... ÍTÉLŐTÁBLA 25.Pf.20.741/2015/8 A ... Ítélőtábla a ... által képviselt felperes neve született felperes leánykori neve (....) felperesnek - a ... (fél címe 2) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe.) I.r., II.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe.) II.r., III.rendű alperes neve ....) III.r. alperesek ellen végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt a ... Törvényszék előtt folyamatba tett perében a
- március
- napján kelt 4.P.23.289/2012/19 számú ítélet ellen az alperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett és
- sorszám alatt kiegészített fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A ... Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott rendelkezéseit nem érinti, fellebbezett részét azzal hagyja helyben, hogy a földhivatali megkeresést pontosítja: a földhivatal a Budapest XIII. ... hrsz. alatt felvett, természetben Budapest, XIII. kerület ... szám alatti ingatlan tulajdoni lapjára a felperes törvényes öröklés jogcímén fennálló 3/6 tulajdonjogát, az I.r. alperest megillető tulajdonjog 3/6 hányadra csökkentése mellett jegyezze be, melyből 1/6 tulajdoni hányadban öröklés, 1/6-1/6 hányadban ajándékozás az I. r. alperes szerzési jogcíme. A Pilismarót ... hrsz. zártkerti ingatlan tulajdoni lapjára a felperes törvényes öröklés jogcímén 270/2387 tulajdonjogát az I.r. alperest megillető tulajdonjog 270/2387 hányadra csökkentése mellett jegyezze be, melyből 90/2387 hányadban öröklés, 90/2387-90/2387 hányadban ajándékozás az I.r. alperes szerzési jogcíme. Kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 100.000 (százezer) Ft másodfokú költséget. A le nem rótt 612.720 (hatszáztizenkettőezer-hétszázhúsz) Ft fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítélete tényállásában rögzítette, hogy a II. és III.r. alperesek az I.r. alperes gyermekei. A felperes és az I.r. alperes testvérek, édesanyjuk ... (örökhagyó) aki
- november
- napján elhunyt. Az örökhagyó után a tartalma szerint tőle származó Budapesten,
- augusztus
- napján kelt írásbeli (holográf) magánvégrendelet maradt hátra, amelyben végrendeleti örököseiként az I.r. alperest és gyermekeit, a II. és III.r. alpereseket nevezte meg, egyben a felperest az örökségből kitagadta. Az örökhagyó után indult hagyatéki eljárásban, amelyben a felperes ismert lakcím, tartózkodási hely hiányában nem vett részt, ... budapesti közjegyző
- május 28-án kelt és
- július
- napján jogerőre emelkedett ... számú végzésével az alakilag aggálytalannak látszó magánvégrendelet alapján a hagyaték tárgyát képező Budapest XIII. kerület ... hrsz. alatt felvett, természetben Budapest, XIII. kerület ... szám alatti ingatlan 1/1 hányadát, valamint a Pilismarót, ... hrsz. alatt felvett zártkerti ingatlan 540/2187 tulajdoni illetőségét végrendeleti öröklés jogcímén egymás között egyenlő arányban az alpereseknek adta át. Ezzel egy időben a végrendeleti örökösök között létrejött ajándékozási szerződés alapján megállapította, hogy mindkét ingatlan II. és III.r. alperesek által megörökölt tulajdoni hányadait ajándék jogcímén az I.r. alperes szerezte meg. Az I.r. alperes tulajdonjoga a budapesti ingatlanra a .... számú földhivatali határozattal, míg a pilismaróti ingatlanra a .... számú földhivatali határozattal 1/3 részben végrendeleti öröklés, 2/3 részben ajándékozás jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. A felperes keresetében kérte a perbeli végrendelet érvénytelenségének megállapítását. Állította, hogy sem a végrendelet, sem az azon szereplő aláírás nem az örökhagyótól származik. Hivatkozott továbbá arra, hogy a végrendelet alakilag sem megfelelő, miután bár külön lapból áll, az örökhagyó nem minden lapját írta alá. Kérte, hogy a bíróság a végrendelet érvénytelenségére tekintettel mind a budapesti, mind a pilismaróti ingatlan vonatkozásában annak tűrésére kötelezze az alpereseket, hogy az általa törvényes öröklés jogcímén megszerzett hányad erejéig tulajdonjoga az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. Az alperesek a kereset elutasítását kérték vitatva a felperes által megjelölt érvénytelenségi okokat. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy ...
- augusztus
- napján kelt írásbeli végrendelete a felperes és az alperesek viszonyában érvénytelen. Annak tűrésére kötelezte az alpereseket, hogy a Budapest XIII. ... hrsz. alatt felvett, természetben Budapest, XIII. ... szám alatt fekvő ingatlan ½ tulajdoni hányada, valamint a Pilismarót ... hrsz. alatt felvett zártkerti ingatlan 270/2387 tulajdoni hányada vonatkozásában a felperes tulajdonjoga törvényes öröklés jogcímén az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. Kötelezte az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 600.000 Ft perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alpereseket, hogy fizessenek meg az államnak külön felhívásra 81.000 Ft szakértői díjat. Megállapította, hogy a feljegyzett kereseti illetékből 919.100 Ft-ot kötelesek az alperesek az államnak külön felhívásra megfizetni, míg 459.500 Ft-ot az állam visel. Felkérte (helyesen megkereste) a Budapesti II. számú Földhivatalt, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után a Budapest, XIII. ... hrsz. alatt felvett, természetben Budapest, XIII. .... szám alatt fekvő ingatlan tulajdoni lapjára a felperes törvényes öröklés jogcímén fennálló ½ hányadú tulajdonjogát az I.r. alperest megillető tulajdonjog ½ hányadra csökkentése mellett jegyezze be. Felkérte (helyesen megkereste) az Esztergomi Járási Földhivatalt, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után a Pilismarót ... hrsz. zártkerti ingatlan tulajdoni lapjára a felperes törvényes öröklés jogcímén 270/2387 tulajdoni hányadán fennálló tulajdonjogát az I.r. alperest megillető tulajdonjog 270/2387 hányadra csökkentése mellett jegyezze be. Döntése indokolásában a Pp.
- és
- §-ainak, valamint a Ptk. 623.,
- és
- §-ainak felhívását követően rögzítette, hogy az a perben nem volt vitás, hogy az örökhagyó törvényes örökösei a gyermekei, a felperes és az I.r. alperes, ezért a felperes a Ptk.
- §-a alapján a végrendelet megtámadására jogosult, hiszen érvénytelenség esetén ½ hányadban maga örököl. Rámutatott arra, hogy a Ptk.
- §-ában foglaltakra tekintettel a végrendelet érvénytelensége hivatalból nem, hanem csak akkor vehető figyelembe, ha arra az érdekelt hivatkozik (Pk.
- számú állásfoglalás). Ebből következik, hogy a bíróság a végrendeletet csak az érvényesített megtámadási ok alapján és a perben álló felek egymás közötti viszonyában nyilváníthatja érvénytelennek. Kiemelte, hogy a felperes kizárólag törvényes örökrésze erejéig kérhette a végrendelet érvénytelenségének megállapítását, ezért ezt meghaladó részben a keresetet elutasította. A beszerzett és aggálytalannak minősített írásszakértői vélemény alapján rögzítette, hogy a Budapest,
- augusztus 28-i keltezésű végrendeleten található ... névaláírás nem a névtulajdonostól származik. Megállapította, hogy ebből következően a végrendelet a felperes és az alperesek viszonyában érvénytelen. Megjegyezte, hogy a perben lehetőséget biztosított a feleknek, hogy az örökhagyótól írásmintát csatoljanak, az alperesek azonban ezen jogukkal nem éltek. Kiemelte továbbá, hogy az alperesek a felperes által csatolt, illetve az ingatlanügyi hatóságtól beszerzett írásminták örökhagyótól való származása tekintetében nem tettek mindaddig kétségbevonó nyilatkozatot, amíg a szakvéleményt meg nem ismerték. Az ítélet ellen az alperesek éltek fellebbezéssel, melyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra való kötelezését kérték. Hivatkoztak arra, hogy a Ptk. 629.§
(2)bekezdése egy jogi végzettséggel nem rendelkező végrendeletet készítő magánszemély számára nem egyértelmű, azt úgy is lehet értelmezni, hogy a több lapból álló holográf magánvégrendelet érvényességéhez az szükséges, hogy minden oldalon legyen sorszám és nem kell az egyes lapokat aláírni, hanem elegendő a végrendeletet aláírni. Előadták, hogy a hagyatékot átadó jogi végzettségű ... közjegyző-helyettes a végrendeletet alakilag érvényesnek tekintette és a végrendelet szerint adta át a hagyatékot, illetőleg a Magyar Közjegyzői Kamarával történt konzultáció után tájékoztatta a felperest, hogy a végrendelet alaki érvényességének nem feltétele, hogy a végrendelkező azt minden oldalon aláírja. Álláspontjuk szerint abban az esetben, amennyiben a bíróság ezzel ellentétes álláspontot foglal el, vizsgálnia kellett volna, hogy a végrendelet második, a végrendelkező által aláírt lapja önálló végrendeletként értelmezhető-e. Kiemelték, hogy a perben kirendelt igazságügyi írásszakértő szakvéleményét egy 40 évvel korábbi írásminta alapján készítette. Előadták, hogy az alperesek számtalan, a végrendelkezőtől származó kézirattal rendelkeznek, melyet át is adtak másolatban jogi képviselőjük részére, így érthetetlen számukra, hogy azok az eljárás során miért nem kerültek felhasználásra. Fellebbezésük mellékleteként egyúttal csatolták a hivatkozott kéziratok másolatait. Álláspontjuk szerint a szakértőnek nemcsak az aláírást, hanem azt is vizsgálnia kellett volna, hogy a kézzel írott magánvégrendelet többi része az örökhagyótól származik-e. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és helytálló az arra alapított jogi döntése is. A 2013. március 21. napján tartott tárgyaláson a 7.sorszámú jegyzőkönyvben foglaltan az elsőfokú bíróság a peres feleket felhívta az írásminták csatolására és arra megfelelő határidőt engedélyezett. Az alperesek a megadott határidőn belül írásmintát nem csatoltak, a 19. sorszámú jegyzőkönyvbe foglaltan az alperesi jogi képviselő kifejezetten azt nyilatkozta, hogy az alperesek egyéb írásmintát nem tudnak rendelkezésre bocsátani, illetőleg az alperesek a szakvéleményt elfogadták. Helytállóan alapította ezért az elsőfokú bíróság az ítéletét az aggálytalan szakvéleményre. Tekintettel arra, hogy az alpereseknek módjuk lett volna a fellebbezéshez csatolt aláírásmintákat az elsőfokú eljárásban benyújtani, ezért a Pp.235.§
(1)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban azok nem voltak figyelembe vehetők. Mindezek alapján helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a végrendelet a felperes kereshetőségi jogával érintett körben érvénytelen. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolását csupán azzal egészíti ki, hogy a végrendelet fentiek szerinti érvénytelenségére figyelemmel a II. és III.r. alperesek, valamint az I.r. alperes között létrejött ajándékozási szerződést ebben a körben a Ptk. 227.§
(2)bekezdése szerint mint lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis. Ezt meghaladóan az ítélőtábla a földhivatal megkeresését pontosította megjelölve az I.r. alperes tulajdonában maradó budapesti, illetőleg pilismaróti ingatlanhányadok tekintetében a szerzés jogcímét. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a végrendeletben szereplő aláírás nem az örökhagyótól származik, a felperes által állított másik érvénytelenségi ok vizsgálata szükségtelenné vált. Mindezek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel érintett részét a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján - a fentiek szerinti pontosítással, egyebekben pedig helyes indokaira utalással - helybenhagyta. Kötelezte az eredménytelenül fellebbező alpereseket a felperes javára a 32/2003 (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdései alapján 100.000 Ft ügyvédi munkadíjból álló másodfokú költség megfizetésére. Az alperesek fellebbezési illetékre kiterjedő részleges költségmentességet élveztek, ezért a 6/1986 (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése és a 14.§-ai alapján a le nem rótt 612.720 Ft fellebbezési illetéket az állam viseli. Budapest,
- december
- Vargáné dr. Erdődi Ágnes sk. törvényszéki tanácselnök a tanács elnöke dr. Szabó Györgyi sk. törvényszéki bíró, előadó dr. Gajdos István sk. törvényszéki bíró