés, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indokolná. A Pp.
  28. § /1/ bekezdése az abszolút hatályon kívül helyezési okokat tartalmazza. Ebben az esetben a bíróság nem mérlegelhet a tekintetben, hogy hatályon kívül helyezi-e vagy sem az elsőfokú ítéletet. Ez esetben a másodfokú bíróságnak kötelező az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése, még pedig a fellebbezési kérelem és az ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül. Ezen súlyos döntésre azonban csak akkor kerülhet sor, ha az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben kizáró ok áll fenn (Pp.
  29. § -
  30. § ). Ilyen abszolút hatályon kívül helyezési ok az elsőfokú eljárásban nem merült fel, tehát ezen szakasz alkalmazása kizárt. A Pp.
  31. § /2/ bekezdése a relatív hatályon kívül helyezési okokat foglalja össze, amikor a másodfokú bíróság mérlegelhet a tekintetben, hogy szükséges-e az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése. A másodfokú bíróság mérlegelésétől függően az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezheti - még pedig a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasíthatja, ha az elsőfokú bíróság olyan lényeges eljárási szabályt sértett, amely miatt szükséges a tárgyalás megismétlése, illetve kiegészítése. A Pp. ugyanakkor nem határozza meg azokat az eljárási szabálysértéseket, amelyek alapul szolgálhatnak e bekezdés alkalmazására. Egyértelmű azonban a bírói gyakorlat abban, hogy ezen okból az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére csak lényeges eljárási szabálysértés esetén kerülhet sor. E körben a felperes arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság nem hozhatott volna ítéletet
  32. december
  33. napján, hanem azt el kellett volna halasztania, mivel ő, illetve az I.r. és a III.r. alperesek jogi képviselője közösen kérték a tárgyalás elhalasztását. Ezért jogosan bízott abban, hogy az érdemi tárgyalás megtartására nem kerül sor. Az elsőfokú eljárás adataiból tényként állapítható meg, hogy a felperes keresetlevelét
  34. július
  35. napján nyújtotta be a Győri Törvényszékre. Ezt követően a peres eljárás szünetelt, illetve felfüggesztésre került a Győri Törvényszék P.20.368/2011/
  36. sorszámú végzésével a Település 1 Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Építésügyi Hatóságánál folyamatban lévő eljárás jogerős befejezéséig. A IV.r. és VI.r. alperes képviselője a
  37. június
  38. napján kelt beadványában kérte a peres eljárás folytatását arra hivatkozással, hogy a fenti eljárás befejeződött. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság a
  39. szeptember
  40. napján kelt P.20.560/2014/
  41. sorszámú végzésével az eljárás folytatását rendelte el. Ezt követően
  42. december
  43. napján hozott ítéletet figyelemmel arra, hogy az elsőfokú bíróság megkeresésére az Település 1i Járási Hivatal közölte, hogy a III.r. alperesi Kft. továbbra sem nyújtott be kérelmet az ingatlan külön helyrajzi számon történő feltüntetésére. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság a
  44. sorszámú végzésével a felperes, valamint az I.r. és III.r. alperesnek a per felfüggesztésére irányuló kérelmét elutasította. A
  45. december
  46. napján megtartott tárgyalás kitűzésére
  47. november
  48. napján került sor. Ezen idézést a felperesi képviselő a tértivevény tanúsága szerint
  49. november
  50. napján, míg az I.r. és III.r. alperes jogi képviselője november
  51. napján vette át. A felperes, valamint az I.r. és III.r. alperesek
  52. november
  53. napján kérték a tárgyalás elhalasztását a Pp.
  54. § /1/ bekezdése alapján, ezért az elsőfokú bíróság a
  55. sorszámú végzésében tájékoztatta őket, hogy a IV.r., V.r., VI.r. alperesek ilyen irányú kérelmet nem terjesztettek elő, a tárgyalás megtartására sor kerül. Így az elsőfokú bíróság a szabályszerűen kitűzött tárgyalást jogszerűen nem halasztotta el, hiszen a Pp.
  56. § /1/ bekezdésében meghatározott törvényi feltételek nem álltak fenn. Erről pedig a peres feleket, a felperest is tájékoztatta. Ezért e körben sem merült fel lényeges eljárási szabálysértés, az elsőfokú bíróság a jogszabályi előírásoknak megfelelően tartotta meg a tárgyalást és hozott ítéletet. A hatályon kívül helyezés harmadik okát a Pp.
  57. § /3/ bekezdése szabályozza, még pedig „megalapozatlanság” miatt. Akkor megalapozatlan az elsőfokú ítélet, ha a tényállás feltáratlan marad, vagy a bíróság által megállapított tényállás iratellenes, okszerűtlen, vagy logikai ellentmondásokat tartalmaz, és emiatt szükséges a bizonyítási eljárás nagy terjedelmű, vagy teljes megismétlése. Az ítélőtábla álláspontja szerint a fentebb részletesen meghivatkozott hatályon kívül helyezési okok az elsőfokú ítélet tekintetében nem állnak fenn, hiszen az elsőfokú bíróság a tényállást a szükséges és elégséges körben feltárta, a megállapított tényállás nem iratellenes, okszerűtlen, illetve logikai ellentmondást sem tartalmaz. A kereset elutasítására kizárólag azért került sor, mivel a felperes, illetve az I.r. és III.r. alperesek a szükséges ingatlan-nyilvántartási eljárást nem indították meg határidőben a bíróság többszöri felhívása ellenére sem. Célszerűségi ok nem minősül hatályon kívül helyezési oknak, ilyen jogszabályi előírást a polgári peres eljárás nem ismer. Azon tény, hogy a szükséges eljárások lefolytatására csak az elsőfokú ítélet meghozatala után került sor, nem alapozza meg az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére vonatkozó kérelem teljesítését. Ezen túlmenően figyelemmel kell lenni arra is, hogy a másodfokú eljárásban a Pp.
  58. §-a értelmében keresetváltoztatásra nincs jogi lehetőség. Az ítélőtábla nem osztotta az I.r. és III.r. alperesnek a kereseti illeték megfizetése alóli mentesülésre vonatkozó és az elsőfokú perköltség megfizetésével kapcsolatos fellebbezési érvelését. Az ítélőtábla megítélése szerint az elsőfokú eljárás adatai alapján megalapozottan jutott arra az álláspontra az elsőfokú bíróság, hogy a felperes az I.r. és III.r. alperesekkel
  59. június
  60. napján megkötött megállapodást követően kizárólag azért módosította kereseti kérelmét a perbeli ingatlan vonatkozásában a tulajdonjoga megállapítására, mivel bízott abban, hogy az I.r. és III.r. alperesek az építésügyi hatóságnál az épület fennmaradása és használatba vételével kapcsolatos eljárást, illetve az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges eljárásokat megindítják. Erre azonban csak az elsőfokú ítélet meghozatala után került sor annak ellenére, hogy az elsőfokú bíróság a P.20.368/2011/
  61. sorszámú
  62. március
  63. napján kelt - végzésével a peres eljárást felfüggesztette a Település 1 Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Építésügyi Osztályánál folyamatban lévő 15746-2/
  64. számú eljárás jogerős befejezéséig. Ezen túlmenően az I.r. és III.r. alperesek fellebbezésében hivatkozott megállapodás, amelyet az alperesek álláspontja szerint a felperes nem írt alá - nem volt hajlandó aláírni -
  65. december
  66. napján kelt, és végül is a felperes által aláírásra került. Ezért helyes az elsőfokú bíróságnak az I.r. és III.r. alperest a kereseti illeték megfizetésében marasztaló rendelkezése. Mindezen indokok alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  67. § /2/ bekezdése alapján helybenhagyta. Az ítélőtábla a Pp.
  68. § /1/ bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest a IV.r. és VI.r. alperesek felmerült másodfokú perköltségének a megfizetésére. Ezt meghaladóan a felperes, illetve az I.r. és III.r. alperesek a Pp.
  69. § /1/ bekezdése értelmében saját maguk viselik a másodfokú perköltségüket. Az ítélőtábla a feljegyzett fellebbezési eljárási illeték viseléséről a Pp.
  70. § /1/ bekezdése és az Itv.
  71. § /1/ bekezdése alapján rendelkezett. Győr,
  72. évi április hó
  73. napján Dr. Lezsák József sk. a tanács elnöke Dr. Vass Mária sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó Dr. Sarmon Hedvig sk. bíró Győri Ítélőtábla Pf.I.20.009/2016/
  74. szám A Győri Ítélőtábla a dr. Nyitrai István ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Bihariné dr. Csánk Júlia ügyvéd által képviselt I.r., III.r., a dr. Tóka Tamás ügyvéd által képviselt ) IV.r., a jogi szakreferens által képviselt V.r., a dr. Tóka Tamás ügyvéd által képviselt VI.r. alperesek ellen élettársi vagyonközösség megszüntetése iránt indított folyamatban volt perében meghozta a következő kijavító végzést: Az ítélőtábla a Pf.I.20.009/2016/7/I. számú,
  75. április
  76. napján kelt ítéletének harmadik bekezdését akként javítja ki, hogy a felperes az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására, helyesen 625.000 (Hatszáz-huszonötezer) forint, míg az I.r. és III.r. alperes egyetemlegesen az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 2.428.000 (Kettőmillió-négyszázhuszonnyolcezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket köteles megfizetni. A felperes vonatkozásában fennmaradó 1.875.000 (Egymilliónyolcszázhetvenötezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Kúriához címzett, de a Győri Ítélőtáblánál 7 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. Indokolás: A Győri Ítélőtábla a Pf.I.20.009/2016/7/I. számú ítéletében többek között kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 2.500.000 forintot, míg az I.r. és III.r. alperes egyetemlegesen szintén az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 2.500.000 forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. A Pp.
  77. § /1/ bekezdése kimondja, a bíróság névcsere, hibás név írás, szám, vagy számítási hiba, vagy más hasonló elírás esetén a határozat kijavítását végzéssel bármikor hivatalból is elrendelheti. A /2/ bekezdése értelmében a kijavítás tárgyában a bíróság a felek meghallgatása nélkül is határozhat. Az ítélet kihirdetését követően az ítélőtábla hivatalból észlelte, hogy a felperes valamint az I.r. és III.r. alperesek terhére megállapított illetékfizetési kötelezettség összegszerűsége körében számítási hibát vétett. Az elsőfokú bíróság a P.20.368/2011/
  78. sorszámú jegyzőkönyvében foglalt II. sorszámú végzésében a felperes teljes személyes költségmentesség iránti kérelmét elutasította, részére azonban az eljárás során felmerülő illeték és szakértői díjak 75 %-ára részleges költségmentességet engedélyezett, míg megállapította, hogy az egyéb költségek tekintetében költségfeljegyzési jog illeti meg. Bár a felperes fellebbezésében az illetékfeljegyzési jog kedvezményére hivatkozott, de nyilvánvaló, hogy a fenti sorszámú végzés alapján az illeték 75 %-ára költségmentesség illeti meg, ezért a másodfokú eljárásban felmerült 2.500.000 forint fellebbezési illeték helyett ezen összeg 25 %-kát, azaz 625.000 forintot köteles megfizetni, míg a fennmaradó 1.875.000 forint illetéket az állam viseli. Az I.r. és III.r. alperesek fellebbezésükön 72.000 forint fellebbezési illetéket leróttak a 2.500.000 forint fellebbezési illeték helyett, így az ő vonatkozásukban a fizetendő fellebbezési illeték összege helyesen 2.428.000 forint. Az ítélőtábla a fentebb részletesen kifejtett indokok és jogszabályi rendelkezés alapján az ítéletét hivatalból kijavította. A fellebbezésre vonatkozó rendelkezés a Pp.
  79. § /4/ bekezdésén és a Pp. 233/A. §-án alapul. Győr,
  80. évi április hó
  81. napján Dr. Lezsák József sk. a tanács elnöke Dr. Vass Mária sk. előadó bíró Dr. Sarmon Hedvig sk. bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó Záradék: Ez a végzés
  82. év május hó
  83. napján jogerőre emelkedett. Győr,
  84. május
  85. napján Dr. Lezsák József sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.